Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-27 / 71. szám

2001. MÁRCIUS 27., KEDD llsZÉCSÍNY MEGYE I KÖRK ÉP bAtonyterenye Ki működteti az Apolló mozit? Bállá Árpád. Takács Tamás utódja a sport kht. élén (Folytatás az 1. oldalról) körű szakmai egyeztetés után ké­szült el. A rendelet kimondja: az önkormányzat közoktatási intéz­ményeiben foglalkoztatott peda­gógus kiemelkedően és tartósan magas színvonalú munkájáért ke­resetkiegészítésben részesíthető. Ennek összege 2001-ben havonta és fejenként legalább 35 ezer fo­rint. Az intézményvezetők javas­latára az elismerésről öttagú szak­mai bizottság dönt. A VGÜ Kft. részvételével törté­nő Ecolnet Környezetgazdálkodá­si Kft. megalapításáról zárt ülésen tárgyalt a közgyűlés. Több intézményt illetően is pá­lyázatot ad be az önkormányzat, így a Balassi Bálint Megyei Könyv­tár üvegtetejének felújítására, a megyei pedagógiai intézet pincé­jének vízszigetelésére, a Beszter- ce-lakótelepi iskola tetőfelújításá­ra, a II. Rákóczi Ferenc iskola fűté­si felszálló vezetékének cseréjére. Az első két pályázatot Salgótarján közösen adja be a megyei önkor­mányzattal. Pályázik a közgyűlés az északi városrész turisztikai fejlesztésére, valamint a könyvtári és közműve­lődési érdekeltségnövelés címen elkülönített központi előirányzat­ra is. Utóbbi a József Attila Műve­lődési Központ műszaki, techni­kai fejlesztését célozza. A januári ülésen július végéig hosszabbították meg az Intercom Rt.-vel kötött szerződést az Apolló mozi üzemeltetésére. így négy hónap áll a közgyűlés rendelkezé­sére a döntés meghozataláig - is­mertette Tóth Edit, a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója, hozzá­téve: a mozi üzemeltetése mellett más, nyereséges tevékenységet is folytathat az épületben a leendő üzemeltető. A többfunkciós üze­meltetés nagy befektetést igényel, ezért indokolt a hosszú távú bér­beadás. A Salgó Vagyon Kft.-hez április 30-ig beadott pályázatokat május 31-ig bírálják el, a bérbe­adást augusztustól tervezik. November végén lejárt az ön- kormányzati tulajdonú lakások­kal kapcsolatos elővásárlási jog. A Salgó Vagyon Kft. előterjesztését elfogadva 2001. december 31-ig meghosszabbítják az értékesítés­re kijelölt lakások eladási határ­idejét. Tavaly fogadták el a Tarjánhő Kft. 10 éves stratégiáját, ennek végrehajtásához az önkor­mányzat, mint tulajdonos, 10 mil­liós törzstőke-emelést hajtott vég­re a cégnél. Módosították az önkormányzat és a VGÜ Kft. közötti megbízási szerződést. Az önkormányzat vá­rosgondnoki tevékenységgel bőví­tette ki a városfenntartási felada­tok körét. Erre 10 millió forintot csoportosítottak át, bár, mint Puszta Béla polgármester mond­ta, sajnos ez az összeg várhatóan nem lesz elég arra, hogy eleget te­gyenek a lakossági felvetéseknek. A Fidesz- frakció azon véleményé­nek adott hangot, miszerint ez nem más, mint tőkeinjekció a VGÜ Kft.-nek. Az előterjesztést mindazonáltal 24-igen szavazat­tal, egyhangúlag fogadták el a képviselők. Újabb ötéves időtartamra vá­lasztották meg Bodnár Benedeket, a VGÜ Kft., és Tóth Editet, a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgató­ját. Az ellenzéki Fidesz-frakció szerint a megbízások meghosz- szabbításával együtt kellett volna tárgyalni a közgyűlésnek a tavalyi mérlegbeszámolót és az idei üzle­ti tervet. Erdői Imréné egyéni képviselő kezdeményezésére Bagókői útnak nevezik májustól a somoskői el­ágazótól Salgótarján belterületi ha­tárvonaláig tartó útszakaszt. A Sal­gótarjáni Millenniumi Emlékbi­zottság a Meszes-hegy Szent Imre- hegyre történő névváltoztatását ja­vasolta. Az önkormányzat támo­gatja a felvetést, de erről tárcaközi bizottságnak kell döntenie. Új mellszobrokkal bővül a salgótarjá­ni panteon. Itt őrzik majd augusz­tustól Szilárdy Ödön, a villamossá­gi rt. egykori elnöke, dr. Domyay Béla helytörténész és Kovács Nán­dor prépost-esperes emlékét. D.l. HÍREK BÁTONYTERENYE FOGADÓSZOBA. Romhányi Gyula jegyző március 28-án 8-12 óráig tartja fogadónapját a városhá­zán. Ugyanezen a napon 15-17 óra között Soós Károly alpolgármester a kisterenyei ügyfélszolgálati iro­dán várja a polgárokat. Rimóc/Rétság ADOMÁNY. Az általános iskolá­ban Székely Imréné kezdeménye­zésére gyűjtés indult az elmúlt na­pokban az árvízkárosultak javára. A polgármesteri hivatal és a telepü­lés lakói is csatlakoztak a kezdemé­nyezéshez, amelynek egy teherau­tónyi adomány lett az eredménye. Egy másik teherautónyi rakomány a rétsági vállalkozók adományaival telt meg. Józsa Dezső és Székely Imréné kíséretével összességében 500 ezer forint értékű élelmiszert és ruhaneműt szállítottak el vasár­nap a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei településre, a helyi iskola épü­letében helyezték el az iskolakö­zösségnek szánt szállítmányt. SALGÓTARJÁN HELYESEN ERDEI. Lapunk szombaton megjelent tudósításá­ban a Generali Providencia Bizto­sító Rt. ügyvezető igazgatójának neve helyesen: Erdei László. Az érintettől elnézést kérünk. A Tónus csoport kiállítása Április 18-ig tekinthető meg az a kiállítás, amelyet a hét végén nyi­tottak meg a salgótarjáni Bolyai Já­nos Gimnázium Derkovits Gyula Iskolagalériájában. A tárlaton a Tó­nus csoport képei láthatók, amely­nek tagjai: Ábrahámné Szász L. Sá­ra, Gulyásáé Poor Edit, G. Lóránt Lujza, Kissné Kostelecz Éva, Mihály Eszter, Szepesiné Bercsényi Éva, Tóth Mária Anna, Velkeiné Pócz Ilona, A csoport tagjai közötti összekö­tő kapocs az a prosztgraduális kép­zés keretében szervezett akvarell- tábor, amelynek résztvevői akkor elhatározták: a csoport együtt ma­rad. A művészettel foglalkozó, kép­zett rajztanárok a színárnyalatokra utaló Tónus elnevezést választot­ták csoportjuk megjelöléséül. Első kiállításuk helyszíne Mezőtúr volt. A vándorkiállítás, amelynek most Salgótarján ad helyet, korábban Jászberényben volt látható. ■ A tárlatnak a Derkovits Gyula Iskolagaléria adott helyet Cseppnyi remény a teherautó rakterében Vízben, sárban a falvak maradéka - A Vöröskereszt árvízi naplójából (Folytatás az 1. oldalról) mert itt nincs ivóvíz, nincs élelmiszer, gumicsiz­ma, takaró... A hívott fél, a Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete gyorsan cselekedett: egy nap alatt készen állt a három és féltonnás teherautó rakománya. Juhászné Kincses Helén, a Vöröske­reszt megyei titkára:- Három raklap ivóvizet, cukrot, rizst, tésztát, kekszet, nem húsos tartalmú levesport, tisztító- szereket pakoltunk fel, vittük a Máltai Szeretet­szolgálat ruhaadományát is. Éjjel, bár nem látták, de érezték a víz pusztí­tó erejét. A főút mellett Csaroda, Tákos, települé­seken rombadőlt házak.- Március 21-én fél hat­kor érkeztünk a beregsurányi határra. Az ál­lomást egyéb­ként lezárták, de a segélyszál­lítmányokat át­engedik, min­den gond nél­kül átjutottunk mi is. Érkezé­sünket megelő­zően a különle­ges mentősök már napok óta Beregszászon dolgoztak, szi­vattyúzták a kutakból a vizet, segítettek a házak bontásában. Ők sincsenek egyedül, Szlovákiá­ból, Dunaszerdahelyről is jöttek hasonló felké­szültségű mentősök erre a területre. Ami a sokat látott segítők szeme elé tárult, maga volt az iszonyat:- Oroszi főutcája mentén, mindkét oldalon kártyavárként dőltek össze a házak, az utca vé­gén csak a templom maradt állva. Gumicsónak­kal közlekednek Haranglábon, de Hetyen köz­ségben sem jobb a helyzet. Ha az idő engedi, ha épp nem esik, szedegetik a cserepeket, bontják a falakat. Nem egyszerű, mert az átnedvesedett anyag miatt fennáll az omlásveszély. Szívfacsaró a látvány: ház nincs, de az idős asszony a mellék- épületben felállított tűzhelyen fánkot süt, hogy legyen mivel megkínálni azokat, akik segítenek. A sportpályára sodort hűtőszekrény, a vastag fa­rönkök jól éreztették, mi­lyen félelmetes erejű víztömeg bénította meg az életet. S hogy mi maradt utána? A kétségbeesés Az árvíz alattomos, csendben közelít, de iszonyú a sodrás ereje. ■ Átvizesedett, tönkrement házak, elpusztult otthonok. Ahol lehet, bontják a tetőt, a falakat. ■ könnytelen fájdalma, ke­serűsége, a pusztítás utá­ni maradék egy s más összeszede- getése az ele­mi léthez: igénybevenni ■ a kijelölt kö- zösségi he­lyet, mert aludni muszáj, ruhát keríteni, vala­micske ételt előteremteni. Aztán - ha a porta, a saját, egyáltalán már megközelíthető, kezdeni valamit vele. Valamit. Például az átvizesedett, sárfoltos dunyhát és más ágyneműt a kerítésre teríteni száradni. Összeszedni az edényeket, megnézni mi van még a spájzban.- Az ivóvíz ott most aranyat ér. Kenyeret, a na­pi meleg ételt a kárpátaljai református egyház diakóniai osztálya viszi a falvakba. Példásan szervezi tevékenységét ez az osztály, ami köz­ponti szerepet lát el, s lényegében a mi népkony­hánkhoz hasonlít - magyarázza Juhászné Kin­cses Helén. - Óriási erőfeszítéssel, éjt nappallá té­ve dolgoznak, főznek és a kész ételt juttatják el a bajba jutottaknak. Saját sütödéjük van, így ke­nyeret is visznek, persze nem napi, meleg pék­áraira kell gondolni. Vezetője, Nagy Béla tisztele- tes nekünk is sokat segített. Hetyen és Harangláb települé­sekre a mi autónkkal mentünk, a tőlük ka­pott margarinnal, ke­nyérrel kiegészített készletünket vittük. A szokásos módon a parókián, az egyház helyi képviselője vet­te át az élelmiszere­ket. A helyiek csend­ben várták az osz- ___________■ tást. Ilyenkor megro­hantak bennünket az érzések: olyan nagy a baj, hogy csekélynek tűnik amit adunk, szabódtunk is: - Bizony ez nem sok, tudjuk. Mire gyorsan felelték az álldogálók : - Dehogyis nem, aranyoskám! Az elosztás nagyon szervezetten történik, az említett falvak népe láthatóan tiszteletben tartja azokat a személyeket, akik ezt végzik. Nincs tü­lekedés, legfeljebb néma sóvárgás a „más baja sem kisebb, mint az enyém” - tudata fegyelmet parancsol. A beregszászi járásban 1829 lakóház került víz alá, Orosziban 66 összeomlott, Csetfalván 191 lakóház károsodott, 50 összeomlott. Harang­lábon 234 lakóházat árasztott el a víz, ami - be­szélték el a kárpátaljaiak - csendben, alattomo­san, de iszonyú erővel közelít... És tarol. A nógrádi vöröskeresztesek pár nappal azu­tán, hogy hazaértek, az itthoni árvíz sújtotta térségbe indultak segíteni. Gyakran van olyan gondolatuk: jó volna egyszerre, egy időben a határon innen és azon túl tenni, amit várnak, remélnek tőlük. Szeretnének hamarosan újra útra kelni Kárpátaljára és a hazai, Tisza menti településekre. ____________________________________________________[MIHAUK J.| SZELLEMI KI MIT TUD? Salgótarjánban, a Váczi Gyula Zeneiskolában tegnap megyei műveltségi vetél­kedőt tartottak Giuseppe Verdi halálának 100. évfordulója tiszteletére. (Az eredményekre visszatérünk.) r ________ FOTÓ: GYURIÁN TIBOR F elszámolják az erdei szemétlerakókat A megoldáshoz az emberek fejében kellene rendet csinálni (Folytatás az 1. oldalról) összegyűjtik a szemetet. Ez alatt minden olyan nem szerves anya­got kell érteni, ami nem bomlik el. Ebbe a munkába bevonjuk az erdőkben dolgozó vállalkozókat is, mert sajnos, rossz autókaszni- tól kezdve tűzhelyig, gumiab­roncsokig szinte minden megta­lálható. Ezek a nagy súlyú tár­gyak kézi erővel nem mozgatha­tók, illetve a szakadékokból csak gépi erő segítségével lehet fel­hozni. Az így összegyűjtött hul­ladékot az erdészet fogja elszállí- tatni a bátonyterenyei szemétte­lepre, az elhelyezésért az erdé­szetnek fizetnie kell a telep üze­meltetőjének.- Említette, hogy az illegális szemétlerakók megszüntetésére nincs az erdészeteknek pénzkere­te. Miből fedezik ezt a költséget?- Az elmúlt év volt az első, amikor az erdészet támogatást kapott a Környezetvédelmi Mi­nisztériumtól a szemét eltakarí­tására, eddig csak a Pilisi Parker­dő részesült ilyen pénzben, vi­dékre nem jutott. A teljes költsé­get ugyan nem fedezi, de már ez is segítség. Ennek köszönhetően már januárban elkezdődtek a munkálatok Pásztó, Nagybá- tony, Szuha, Mátraalmás és Dorogháza határában. Jelenleg húszán dolgoznak az erdőkben. Külön kiemelném a szuhai és a pásztói önkormányzatot, ahol kiemelkedő a hozzáállás: a már felszámolt szemétlerakók helyé­re tiltó táblákat is kihelyeznek.- Nem vetődött még fel az a gondolat, hogy szeméttárolókat helyezzenek el legalább a turis- táutak mentén?- Többször is javasolták már, de én a magam részéről ellen­zem: egyfelől mert az ilyen táro­lók idegenek az erdei környezet­ben, másfelől pedig a szeméttá­rolók rendszeres ürítéséről is gondoskodni kellene, ami megint csak óriási költséget, pénzkidobást jelentene. Azon a véleményen vagyok, hogy min­denkinek be kellene látnia: az er­dő nem arra való, hogy a szervet­len csomagolóanyagot idehord­ják, nem arra való, hogy a rozs­dás, használhatatlan autóalkatré­szeket, háztartási eszközöket itt helyezzék el, hanem arra, hogy kellemes környezetben szemet gyönyörködtető látványt, jó leve­gőt, csendet kínáljon mindazok­nak, akik szeretnek az erdőkben kirándulni. HEGEDŰS ERZSÉBET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom