Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-16 / 63. szám

2001. Március 16., péntek H A Z A I Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal KORKÉP Nemzeti összefogást sürgettek A miniszterelnök a „széles európai haza” keretein belül egyesítené az elveszett nemzetrészeket A tegnapi ünnepi megemlékezések szónokai optimizmusuknak adtak hangot Magyarország jövőjével kap­csolatban, és összefogásra, a nemzet érdekében álló közös cselekvésre buzdítottak. A politikusok beszédei­nek visszatérő eleme volt a szabad­ság és a jogállamiság eszméje. Emlé­keztettek arra, hogy ezek a célok az 1848. évi forradalmárok követelései között is szerepeltek, és a rendszer- változáskor valósultak meg. Az ün­nepnapon Mádl Ferenc köztársasági elnök átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Budapest __________ O rbán Viktor miniszterelnök a nemzeti ünnep alkalmából üdvözlettel fordult a Kárpát-medencei magyarokhoz, és re­ményét fejezte ki, hogy rövidesen szé­les európai haza keretein belül egye­sülnek az egymást elveszített nemzet­részek. Pokomi Zoltán oktatási miniszter Budapesten, a Múzeum-kertben tartott központi rendezvényen arról beszélt, hogy hazánk boldogulásának olyan esélye előtt áll, mint talán soha ezer éve. Magyarország ma olyan otthon, ahol azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy egyre több család előtt nyíljon meg a felemelkedés lehetősége, hogy emelő, hogy nemcsak az egyéni hősök, hanem az egyet akaró közösség sok­sok tagjának erejét is hirdeti. Hozzá­fűzte: a magyar nép a másfél évszázada tapasztalthoz hasonló lelkesedéssel döntött arról, hogy az évtizedeken át erőltetett és hazudott egyenlőség he­lyett a szabadságot választja. Torgyán József, a Független Kis­gazdapárt elnöke a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Nyíribrony községben a csütörtöki ünnepi megemlékezésen a szabadságharc elbukásának tanulsá­gaként azt vonta le, hogy szövetsége­sek nélkül Európa mértani középpont­jában ma sem lehet megmaradni, és ezért igen fontos az ország számára az elért NATO-tagság.- Mindenkinek esélyt kell adni a fel- emelkedésre, a boldogulásra, a márciu­si ifjak ugyanis nem a polgárokért, ha­nem a polgárosodásért ragadtak zász­lót, majd fegyvert - mondta Kovács László pártelnök az MSZP március 15-i rendezvényén csütörtökön, a Budai Várban. Az ellenzéki pártelnök úgy ítél­te meg: március 15. olyan ünnep, amelynek értékelésében talán leg­nagyobb mértékű az egyetértés a politi­kai erők között. Kovács László szerint a világban zajló folyamatok nem csök­kentik, hanem éppen növelik a nemze­ti érzés, a hazafiság jelentőségét. Ko­vács László hangsúlyozta: a nemzet Eszenyi Enikőt köszöntik a legfőbb közjogi méltóságok gyermekeink és az ő gyermekeik úgy élhessenek, ahogy Európa polgáraihoz illik - fogalmazott a szónok. Nézete szerint a XXI. század Magyarország számára a remény százada; a jövőnek 153 éve a nevezetes 12 pont előtt álló üzenet szól: legyen béke, szabadság, egyetértés! Áder János, az Országgyűlés elnöke Pilisen - párhuzamot vonva 1848 és 1990 között - úgy fogalmazott, hogy 11 éve mi magunk is részesei lehettünk egy március idusát idéző élménynek. A házelnök szerint a 153 évvel ezelőtti eseményekben az a nagyszerű és fel­alapvető vonása az összetartozás érzé­se, nem tátonghat szakadék gazdagok és szegények között. Szavai szerint a nemzet ellen vét az, aki bármilyen in­dokkal megosztásra törekszik. A szabadság, a jogállamiság, a jog- egyenlőség, és az egymás iránti szoli­daritás fontosságát hangsúlyozta Demszky Gábor főpolgármester, az SZDSZ elnöke a fővárosi önkormányzat 1848 márciusára emlékező ünnepségén az V. kerületi Petőfi-szobornál. A főpol­gármester hangsúlyozta: ismét eljött azideje annak, hogy a szabadságszere­tő magyarok, konzervatívok, liberáli­A történelmet idézte a budapesti színművészeti egyetem növendékeinek előadása a Nemzeti Múzeum lépcsőin fotók.- europress/kallus györgy sok, radikálisok és baloldaliak össze­fogjanak a szabadságért. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke Fo­nyódon kifejtette: a forradalom 12 pontja azért volt olyan nagy hatással az emberekre, mert röviden és tömö­ren azt fogalmazta meg, amiről egy nemzet álmodott. Az ünnepség szóno­ka a forradalom mának szóló tanulsá­gát összegezve úgy fogalmazott: azt kell megtanulnunk elődeinktől, hogy erkölcs, tisztesség, jellemek és neves áldozatok nélkül hiteltelen az össze­fogásra való felhívás, e nélkül nincs demokrácia és haladás. Csnrka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke a budapesti, Hősök terén tartott nagygyűlésen a magyar föld védelmét szorgalmazta, és nemzetközpontú agrárpolitika meg­valósítását sürgette. Göncz Árpád volt köztársasági elnök Biharkeresztes városi ünnepségén szólt arról, hogy a márciusi 12 pont ma is mércéül szolgálhat. Göncz Árpád az 1956 utáni időszakot három évtizedes szellemi-lelki nyomorúságként értékel­te, majd hozzátette: „hála Istennek, ma már eljutottunk odáig, hogy Magyar- ország önmaga gazdájaként tagozód­hat be az európai közösségbe”. Kossuth-díj: „Máshoz nem hasonlítható érzés” Légy könyvelő, az biztos életet nyújt - kérte Cseh Tamástól az édesapja. Mint tudjuk, a szülői tanácsnak ellentmondó, most 58 éves művész a számok bűvölete nélkül is gazdag és sikeres életutat tudhat maga mögött. Tizenegy éves lányával és húszéves fiával érkezett a parlamenti ünnepségre. Eddig számára a Liszt Ferenc-díj mellett a legkedvesebb elismerést a Göncz Árpádtól kapott Tiszti Kereszt jelentette, mostantól azonban már nem tagadja azt a máshoz nem ha­sonlítható érzést, amelyet a Kossuth-díjjal együtt ismerhe­tett meg. Cseh Tamás színész, énekes, zeneszerző, 13 nagy­lemez birtokosa, képzőművészeti főiskolát végzett rajztanár.- Erre a díjra nem lehet készülni, én legalábbis fejbe ver­ten ültem le a legközelebbi székre, amikor kézhez vettem a hivatalos értesítést - fogalmazott, hangjában őszinte megha­tottsággal. - Normális ember fejében meg sem fordul, hogy ő is jelölt lehet - véli a Levél nővéremnek, a Fehér babák ta- karodója, az Antoine és Désiré, a Frontátvonulás című leme­zek zeneszerzője és előadója.- Őszintén, érzelmileg zavarba jöttem, úgy gondoltam ez a díj túl magasra emel. Mint mondta, szerencsére nem lesz ideje „ájuldozva” ünnepelni magát, hiszen Másik Jánossal gőzerővel készülnek a Levél nővéremnek című lemezről már ismert dallamok felelevenítésén, a lemezen meg nem jelent dalok felújításán. Eddigi munkásságát elismerő számos díj után ezúttal a Kossuth-díjnak örülhet Bereményi Géza író, filmrendező is.- Termékeny, könnyen író ember vagyok, több verseskö­tetem, számos regényem, drámám, filmforgatókönyvem a tanúm erre - fogalmazott lapunknak Bereményi Géza, a za­laegerszegi Hevesi Sándor Színház főrendezője, aki úgy véli: megérdemelte a legmagasabb elismerésként számon tartott Kossuth-díjat. Az 54 éves művészt sokan a hetvenes évek­ben írt dalszövegeiről ismerik, melyek Cseh Tamás tolmá­csolásában maradandó értéket képviselnek. A könnyű mű­fajban ketten egy korszak és egy korosztály életérzését tük­rözték vissza utánozhatatlan eredetiséggel.- Nem közös munkáinkért kaptuk most meg a Kossuth- díjat, mindketten önálló munkásságunkért - mondta Bereményi Géza, aki valóban sokoldalú művészi teljesítmé­nyéről ismert. Ő írta a nagy sikerű Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idő és a Nagy generáció című filmek forgató- könyvét, A tanítványokat és az Eldorádót pedig mint rende­ző jegyzi. Másfél évvel ezelőtt született kisfia 22 éves egye­temista lánya után ismerteti újra az apai örömökkel. A legfiatalabb Kossuth-díjasok egyike Eszenyi Enikő szín­művész, rendező. Ritkán adatik meg, hogy a parlamenti ün­nepségen valakinek a szülei is jelen lehessenek. Eszenyi Lajos és felesége meghatottsága minden bizonnyal túl­szárnyalta leányuk örömét is. Eszenyi Enikő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger szülötte. Karakterszerepet és naivát egyaránt magas színvo­nalon megformálni képes színészi, filmszínészi munkájáért, erőt és komoly belső tartalékokat sejtető, átlényegült, emlé­kezetes alakításaiért, továbbá egyéni hangvételű rendezői te­vékenységéért kapta meg a művészek világában legnagyobb elismerést jelentő Kossuth-díjat. Szinte minden este láthatja őt a közönség valamelyik fő­városi színházban. Lapunknak elmondta, hogy újabb Shakespeare-darab rendezését tervezi Prágában, miközben Hrabal városához kötődő korábbi élményeiről könyvet is ír. Személyén keresztül a magyar művészek iránti elismerés­nek tartja, hogy újabb és újabb produkciókra kap megbízást Csehországban. A Kossuth-díjjal járó nem csekély anyagi el­ismerés lehetővé teszi a művésznő számára, hogy teljesül­jön végre régen dédelgetett álma, egy nagy utazás Indiába. NÉMETH ZSUZSA - HORVÁTH MAGDOLNA HÍREK RÖVIDEN Árvízvédelmi készültség Újabb áradás kezdődött az elmúlt huszonnégy órában a Tiszán Tiszabecsnél, az árvízi helyzetre ez azonban egyelőre nincs kedvezőtlen hatással. Több helyen alacsonyabb készültségi fokozatot rendeltek el, de a Tiszán Tiszabecs és Záhony kö­zött, illetve a Túron, továbbá a Szamos és a Kraszna folyó szabolcsi torkolati szakaszán a gá­tak átázottsága miatt fenntartják a rendkívüli ár- vízvédelmi készültséget. Az eddigi felmérések szerint az árvíz nagy károkat okozott az épületek­ben és az állatállományban egyaránt. Hétszáz- tizenhét épületben mintegy 754 millió forint kár keletkezett, a helyreállítási költségigény megha­ladja az 1 milliárd 480 millió forintot. Borost visszahívnák Balogh Gyula, az FKGP szervező főtitkára csü­törtökön kezdeményezte Boros Imre visszahívá­sát a PHARE-miniszteri tisztségből. „Tudomá­somra jutott, hogy több kisgazda országgyűlési képviselőt arra kért Boros Imre, hogy a szak- bizottságokban ne támogassák Vonza András ag- rárminiszter-jelöltet” - indokolta javaslatát Balogh Gyula. Kórházi botrányok várhatók Az egészségügyi miniszter szerint néhány nap múl­va nagy botrány robban ki amiatt, hogy a tárcának nem áll módjában tovább támogatni azokat a sanda vállalkozásokat, amelyek milliárdokat szívnak le kórházakon keresztül az államkasszából. Mikola István erről szerdán Szegeden, a Csongrád megye orvosainak tartott fórumán beszélt. Munkaidőmérleg Az elmúlt tíz évben mintegy 25 százalékkal nőtt a szabadságon eltölthető munkanapok száma, ugyanakkor 30 százalékkal csökkentek a betegség miatti hiányzások a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál - állapítja meg a KSH Munkaidő­mérleg 1999 című kiadványában. Az egy főre jutó munkanapok száma 1999-ben 214,1 volt, ami szin­te megegyezik a tíz évvel korábbi adattal. Népszerű a forintbetét A lakosság 45 százaléka rendelkezett valamilyen megtakarítással az elmúlt év utolsó negyedévében, közülük a legtöbben forintbetétben tartották pén­züket - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. ■ SAJTÓFOTÓ-KIÁLLÍTÁS. Az Axel Springer Magyarország Kft. ez évi fotóterméséből rendeztek ki­állítást a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) budapesti székházában. A kiállítást Bayer József, az Axel Springer Kft. ügyvezető igazgatója és Wisinger István, a MÚOSZ elnöke nyitotta meg. ________________________________________________________________________________________________FOTŐi KUROPRKll/KAlXm GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom