Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-26 / 70. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ Hány balesetre, tragédiára van még szükség? Minden közúton közlekedő tisztában van a ténnyel: a közle­kedés biztonságának foka a sza­bályok mindenki általi betartá­sának függvényében alakul. Eb­ből két dolog következik. Egy­részt a közlekedésben résztve­vőknek maximálisan törekedni­ük kell saját maguk és társaik biztonsága érdekében a közleke­dési szabályok betartására, más­részt az illetékeseknek a lehető legnagyobb gondossággal kell megtervezni és kialakítani az épített környezetet. Salgótarjánban, a „litkei csomó­pontban” az elfogadhatónál jóval gyakoribbak a sajnos súlyos és a szerencsére kevésbé súlyos közle­kedési balesetek. Erre a vitathatat­lan tényre ismét két válasz adható. Mondhatjuk azt, hogy a csomó­pont „statisztikailag biztonságos”, aki itt balesetet okoz vagy szenved, az kizárólag saját, esetleg mások fi­gyelmetlenségének köszönheti mindezt. De mondhatjuk azt is, hogy talán mégsem annyira biz­tonságos a rendszer, a hibalehető­ség a szokásosnál jóval több. Ahelyett, hogy ismét választa­nék a két lehetőség közül, álljon itt némi kronológia: Az SZDSZ önkormányzati frak­ciója nevében nyűt levélben for­dultunk az illetékesekhez. „...Ugyanakkor az arra illetéke­seknek el kell gondolkodniuk azon, hogy a város közlekedési csomópontjai megfelelnek-e a biz­tonságos közlekedés követelmé­nyeinek. El kell gondolkodniuk azon, hogy mindkét baleset az úgynevezett „telezöld” jelzőlám­pás rendszerben történt.” Nógrád Megyd Hírlap, 1999. augusztus 13. Fráter István, a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. igazgató­ja: „A statisztika szerint biztonsá­gos a salgótarjáni piaci csomópont. A csomópont forgalmi rendjének megváltoztatására egyelőre nincs szükség”. Nógrád. Megyei Hírlap, 1999. augusztus 24. Emlékeztető a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht.-nél foly­tatott egyeztetésről: „Tekintettel arra, hogy ebben a csomópontban a harmadik évben üzemel a forgalomirányító jelző­lámpa és ez alatt mindösszesen egyetlen baleset történt, beavatko­zást a közútkezelő kht. nem tart indokoltnak.” Salgótarján, 1999. szeptember 13. No comment. Csak újra a kér­dés: hány balesetre, tragédiára van még szükség? ________________KateiviPMic S ZDSZ önkormányzati frakcióvezető Várjuk az elsősöket, de elutasítanunk is kell.. A Gagarin Általános Iskola vezetése és felnőtt közössége ne­vében szeretném kérni a leendő első osztályosok és szüleik meg­értését Mi nagyon nagy örömmel lát­juk, hogy sokan, szívesen válasz­tanák iskolánkat. Sajnos nem tu­dunk minden ide vágyakozót a gagarinosok közösségébe felven­ni. Iskolánkban jelenleg 25 tanuló- csoport, 714 diák dolgozik és éli a mindennapjait. Az elutasítások elszomorítanák, de a számok is mutatják, hogy a létszám már nem növelhető tovább. A Gagarin Általános Iskola kö­zössége nevében: _________n*HOin«*n«*qviőHiiMflPOUt» i gazgató A litkei elágazó forgalmi rendjéről és a körforgalmú csomópontokról A Nógrád Megyei Hírlap 2001. március 7-i számában „Or­voslásra váró bajok Salgótarján közlekedésében” címmel megjelent - Valkai György, a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója által adott - interjúban több észrevé­tel hangzott el az úgynevezett litkei csomópont (210 számú út - Bem út) valamint a város déli határán befejezés előtt ál­ló két körforgalmú csomópont forgalmi rendjével kapcsolat­ban. Az interjúban több vitára késztető, néhol pontatlan megállapítás hangzott el, melyet a Nógrád Megyei Hírlap ol­vasóinak bevonásával szívesen megvitatnék. A nyilatkozat azt állítja, hogy a litkei úti csomópontban a baleset- veszélyt „a rendkívül nagy és in­tenzív gyalogosforgalom” okozza, melynek következtében a balra nagy ívben forduló jármű „hosszú ideig tartózkodik a csomópont te­rületén és a szemből jövő nagyobb sebességgel érkező másik jármű, későn észleli a megrekedt jármű­vet, s ilyen esetben fordul elő az üt­közés.” Kétségtelen tény, hogy a litkei csomópontban - az autóbusz-pá­lyaudvar, a vásárcsarnok, a helyi járati autóbuszok térségi megálló­helyei, valamint az egyéb kereske­delmi létesítmények forgalomvon­zó hatása miatt - időszakosan je­lentős gyalogosforgalom bonyoló­dik le. Az elmúlt öt év adatsorából azonban megállapítható, hogy a balesetek jelentős része olyan idő­szakban következett be, amikor a gyalogosforgalom még, vagy már nem volt intenzív (kora reggel, ké­ső délután, illetve este). A jelző­lámpa üzembe helyezése óta be­következett legsúlyosabb (1999. augusztus 9-i halálos kimenetelű) baleset külön elemzéséből pedig levonható az a következtetés, hogy a járműmozgást a gyalogosforga­lom nem akadályozhatta (a bal­esetet okozó jármű vezetője Hat­van irányából Litke irányába balra kanyarodott, amely mozgást gya­logosforgalom nem keresztezi!) Abban az esetben, ha balra ka­nyarodó jármű a szemből egyene­sen továbbhaladók sávjában ke­resztbe fordulva „hosszú ideig tar­tózkodik”, akkor a kanyarodó jár­mű vezetője súlyos szabályszegést követett el, mert a helyzetet kiala­kító manővert meg sem kezdhette volna. A helyesen megválasztott sebességgel egyenesen közeledő jármű vezetője pedig a szabályta­lanul keresztbe fordult járművet - a csomópont geometriai adottsá­gai következtében - kellő távolság­ból észlelheti, így az ütközés elke­rülhető. Tapasztalataink szerint a csomópont baleseteit a hirtelen és a másik fél számára kiszámíthatat­lan járműmozgás, a féktávolságon belüli szabálytalan balra kanyaro­dás okozza (lásd a legutóbbi bal­eset leírását a Nógrád Megyei Hír­lap 2001. március 20. számában megjelent „Utkd elágazó: megint baleset” című cikkben), illetve ter­jedőben van az a helytelen „szo­kás”, hogy egyes járművezetők a jelzőlámpa felvillanó piros jelzésé­be még nagy sebességgel behajta­nak, megpróbálnak „átcsúszni” a csomóponton. Az utóbbi szabály­sértési forma elterjedésének bizto­san hatékony gátat vetne a video­kamerás forgalomfigyelő rendszer, (lásd: Nógrád Megyei Hírlap 2001. február 20-i számában megjelent .Közlekedés biztonságának éve” című cikk.) A gyalogosok külön átvezetésé­re javasolt háromfázisú forgalom- irányítás nem oldaná fel a balra ka­nyarodó, illetve szemből egyene­sen érkező jármű áthaladási konf­liktusát, viszont számottevően nö­velné a program lefuttatáshoz szükséges periódusidőt, ami a vá­rakozás növekedéséből eredő tü­relmetlenség fokozódásával, a fel­álló kocsioszlop torlódásával, vala­mint az interjút készítő újságíró kérdésében kimondott valós ve­széllyel járna (felmentené a gyalo­gost a fegyelmezett és rendezett áthaladás kötelezettsége alól). Nem hiszem, hogy az átlós irányú átkelés megvalósítása csak az „il­letékes rendőrhatósággal” való egyeztetés kérdése, a gyalogos mi­lyen fényjelző készülék jelére köz­lekedne és ebből adódóan, ho­gyan biztosítható a gyalogosfázis végén a csomópont biztonságos kiürítése (arról már nem is beszél­ve, hogy ilyen megoldást az érvé­nyes műszaki előírás - ÚT 2-1.113 - nem ismer, így a jogalkalmazó közlekedési hatóság által nem is engedélyezhető.) A körforgalmú csomópontok kedvező forgalomcsillapító hatá­suk, rugalmasságuk következté­ben rohamosan terjednek Európá­ban, így hazánkban is. A körforgal­mú csomópontok kialakítására vo­natkozó (még) érvényes útügyi műszaki szabályozásba eddig nem épültek be azok a hazai és nemzetközi tapasztalatok, melyek építésük és üzemeltetésük során felhalmozódtak. Mértékadó szak­mai körökben jól ismert, hogy a korszerűsítése folyamatban van és az első fél év során várhatóan meg­jelenik az új útügyi műszaki elő­írás (ÚT 2-1.206:2001), amely a túlhaladott szabályozás helyébe lép. Az új szabályozás egyik típusa a két forgalmi sávos belépést, egy­sávos körpályát és egysávos kilé­pést tartalmaz (15-50 méter közöt­ti külső sugárral.) A 21-es és 22-es számú főutak, valamint a 21-es számú főút és a Csokonai út cso­mópontjában épített körforgalmú csomópontokat ezen előírásnak megfelelően alakították ki, (ami az interjúalany által taglalt tisztázat­lan forgalmi helyzetet kizárja, és a két forgalmi sávos beléptetés, vala­mint a körpálya rugalmas elosztó funkciója következtében az átbo­csátó kapacitás ezzel a megoldás­sal nem szűkül le.) A közlekedési felügyelet, mint fegyelmezett jogalkalmazó, csak az érvényes műszaki előírások fi­gyelembevételével tudja az építé­si engedélyt kiadni, ezért tény, hogy olyan csomóponti változat engedélyezését kezdeményez­tük, amely kielégíti az elavult elő­írásokat, de emellett a többéves időtáv igényének megfelelően már az építés során (későbbi át­alakítás nélkül) létrehozzák a kor­szerű szabályokhoz szükséges geometriát. A Közlekedési és Víz­ügyi Minisztérium közúti főosztá­lya 2001. február 26-án kiadott ál­lásfoglalása szerint az említett csomópontok forgalmi rendje az új szabályozásnak megfelelő és biztonságos. Mindezek alapján 2001. március 2-án kezdemé­nyeztük az építési engedély mó­dosítását. A csomóponttípus kiválasztását számos variáció elemzése előzte meg. Az 1996-ban készült tanul­mányterv még hagyományos jel­zőlámpás csomópont kialakítását tartalmazta. Az irányonkénti két egyenesen haladó, valamint egy balra kanyarodó forgalmi sáv ki­alakításához - a 21-es és 22-es fő­utak csomópontjában - az üveg­gyapot rt. üzemi területének igény- bevételére lett volna szükség. (A pálfalvai temető területéből, ke­gyeleti okokból nem tartottuk cél­szerűnek az igénybevételt.) Az igénybevétellel érintett területek tulajdonosaitól a tervező előzetes hozzájárulást kért. Az üveggyapot rt. válaszában kiemelte, hogy a ter­vezett terület-igénybevétel a gyár működésében fennakadást okoz­na, a mintegy 200 m hosszú szaka­szon a kerítés mellett technológiai láncot érintő vezetékek, közleke­dési útvonalak találhatók, így más megoldást kértek. Az engedélyezési terv készíté­sekor merült fel a körforgalmú csomópont kialakítás lehetőségé­nek vizsgálata, és végül ezt a hely­színi adottságokkal számoló (gya­korlati területigénybevétellel nem járó) tervváltozatot dolgozták ki. A kialakításnál a két csomópont közelségéből eredő kölcsönhatást is figyelembe kellett venni. (Egy­máshoz túl közel üzemelő körfor­galmú és jelzőlámpás csomópont a forgalom lefutásában zavarokat okozhat.) így épült meg a két kör­forgalmú csomópont, melyek egyenlő kapacitása, rugalmassága biztosítja a forgalom lebonyolítá­sát, forgalomcsillapító hatása pe­dig lassításra kényszeríti a város beépített területére érkező jármű­veket, valamint nem gátol más jel­zőlámpás irányítás esetén kezel­hetetlen forgalmi kapcsolatot (megoldja a közeli lakó utcák is, például Kinizsi út - városközpont irány). A csomópontok és a hozzá kapcsolódó - a közeljövőben megépülő - díszkő burkolatú jár­dák, valamint a kerékpárút esztéti­kusán jeleníti meg a hozzánk ér­kező autósok számára a „város ka­puját.” ______________________________nUTÍR ISTVÁN a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója Városi szintű nőnap Pásztón Nagyon boldog lennék, ha köszönősoraimat közzéten- nék lapjukban, amely Pász­tó polgármesterének, Sisák Imrének szól, azért a na­gyon kedves gesztusáért és figyelmességéért, hogy a nemzetközi nőnap tisztele­tére minden pásztói asz- szonyt és hölgyet meghívott egy jól megszervezett és szerkesztett ünnepi műsor­ra, a Teleki László Városi Művelődési Központba. Az épület bejáratánál ele­gánsan öltözött két úriember köszöntötte az érkező hölgye­ket 1-1 szál virággal. Suppé „Könnyűlovasság” című nyitá­nya és egy szavalat után a pol­gármester úr meleg, szívhez- szóló szavakkal köszöntötte a megjelent asszonyokat és höl­gyeket. Majd Kálmán Imre, Le­hár Ferenc, Huszka Jenő, Johann Strauss ismerős ope­rettjei csendültek fel a Salgó­tarjáni Szimfonikus Zenekar és Lengyel Judit szólóénekes előadásában. Ezek a dallamok elvarázsoltak bennünket olyan helyekre, amelyek sajnos csak a mesékben léteznek. A zene­kar és a szólóénekes magas színvonalú előadását Köké- nyessy Zoltán karmester kitű­nő dirigálását, sziporkázó hu­morát vastapssal jutalmazta a közönség. Mindenki derűs arc­cal, mosolyogva és vidáman jött ki a teremből az ünnepi műsor után. A mai gondterhelt, konflik­tusoktól terhes világban nagy szükség van ilyen ünnepekre, vidámságra, felüdülésre, hogy ha csak egy pár órára is, de el­vonják a figyelmünket az örö­kös bajokról, a napi gondokról. Külön köszönet és hála a pol­gármester úrnak, hogy a felelős beosztása és a sok munkája mellett még ilyen apró részle­tekre is kiterjed a figyelme! Hi­szen az utóbbi 10-15 évben nem volt arra példa, hogy a pásztói asszonyokról, nőkről városi szinten megemlékezze­nek a nemzetközi nőnap alkal­mából! Jó érzéssel tölt el, hogy nemcsak önző, mások gondja­in átnéző emberek élnek ebben az országban. Vannak még olyan emberek, akiket nem tett közömbössé ez az egoistává ér­lelődő világ. Azt hiszem, na­gyon ide illő az idézet, amit Ci­cero mondott: „Az emberek semmivel sem közelíthetik meg jobban az isteneket, mintha embertársaikat boldogítják!” A polgármester úrnak és a műsorban közreműködőknek hálás köszönet ezért a szép és csodás délutánért! Kívánom, hogy munkájukat további szép sikerek koronázzák, mindeh­hez erőt, egészséget, kitartást kívánok! A lap szerkesztőségé­nek is köszönöm, hogy publi­kálják köszönősoraimat. ______________________________»ÁMPOR JUDIT P ásztó ZÁSZLÓAVATÁS. Őrhalomban a közelmúltban, a nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségen Vizy Domonkos helyi plébános megáldotta azt a zászlót, amelyet az iskolaudvaron kialakított sziklakertben helyeztek „árbocra”. B VA/TTT i TV JÉé TTTTVT i TV Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉ.LA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, \j |( U A l| jfyi U I U I A U Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHYGYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 1 V v/VJlY/ll/ MEGYEI llllYblil Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy. Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó _____________________________________________ vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIH1R Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hirlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. ; ^ . • Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. »panda az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyaroiszág Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom