Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-30 / 74. szám

2001. MÁRCIUS 30., PÉNTEK ^j^^SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Barát« Ottó jegyzete Tégy jót és beszélj róla! . kedves és figyelmes olvasó észreve- A hette, hogy az utóbbi időkben a lAkülönböző sajtóorgánumokban egyre több „PR" aláírás-rövidítéssel jegyzett írás jelenik meg, amelyik szin­te mindegyike valamelyik gazdálkodó- egység tevékenységét vagy éppen vezető személyiségének munkásságát, portré­ját hivatott bemutatni - érdekesen, szí­nesen - és nem is titkoltan azzal az igénnyel, hogy az adott szervezetet, sze­mélyt közelebb hozza az olvasóhoz, megismertesse a nagyközönséggel Ezzel kapcsolatban esett meg a mi­nap az a kedves kis történet, amikor egy nyugdíjas ismerősöm azt kérdezte tőlem, ugyan mondjam már meg, ki az az újságíró, aki állandóan PR monog­ramot használ és vajon miért nem írja ki a névét, amikor esetenként egészen jó íráskészségről tesz tanúbizonyságot. Kissé meglepődött, amikor jelvilágosí­tottam, hogy a PR nem egy újságírót, nem egy személyt takar, hanem a Public Relations rövidítése: PR (ejtsá píár), amely egy angol kifejezés és ma­gyarul közönségkapcsolato(ka)t jelent. Szóval - magyaráztam - a PR az nem „ki", hanem inkább „mi”, legin­kább a reklám egyfajta rokona, de nem az, attól több. Mert amíg a reklám első­sorban termékinformáció piaci céllal, addig a PR feladata a vállalkozás és a külvilág közötti kölcsönös és harmoni­kus viszony megteremtése és lehetőség szerinti optimalizálása A PR nem egy­szerűen és elsősorban reklám, jóllehet a PR-tanácsadónak ismerni kell a reklám lényegt is, szerepé és funkcióját azért, hogy attól másként működtethesse ­például a „Tégy jót és beszélj róla! ” szel­lemében -a PR-t. Tudni érdemes és kell, hogy a PR si­kerének a titka az igazmondás - nem azért, mintha ez a reklámnál nem len­ne célszerű - mert a PR a kommuniká­ció azon művészeti irányzata melynek egyik sarkköve éppen az őszinteség. Eb­ben a szellemben a PR egyik definíciója (meghatározása): a PR az a magatar­tás, mentatitás, amely kiérleti, elemzi a közönség elváráscát, igényeit, egyezteti eljárási módjait a közérdekkel és átfogó terv alapján intézkedéseket hajt végre a közvélemény megértésének és támoga­tásának érdekében. Ezért is alkalmaz sok cég önálló PR-menedzsert is. Bár a PR-programok nagyon is kü­lönböznek egymástól, egy közös voná­suk feltétlent van, ez pedig a kapcso­latfelvétel az adott terület sajtójának ki­adójával, szerkesztőségével, kiváltképp a nyomtatott sajtó reprezentánsaival, ezen bélül is a helyi (regionális, megyei stb.) lapokkal. Ennék során különleges figyelmet fordítanak a sajtó munkatársaival való személyes találkozók, sajtótájékoztatók szervezésére. Szép példája vöt ennek most legutóbb, amikor a megyei köz­gyűlés elnöke sajtóbeszélgetésre invitál­ta a megyei újságírókat. Lényeges szempont ebben a kapcsolatok tervsze­rű ápolása az őszinte hangnem, a nyűt légkör. E gyik fél sem feledheti: soha ilyen szükség nem voü a közös nyelvre, áz értő kommunikációra, mint napjainkban. ___________________HÍREK___________________ S ALGÓTARJÁN LAKOSSÁGI FÓRUMOK. Erdei Imréné, a salgótarjáni 1. számú választó­körzet képviselője lakossági fórumokat tart három helyszínen. Április 2- án, hétfőn Salgóbányán, a könyvtárban 17 órától, április 4-én, szerdán ugyancsak 17 órától Somoskőn, a kultúrotthonban, végül csütörtökön, szintén 17 órától Somoskőújfaluban, a kultúrotthonban várja a lakosságot. ERDEI UTAK HELYREÁLLÍTÁSA. A Sziklaorom Hegymászó és Bar­langász Klub társadalmi munkát szervez Szilváskőn. Március 31-én, szombaton 10 órakor a sípályánál várják azokat, akik segíteni kívánnak a téli jegesedések hatására megrongálódott erdei utak helyreállítási mun­káiban. ■ Folyamatos tanulás évszázada lesz a mostam (Folytatás az 1. oldalról) lehetőségének megteremtése a ci­vil szervezetek számára csak úgy lehetséges, ha ebben a kormány segítséget nyújt. Utalt rá, hogy a Széchenyi-terv 15 milliárd forintot szán ilyen célra, azt is bejelentette, hogy Stumpf István miniszter ha­marosan bejelenti, egy a civil szer­vezetek üyen irányú támogatását célzó konkrét program beindítá­sát. A számítógép és a világháló használatával az információ gyors megszerzése, a folyamatos tanulás szükségessége, fiatal és idősebb számára ma már szinte korköve­telmény. A hozzájutás lehetősége a polgárok, szervezetek számára szinte már adott az Európai Unió országaiban. Az EU küszöbén, eh­hez kell nekünk fokozatosan és fo­lyamatosan igazodnunk - tette hozzá Klimkó Gábor. A konferen­cia további részében a teleház és az informatika kapcsolatával, az Internet-használat lehetőségeivel, az oktatás szerepével információs társadalomban hallgathattak elő­adást a résztvevők. MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” (Folytatás az 1. oldalról) visszaesés. Az elmúlt évtizedben örvendetesen fejlődött az infrastruktúra, a gáz-, a víz- és a te­lefonhálózat. Minden utunk portalanított. Van egy önkormányzati és egy katolikus általános iskolánk, két óvodánk, egy idősek napközi ott­hona. Az egészségügyben négy orvos tevékeny­kedik. A kultúrát a két általános iskolán kívül a jól felszerelt teleház és művelődési ház is szol­gálja. Többen szerveznek nálunk színházi buszjáratokat Budapestre. Tevékeny a cserké­szet és az iskolai diákönkormányzat.- Hasonló lélekszámú települések som kapott az elmúlt években városi rangot, lesze valaha esélye erre Érsekvadkertnek?- Nem tudom. Fejlődésünk a nagy­községi létből a városiasodás felé ha­lad, de a várossá válástól még messze vagyunk.- Egykor sokan éllek mezőgazdaság­ból, gazdálkodásból ezen a tájon, megint mások ingáztak iparosmunká- m Gyarmatra, Pestre. Hogy van ezt most?- Régebben a falu lakói jobbára me­zőgazdasággal foglalkoztak, ma azon­ban a lakosságnak kevesebb mint egy- tizede él meg a földből. Leghatéko­nyabban a korábbi téesz, a mai Agroméra Rt. dolgozik. A föld tehát ma már nem megtartó erő nálunk sem. Lassan, de folyamatosan csökken a la­kosság száma, pedig Budapestről nyugdíjasok, a megye más települései­ről fiatalok telepednek be. Kevés a munkahely, sok a munkanélküli. Egy­re több a szegény, a napról napra élő családos és nyugdíjas ember. A korábbi ipart a megindult vállalkozások nem tudták pótolni, bár a Rétságon ígéretesen bontakozó fellendülésnek lassan érezni nálunk is jótékony hatását, kere­sik a munkaerőt. Véleményem szerint Vadkert jövője nagyrészt az ország helyzetétől, fejlődé­sétől függ...- Mit tehetnek érte a helyiek?- Elsősorban több munkahelyteremtő beru­házásra lenne szükségünk. Mivel Vadkert kisu­gárzása elenyésző a szomszédos településekre, keresni kellene velük az ésszerű és kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeit. A roma népesség számaránya a falu lakosságának egy- tizede. Hogyan lehetne integrálni, a helyi társa­dalomba való beilleszkedésüket segíteni a mun­ka és a tanulás feladatainak együttesében mind­azokat, akik maguk is hajlandók ezért tenni va­lamit. Korunk nemcsak az atomkorszak, de az atomizálódás ideje is, a közöny, az egyének gyakran fájó elszigeteltsége nálunk is érzékel­hető. Ezért még több közösségteremtő élmény­re lenne szükségünk, több klubra, egyesületre, civil szerveződésre. Ha a dolgos vadkerti embe­rek anyagi gyarapodása még nagyobb összefo­gással szolidaritással párosulna, akkor az eltérő nézetű emberek erőfeszítéseinek egyesítésével fejlődésünk még szembetűnőbb lehetne. Akkor még jobban otthon érezhetnénk magunkat a fa­lunkban is. Nógrádi László, Érsekvadkert polgármestere szerint az a tény, hogy a falu közel 800 éves te­lepülés, már jelzi: mélyek a gyökerek. IV. Béla Vadkertet a környező falvakkal együtt az eszter­gomi érseknek ajándékozta, s innen eredeztet­hető az elődök által jóval később - Alsó-, Közép- és Felsővadkertből - formázott Érsek előnéwel gazdagított Érsekvadkert falunév. Évszázadokat ugorva az is tény, hogy az érsekvadkerti katoli­kus egyházközség megtartó hite, közösségfor­máló ereje máig él. De vissza a jelenbe: hogyan látja a polgármester a falu jelenét, amelyből né­mi biztonsággal következtetni lehet a nem olyan távoli jövőre is? Nógrádi polgármester szobájának falán egy festmény, kapáló asszony a határban. Asztalán egy helytörténeti kiadvány, címe: „Szépen szán­tó vadkertiek” - mindez talán jelképes is.- Örülök, hogy észrevette. Már Pálinkás ta­nár úr mondta korábban, hogy a mezőgazdál­kodás meghatározó volt a régmúltban a telepü­lés életében. Én még láttam, amikor az asszo­nyok csapatba jártak ki a határba, s brigádban dolgoztak. Ma már nincs így, vagy csak jóval ki­sebb mértékben, de a tapasztalat, szekértelem megmaradt, a gépesítettség, technikahasználat növekedett. Amerre csak járok a környéken mindenhol megművelt földeket látok, akár be­szélnek a mezőgazdaság válságáról, akár nem. De nem csak a mezőgazdaságnak van múltja fe­lénk. Az 1867-es millenniumot megelőző pesti építkezéseken sok tönkrement vadkerti zsellér kereste a kenyerét, aztán a két világháború kö­zött is. A gyakorlat tette őket mesteremberré, ácsokká, állványozókká, vasbetonszerelőkké, kőművesekké, kőfaragókká. Szép számmal lát­ni formás házakat, takaros portákat Érsekvad- kerten is, természetesen amennyire benne van a mai szakértelem, még mindig tetten érhető az ősök öröksége. Még mindig sok az ingázó ipa­ros a faluban, de ők már jobban élvezik kétkezi munkájuk gyümölcsét, mint gürcölő őseik.- Hogy élte meg a rendszerváltás időszakát a falu és vezetése? Hogyan jellemezné az etet 10 évet?- 1992-ben megkezdte működését a koráb­ban erőszakkal megszüntetett katolikus népis­kola helyén a Szent Erzsébet Keresztény Általá­nos Iskola. Az év szeptemberében nemcsak az iskolakezdetet jelezte az egykori kántorlakás­ban először megszólaló csengő, hanem azt is: vége a negyvenéves vallásüldözésnek, minden­ki szabadon gyakorolhatja hitét. A száz gyere­ket befogadó iskola talpon maradt, erősödött, s ma már a háromszáz gyermeket befogadó ön- kormányzati általános iskolával példás együtt­működésben járul hozzá a gyerekek oktatásá­hoz, s nem utolsósorban neveléséhez. Talán nem véletlenül említettem az iskolát, hiszen egyáltalán nem mindegy, milyen lesz a jövő ge­nerációja Érsekvadkerten hogy az említett két iskola jó alapokat, jó esélyt adó muníciót bizto­sít a továbblépéshez, az bizonyos, s ene büsz­kék is vagyunk. Ami rögtön ezután következik, az a munka világa: olyan iparágak roppantak össze, melyek közül néhánynak Érsekvad­kerten is volt műhelye, telepe, gyáregysége, s ahogy ezek megszűntek, úgy váltak munkanél­külivé az ott dolgozók. Szerencsére az utóbbi két-három évben kedvező folyamatok indultak meg a régiónkban. Szerencsés földrajzi helyze­tünknek köszönhetően Balassagyarmat, Rétság közelsége, mindkét város 10-15 perc alatt busz- szal megközelíthető - ipari parkjaikban jelentős beruházások, fejlesztések folynak - számunkra biztató. Hogy mit jelent? Munkaalkalmat, ke­nyérkeresetet, boldogulást, s általa a saját és a család biztonságát. Nagy szavak? Egyáltalán nem azok! Minden emberben megfogalmazó­dó vágy errefelé is. Vannak a településen külön­böző cégek, amelyek tisztes mértékű iparűzési adóval gyarapítják a falu pénztárcáját. A velük való kapcsolat tehát számos ok miatt fontos, mégis: az említett két városon is a szemünk, hi­szen már most is, de később még inkább mun­kaalkalmat, boldogulást jelenthetnek az érsek­vadkerti emberek számára is. Csak példaként említem, hogy a rétsági TDK-ban dolgozók kö­zött érsekvadkertiek dolgoznak a legtöbben. Csak reméljük, hogy így lesz ez máshol is, hi­szen szakmunkásokból, átképzésre hajlandó, újat kezdeni képes és akaró emberből nincs hi­ány mifelénk. Ezért is jelentősen csökkent a munkanélküliség: tíz százalék körüli. Korábban ez a mérték tizenöt, a rendszerváltás idején húsz százalék volt.- Végezetül, milyen gondokkal próbálnak megbirkózni a jövőben?- 240 millió forint volt a költségvetésünk ta­valy, az idén ez 260 millió forint körül alakul, s 16 milliós hiánnyal számolunk. Beruházások? Tereskével és Szátokkal idén tavasszal közösen közel 2 milliárdos csatomaberuházásba kez­dünk. Sikerült különböző forrásokból ehhez a pénzt előteremtenünk. Legnagyobb gondunk az óvodánk, 110 éves épület, amely, ha lehet ezt mondani, kiszolgálta az érsekvadkertieket. Fel­újítása helyett újat szeremének építeni, amely­ben az eddig megosztottan, két-két helyen is működő óvodánkat és önkormányzati iskolán­kat összevonhatnánk, egységes vezetés, irányí­tás mellett. Májusban az Oktatási Minisztéri­umhoz pályázatot nyújtunk be ezzel kapcsolat­ban. Jelenleg zajlik a művelődési ház felújítása, amelyhez a 7 millió forintos saját erő mellé a Kulturális Örökség Minisztériuma is 7 millióval hozzájárult, sőt további 3 milliót is ígért a tárca. Szeretnénk ezt az intézményt úgy felújítani, hogy az ne csak a faluban, hanem a kistérség­ben élőknek a művelődését, kultúráját is szol­gáló központjává váljon idővel. SZABÓ GY. SÁNDOR Ersekvadkert központja_______________________________________________________________________________________________________fotó, rioó tibor Kik igényelhetik a locsolási kedvezményt? Legkésőbb április 30-ig kell benyújtani az igényt Ipoly Eurorégió szabadegyetem Idei első kurzusát Salgótarjánban tartja Salgótarján lakói részéről fogalmazódott meg a locsolási ked­vezmény igénye. Ennek tett eleget a város önkormányzata, amikor rendeletet alkotott ez ügyben. A rendelet szerint má­justól októberig a locsolási célú felhasználás miatt a csator­nahasználati díj megállapításánál a vízfogyasztás 10 száza­lékkal csökkentett mennyiségét kell figyelembe venni. A locsolási kedvezményt azok a fogyasztók igényelhetik, akik személyi tulajdonban álló (vállalkozáson kívüli, nem úszó­teleknek minősülő) lakó-, illetve üdülőingatlannal és arra vonat­kozóan a szolgáltatóval érvé­nyes közüzemi szolgáltatással rendelkeznek. Feltétel az is, hogy az ingatlanon nincs beépít­ve szennyvízmérő. Az igénylést a tárgyév locso­lási időszakára legkésőbb április 30-ig kell benyújtani a Salgótar­jáni Csatornamű Kft. - mint szolgáltató - részére, ahol a fo­gyasztók részére ingyenesen rendelkezésre bocsátják az e célra rendszeresített igénylőla­pot. A szolgáltató a locsolási idő­szakot követő első számlázás után 30 napon belül jóváíró­számlával korrigálja a mennyi­ségi elszámolást, és a számított díjösszeget visszafizeti a fo­gyasztónak. Az április 30-a után beadott igényeket a szolgáltató a tárgy­évet követő év locsolási idő­szakára vonatkozóan fogadja el. A csatornamű kft.-nek a rende­let értelmében 30 napon belül kell elbírálnia az igényeket. El­utasítás esetén annak indokairól pedig írásban kell tájékoztatnia a fogyasztót. A szolgáltató a locsolási célú víz korrekciójára vonatkozó igényt azon fogyasztónál utasít­hatja el, akinek a szolgáltatói közműhálózaton kívül egyéb al­ternatív vízszerzési lehetősége van (saját tulajdonú kút, vásá­rolt víz, felszíni vízhasználat). Az elutasítás indoka lehet továb­bá, ha az igénybejelentés (a szolgáltató által lefolytatott el­lenőrzés alapján) valótlan ada­tokat tartalmaz, továbbá, ha az igénylőnek az igény benyújtása­kor, illetve a locsolóvíz-korrek­ció megadását követően 90 na­pon túli díjhátraléka van. D. I. A március végi, április 1-jei program helyszíne Sal­gótarján, Strand Hotel. Március 30-án, pénteken 17 órakor hangzanak el a köszöntők és a bemutatkozások. A XIII. századi nagybörzsönyi Szt. István-temp- lom helyreállításának, műemlékvédelmi dokumen­tumainak kiállítását Köpöczi Rózsa művészettörté­nész nyitja meg. Közreműködik: a liszt Ferenc ka­marakórus Gúthy Éva vezényletével. 19 órakor „He­lyi tudás - történelmi és új hagyományok” címmel bemutatkozik Salgótarján és kulturális vonzáskörze­te: Nógrád táncegyüttes, Kincsér népzenei együttes, Palócföld című folyóirat. Március 31-én, szombaton 9 órától „Nyelv és államhatárok - határhelyzetek...” címmel dr Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója tart előadást. All órától sorra kerülő „A szlovák kul­túra fejlődéstörténete” című előadást Karol Wlachovsky irodalomtörténész, a Budapesti Szlovák Intézet igazgatója tartja. 14 órától hangzik el prof. Rechnilzer János igazgató (MTA Reg. Kút. Közp., Győr) „Határ menti együttműködések Európában és Magyarországon a legújabb kutatások, valamint az európai uniós csaüakozás tükrében" című előadása. 15.30 órától dr. Mezei István tudományos munkatárs (MTA Reg. Kút. Közp., Miskolc) tart előadást „Együttműködésünk a szlovák-magyar határ men­tén az Ipolytól a Tiszáig...” címmel. 16.30 órakor Hardi Tamás tudományos segédmunkatárs (MTA Reg. Kút. Közp., Győr) „A határ és az ember...” című előadásával lép pódiumra. 20 órakor bemutatkozik az MTA Regionális Kutató Központja folyóirata, a „Tér és Társadalom” szerkesztősége. Április 1-jén 9 órakor a „Genius loci/A hely új szelleme” című prog­ram keretében a helyi szellemi élet néhány szemé­lyisége (dr. Csongrády Béla, dr. Horváth István, dr. Szvircsek Ferenc, Földi Péter, Korill Ferenc, Sarló Béla) mutatja be munkásságát. 10.30 órától Salgótarjánnal és közvetlen környéke történelmi nevezetességeivel ismerkednek meg a résztvevők. 15 órakor hangzanak el az összefoglaló és a záró gondolatok Juhász Péter, az Ipoly Eurorégió szabadegyetemének védnöke, Ba­lassagyarmat polgármestere és Sarló Béla, az Ipoly Eurorégió elnöke, salgótarjáni házigazdája, a város alpolgármestere közreműködésével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom