Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-23 / 68. szám

2001. Március 23., péntek H A Z A I TÜKÖR Nógrád megyei Hírlap - 7. oldal Hévíz Kósa Lajos, Debrecen fideszes városvezetője lett a beküldött szavazatok alap­ján Az év polgármestere. Mellette díjat kapott Balás Piri László, az egyik {óváro­si kerület alpolgármestere, míg Az év jegyzője címet a szarvasi Mihaleczné Kovács Mária kapta. A városi polgármesterek tegnap kezdődött évi találkozóján Pin­tér Sándor belügyminiszter teg­nap a többi között a városok tér­ségközponti és kulturális szerve­ző szerepének fontosságát hang­súlyozta. Az értekezlet résztvevői csat­lakoztak az árvízkárosult telepü­lések megsegítésére indított akci­ókhoz is. Vértes Árpád, a vendég­látó Hévíz első embere egymillió forintot és ruhaneműt ajánlott fel Csarodának, ahonnan két-három hetes üdülésre is várják a gyere­keket. A jelenlévők közül többen hasonló felajánlásokat tettek. Az év jegyzője címmel kitün­tetett Mihaleczné Kovács Mária, Szarvas város jegyzője negyedik éve van ezen a pályán. Mint mondta, 1998 októberétől, az új képviselő-testület megalakulásá­tól kezdve a testületi munka, ez­zel együtt a polgármesteri hivatal és a jegyző tevékenysége - első­sorban a sajtó és a helyi média jó­voltából - a korábbinál jóval na­gyobb nyilvánosságot kapott. így Szarvasi az év jegyzője Mihaleczné Kovács Mária aztán véleménye szerint ez a díj annak is köszönhetik hogy a la­kosság Szarvason az átlagosnál valószínűleg sokkal jobban isme­ri a polgármesteri hivatal és a jegyző munkáját, mint más tele­püléseken. Mihaleczné Kovács Mária hi­vatásában a legfontosabbnak az ügyfelek iránti toleranciát, a bi­zalmat, az ügyfélbarát polgár- mesteri hivatal megteremtését tartja. Érdeklődésünkre elmond­ta: természetesen ugyanilyen fontos a jogszabályok megfelelő ismerete, a törvényesség megtar­tása és a pontosság. A kérdésre, hogy segíti vagy inkább nehezíti munkáját az, hogy nő, a jegyző asszony hatá­rozottan úgy válaszolt, hogy in­kább segíti. - A nők általában tü­relmesebbek és az alkalmazko­dóképességük is nagyobb, ami előnyös ezen a pályán - felelte az év jegyzője. _________________■ F ontos a tüdőszűrés! Nálunk nincs több új tbc-megbetegedés Budapest Miközben világszerte egyre szaporodik a tbc-s betegek száma, addig Magyarorszá­gon az utóbbi években kevesebb az új fertőzött. A szakemberek szerint ebben tüdőszűrő hálózatunk fenn­maradásának volt fontos szerepe. Dr. Kozma Dezső, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgatója a tbc elleni küzdelem világnapján lapunk­nak elmondta, hogy a volt szoci­alista országok többségében gya­korlatilag felszámolták a miénk­hez hasonló tüdőgondozó inté­zeteket. Feltehetően ennek tud­ható be, hogy a térség országai­ban évről évre több a beteg. A baktérium okozta tuberku­lózis-fertőzés a vesét, a csontokat és ritkán az agyhártyát is meg­támadja, ám a fertőzések 90 szá­zaléka a tüdőben okoz kóros el­változást. Sajnálatos módon évről évre csökken a tüdőszűrésen megjele­nők száma. Márpedig ezek a vizsgálatok arra is alkalmasak, hogy korai stádiumban kimutas­sák a rosszindulatú daganatokat. Hazánkban jelenleg 164 tüdő­gondozóban szervezik a rend­szeres szűrést. Emellett mozgó állomásokkal a kistelepülésekre is eljutnak a szakemberek. A ta­pasztalatok szerint a kiszűrt be­tegek kétharmada férfi, viszont a nemzetközi kutatások bebizo­nyították, hogy a nők esetében általában súlyosabb stádiumban derül ki a baj. Ennek hátterében az áll, hogy a gyengébb nem többnyire csak akkor fordul or­voshoz, ha már határozott tüne­tei vannak a betegségnek. Magyarországon a keleti régi­óban, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye területén bukkan fel leggyakrabban a betegség. Legkevésbé Zala és Vas megye la­kossága veszélyeztetett. Mint is­meretes, Mikota István egészség- ügyi miniszter programjában ki­emelt szerepet kap a tüdőszűrő állomások gépparkjának korsze­rűsítése, mert különösen a vidéki szűrőrendszer rendkívül elavult állapotban van. N. ZS. Orbán-Torgyán döntetlen? ros Imre PHARE-ügyeket felügyelő MDF sorait ugyanakkor a 14 függet- tárca nélküli miniszter kormányból len honatya közül legalább 11 kép­való viszszahívását illetően Orbán viselő, vagyis a korábban hűségnyi­Torgyán elismerte, hogy a kormányfőé az utolsó szó fotó, europress/kallus oyöroy Torgyán József kérésére teg­nap délután megbeszélést tartott a miniszterelnök a kisgazdaelnökkel. Az egy­órás találkozó a PHARE-mi- niszter visszahívásával kap­csolatos üzenetpárbaj után jött létre, de hírértékű beje­lentés nélkül ért véget. Or­bán Viktor és Torgyán József a jelek szerint továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett. Torgyán József a miniszterelnöktől távozóban újságírók előtt ismét megerősítette, hogy Boros Imre de­legálása az FKGP részéről meg­szűnt, a politikus nem tekinthető kisgazda kormánytagnak. - A miniszterelnök úr szellemes fordulattal utasította vissza érvelé­semet, azt mondta, hogy kormá­nyának csak olyan kisgazda tagjai vannak, akiket Torgyán József java­solt, ezért nem hívja vissza Boros Imrét - fogalmazott az FKGP elnöke, de elismerte, hogy a miniszterelnöké az utolsó szó a kormány tagjainak kijelölésében. Hangsúlyozta, hogy az FKGP-nek továbbra is jogában áll a tárca nél­küli miniszteri posztra való jelölés és később mindenképp vissza kell térni erre az ügyre. Továbbra is fennáll tehát a nézetkülönbség Bo­Viktor miniszterelnök és az FKGP vezetése között, ám ez a koalíció fennmaradását semmiképp nem befolyásolja - legalábbis ez derült ki Torgyán József szavaiból. Megfigyelők rámutatnak: ha a koalíciós viták miatt a kisgazda el­nök és hívei kilépnének a koalíció­ból, akkor is megmaradhat a kor­mánytöbbség. Elemzők szerint ugyanis öt, legfeljebb tíz képviselő tartana Torgyánnal. A Fidesz és az latkozatot tett „reformkisgazdák” erősítenék, ehhez pedig hozzá jön a kisgazdafrakció maradéka, csak­nem 32-37 potenciális koalíciós sza­vazat. így a kormányoldalnak csak­nem 200 voksa lenne a házban, a feles törvények elfogadásához pe­dig - ha mind a 385 képviselő jelen van, legalább 193 „igen” szükséges. Az azonban kétségtelen, hogy sza­kadás esetén a koalíciós frakciók­ban a jelenleginél sokkal nagyobb jelenléti fegyelemre lenne szükség a szavazásoknál. Csúcs László, a kisgazdapártból még a botránysorozat elején kizárt független honatya egy korábbi nyi­latkozatában kijelentette: „nem kí­vánatosnak”, de „elképzelhetőnek” tartja a koalíció széthullását. Mint fogalmazott, ebben az esetben sem történne „tragédia”, hiszen a parla­mentben a 2002. évi választásokig elsősorban EU-jogharmonizációs törvényeket kell meghozni, ezeket pedig a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP is támogatja. Az ellenzék szerint a közelmúlt­ban történtekért Orbán Viktor a fe­lelős. Szerdán az MSZP és az SZDSZ is úgy foglalt állást, hogy a miniszterelnököt személyes fele­lősség terheli az agrártárca vezetése körül hónapok óta tartó bizonyta­lanság és az agrárválság miatt. Orosz Sándor, a szocialisták agrár- szakértője kijelentette, a miniszter- elnök az „FKGP homokozójának te­kinti az agráriumot és a vidékfej­lesztést.” Kis Zoltán, az SZDSZ frakcióvezetője pedig azt mondta, hogy „a kisgazdapárt körüli botrá­nyok csak az időhúzást szolgálják, egyben elterelik a figyelmet az álla­mi gazdaságok csendes privatizáci­ójáról, az üzletrésztörvény okozta több tízmilliárd forintos kárról”. EUROPRESS Tanácskoztak a püspökök Gondoskodás az árvízkárosultakról és az idősekről Budapest Számos feladat áll a segít­ségnyújtás terén a Katoli­kus Egyház előtt - derül ki a Magyar Katolikus Püspö­ki Koníerencia tegnap véget ért ülésének beszámolóiból. A tanácskozáson egyebek között idősotthonok építé­séről és az árvíz áldozatai­nak támogatásáról volt szó. A résztvevők megálla­pították, hogy az utób­bi években kismérték­ben, de növekedett a papi hivatásra jelentke­zők száma. Az örven­detes változás hozzájá­rulhat ahhoz, hogy egyes kistelepüléseken gyakrabban lehessen jelen lelkipásztor. Veres András, a püspöki konferencia ütkára ez­zel kapcsolatban lapunknak még elmondta, hogy jelenleg minden egyházmegye, illetve püspök sa­ját feladata a papi hivatásra je­lentkező fiatalok felvétele, de má­ra szükségessé vált egységes fel­vételi rendszer kialakítása. A ta­nácskozáson meghallgatták Pas- kai László bíboros-prímás tájé­koztatóját a Vatikánban rende­zendő Magyar Kereszténység Millenniuma című kiállítás elő­készületeiről. Az esemény azért különösen fontos, mert a ma­gyarság értékeit és történelmi múltját bemutató kiállítást akár több millió Rómába látogató ér­deklődő is megtekintheti. A kon­ferencián szó esett az egyház előtt álló legégetőbb feladatokról is. A résztvevők nagy hangsúlyt helyeztek - a Széchenyi-tervhez kapcsolódóan - idősek otthonai­nak építésére és bővíté­sére, ezért a hónap végé­ig összegyűjtik az egy­házmegyéknél és a szer­zetes rendeknél körvo­nalazott terveket. A ka­tolikus egyház képvise­lői nemsokára a Gaz­dasági Minisztériumban is tárgyalásokat folytat­nak, hogy összehangol­ják az idősek megsegítését célzó közös erőfeszítéseket. A konferencián meghallgatták az árvíz sújtotta falvak helyzeté­ről szóló jelentést. Úgy foglaltak állást, hogy a katolikus egyház hivatalos segélyszervezeteként működő Magyar Karitász a min­denüket elvesztett embereknek különösen majdani új otthonuk berendezésében nyújthat nagy segítséget.- w­HÍREK RÖVIDEN Sport- és hajókiállítás- A szabadidősportoknak nem csupán az egészséges életmódban, de a gazdaságban is egyre na­gyobb szerepe van - mondta teg­nap Budapesten Deutsch Tamás if­júsági és sportminiszter az Utazás 2001 kiállítással egy időben látha­tó sport- és hajóbemutatón. Határidő vagyonnyilatkozatra Az elfogadott jogszabály szerint a parlamenti képviselőknek április 19-ig kell benyújtaniuk új vagyonnyilatkozatukat - hangzott el a ház- bizottság csütörtöki tanácskozását követően. Áder János, az Ország- gyűlés elnöke hangsúlyozta: gondoskodnak arról, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozatokat minden érdeklődő megtekinthesse. Megállt az apadás Az utóbbi napok csapadékos időjárása miatt mind a Tisza, mind pe­dig a Bodrog apadása megállt a folyók Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei szakaszán, a két folyó vízszintje az utóbbi huszonnégy órában, ha minimálisan is, de emelkedett - jelentették be csütörtökön. Minisztériumi szerepváltás Folyamatosan zajlik az átadás-átvétel Boros Imre jelenlegi megbízott földművelésügyi miniszter és Vonza András, a tárca leendő vezetője között - közölte tegnap Németh Zsolt, a miniszter szóvivője. Az ag­rártárca leendő vezetője, Vonza András előreláthatólag hétfőn dél­után, az Országgyűlés eíőtti miniszteri eskütételt követően veszi át a hivatalt Boros Imrétől. Génjeink titkai Vasárnap este nyolctól 12 héten át dr. Czeizel Endre, az ismert orvos­genetikus az emberi géntérkép elkészítésének és az emberi génkész­let megfejtésének eredményeiről, lehetséges következményeiről be­szél a SATeLIT televízió sorozatában. A lapkiadók célja a lakosság jobb tájékoztatása A Magyar Lapkiadók Egyesüle­tének tagjai állást foglaltak a nyomtatott sajtó szerepének megőrzése mellett. Ennek véle­ményük szerint alapfeltétele, hogy mind a társadalomban, mind a politikai életben teret nyerjen a valós véleményszabad­ság, a kereskedelmi szólássza­badság és a kiadók pénzügyi füg­getlenségének elve és gyakorlata. Az MLE szerdai közgyűlése behatóan fog­lalkozott a mintegy 120 milliárd forint összforgalmat képviselő lapkiadói szek­tor gazdasági helyzetének elemzésével. Úgy véli, hogy a GDP majdnem 1 százalé­kát kitevő gazdasági tényező életképessé­ge, fejlődési perspektívái az eddiginél na­gyobb figyelmet igényelnek. Az MLE közgyűlése megállapította, hogy a magyar lapkiadás az utóbbi évek­ben folyamatosan nehezedő körülmé­nyek között tevékenykedett. A biztonsá­Szorgalmazzák a pénzügyi megszorítások enyhítését gos üzleti tevékenységet esetenként vá­ratlan jogszabályi intézkedések hátráltat­ják, amelyek ezen felül az eredményes gazdálkodást nehezítő anyagi terhek nö­velését is jelentik. A magyar lapkiadásnak még az egyes EU-csatlakozásra váró országok (Cseh Köztársaság, Lengyelország) színvonalá­hoz képest is tapasztalható elmaradása a közeli években olyan erőfeszítéseket igé­nyel, amelyekben a kiadói szakmán kívül a parlamenti és kormányzati erőknek is részt kell venniük. A lapkiadást sújtó 12 százalékos általá­nos forgalmi adó jelentős mértékű mér­séklése a közeljövő egyik legnagyobb fel­adata. A csökkentés hozzájárulna a lap­árak mérsékelt, a lakosság széles köre ál­tal is elfogadható mértékű növekedésé­hez, ami az információhoz jutás fejlődé­sét eredményezhetné. Az egyesület a kér­dés fontosságára való tekintettel megbe­széléseket kezdeményez a Pénzügymi­nisztériummal, illetve más kormány- szervekkel. Az egyesület kezdeményezi a kulturá­lis járulék átlagos szintjének csökkenté­sét. Meggyőződése szerint a társadalmi­lag és kulturálisan fontos kiadványok tá­mogatása nem csupán a szakma feladata, erre ezen kívüli forrásokat is szükséges találni. A reklámtörvény módosítása figyel­men kívül hagyta a kereskedelmi szólás- szabadság elvét és tisztázatlan elvek alap­ján váratlanul negatív helyzet elé állította a kiadóvállalkozásokat. Az információhordozó papírokra beve­zetni tervezett termékdíj újabb komoly megrázkódtatást okozna a szakmának. Következményeit a kiadók kénytelenek lennének a fogyasztóra hárítani, így olva­sók újabb tömegeinek kellene majd lapja­ikról lemondani. Ennek következménye­ként a kis- és középméretű kiadók léte ve­szélybe kerülne, a sajtópiac tovább kon­centrálódna, a kínálati paletta sokszínű­sége pedig csökkenne. A kiadói szakma tudatában van társa­dalmi felelősségének is, ezért párbeszé­det kezdeményez arról, hogy sajátos esz­közeivel hogyan tud hozzájárulni társa­dalmilag fontos (egyebek között szociá­lis, környezetvédelmi) célok valóra váltá­sához. Az MLE tagszervezetei bíznak abban, hogy a jövőben tevékenységük körülmé­nyei lényeges mértékben javulni fognak az ebben érdekelt szervezetekkel, szer­vekkel való párbeszéd útján. Céljuk az, hogy a magyar lakosság információval va­ló ellátottságának színvonala gyorsan ja­vuljon és minél hamarabb elérje azt a szintet, amelyet az európai olvasók túl­nyomó része élvez mind választékban, mind minőségben. A Magyar Lapkiadók Egyesülete, amelynek tagsága a lapkiadói üzletág mintegy 95 százalékát képviseli, érvénye­síteni kívánja azt az elvet, hogy a lapki­adók gazdálkodásukat kiegyensúlyozott, az ország fejlődésével összehangolt, egy­re javuló körülmények között végezhes­sék. A Magyar Lapkiadók Egyesülete azt igényli, hogy a sajtóval, következéskép­pen a lapkiadással kapcsolatos megszorí­tó politika és gazdaságpolitika olyan tá­mogató politikává váljon, amely felismeri az információhoz jutás, a szabad véle­ménykifejtés társadalmi és gazdasági fon­tosságát. Az MLE elengedhetetlennek tartja, hogy azokat az elképzeléseket, amelyek a szakma működését megvalósí­tásuk esetén akár gazdaságilag, akár más vonatkozásban érintik, a kormány az egyesülettel előzetesen egyeztesse.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom