Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-10 / 35. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2001. FEBRUÁR 10., SZOMBAT Millenniumi históriák Miről beszél 9 az írás?G2$ Miről beszél az írás? / SZENT LÁSZLÓ, A LOVAGKIRÁLY Salamon trónvesztése után a legidősebb herceg I. Géza néven lépett trónra (1074-1077). Ural­kodása VII. Gergely pápa közve­títésével Salamonnal folytatott tárgyalásokkal telt el. Halála után Szent László vette át az uralmat (1077-1095), s a magyar lovagkor e legnagyobb alakja ve­tett véget azoknak a zavarok­nak, melyek Szent István halála óta emésztették az országot. Hadvezér és törvényhozó volt egy személyben, Pannonhal­mán és Szabolcsban zsinatot hí­vott össze, ahol tizennyolc sza­kaszos büntető törvénykönyvet alkotott, a kor erkölcsi felfogásá­nak egyik legnagyobb értékét. 1085-ben hatalmas győzelmet aratott Ungvár táján a betörő ku­nokon. Ebben a csatában a mon­da szerint jelen volt még Sala­mon király is és a kunok veresé­ge után örökre eltűnt. László tudatosan nagyvonalú külpolitikát folytatott, a keleti és délkeleti határokon védelmi sá­vokat - gyepűket - telepített, 1089-ben - rokoni alapon - megszállta Horvátországot, szomszédunkkal ezzel kezdő­dött meg a nyolc évszázados vi­szonyunk. Zágrábban püspök­séget alapított, majd unokatest­vérét, Álmost otthagyva haza­tért, hogy ismét megsemmisítő csapást mérjen a délvidéket megszálló kunokra, akiknek maradványait a Zagyva és Tisza között telepítette le. Szobrát a millenniumi emlékművön Telek Ede örökítette meg „László le­győzi a leányrabló kan vitézt”- felirattal. KÖNYVES KÁLMÁN László, akit az egyház később a szentjei közé avatott, erős és rendezett országot hagyott hátra bátyjára, az előzőleg papnak ne­velt Kálmánra (1095-1114). A Képes Krónika csúnya, torzké­pet festett róla. Járatos volt kora tudományosságában, ezért kap­ta a „Könyves” melléknevet. Uralkodása alatt indult meg a keresztes hadjáratoknak neve­zett népvándorlás. Kezdetben csőcselékhadak lépték át az or­szág határát, melyeket Kálmán Mosonnál megsemmisített. Ké­sőbb azonban Bouilloni Gottfried fegyelmezett hadainak már szabad elvonulást biztosí­tott. Külpolitikájában igyekezett ablakot nyitni a tengerhez, 1107­ben leverve az ottani ellenállást, Horvátországban királlyá koro­náztatta magát. Belpolitikájának fontos ténye volt az 1100 táján Tarcalra ösz- szehívott zsinat, melynek a 81 szakaszos törvénykönyve eny­hítette Szent László rendkívül szigorú büntetőtörvényeit. Vé­get vetett a boszorkányüldözés­nek: „Boszorkányokról, pedig mivel nincsenek, említést ne té­tessék”. Minden vármegyében törvényszékeket hozott létre, melyek bírái a püspökök, a főis­pán és az udvarbíró voltak. A tudós királyt azonban mi sem akadályozta meg abban, hogy trónutódlását a tizenhá­rom éves II. István (1114-1131) révén oldja meg, mégpedig úgy, hogy ennek érdekében testvé­rét, Álmost, annak Béla nevű fi­ával megvakítatta. Emlékét a millenniumi emlékművön szob­ra hirdeti: „Könyves Kálmán be­tiltja a boszorkányiildözést. ’’ A 17 éves középiskolás lány egy nagyon kedves kis levelet küldött szerkesztőségünk cí­mére. A papírválasztás, annak színe, milyensége, a rajta lát­ható kép már önmagában, az írás elemzése nélkül is sokat elárul a sorok írójáról. A formailag csaknem kifogás­talan levél arányosan, ízlésesen, a tanult normákat követve íródott. Egyedi jellege, hogy betűiben egyes vonalak, betűrészek ott is ívet, görbületet mutatnak, ahol a normák, a szabvány szerint egye­nes íródna. Ez mindenképp sajá­tos jelleget, némi különbséget köl­csönöz az írásnak, s ezen keresz­tül a személyiségnek is. Az enyhe hullámvonalakká módosult felső szárak egy eredeti, képzeletgazdag, játékos, kedélyes embert mutatják. írásából kitű­nik, hogy a tágabb értelemben vett környezet, a barátok, ismerő­sök igen fontosak, nagy hangsúlyt kapnak életében. Ezen kapcsola­tok ápolására fordít a legtöbb időt és energiát, akár önmaga és a leg­szorosabb értelemben vett társ háttérbe szorítása árán is. Egyfaj­ta kisebbrendűségi érzés, önérté­kelési probléma is áll ennek hátte­rében. A sorok közelsége, az írás kö­tött volta mind azt erősíti, hogy bár igényli az emberek közelsé­gét, társaságát, nem könnyen nyí­lik meg, kissé zárkózott. Jó barát, ügyesen létesít kapcsolatot, a hoz­zá közel álló emberek számára is nehezen kiismerhető. A mélyebb érzései, a valódi személyisége rejtve marad, illetve csak ritkán bukkan elő. Levelének szabályossága egy határozott, kiegyensúlyozott, nyugodt embert mutat, aki jól kordában tartja ösztöneit, vágyait. Megbízható, stabil jellem. Team­munkában is kiegyenlített veze­tésre, harmonikus együttműkö­désre törekszik. A felső és közép­zóna nyolcasokat formázó betű­részei azt szimbolizálják, hogy munkájában, vagy inkább tanul­mányai során is egy nagyfokú harmóniaigényből fakadó egyen­súlyteremtésre, az elmélet és a gyakorlat egységének biztosításá­ra törekszik. _________________ OOOáKMSZnH» o kleveles grafológus JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Mindig kértelek, hogy ne járj annyit a lóversenyre. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: PóderPálné Kétbodony, Rákóczi u. 17. sz. Mai rejtvényünk megfejését febru­ár 15-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. Teleki-évfordulók az ezredfordulón Több évtizedes tapasztalatomból sajnálattal kell konstatál­nom, hogy Nógrád megye és Szirák méltatlanul megfeledke­zik a gróf Teleki családról, amelynek sarjai nemcsak Szirák, a megye, Erdély, hanem az ország közéletében is je­lentős szerepet játszottak. Például az elmúlt évben volt a dinasztiaalapító erdélyi főkancel­lár, Teleki Mihály halálának 310. évfordulója. Ugyancsak tavaly volt gróf Teleki József születésének 210. és halálának 145. évfordulója. A monarchiaszerte ismert, elismert matematikus, történész, író volt. A 2001-es esztendő sem szűköl­ködik Teleki-évfordulókban. 205 éve halt meg gróf Teleki József (1738-96) a felvilágosult tudós, fő­úr. Hétéves korától három évig Lo­soncon tanult, majd magántaní­tóktól gyarapította tudását. Ezt kö­vetően különböző nyugati egyete­meken tanult. Hazatérve feleségül vette a szintén nagy műveltségű és gazdag sziráki Róth Johannát. Az 1790-91-es országgyűlés egyik legtekintélyesebb és legbefo­lyásosabb tagja, a református zsi­nat elnöke volt. Megvette Comides Dánielnek a magyar történelemre vonatkozó gazdag könyvtárát, de ő maga is értékes könyvtárat gyűjtött össze. Jelentős nagy múzeuma volt kitömött, ritka állatokból, ma­tematikai és fizikai műszerekből. Verseket írt, s a vallást védő írásai is nagy sikert arattak külföldön. Szintén ez évben van gróf Teleki Ádám halálának 150. évfordulója, ő hivatásos katonatiszt, huszár al­ezredes, később vezérőrnagy volt, 1848-ban a drávai honvédsereg fő- parancsnoka. Mivel a kormány tu­dott. Jeüasich készülődéséről, Mé­száros hadügyminiszter úgy gon­dolta, hogy egy tapasztalt, bátor, de megfontolt parancsnok kell a drávai védvonalhoz. Igen ám, de az augusztus végén megajánlott 200 ezer katonának még a tizede sem állt fegyverbe. Jellasich vi­szont 1848. szeptember 11-én át­lépte a Drávát, 35 ezer fős seregét erős tüzérség támogatta, jól fel­fegyverkezve, kiképezve, tapasz­talt osztrák tisztek által vezetve. Velük szemben Teleki Ádám sere­ge mindössze ötezer főt, zömében képzetlen, s nagyrészt kiegyenesí­tett kaszákkal felfegyverzett nép­felkelőt, katonát számlált. Mit te­hetett Teleki Ádám? Hátrált! Nem akarta a létszámban kétszeres, ha­ditechnikában többszörös túlerő­vel szemben katonáit „vágóhídra” vinni. Ezért kritizálták, megsértő­dött, lemondott és 1851-ben meg is halt. A Határozati Párt vezére gróf Teleki László. Ő bár 1811. február 11-én Pesten született, palotájuk volt a Szervita téren, kastélyaik Gyömrőn, nagy birtokaik Erdély­ben (is), sziráki kötődése nem volt véletlen, hiszen édesapja halálát követően gyermekévei nagy ré­szét itt töltötte, rajongásig szerette a falusi életet. Naplója szerint a kedvenc kirándulóhelyei közé tar­tozott az akkor még kristálytiszta vizű Bér-patak és andezitömlés is. 15 évesen már a pesti nyilvános „bölcsészeti tanfolyam” hallgatója volt, 1828-tól a sárospataki kollégi­umban a bálok ünnepelt táncosa, gáláns kalandok hőse lett. 1831- ben a budai helytartósági tanács gyakornoka, a bécsi udvari kan­cellária tanácsosa, fogalmazója, volt. 1832-ben a pozsonyi diétán Széchenyi, Wesselényi és Kölcsey beszédeit hallgatta szívesen, meg­kezdte tanulmányait a berlini egyetemen. Megfordult Párizsban Lajos Fiilöp udvarában, megismer­kedett Viktor Hugóval. 1837-ben az erdélyi országgyű­lésre Fogaras megye követté, az akadémia pedig tiszteletbeli tagjá­vá választotta. Csatlakozott az er­délyi ellenzékhez, így a bécsi tit­kosrendőrség látószögébe került. 1840 februárjától részt vett az or­szággyűlési felsőtábla tanácskozá­sain. 1841. szeptember 6-án be­mutatták a pesti Nemzeti Színház­ban drámáját, a „Kegyencet.” A korabeli arisztokrácia azonban nem vette jó néven, hogy az egyik leggazdagabb magyar mágnás­család sarja rangon aluli tevékeny­séget folytat. Teleki László Kossuth pesti kö­vetté választását erőteljesen támo­gatta. 1848. március 15-én ország- gyűlési küldöttséggel Bécsbe uta­zott, visszautasította a miniszteri tárcát, beállt nemzetőr főkapitány­nak. Augusztus 29-én a magyar kormány párizsi képviselőjévé ne­vezték ki, sikerült kedvezően be­folyásolnia a magyarellenes nyu­gati hangulatot. Batthyány kivégzése miatt 1850. szeptember 11-én nyüt levél­ben párbajra hívta Haynaut. 1851- ben távollétében őt is halálra ítél­ték, jelképesen kivégezték. 1860 decemberében álnéven Szászor­szágban tartózkodott, elfogták és kiadták Bécsnek. 1961. január 1- jén a nemzetközi tiltakozás hatá­sára szabadlábra helyezték. Feb­ruár 16-án érkezett Szirákra, ahol hatalmas tömeg ünnepelte. Az áp­rilis 2-án megnyílt országgyűlésen nyilvánvalóvá vált, hogy Teleki Határozati Pártja fölényben van Deák Felirati Pártjával szemben. Teleki azonban tudja, hogy ellen­zéki pártjának nincs tettre kész tá­mogatottsága. Május 7-én éjjel el­dördült egy pisztoly...Teleki Lász­lót a Nemzeti Múzeum csarnoká­ban ravatalozták fel, Szirákon nagy részvéttel temették el. Sír­boltja ma méltatlanul elhanyagolt. ____________ uukóUmlő S zirák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom