Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-24 / 69. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KŐ R K É P PÁSZTÓ Faragó Zoltán: T ]=; R E F* J Á Ó 2001. MÁRCIUS 24., SZOMBAT Szeszélyes napok Csúnya tréfát űz velünk az időjárás... Télen nem volt tél, inkább afféle kora tavasz kínló­dott decembertől február elejéig: sorozatunk vagy tíz részen keresztül jelenhetett volna meg azzal a címmel, hogy „tavasz a télben”... Az utolsó, február végi havas időszak után az em­ber már igazi kikeletet várt, s minden a legjobb úton haladt, de aztán az elméletileg meleget hozó Benedek-nap nagy havazással köszöntött be... Pár órára vagy akár napra is fehérbe öltö­zött az erdő, a fák árnyékos aljában a völgyek mélyén is megmaradt az összefüggő lepel, a magasabban fekvő területeken pedig minden­hol. Sorozatunk ezúttal azzal a címmel is meg­jelenhetett volna, hogy tél a tavaszban... Még az a szerencse, hogy mire e sorok napvilágot látnak, alighanem visszatér a meleg. A mogyoró ■ rügyeinek csúcsán megjelentek azok az aprócska, piros koronácskák, amik a leg­biztosabb jelei a közeli lombfakadásnak, a bodza gallyain akkora zöld hajtások nyújtózkodnak, mint az ember kisujja, a szilfákon kibomlottak a zöldes színű virágok, a fűzbarkák is sárgán duz­zadnak a gallyakon, a kökörcsinek javában virág­zanak, - s erre megváltozott az időjárás. Persze nem olyan volt ez, mint az igazi tél: a vizes hó sok helyen azonnal elolvadt, sarat és latyakot hagyva maga után. Északról hideg levegő érkezett, a Nap elbújt a vastag felhőréteg mögé, s ezek miatt a hő­mérséklet is visszaesett, - nem is beszélve az em­ber hangulatának romlásáról, ami napsütéses órák csökkenésével szinte természetes módon jár együtt... Az időjárás nem volt kegyes, de a madarak alig­hanem érezték, hogy nem tart ez sokáig! Salgótar­ján központjában diónyi hópelyhek kavarogtak a levegőben, közben egy fehérbe öltözött ezüstfe­nyőn dalra fakadt egy feketerigó. Úgy fújta nótáját, mintha langyos májusi este lenne, s nem attól kel­lene tartani, hogy fagypont alá süllyed a hőmér­séklet, amitől a kásás hórétegből egyszerre csak jégkéreg válik. A barázdabillegetők is kiabáltak a lapos háztetőkön, de őket ritkán lehetett látni. Ta­lán nem volt érdemes felröppenniük, mert fő zsák­mányállataik, a hártyásszárnyú rovarok kéreg- és kőrepedésekbe, földi üregekbe húzódva, dermed- ten pihentek pár napig. Megfigyeltem viszont egy nagy csapat, úgy száz­ötven-kétszáz madárból álló nagy lilik csapatot. A magasban repülő, szürke színű vadludakat a hang­juk alapján lehet felismerni, mert a nevüket mondo­gatják: li-lik, li-lik, li-li-lik... Rokonaik, a vetési lu- dak, akikkel összetéveszthetők, a házi libákhoz ha­sonlóan gágognak. A hatalmas csapat dél felé tar­tott, talán valami, a Tátra felett tomboló szél- vagy hóvihar fordí­totta vissza őket. Olyan so­kan voltak, hogy jellegzetes v betűjük szárai is felbomlottak, s új, kisebb ékek álltak ösz- sze a levegőben a lentről igen­csak aprónak tűnő lilikekből. Az erdő ma­darai is megle­hetősen sokat mozogtak a hir­telen jött hideg­ben: az eresztvényi bükkös kis túl­zással hemzse­gett a szárnya­soktól. Elég volt egy rövid sétát tenni, s vagy tucatnyi faj került elém. Somoskő felett egy egerészölyv körözött lomhán. A bükkös szélén kinyílt az orvosi tüdőfű: egy tövön virító, lüa és rózsaszínű virágocskái olya­nok voltak a fehér hólepel felett, mintha valame­lyik ékszerét veszítette volna el itt a tavasz-tündér, amikor a hirtelen jött tél elől elfutott... A fák gallyai között is zajlott az élet: megfigyel­tem két énekesrigót. (A Palócföldön „szőkerigó” né­ven ismerik. Szőkének persze nem szőke, de drapp alapszínű, sötétbarna pettyes begye világosnak mu­tatja.) Az, hogy kergetődztek a behavazott gallyak között, mindenképpen a párbaállásra utaló jel, ami a közeli fészeképítés tényét is jelenti. Egy nagy fakopáncs dobolt egy alkalmas ágcson­kon, - harkályéknál ez tulajdonképpen szerelmi üzenetnek számít, mert a hím madár így jelzi: elfog­lalt egy akkora költőterületet, amekkora egy fészekalja fió­ka felnevelésé­hez kell. Távo­labbról zöld küllő kiáltásait, feketeharkály jellegzetes, kis­sé ciripelésre emlékeztető hangját is hoz­ta a szél, az er­dő felett pedig korrogva repült egy holló. A cinegék még mindig ki­sebb csapatok­ban keresgél­tek a fákon, de a velük tartó csuszkák már hangosan énekelgettek. Egy ilyen vegyes csapatot figyelgetve valahogy furcsának tűnt az egyik, kikor­hadt faágon kopácsoló csuszka... Alaposabban szemügyre véve kiderült, hogy nem is az, hanem egy kis fakopáncs: körülbelül éppen akkora a har­kályok törpéje, mint egy csuszka. A piros sapkás madárka, - hím volt, mert a tojó feje teteje sárga szí­nű, - a vékonyabb gallyakon keresgélt, hiszen kis termete miatt éppen ezt az táplálkozóhelyet foglalja el az erdő madárvilágában. A harkályok törpéje nemsokára odébb állt, s a nagy, vegyes cinegecsapatban egy nagyobb termetű példányt is megpillantottam, amint elröppent a fák között. Valószínűleg nagy, esetleg közép fakopáncs volt: ezt nem sikerült megállapítanom. A föld köze­lében vörösbegyeket is láttam. Ezek a kedves, bizal­mas természetű madarak még vonulásban vannak észak felé, éneklő hímet ugyanis még nem hallot­tam. Azok, amelyek majd nálunk nevelik fel fiókái­kat, valószínűleg még úton vannak észak felé, s csak ezekben a napokban érkeznek haza. A madarak napraforgó adagját már korábban „megvontam”, de még a havazás előtt az egyik ete­tő alatt egyszerre láttam egy hím házi verebet, egy zöldike tojót és három tengelicet, amint egymástól tenyérnyi távolságra keresgélték azokat a magokat, amiket a télen kiszórtak a cinegékkel együtt. A ten- gelicek időnként szembe fordultak a lényegesen na­gyobb termetű zöldikével és verébbel, begyüket kis­sé felfújták, szárnyukkal gyorsan verdestek, köz­ben izgatott, vékony, nyikorgáshoz hasonló hangot hallattak, hogy elijesszék nagyobb vetélytársaikat. Törődni azonban egyik termetesebb madár sem tö­rődött velük... * * * Más téma, de nagyon elkeserítő: aki a virágot szereti, lehet rossz ember, vagy egyszerűen csak tu­datlan... A Boszorkány-kő csúcsán virító két leány- kökörcsin tő virágait szokás szerint idén is leszed­ték. Védett növény, eszmei értéke tízezer forint... Valószínűleg az okozta a gondot, hogy éppen már­cius 15-e körül pár napig kellemes kirándulóidő volt, ami sokakat csábított a szabadba. Szándékos természetrongálás, vagy csak ismerethiány? Ki tud­ja... Mindenesetre, ha egyszer valakit végre meg­büntetnének, kiderülne, hogy orchidea csokrot is olcsóbban lehet venni, - ráadásul nem is hervad el pár óra alatt. Ennyire, mint most, még soha nem kopasztották meg a töveket: egyetlen, később nyíló virág és egy bimbó élte túl a „virág szerető” tényke­dését. Azok is csak tegnapig? A világoslila, gyönyö­rű virágok ugyanis túlságosan feltűnőek... Sokfelé virít már a tüdőfű ________________________________________________a szerző felvétele V eszélyben a szabad szombat Hogyan szavaznak majd a nógrádi honatyák? (Folytatás az 1. oldatnál Becsó Zsolt (Fidesz-MPP): - Nem felel meg a valóságnak az a véleke­dés, hogy a Munka törvénykönyvé­ről szóló törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmoni­zációs célú módosításáról szóló tör­vényjavaslat beterjesztését nem előzte meg érdekegyeztetés. Az Or­szágos Munkaügyi Tanács hét alka­lommal tartott bizottsági tárgyalást ezzel kapcsolatban, két alkalommal pedig plenáris ülésre is sor került. Ezek után szomorú és érthetetlen, hogy a szakszervezetek és a parla­menti ellenzék ismét politikai tőkét kíván kovácsolni magának egy olyan kérdésből, amely hazánk jö­vőjének szempontjából a pártpoliti­kai érdekeknél lényegesen nagyobb jelentőséggel bír. Mi a valódi jelentősége? A tör­vénymódosítás elsődleges oka jog­harmonizációs jellegű, és mint üyen, igen lényeges feltétele a maj­dani európai uniós csatlakozásunk­nak. Ennek egyenes következmé­nyeként az előterjesztés kilenc mun­kajogi tárgyú uniós irányelv átvétel­ét szolgálja, de úgy, hogy közben a lehetőségekhez mérten igyekszik megtartani a magyar sajátosságokat. A javaslat a munkaadókra nézve több ponton is szigorítást jelent. Szi­gorodnak a munkaidő-beosztás sza­bályai, és a beosztást írásban kell kö­zölni a munkavállalóval. A munka­idő maximális tartama napi 20 órá­ról 12 órára csökken, a heti munka­idő maximuma pedig 48 óra lesz. Szabályozza a pihenőidőt is: 6 nap munkavégzést követően egy nap ki­adása kötelező. A javaslat - illesz­kedve az uniós normákhoz - szabá­lyozza az átirányítás, kiküldetés, ki­rendelés szabályait, amely egy nap­tári évben nem lehet több 110 nap­nál. Új fejezetbe rögzítve kerülnek be a Munka törvénykönyvébe a munkaerő-kölcsönzés szabályai, amely révén olyan munkavállalók időleges foglalkoztatása válik lehető­vé, akik alacsony képzettségük mi­att mindezidáig a periférián helyez­kedtek el. Nagyon fontos, hogy a ja­vaslat meghatározza a közvetett diszkrimináció fogalmát, és nevesíti az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvet. Ezek után érthetetlen, hogy a szakszervezetek elutasították a ter­vezetet, de még érthetetlenebb az a sajtókampány, amit indítottak elle­ne. Juhász Gábor (MSZP): - Ameny- nyiben nem fogadják el az MSZP módosító csomagját, úgy nem tá­mogatom a törvénytervezetet, mert abban a hátrányok nem állnak arányban az előnyökkel. A szocialis­ta frakció ifjúsági munkacsoportjá­nak vezetőjeként én is nyújtottam be módosító indítványokat. Az egyik anról szól, hogy a sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálat tel­jesítése után 3 hónapig ne szüntet­hessék meg az érintett munkaviszo­nyát. A másik indítvány azt célozza, hogy félévente 80 óra munkaidő­kedvezmény illesse meg azt, aki nyelvvizsgát tesz le, magasabb fokú szakmai végzettséget, vagy felsőfo­kú képzettséget szerez. Ugyanígy azokat is, akikr akvizsgát vagy év­folyamdolgozatot készítenek. Hozzáállásomat az befolyásolja, hogy milyen esélyei lesznek a felnö­vekvő generációnak a munka világá­ban: olyan világba nőnek-e bele, ahol legalább a kiszámíthatóság alapjai megvannak, vagy pedig, ha végre munkát talál, azt csinálnak ve­le, amit akarnak. (Juhász Gábor maga is részt vesz a 24-i szakszervezeti demonstráci­óm) Bállá Mihály (Fidesz-MPP): - A törvénymódosítás egyik oka az uni­ós jogharmonizáció. Tény és való, hogy a legtöbb vitát a munkaidő kér­déseinek felvetése váltotta ki. Egy­részt szigorodnak a munkaidő be­osztásának szabályai, ezt írásban kell közölni a munkavállalóval. A ja­vaslat egyik pontja szerint a napi maximális 20 órás munkaidő 12-re csökken. Vitát váltott ki az is, ho­gyan alakulnak a hétvégi nyitva tar­tások, ez elsősorban a vasárnap is nyitva tartó nagy bevásárlóközpon­tokat érinti. Várhatók ehhez módosí­tó javaslatok, ezt a helyzetet át kell tekinteni. Mindenesetre egy héten egy szabadnapot az itt dolgozók számára is kötelező kiadni. Fontos­nak tartom, hogy megjelenik a tör­vénytervezetben a közvetett diszkri­mináció fogalma, és nevesíti a javas­lat azt a hölgyek számára kedvező elvet is, miszerint egyenlő munkáért egyenlő bért kell adni. Felvetődik a Munka törvény- könyvének módosítása kapcsán az is, hogy nem előzte meg egyeztetés. Ez nem igaz, volt egyeztetés, de a szakszervezetek több kérdésben nem voltak hajlandók tárgyalni. Én, elsősorban az uniós csatlako­zás miatt, igennel fogok szavazni a parlamentben, hozzáteszem, né­hány vitás kérdés módosító javasla­tokkal változtatható. Dr. Surján Lászlót (Fidesz-MPP) külföldi útja miatt nem tudtuk elér­ni. Dr. Serfőző András (MSZP): - A törvénymódosítás megszavazását attól teszem függővé, hogy hogyan viszonyulnak a kormánypártok az MSZP képviselőcsoportja által be­nyújtott módosító indítványokhoz. Igennel szavazok abban az esetben, ha az MSZP indítványainak hatására kimaradnának a javaslatból a mun­kaidő megszervezésére vonatkozó pontok. Ugyanis számomra nem fo­gadható el, hogy ennek hiányában, a törvénymódosítás következtében tovább növekedjen a munkavállalók egyébként is meglévő kiszolgálta­tottsága. Ilyen hátrányos rendelke­zéselmek tartom például a helyette­sítés és díjazás megszűnését, a heti pihenőidő csökkenését, a pihenő­idők összevonhatóságát, a más te­lephelyre való átirányítás lehetősé­gének bővítését, vagy az éjszakai munka, idénymunka, készenléti munkakör fogalom-meghatározá­sát. Mindemellett elfogadhatatlan számomra az az eljárás is, ahogyan a parlament elé került a törvényja­vaslat. Azt nem tárgyalta meg az Or­szágos Munkaügyi Tanács, holott ilyen horderejű kérdésben csak a konszenzus teremtheti meg a mó­dosítás feltételeit. Azt pedig, hogy ez a konszenzus jelenleg nincs meg, mi sem bizonyítja fényesebben, mint hogy a szakszervezetek tiltako­zó nagygyűlést tartanak, többek kö­zött a Munka Törvénykönyv egyol­dalú módosítása ellen. Ha tehát a kormánypártok nem fogadják el az MSZP kompromisszumos javasla­tát, akkor a törvénytervezet elfoga­dását nem tudom támogatni. DUOEUJU ILDIKÓ A „magyar betegség” Világnap: 2001. március 24. Napjaink rohanó vüágában sem szabad megfeledkeznünk a valamikor „Morbus Hungaricus”-nak elnevezett fertőző tüdőbetegségről, mely­ben Magyarországon évente négyezren betegszenek meg. Napjainkban globális fenyege­tettséget jelent ez a betegség - a világon évente nyolcmillió em­ber betegszik meg és csaknem hárommillióan meghalnak a tuberculosisban. Hazánkban az újszülöttek BCG oltásának, a szervezett tü­dőgondozói hálózatnak és a tü­dőszűréseknek köszönhetően az 1980-as évek közepéig az új megbetegedettek száma roha­mosan csökkent. Az 1990-es évek elejétől azonban kis emel­kedés volt megfigyelhető és ké­sőbbiekben ez a szám változat­lan maradt. Ennek oka valószí­nűleg a társadalmi változások­ban keresendő, hiszen nagyon sokan munkanélkülivé váltak, melynek egyenes következmé­nye az életkörülmény és szoci­ális helyzet romlása, mely ked­vez a betegség kialakulásának. A betegség korai felfedezésé­ben nagy szerepe van a rend­szeresen végzett tüdőszűrő vizsgálatnak, mely immár har­madik éve halódik a megyében, főként a mozgó emyőfénykép- szűrés, pedig így lehet adott Emlékülés a Dubovszky Károlyra, a ba­lassagyarmati fiúkollégium egy­kori igazgatójának tiszteletére rendeznek emlékülést március 24-én, azaz ma 15 órakor. Az emlékülés színhelye a a Ma­(fertőzött) területeket megfele­lően szűrni.- Miért olyan hangsúlyozott a tüdőszűnés a tuberculosis te­kintetében? A betegség nem okoz pana­szokat csak előrehaladott stádi­umban, amikor a beteg már tel­jesen leromlott állapotban van. A betegség cseppfertőzéssel ter­jed, tehát minél korábban jó ki­emelni a beteget és a gyógykeze­lést elkezdeni, hogy ne terjesz­tődjön tovább a megbetegedés.- Mi tehát a továbbiakban a teendőnk? Úgy gondolom, csak együtt tehetünk azért, hogy megyénk­ben csökkentsük az új tubercu- losisok számát. A megyei veze­tés feladata az, hogy magáénak érezze a tüdőszűrést, mint a megelőzés és népegészségügy egyik módszerét és anyagi tá­mogatást nyújtson ennek meg­valósításához. A tüdőbeteg-gondozói háló­zat feladata változatlan, ami a betegség felfedezése, a betegek meggyógyítása, gondozása. Az állampolgárok pedig ve­gyék igénybe a tüdőszűrő vizs­gálatot, mint őket megülető le­hetőséget a betegség időbeni felfedezése és gyógyítása érde­kében. ________________________DB. FÜLEK] MAKÓIT m egyei tüdőgyógyász szakfőorvos kollégiumban dách Kollégium, az ünnepség programjában pedig baráti ta­lálkozó, előadások és az intéz­mény volt diákjainak visszaem­lékezései szerepelnek. NÓGRÁDI HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDYBÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztó’ség: Bgy. Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó ____________________,<rlUf______________________ vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. ■, Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet • • • •• • PANDA szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom