Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-19 / 64. szám

2001. MÁRCIUS 19., HÉTFŐ M O Z A I K Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Kanyargós utcák, görbe esték Beszélgetés Kovács Lajos kocsmológnssal Száz esztendővel röpít vissza bennünket az időben Kovács Lajos, amikor Pécs kanyargós utcáira invi­tál, hogy a könyve segítségével néhány görbe estét töltsünk el a különböző kávéházakban, vendéglők­ben, kocsmákban. Merthogy volt ezen „vendéglátó­ipari egységekből” jó néhány a századfordulós Pécs városában, ahol kitűnően lehetett szórakozni. Ital, kártya, nők, elfüstölt milliók, akkor sem voltak kü­lönbek az emberek, csak mások voltak, mint ma... Számunkra maga a romantika az a kor, s épp ezért igazán vonzó olvasmány ez a most megjelent könyv is, melynek címe: „Kanyargós utcák, görbe esték”. Takács András beszélget a szerzővel.- Kovács Lajos úgy jegyzi „Kanyargós utcák, görbe esték” című könyvé, hogy kocsmológus. Mi ez a kifeje­zés? Én önt inkább tisztes tanárembemek nézem.- Azt hiszem a kettő nem zárja ki egymást. Felme­rült a kérdés: miből lesz a kocsmológus, milyen felté­telek szükségeltetnek ennek a csodabogárnak a kiala­kulásához. Két alapvető feltételt kell megemlítenem. Az egyik mindenképpen a tiszteletre méltó kocsmoló­gus jelölt tartózkodjék minden körülmények között kocsmaközeiben, hogy ne tévessze szem elől a célt. A másik viszont, amire nagyon kell vigyázni, hogy a tisz­teletre méltó jelölt semmiképpen nem válhat közönsé­ges kocsmatöltelékké, mert kultúraközeiben kell ma­radnia és a két terület közti átjárhatóságot megfelelő intenzitással képviselnie kell.- Tehát a kocsmológus akkor legalább annyi időt tölt a levéltárban, a könyvtárban, mint amennyi időt mondjuk egy kocsmában?- Azért általában a kultúrának kell itt győzedelmes­kedni és az aránynak ebbe az irányba kell eltolódni, mert különben az ember sosem érne végére a kutató munkának.- Ennek a könyvnek az az alcíme, hogy a Pécsi bo­hémvilág a századfordulón. Boldog békeidők - sóhajta­na föl a nyájas olvasó, noha ebben a könyvben szerepel az elkártyázott feleség esete és a piros lámpás ház lá­nyainak szomorú tönénete a szerb megszállókkal.- Igen, a boldog békeidők - ez valóban olyan törté­nelem-szemlélet, amit átszíneznek az ember érzelmei és ennek a hitelessége egyrészt a komoly történészek számára megkérdőjelezhető, másrészt a magam felfo­gásában az érzelmileg telített történeti megközelítés is nagyon sok igazságot tár fel és a magam részéről ilyen módon közelítettem az úgynevezett boldog békeidők­höz. A könyv igyekszik a boldog békeidőkről egy han­gulatot kelteni jó értelemben, amely az ital, kártya, nők és az elfüstölt milliók, dohányzási szokások, ivá- si szokások és szórakozási szokásokra vonatkozik do­kumentumok alapján, hitelesen. Ezen kívül az érdemi része a pécsi vendéglátás emlékeit térképezi föl, a pé­csi fogadókat, szállodákat a Magyar Koronától a Hét Fejedelemig, aztán a pécsi kiskocsmák egy tekintélyes hosszú fejezete a Fekete Sastól a Fehér Hollóig és egy önálló tanulmányként is megjelent kávéházi életét Pécsnek és szó esik a cukrászdákról és ezen kívül a Nemzeti Kaszinóról és a Vigadóról, ahol a korabeli úgynevezett boldog békeidőkben nagyszerű rendez­vények, nagy pécsi bálok zajlottak és egyéb kulturális események.- A kocsmológus mit szeretne, hogyha ma Pécsett ugyanannyi kocsma, kávéház, vendéglő és kaszinó lenne, mint a századfordulón volt, vagy hogyha nem lenne annyi?- Azt hiszem nincs jogom panaszra, mert most Pé­csett igen színvonalas vendéglátó üzletek nyíltak és nyílnak folyamatosan, természetesen most is zárnak be. Én amellett volnék, hogy minél több színvonalas üzlet legyen és a kocsmát ne olyan pejoratív értelem­ben próbálják az emberek a gondolatvilágukban elhe­lyezni, mint ahogy rossz ízt és rossz ízlést kelt, hanem egy kocsma attól lesz kulturáltabb vagy kevésbé kul- turáltabb. hogy kik járnak oda. _________________i O laszország: templomi belépti díj Itália 325 székesegyházából összesen egy tucatban kell jegyet váltani a belépésért és ezt is csak a 90-es években vezetették be, a tömegturizmus nagyarányú elterjedése miatt - mondta el a Ma­gyar Rádó „Krónika” című műsorának az olasz püspöki konfe­rencia műemlékvédelmi felelőse. A kíváncsiság a szenvedélye Beszélgetés a Széchenyi-díjas Jeleníts atyával Amikor Jeleníts atya 1959-ben tanítani kezdett, alig volt néhány egyházi iskola. Az oda jelentkező gyerekeknek számolniuk kellett azzal, hogy - bár mindenki tudta, hogy az onnan kikerülő diákok tudásszintje jóval magasabb az átlagosnál - politikai szempontból nem éppen jó ajánlólevél az egyházi iskolai érettségi. Dr. Jeleníts István piarista szerzetes-tanár tette a dolgát az eltelt majd fél évszá­zadban. Teológusként, filozófiai művek szerzőjeként, pedagógus­ként és lelkipásztorként. Tanított és mindig kész volt tanulni, soha nem húzódott vissza az őt körülvevő világ megismerése elől... Ta­nítványai a megmondhatói, hogy az ősz fejjel is kamaszosan kíván­csi tudós-tanártól mennyi útravalót kaptak. Dr. Jeleníts István most Széchenyi-díjat kapott. Horváth Katalin beszélgetett vele. A 2000. évben a templomok aj­taja nyitva állt, ma viszont ott ahol a liturgikus használat korlátolt, ugyanakkor rendkívüli az idegen- forgalmi érdeklődés, jelképes be­lépődíjat.szednek, amely jóval ala­csonyabb a mindenkori múzeumi jegyárnál. Összegéről a helyi püs­pök-dönt. Jeggyel lehet belépni a mozaikos ravennai bazilikába, a firenzei Santa Maria novellába és Pizzában a ferdetorony melletti székesegyházba is. Itt 2 ezer lírát, egy napilap árát kell kifizetni és azért vezették be, hogy a turisták ne automatikusan hűsölni járja­nak a templom márványfalai kö­zé. Verona városában minden templom fizetős. Jegytömböt is árulnak. A velencei Szent Márk­ban és a firenzei Dómban jegysze­dés helyett a belépők számát kor­látozták, így védve az épület és hí­vők nyugalmát. - Realistának kell lenni - mondta az olasz püspök, a műemléktemplomok esetében a karbantartás költséges, a jegy azonban figyelmeztetés is a turis­táknak, hogy tisztelettel lépjenek be az épületbe. A kérdés Olaszor­szágban is vitákhoz vezetett, ne­héz, de szükséges döntés volt - fo­galmazott a műemlékvédelmi fe­lelős, aki hozzátette: a jegyfizeté­ses rendszer eredményesnek bi­zonyult. Az olaszországi több ezer templomot egyébként vegyes, egyházi-állami finanszírozással tartanak fenn. Rómába a bazili­kákba ingyenes a belépés. Fizetni kell viszont a kolostorkerengőkbe, kincstárakba, kupolákba való be­jutásért, valamint a képeslapokért, emléktárgyakért, mert nehéz meg­állni, hogy ne vigyük el emlékbe magunkkal Szent Péter kulcsának kicsinyített mását.- Milyen gyerekek jelentkeztek ide? Nagyon meg kellett őket válo­gatni épp’ az iskolának vagy pedig akik idejártak, azokat megválogatta a társadalom?- Az 50-es években, a 60-as évek elején voltak olyan egyházi iskolák, amelyek alig teltek meg gyerekkel, mert akkoriban a szülők féltek ide íratni a gyerekeiket. A munkahelye­iken is nyomás nehezedett rájuk és csakugyan úgy érezték, hogy a gye­reküknek a későbbi karrierjét ve­szélyeztetik azzal, ha ide íratják őket.- Azofc a gyerekek, akik egyházi iskolában tanullak és itt végeztek, mégiscsak megáUták valahol a he­lyüké.- Azért nem éltünk egy internáló táborhoz hasonló világban, a gyerek nem is vette észre, hc^y- ő nem egé­szen szabad és erről nem beszél­tünk. Mindig reménykedtünk ab­ban is, hogy mire ezek végeznek, addigra már egy kicsit könnyebb lesz. Az alakult inkább ki, hogy bi­zonyos egyetemekre, amelyeket kü­lönösen ideológiailag fontosnak tar­tottak, oda nem, vagy alig vettek föl a mieink közül, ha mégis, akkor olyanokat, akik tanulmányi verse­nyen egészen kiváló eredményt ér­tek el, vagy pedig akik évekig vára­koztak és utána jelentkeztek. Az or­vosi egyetemre mondjuk egy év múlva felvettek, rögtön nem, érett­ségi után, valahol dolgozniuk kel­lett, esetleg elmentek a mentőkhöz és a következő évben már fölvették őket. Valahogy mintha az egyetem úgy gondolta volna, hogy ezeknek a gyerekeknek a betörését vagy a tár­sadalomba való beillesztését ő nem akarja elvégezni, ezt végezze el más, mondjuk egy munkahely és utána már akkor elfogadja őket.- Most már lassan a 11. évbe lé­pünk, kirepült egy új generáció. Ezek a mostani gyerekek milyenek?- Még felszabadultalak, mint az akkoriak, de hát ez a normális és inkább azt érezzük, hogy a régi időkben - talán nemcsak nálunk, de másutt is úgy volt - hogy a gyerek­nek a családból kilépő vagy kifelé készülődő gyereknek a világra nyíló legfontosabb ablaka az iskola volt. Manapság nem így van. Maga az, hogy televízió van, meg külföldi utak lehetősége a család előtt is ad­va van, a gyerek sokkal többet lát, tapasztal és az iskolának a szerepe nem is az, hogy ezt az elemi kíván­csiságát kielégítse, hanem hogy rendszerező szempontokat adjon a tapasztalatainak az értékeléséhez.- Ezeket a gyerekeké hogyan le­het lekömi? Gondobm, hogy szám­talan dolgot megkérdeznek, nem­csak olyat, ami irodalommal kap­csolatos, hanem a világ egyéb dolga­ira is csak rákérdeznek.- Persze. Az irodalom tulajdon­képpen a vüág összes dolgáról szól. Tehát nem azzal telik az idő, hogy a gyerekek kérdezgetnek és mi meg kullogunk a kérdéseik után, hanem azért mi mondunk nekik olyasmit, amitől a tízórai is kiesik a kezükből. Végül is azért az iskola persze, bizo­nyos szempontból hátrányban van a tömegkommunikációval szem­ben, de azért az iskolának ez a hű­sége, hogy mondjuk Goethe élet­művéről néhány órán keresztül be­szélünk és elolvassa egy drámáját. Tehát ez óriási dolog.- Nekem nem Goéhe, hanem például Ady jutott eszembe. Ön ho­gyan tanítja Adyt, hiszen neki nem­csak istenes versé voltak, meg az életmódja sem egy szerény katolikus emberéletmódja- A katolikus ember nem az, aki csak katolikus emberekkel foglalko­zik, hanem, aki a világot igyekszik megismerni és megszeretni. Adyt is meg lehet szeretni a nyomorúságá­ban és nem szégyelljük, hogy üyen- olyan szenvedélyeik voltak, ezekről a verseiben is vall. A költő nem min­taember, tehát nem azzal ismertet­jük meg a gyereket, hogy üyennek kell lennie, hanem, hogy valamit megfogalmazott, ami az emberi lét­nek a nagy mélységeit föltárja, a poklait is, nemcsak a reményeit.- Ha már szenvedélyről beszélt, lehet, hogy valaha valamelyik diák megkédezte, hogy lelenits atya, magának milyen szenvedélye van?- Hát persze, szenvedélyek nél­kül nem is lehetne élni, szenvedé­lyesen kirándulunk mondjuk, vagy tanítunk. A kíváncsiság is egy ilyen szenvedélyem, ami - 70 éves leszek nemsokára - nem lankadt, tehát egy kamasznak a kíváncsiságával figye­lem a világot és a körülöttem lévő embereket. ,Tan”-fümhetek Londonban r> Tarr Béla filmjeiből indított retrospektív soro­zatot a brit Nemzeti Filmszínház Londonban. A Temze déli partján lévő filmintézet a nagy rendezők életművét bemutató sorozatában tűzte műsorára a magyar filmrendező alkotásait „A szo­cialista realizmustól a zseniális formalizmusig” címmel. Március 28-ig a filmmúzeum állandó és pártoló tagjai és a közönség kilenc Tarr Béla filmet láthat a „Családi tűzfészekétől, a „Szabadgyalog”- on, az „Őszi almanach”-on át a „Hat bagatell” és a „Werckmeister harmóniák” című alkotásokig. A magyar rendező március 15-én személyesen is a filmszínház vendége volt, a „Kárhozat” című film­je előtt találkozott az angol nézőkkel. Két emlékezetes pillanat Cseh Tamás Kossuth-díjat kapott „ - Mondd meg testvérem, hol lesz majd lakóhelyünk, megis­mer tanár úr, vagy tán, elfelejtett már?” - Cseh Tamás levelei nő­vérének. Dalok, amelyek kor- és kartársaink közös emlékezeté­ben mást is jelentenek. így az­tán, Cseh Tamás Kossuth-díja is egy picit a miénk, hiszen rólunk és nekünk szóltak a dalok. A ki­tüntetett művésszel Dorogi Kata­lin beszélgetett. Cseh Tamás húsz éve sztár, a szónak abban az értelmében, hogy népszerű, szeretik. Ennek el­lenére zavarba jön, amikor meg­pillantja a róla készült film óriás­plakátját.- Mostanában annyit dolgo­zom, hogy nem is nagyon találko­zom utcán emberekkel, de volt ilyen. Nekem nem lehet másmi­lyen érzésem, mint ezt lenyelni, mert akkor kellett volna ezen gon­dolkoznom, amikor ez elindult. Aztán egyszer csak én is láttam magam ezen a filmen és megkér­deztem magamtól, hogy miért én. Azóta ettől zavarban vagyok, de ezt már vissza nem csinálhatom. Úgy vagyok ezzel a filmmel, mint a dalokkal. A dalokról is azt gon­doltuk, hogy jó megcsinálni, meg­írni őket, jó énekelni és majd lesz­nek valakik akik ezt hallgatják, majd 2020-ban - mondtuk ezt a 70-es évek elején, hogy majd vala­mikor lesznek emberek, akik ezekre kíváncsiak és akiknek ez valamilyen üzenetet közvetít. A filmmel is így vagyok.- így érezhették magukat a Beatlesék amikor az angol király­nő lovaggá ütötte őket. Az egykori lázadók hivatalos kitüntéést kap­tak. Ugyanígy Cseh Tamás is, az egykori egyetemisták zászlaja, a „Krakkói gyors" szerzője átvette a Kossuth-díjat.- Két nagy pillanat van, amikor erről értesül az ember és a másik pedig amikor megkapja. Olyan dolgokat mondhatok csak- , amik nagyon általánosak, vi­szont ezek fedik egyedül az igaz­ságot: megható, megtisztelő, za­varba hoz amennyiben az ember azt gondolja magáról, hogy ezt másoknak kellett volna kapnia. Nem álszerénységből mon­dom, én soha nem törtem díjakra, mindig csak a közönségnek akar­tunk megfelelni, nem akartunk aratni és életeimen nem gondol­tam volna, hogy én ezt egyszer megkapom. Csak állok meghatot- tan és boldogan.- És min dolgozik ennyire?- A „Levél nővéremnek 1 ”-et fogjuk újra színpadon énekeim Másik Jánossal, Bereményi Gézá­val együtt, tehát hárman ügykö­dünk rajta, tehát ez lesz az igazi le­vél nővéremnek, mert ezen sokkal több dal szerepel majd, mint a ré­gi bakelit lemezen, mert a techni­ka megengedi és eleve színpadra készül. Lakáshitel kiegészítő kamattámogatással Ajánljuk • házaspároknak, • gyermeküket egyedül nevelő szülőknek, amennyiben új lakás építését vagy vásárlását tervezik. Információ: 06 40 44 22 00 www.postabank.hu PostaBank most élj az állami támogatásokkal A családok hitele új lakás építésére vagy vásárlására. Akár 35 éves futamidőre, rendkívül kedvező, évi 6,75%-os kamattal, SZJA-kedvezménnyel. Az arra jogosultak lakásépítési 1 kevezményt és adóvisszatérítési ÉgijB támogatást igényelhetnek. Teljes körű szolgáltatásunkkal várjuk hálózati egységeinkben: * Salgótarjáni Fiók, Salgótarján. Rákóczi út 13. Telefon: 32/521-280. * Balassagyarmati Kirendeltség, Balassagyarmat, Kossuth út 6. Telefon: 35/300-533.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom