Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-16 / 63. szám

2001. MÁRCIUS 16., PÉNTEK Ä SZECSENY MEGYEI KOR K E P BATONYTERENYE RETSAG 3. OLDAL Hétköznapi és ünnepi közgyűlés díjakkal (Folytatás az 1. oldalról) Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban alakít­ják ki „A magyar nemzet törté­nelmi személyiségeinek pante­onját”, amelyben Nógrád Megye Önkormányzata is szobrot állít­tat majd. Jóváhagyták a közokta­tási közalapítvány múlt évi tevé­kenységéről, valamint a megyei rendőr-főkapitányságnak a köz- biztonság megszilárdítása érde­kében ^végzett tevékenységéről szóló beszámolót. Az önkormányzat ülését a nemzeti ünnep alkalmából ren­dezett ünnepi közgyűlés követ­te. A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanulóinak műsora után Becsó Zsolt közgyűlési el­nök ünnepi beszédében törté­nelmünk talán legismertebb mozzanatának nevezte az 1948- 49-es szabadságharcot, amely korszak irodalma egyre gyarap­szik. Megemlékezett az elnök a független, felelős Batthyány­ben is védeniük kell az alkot­mányt. Becsó Zsolt beszéde vé­gén hangoztatta, nem csak már­cius 15-én és október 6-án kell, hogy eszünkbe jusson a szabad­ságharc. Az ünnepi ülés keretében ad­ták át a Nógrád Megyei Önkor­mányzat díjait. Nógrád megye Bérczy Károly-díját adományoz­ták Farkas Szabolcs sport-szakfő­tanácsosnak, Gaál Endre sport­vezetőnek és Takács Tamásnak, a Salgótarjáni Létesítmény és Sport Kht. igazgatójának. Nóg­rád megye Szondi György-díját érdemelte ki a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság kollektívája (munkatársai nevében a díjat Ferencsik Pál igazgató vette át). Szondi György-díjban részesült Dávid Gyula ezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója és Kertész Fe­renc tűzoltó ezredes. Első alkalommal adták ki Nógrád megye sajtódíját. Ebben Zengő Árpád újságíró-kollégánk, a Magyar Rádió tudósítója (balról) átveszi a sajtónapi el­ismerést BeCSÓ ZSOlttÓI FOTÓ: RIGÓ kormányról, a népképviseleti országgyűlésről. Szólt beszédé­ben az aradi vértanúkról is, mondván, közös bennük, hogy mindannyian úgy gondolták: magával az uralkodóval szem­az elismerésben Zengő Árpád új­ságírót, a Magyar Rádió Nógrád és Heves megyei tudósítóját ré­szesítette Nógrád Megye önkor­mányzata. DUDELLAI ILDIKÓ Március 15-e fényét semmi nem homályosítja el Az ünneplők Puszta Béla polgármestert (balra) és a népszerű énekest, Vikidéi Gyulát hall­gatják a megyeszékhelyen fotó: rigó tibor (Folytatás az 1. oldalról'.) önfegyelmezést, nemesedést és ér­telmes tetteket követel a szavak da­gályával, az érzelmi politikával, a belviszállyal szemben. Puszta Béla a város ünnepségén úgy fogalmazott: 1848-hoz hason­lóan ma is az a fő kérdés, megtalál­juk-e a jó válaszokat, a megfelelő eszközöket. A tét ugyanis az, hogy vagy felzárkózunk Európa élen járó országaihoz, vagy a leszakadók tá­borát gyarapítjuk a magyar parla­gon. A polgármester a jelent érintve elmondta, a gazdasági korszakvál­tás, a versenyképesség következté­ben új Salgótarján bontakozik ki, ahol érdemes élni, ahol ki tud bon­takozni az értelmiség együttgon­dolkodásra kész hajlandósága, az építő kezek tettereje, a művészek alkotó, szabad szelleme. Ahol a vá­rosi akarat civil szerveződések so­kaságában kap megerősítést, ahol várost szerető, annak visszahívó szavát értő fiatalokban nyer vissza­igazolást mindezek értelme és fon­tossága. Puszta Béla beszéde végén ki­tért rá: ez évben ünnepeljük Salgó­tarján előtelepülései első oklevelek­ben történő említésének 755 éves évfordulóját, és jövőre ünnepelhet­jük Salgótarján várossá nyilvánítá­sának 80. évfordulóját. A polgár­mester a város polgáraitól azt kéri: használjuk fel ezeket az évforduló­kat is arra, hogy minél sikereseb­ben oldjuk meg városépítő felada­tainkat. Az ünnepség végén gróf Széche­nyi István szobrán helyezték el ko­szorúikat, virágaikat az emlékezők a Múzeum téren. kkk Szécsényben március 14-én es­te 18 órakor a művelődési ház nagytermében rendezték meg a vá­rosi ünnepséget. Máté Csaba pol­gármester köszöntőjében méltatta az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc történelmi jelentősé­gét. AII. Rákóczi Ferenc általános iskolások ünnepi műsorát Smelkó István szerkesztette. Közreműkö­dött a városi gyermekkar Lévándi Beáta vezényletével. Az ünnepségen Máté Csaba pol­gármester dr. Kecskeméti Nándor­nak és Fíalmosi Györgynek átnyúj­totta az önkormányzat által alapí­tott „Szécsényért” kitüntetést. kkk Vanyarcon a községi emlék­parkban Kollár András polgármes­ter emlékezett dicső őseinkre, a tra­gédiájában is felemelő szabadság- harcra, a névtelen közvitézekre és a nagy tábornokokra. Az ünnepi be­szédet a Rozmaring gyermektánc- csoport huszártánca követte, majd a hatodik osztályos irodalmi szín­pados tanulók mutatták be összeál­lításukat. Az ünnepség végén az ál­talános iskola igazgatója adott át millenniumi emlékkönyvet az első osztályos diákoknak. A program a vanyarci népvisele­ti babamúzeum megnyitásával folytatódott a kultúrházban. 1910- től sikerült fényképek alapján ösz- szegyűjteni, hogy milyen ruhát vi­seltek az asszonyok, a lányok, a fér­fiak, a legények, a kicsi gyerekek je­les ünnepnapokon, illetve hétköz­nap, a munkában. Ezt jelenítették meg élőben a Rozmaring tánccso­port tagjai, kezükben a babákkal, azonos korokhoz kötve. Három korszakot különítettek el, szlovák énekekkel kísérve. A műsor köz­ben ismertették, melyik korszak ruhája látható, miből áll a ruha, hány alsószoknyás, melyik ünne­pen viselték. Mint Vravuska Józsefeidtől, a kiállítást szervező szlovák kisebbségi önkormányzat elnökétől megtudtuk, különösen fontos volt a hajviselet. Másképpen Vanyarcon Kollár András polgármester tartott beszédet viselték, másképp fonták hajukat az asszonyok, a lányok, vagy a me­nyecskék. A kisebbségi önkormányzat szándéka az volt, hogy megörökít­sék a ruhákat, viseleteket az utókor számára. A kiállítást 19 babával ala­pították, és folyamatosan szeretnék fejleszteni a tárlatot. Az állandó ki­állításnak a vanyarci könyvtár ad majd helyet. A babák elkészítésé­ben a munka oroszlánrészét Lászka Pálné vállalta. Megtudtuk azt is, hogy egy-egy baba értéke 20 ezer forint. kkk Bátonyterenyén a Kossuth-szo- bor előtti parkban emlékeztek az 1848-as forradalom és szabadság- harc évfordulójára. Az ünnepségen Bocsok Józsefné, a Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója mondott be­szédet. Feltette a kérdést, mi volt 1848 titka, amiért most, a harmadik évezredben is példát mutat ne­künk? A választ egyfelől a széles összefogásban jelölte meg. Mint mondta, Petőfi és a radikális pesti ifjúság, Kossuth és a pozsonyi re­formerek, Táncsics és a baloldali jobbágyfelszabadítók, illetve Szé­chenyi másként képzelték el a vál­tozásokat. Mégis, a nemzet érdeké­ben, félre tudták tenni a köztük fe­szülő politikai ellentéteket és képe­sek voltak az együttes cselekvésre. Ez az összefogás ma is útmutató az egész ország számára. Az igazgatónő arra is kitért be­szédében, hogy 1848-ban Európa egyetlen vértelen forra­dalma volt a miénk. A magyarországi esemé­nyek sokkal fegyelme­zettebben zajlottak le, mint a bécsiek vagy a prágaiak, ez az ország építeni akart. Szerves egységévé vált az euró­pai mozgalmaknak, mégis példát tudott mutatni. Ezt igazolja a sok országból mellénk- állt támogató, amikor a harcra végül rákény­szerültünk - mondta Bocsok Józsefné. Az igazgató fel­idézte: a szabadságharc sok nagy­szerű győzelem után mégis elbu­kott a túlerővel szemben, a fiatal honvédek hőstettei, Bem apó had­járatai, majd a Petőfi által megéne­kelt nagyszerű halál, az abszolutiz­mus embertelen bosszúállása, a mártírok vére, az életben maradot­tak gyásza - mind összeolvadt egyetlen jelképpé, mely a magyar­ság ősi kívánságát, a függetlenség kivívását jelképezi. Egy fát akarok ültetni, mely a jövőnek hajtja gyümölcsét Ötvenéves a balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola (Folytatás az 1. oldalról) szakképzés és párhuzamosan ezzel a Balassi Bálint Gimnázi­umból ide került a mezőgazda- sági gépszerelő szak a gimnázi­umi osztályokkal cserélve. Az egészségügyi szakképzésre szükség volt és a mai napig be­épült az iskola profiljába. Ennek során mintegy 1300 tanuló ka­pott az érettségi mellé szakmai képesítést. Közülük harminc or­vos, számos diplomás ápoló ke­rült ki. Egy részük most is a vá­ros kórházában dolgozik a vég­zett nővérekkel együtt. 1974-ben Tóth Lajost nevezték ki igazga­tónak és az intézményben elin­dult az óvónőképzés, amely 1984-ig tartott. Akkor, már Bar­kó Lajos igazgatósága idején úgy látszott, hogy megint gim­náziumra van szükség. Azóta az egészségügyi képzéssel a gim­náziumi profil a mai napig tart a középiskolában.- Az iskolatörténettel a készü­lő évkönyv bővebben foglalko­zik - mondta Lakatos Tamás és azt fejtegette, hogy ebben az is­kolában a képzés sohasem csak a tanórákhoz kötődött. Híres volt tanítóképző énekkara Réti Zoltán vezényletével, és az ő hagyományaikat a mai napig hí­ven őrzik az utód dalosok. Ne­vezetes volt a Szabó Lőrinc Iro­dalmi Színpad, sikeresek voltak a sportkörök versenyzői, orszá­gos sikereket ért el a Szántó foci­csapata. A középiskola 1989- ben költözhetett a jelenlegi épü­letbe, amely a könyvtár és a mű­velődési ház közelségével sok­kal jobb körülményeket terem­tett az oktatáshoz. Az 1993-ban megjelent új szakképzési tör­vény alapján a szakképzést át­alakították és most már érettsé­gire épül. Bevezették a világban­ki modellt, a gimnázium terüle­tén speciális képzéseket indítot­tak el. Az intézmény 1996-ban bekerült a PHARE-program által támogatott iskolák körébe, amely több tízezer dollárt jelen­tett az Európai Uniótól. Az igaz­gató idézte Szántó Kovács János ismert mondását: - „Egy fát akarok ültetni, mely a jövőnek hajtja gyümölcsét”. Ebben rejlik pedagógiai munkánk értelme. Lakatos Tamás az egykori Szántó-plakettek hagyományait folyatva Szent-Györgyi Albert- plakettet adott át a tantestület nevében az iskolában végzett ki­magasló pedagógiai munkáért Ethei Lajos és Barkó László nyu­galmazott igazgatónak. A két ki­tüntetett mellett az iskola 16 ta­nulója pénzjutalmat vehetett át a „Tehetségért Alapítvány” elis­meréseként, amelyeket Vadkerti Róbert tanár adott át. Megnyitották az iskola egy­kori tanárának, Farkas András festőművésznek a kiállítását, amelyen a varsányi Lehoczki Zsuzsa második osztályos ta­nuló működött közre szép éne­kével. Sokan megtekintették az ötvenéves intézmény életéből összegyűjtött fotókból, doku­mentumokból álló kiállítást. Nagy sikere volt a színjátszó kör által előadott „Néma leven­te” című Heltai-darabnak, ame­lyet Jancsó Pétemé rendezett. Délután öt órától a zsúfolásig telt nagyterem közönsége előtt színes műsort adtak az iskola egykori és jelenlegi diákjai, köztük Eszményi Viktória tánc- dalénekes is. Thürmer: Orbán vonja vissza kinevezési javaslatát! Salgótarjánban köszöntötte március 15-ét a Munkáspárt. Thürmer Gyula pártelnök politikai gyűlést tartott a városban, a munkáspártiak Kossuth Lajos szobrán helyeztek el koszorút. A párt elnöke sajtótájékoztatót is tartott szerdán, amelyen egyebek között a Munka törvénykönyvének tervezett módosítását bírálta. Három kérdést érintett Thürmer Gyula a tájékoztatón. Mint mond­ta, úgy gondolják, hogy a magyar emberek és az ország EU-csat­lakozásával ellentétes lépést tesz a kormány, amikor megpróbálja ke­resztülerőltetni a parlamenten a Munka törvénykönyvének terve­zett módosítását. A párt azt követe­li, hogy a kormány vonja vissza ja­vaslatát, amely növelné a dolgozók kiszolgáltatottságát a multinacioná­lis tőkével szemben. Olyan Munka törvénykönyvét tartanak szüksé­gesnek, amely megfelel az európai normáknak, védelmet ad a munka- vállalóknak, és a szakszervezetek megfelelő jogait is szabályozza. ségesebbek továbbtanulását. Thürmer Gyula emellett azt is megfogalmazta, törvénynek kell büntetni a cigányság elleni diszk­riminációt.- Sok disznóság van a mai ma­gyar politikai életben, de példa nél­kül áll az, ami a mezőgazdasági mi­niszter kinevezésével függ össze - fogalmazott a Munkáspárt elnöke, Thürmer jelezte: a Munkáspárt tá­mogatja a szakszervezetek március 24-re tervezett gyűlését. A Munkáspárt felháborítónak tartja, amit a magyar politikai élet, és azon belül a kormány a zámolyi romák ügyében tesz - tudtuk meg. Úgy vélik, Magyaror­szág uniós csatlakozása bukhat el, ha a magyar kormány nem tudja megoldani és megfelelően tálalni a cigányság ügyét. A parla­menten kívüli párt szerint állami programokkal kell segíteni, hogy a cigányemberek is dolgozhassa­nak, el kell érni, hogy minden ci­gánygyerek elvégezze az általá­nos iskolát, és segíteni kell a tehet­A Munkáspárt országos elnöke (középen) is koszorúzott a tarjáni Kossuth-szobornál aki szerint a leghelyesebb az lenne, ha Orbán Viktor visszavonná kine­vezési javaslatát, hiszen itt a mező- gazdaság sorsa dől el. Ezért - tette hozzá - nem politikailag súlytalan emberre, szakmailag inkompetens személyre van szükség. A Munkáspárt parlamenti beju­tására vonatkozó kérdésünkre Thürmer pártelnök optimistán vá­laszolt, mondván, legutóbb 4 szá­zalékos eredményt értek el. Azóta több az elégedetlen ember, legkö­zelebb többen mennek el szavazni közülük - az ő szavazataikat sem az MSZP, sem a Fidesz nem tudja elvinni, a Munkáspártot pedig még nem próbálták ki. Arra a kérdésre pedig, hogy nem a MIÉP viheti-e el az elégedetlenek voksait, Thürmer elismerte, lehet szóródás a két párt között, ők azon lesznek, hogy hoz­zájuk kerüljenek a voksok. D.L BALASSAGYARMAT OPERETTHANGVERSENYi március 17-én, szombaton 18 óra­kor a Mikszáth Kálmán Művelődé­si Központban. Közreműködik: Lengyel Judit (ének), Tóth Tibor (hegedű) és Tóth Dávid (zenei kí­séret). SALGÓTARJÁN EGY NULLÁVAL TÖBB. Március 13-i számunkban a lapunknak té­vesen adott információ alapján rossz számlaszámot közöltünk a Máltai Szeretetszolgálat Külkeres­kedelmi Bank esetében. A jó szám, amelyre az árvízkárosultaknak pénzadományok fizethetők: 10300002-20102898-70073285. LEGKÖZELEBB HÉTFŐN Lapunk legközelebbi száma március 19-én, hétfőn jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom