Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-14 / 62. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT MEGY E KORKÉP ! PÁSZTÓ 2001. MÁRCIUS 14., SZERDA Koszorúk és gyertyák Megemlékezések a nemzeti ünnepen Törvényesség az új évezred Európájában Beszélgetés dr. Szabó Sándorral, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjével 2000. január elsejével új személy, jelesül dr. Szabó Sándor ke­rült a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal élére. Ebből követ­kezik, hogy nincs kerek évforduló, amely indokolná az alábbi beszélgetést, egy bő esztendő során azonban felhalmozódott an­nyi tapasztalat, amely alapján már érdemes mérleget vonni, számvetést készíteni. Különösen ha az illető - mint Szabó Sán­dor - úgymond „kívülről” érkezett a közigazgatásba. Országszerte megemlékezése­ket tartanak nemzeti ünnepün­kön, március 15-én, és az ünnep előestéjén az 1848-49-es forra­dalom és szabadságharc évfor­dulóján. Budapesten, a Múze­umkertben Pokomi Zoltán ok­tatási miniszter mond beszédet Délután, a Parlament kupola­termében Mádl Ferenc köztár­sasági elnök, este Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter dí­jakat fog átadni. Megyénk tele­pülésein március 14-én meg­kezdődnek a koszorúzások és ünnepi estek. Salgótarjánban, a Múzeum té­ren, csütörtökön 10.30 órakor kez­dődik a városi rendezvény, Puszta Béla polgármester mond ünnepi be­szédet. Műsor és Széchenyi István szobrának megkoszorúzása is ré­sze lesz a programnak. A Tájak, Ko­rok, Múzeumok Klub és a megyei jogú város a somoskői temetőben március 14-én 15.30 órakor megko­szorúzza Somoskeőy István '48-as honvéd százados sírját, itt dr. Hor­váth István muzeológus, történész emlékbeszéde hangzik el. Ugyanitt koszorút helyeznek el a csütörtö­kön, a temetővel szomszédos busz­megálló előtti téren ünneplő Illyés Gyuláné Szociálpedagógiai Köz­pont tanulói, majd a Somosi Kultú­ráért Egyesület, a Flóra Egyesület, a Magyarok Világszövetsége (Salgó­tarján) és az Erdély Kör is. A BIT-Nodisz 15-i fáklyás felvo­nulásának résztvevői 17.50-kor a Kossuth-szobomál találkoznak, a menet a Múzeum térre érkezik, ahol a megemlékezésüket tartják. Balassagyarmaton 15-én 11 óra­kor a temetői '48-as síroknál gyer­tyát gyújtanak, 17.30 órakor a mű­velődési központtól indul a gyer- tyás felvonulás, este hattól ünnepi műsor lesz a művelődési központ­ban, majd a Petőfi-szobomál koszo­rúznak. Bátonyterenyén a Kos- suth-szobor előtti parkban csütör­tökön 11 órától indul a program, a megemlékezést Bocsok Józsefné, a Fáy középiskola és kollégium igaz­gatója tartja, ezután az iskolások irodalmi összeállítást adnak elő. A szécsényiek szerdán, a művelődési központban ünnepelnek: a 18 óra­kor kezdődő emlékesten Máté Csa­ba polgármester köszöntője után kitüntetést adnak át, ezt követi az általános iskolások fellépése. Márci­us 15-én, 17 órára az 1848-49-es emlékparkba várja a helybelieket Pásztó önkormányzata, itt Sisák Imre polgármester köszöntője, majd Font Sándor országgyűlési képviselő beszéde hangzik el. Az ünneplés műsorral, koszorúzással folytatódik, ezután fáklyás menet indul a Szent Lőrinc-templomhoz, ahol a megemlékező szentmise zár­ja az eseményeket. Rútságon szerdán 18 órakor a művelődési központ színháztermé­ben találkoznak az ünneplők, az est keretében Mocsári Gergely alpolgár­mester tolmácsolja gondolatát, a továbbiakban elismerő címeket adományoznak. Vanyarcon március 15-én 15 órakor a művelődési házban ünne­pélyesen megnyitják a népviseleti babamúzeumot, ezt megelőzően, 14 órától a millenniumi emlékpark­ban lesz rendezvény koszorúzás­sá, műsorral. Karancskesziben szerdán 16.30 órától a művelődési házban tartanak ünnepséget, ahol fellép az asszonykórus, a néptánc­együttes és a zeneiskolások is sze­repelnek. Dorogházán ugyancsak szerdán rendezik meg az ünnepsé­get március 15-e tiszteletére, itt Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés el­nöke mond beszédet. Becsó Zsolt lesz az ünnepi szónok a csütörtöki ceredi, 15 órakor kezdődő megem­lékezésen. Ugyanezen a napon 10 órára Szurdokpüspökibe várják a közgyűlés elnökét, aki itt, az ünne­pélyen adja át a millenniumi felhí­vást.- Váóban tizenkilenc éves ügy­védi gyakorlat után váltottam, nem kis dilemma után. Bár tudom, hogy sokak számára hiheteüen, de a Ma­gyar Nemzet egyik számában lát­tam meg a hirdetést, amely nekem is lehetővé tette a pályázatot. Ugyanis korábban az ötéves szak­mai gyakorlat is a feltételek között szerepelt, amivel én értelemszerű­en nem rendelkeztem. Persze némi rálátásom - főként az ügyfelek, vé­denceim szempontjai, a városhá­zán, alpolgármesterként szerzett benyomások valamint társadalmi, gazdasági ismereteim alapján - azért volt erre a területre is - mond­ja a hivatalvezető.- Mégis mi ösztönözte arra, hogy beadja a pályázatát? ■ - Akik közelebbről ismernek tudják, hogy nem riadok meg a ki­hívásoktól. Ezt a pályázatot is en­nek tekintettem önmagam számá­ra. Ki akartam magam próbálni egy új feladatkörben. S mikor, ha nem negyvenkét évesen? Egyébként pe­dig az európai uniós csatlakozás, il­letve felkészülés szempontjából is sarkalatos pont a közigazgatás har­monizációja. Olvasgattam ilyen tár­gyú cikkeket és rájöttem, hogy nem feltétlenül csak hátrányt jelent, ha valaki újként érkezik a közigazga­tásba.- Végül is, négy pályázó közül kapott bizalmat. Mi vöt a legnehe­zebb az első időszakban?- Természetesen az, hogy elfo­gadtassam magam a kollektívával, annál is inkább, mert közülük is akadt pályázó. A beiktatásomkor elmondtam, hogy mit nem tudok - mit akarok - a munkatársaimtól megismerni, megtanulni, de per­sze kifejtettem a programom alap­elveit is.- Erre bizonyára olvasóink is kí­váncsiak...- Abból indultam ki, hogy a rendszerváltozás után tíz esztendő­vel, az európai uniós csatlakozás küszöbén, a piacgazdaság viszony­lag magas fokán, az informatikai társadalom keretei között egy más szemléletű közigazgatásra van szükség, hiszen hivatalunknak az új évezred Európájában kell a tör­vényességet biztosítani, betartatni. Véleményem szerint szolgáltató közigazgatást igényel a társada­lom. Ez a hivataltól nagyobb, bát­rabb vállalkozó szellemet követel, a dolgok sokoldalú megközelítését, az ügyfél szempontjainak messze­menő figyelembevételét.- Ezen elvek következetes betar­tatása milyen strukturális, szemé­lyi változásokat követelt?- Ha arra gondol, hogy fejek hul­lottak idejövetelemkor, akkor té­ved. A strukturális átalakulás is ter­mészetesen az országos program részeként valósult meg. Annyi kö­zöm azért van hozzá, hogy a hete­dik főosztály - az informatikai - lét­rehozását néhány más megyei ve­zetőtársammal együtt javasoltuk*. Itt a megyében pedig az úgyneve­zett „intelligens régió” továbbfej­lesztése céljából együttműködési megállapodást kötöttünk a megyei közgyűléssel és a területi államház­tartási hivatallal a számítógéppark közös működtetésére.- S melyik a másik hat főosztály?- A hatósági, a törvényességi, a szervezési és koordinációs, a pénz­ügyi, valamint a gyámhivatal és a fogyasztóvédelmi felügyelőség.- S mennyien látják el e faladato­kat?- Mintegy hetvenen vagyunk összesen. A hivatal 1995. januári megalakulása óta csőstül kerültek ide teendők, amelyek megvalósítá­sához szakemberekre volt szükség.- Milyen főbb tanulságai van­nak egyéves tevékenységének?- Lényegében egyet, a legfonto­sabbat szeretném kiemelni ország- vüág előtt: egyetlen olyan döntést sem hoztam, amelyet politikai ér­dek diktált volna.- Melyek azok az ügyek, ame­lyek megoldása eleddig a legtöbb fejtörést okozták önnek?- Például a összeférhetetlenségi ügyek. Ha a polgármester, vagy a jegyző, ne tán mindkettő érintett.- Az ingatlanok külföldiek általi megvásárlása Nórád megyében nem okoz gondot?- Szerintem ez abszolút mérték­ben jogi kérdés. A jogszabály sze­rint, ha az önkormányzati vagy egyéb érdeket nem sért, akkor nincs akadálya.- Mi a helyzet a fogyasztóvéde­lemben, amely területről lapunk­hoz is gyakran érkeznek panaszok?- Szerintem sok probléma abból fakad, hogy jó néhányan összeté­vesztik a szabadságot a szabados­sággal. Pedig ha a cégek, vállalatok, vállalkozók a minőségre nem fi­gyelnek eléggé, akkor nem tudunk közelíteni a nyugat-európai színvo­nalhoz. A vásárlóknak pedig bát­rabban kellene élniük fogyasztóvé­delmi jogaikkal.- Mielőtt beszélgetni kezdtünk ön éppen egyik megyei körútjáról - amely Jobbágyit, Erdőkürtöt és Diósjenőt érintette - érkezett meg. Hol tart a „falujárásban”? Úgy hír­lik szinte valamennyi önkormány­zatot meglátogatott már.- Egyetlen község kivételével egy év alatt sikerült minden önkor­mányzathoz eljutnom: ez 128 tele­pülést jelent. Azt az egyet már nem lesz nehéz bepótolnom.- Milyen célból tette ezt és milyen általánosítható tapasztalatokat szerzett?- Minden értekezletnél, tovább­képzésnél többet nyújt az a szemé­lyes élmény, amelyeket ilyenkor szerzek. Megismerem a közigaz­gatás dolgozóit, meglátom, hogy milyen körülmények között tevé­kenykednek. Bár én nagy utazó hí­rében állok, mégis több faluban most voltam először és a megye újabb szépségeit fedeztem fel. Sok helyen meglepődtek, hogy miért megyek oda „csak” beszélgetni. Valamennyi település más, szerke­zetét, gazdasági környezetét te­kintve s ez rányomja bélyegét a közigazgatás helyzetére is. Egyéb­ként nagy a kontraszt Kelet- és Nyugat-, Dél- és Észak-Nógrád kö­zött. Az viszont örvendetes, hogy egyre kelendőbbek főleg Nyugat- Nógrád Pesthez közeli falvaiban a házak. Különösen, ha egy szép, jellegzetes palóc portáról van szó. Az „idegenek” betelepülésével fel­gyorsulhat a település fejlődési üteme, javára változhat a falukép. Persze olyan veszély is van, hogy a fővárosban egyesek felélik a ked­vezményeket, a támogatásokat és igyekeznek olcsón a nógrádi fal­vakba költözni. Összefoglalóan azt mondhatom, hogy vidéki kőrútja­im mintegy tükröt tartottak elém, a felvetődő kérdések megbeszélése során szinte magam előtt láttam a hivatalt.- Ennyi tapasztalat birtokában - s akkor még nem is szóltunk a kül­földi útjain szerzett élményéről - mit lelté mondani: nem átkozta még soha azt a pillanatot, amikor annak idején kezébe került a Ma­gyar Nemzé egy bizonyos száma?- Gondolom a fentiekből is az derült ki, hogy nem. CSONGRÁDY BÉLA Forradalmi gyereknek tartották A csécsei ötgyermekes bányászcsalád hatodik tagjaként látta meg a napvilágot március 15-én Báli Miklósné, mindenki Icukája, aki a nyitástól kezdve vezető­je a zagyvapálfalvi Aranykor nyugdíjasklubnak.- Édesanyám mesélte, hogy akkor március 15-e vasárnapra esett. Hajnal­ban születtem. Édesanyám szerint mindegy volt, hogy fiú, vagy lány, csak egészséges legyen. Öt testvérem közül 3 kislány és 2 fiú volt. Nálunk a falu­ban akkor, mint a legkiseb­bet, „vakaráknak” hívtak. Amíg nem jártam az iskolá­ba, addig nem is foglalkozta­tott, hogy ilyen jeles napon születtem. Nagyon közel volt hozzánk az iskola. Na­gyobb testvéreim nemcsak a március 15-i ünnepségre, hanem bármilyen más ese­ményre is magukkal vittek. Másodikos lehettem, amikor foglalkoztatott az a gondo­lat, hogy nem csak születés­napom van. Az akkori kisdo bosavatásra, melyet annak idején március 15-én tartottak, édes­anyám egyenruhába szépen felöltözte­tett. A tanító néni előtte - sajnos, már nem él - azt mondta: - Születésnapod­ra tanuld meg és szavald el a Talpra magyart! Ezzel akart kedveskedni. Ha jól emlékszem, elsőnek akkor hallot­tam másoktól, hogy forradalmi gyerek vagyok... Az iskola tanulói felsorakoz­tak az iskolában a Petőfit ábrázoló gra­fika előtt. Az igazgató bácsi méltatta március 15-ét, utána elszavaltam a Talpra magyart. Alsó tagozatos korom­ban mindig én tolmácsoltam a Nemze­ti dalt. Úttörő koromban is rámesett ez­zel kapcsolatban a választás. Az ün­Bali Miklósné népség után Kossuth-nótákat énekel­tem, mivel tagja voltam az énekkarnak. A nemzetiszínű kokárdát szakkörben, technikai órákon saját magunk készí­tettük krepp-papírból.- Tudtam-e, vagy sem e nagy nap világ­raszóló jelentőségét, de nagyon büszke voltam arra, hogy ott lehetek. Az ünnepségen nem azt néztük, mit adnak, jó sze­replésünkért legfeljebb vállve- regetést könyvelhettünk el, vagy könyvet vehettünk át. Mindenki fegyelmezetten vett részt a megemlékezésen, át­szellemült arccal hallgattuk a '48-49-es forradalomról szóló beszédet, majd annak befeje­zése után, mint gyerekek, jót viháncoltunk. Icuka szép versmondásá­ért, énekkarban vállalt sze­repléséért ellenőrzőjébe dicséretet ka­pott.- A szülők, köztük édesanyám is, el­jöttek az ünnepségre. Arra nem emlék­szem, hogy szereplésem után könnyes lett volna a szeme. Annyit édesanyám­mal közöltek: nagyon büszkék rám, a kislányára, majd kisvártatva hozzátet­ték, a többi testvéremre is. Mikor 14-15 éves lehettem, édesapám maga mellé ül­teted, átölelte vállamat, csak annyit mondott: - Tubicám, olyan büszke aka­rok rád lenni, mint a testvéreidre. A jeles nap örökké emlékezetes epi­zódjaként említi, hogy bányász édesap­jával, aki minden hó 27-én előleget ka­pott, a következő hónap 15-én pedig a fi­zetését, az alábbiak történtek:- Kimentünk eléje a buszhoz, csapat­társait meghívta egy italra, miközben boldogan, nagy örömmel rám nézve mondta: - Az én Tubicámnak ma van a születésnapja! Annyi csokit kaptam a kollégáitól, hogy... Jó kislány módjára többször vártuk édesapát a busznál. Fi­zetéskor kaptunk egy kis zsebpénzt. Na­gyon különleges ajándékot születésna­pomon sem kaptam, csak azt, amire ép­pen szükségem volt. Nem készített édes­anyám ünnepi ebédet sem. Minden nap azt főzte, ami kedvencünk volt. Mindig nyolcán ültük körül az asztalt. Emlékezetes marad számára a 18. születésnapja.- Annyi szegfűt kaptam, ahány éves voltam. Belülről olyan melegség fogott el, ami erőteljesen kiváltotta belőlem azt a büszke érzést, hogy ilyen nagy jeles napon születtem... Főnöke, a salgótarjáni szociális köz­pont igazgatója soha sem feledkezik el születésnapjáról, akivel 20 éve dolgoz­nak együtt. De nemcsak a főnök asz- szony, hanem kollégái és a klub tagjai is meleg szavakkal köszöntik. A nemzeti ünnep méltatását a klub megnyitása óta mindig ő vállalja. Nem­zetiszínű kokárdával a ruháján az idén, március 14-én, szerda délelőtt tartják, ha valami közbe nem jön, mert betegállo­mányban van. A forradalom, szabad­ságharc 1848/49-es című kiadványából idéz majd az egyenlőségről, a testvéri­ségről és a hazaszeretetről, majd tolmá­csolja saját érzéseit, gondolatait öt perc­ben, nem feledve a korábbi időszakban ráragadt titulust. Hazafias gyerek vagy! _______ V. K. F ejlesztés helyett működtetés Egy pályázaton biztosan indul az idén Tereske önkormány­zata, ez pedig az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű tele­püléseké. Csak az intézmények működte­tése lehet az idei célkitűzés Teres­kén, ide értve a háziorvosi és a vé­dőnői szolgálatot, valamint a Szá­tok önkormányzatával közösen fenntartott iskolát és óvodát. Fej­lesztést nem tervezhet Tereske önkormányzata, mivel idén is for­ráshiányos a költségvetése - mint az utóbbi években mindig. Az ön­hibájukon kívül hátrányos helyze­tű települések pályázatán indul­nak, így próbálják meg pótolni a hiányt. Pontosabban annak csak része nyerhető el, az önhikis pá­lyázat 100 százalékban nem fede­zi a hiányzó összeget. Tereskének 20 millió forintra lenne szüksége. A támogatásra április végéig pá­lyázhatnak a települések, a Pénz­ügyminisztérium és a Belügymi­nisztérium illetékesei augusztus­ban döntenek a pénzek odaítélé­séről. Tekintettel arra, hogy a dön­tést követően már csak négy hó­nap van hátra az évből és vissza­menőleg nem lehet intézménye­ket fenntartani, Tereske önkor­mányzata (azért, mert tavaly is forráshiányos volt a költségveté­se) a tavalyi összeg 60%-át előleg­ként megigényelheti. Ezt áprilistól folyamatosan utalják a nyugat­nógrádi községbe. Az intézmények fenntartásán túl egy konkrét szándékuk van a képviselőknek, a községháza mű- emlékjellegű kerítésének felújítta- tását szeretnék elvégeztetni. Az 5-600 ezer forintba kerülő mun­kát pályázati pénz segíthetné. __________ DJ. Szociális földprogram Ságújfalitban bővülhet a „családi kör” Ságújfalu önkormányzata öt éve kapcsolódott a szociális földprog­ramhoz, a lehetőség megismertetésével, az alkalmazáshoz nyújtott, különböző formájú segítséggel, ösztönzéssel és híradásokkal. A köz­ségben a legtöbben nyulat tenyésztenek, idén azonban más állatok tartására is lesz már mód. A Szociális és Családügyi Minisztérium ebben az esztendőben is tá­mogatja a programot, így a helyi önkormányzat újabb belépőkkel bővít­heti a résztvevői kört. Ebben a hónapban tervezik, hogy megkötik a kö­vetkező egy évre szóló szerződéseket, s az újdonságokról is beszámol­tak azoknak a családoknak,.amelyek tegnap részt vettek az e témában összehívott összejövetelen.____________________________________■ T I n Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, U NJ \ U Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416455, fax.: 32/311-504. MEGYEI llllVL/íll Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy. Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó MiiETmmvp ________ vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. , • Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. j • • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. i # p * n o a az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ; szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom