Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-09 / 34. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HÁZ A I 2001. FEBRUÁR 9., PÉNTEK KORKÉP Lemondott Torgyán József Volt kisgazdák várakozása Nincs döntés a bizottsági helyekről Lemondott tisztségéről Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön, február 15-i hatály- lyal - ezt maga a távozó miniszter jelentette be, azt követő­en, hogy befejezte megbeszélését Orbán Viktor miniszterel­nökkel. Torgyán József újságíróknak elmondta, hogy utód­jául Gyimóthy Gézát, az Országgyűlés kisgazda alelnökét ajánlotta a miniszterelnöknek. Torgyán Józseffel együtt tá­vozik posztjáról Szabadi Béla, a földművelésügyi tárca po­litikai államtitkára. Torgyán József 1932. novem­ber 16-án született a Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyei Máté­szalkán. Középiskolába a buda­pesti Könyves Kálmán Gimnázi­umba, valamint a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnázi­umba járt, 1946-1950 között. Ez­zel párhuzamosan elvégezte a Ze­neművészeti Főiskola hegedű főtanszakát. Egyetemi tanulmá­nyait a budapesti jogi karon 1955- ben fejezte be, kitüntetéses diplo­mával. Ezt követően ügyvédjelölt lett, 1957 március és július között a Fővárosi Bíróságon volt fogal­mazó, majd 1958-ban bejegyez­ték ügyvédnek. 1990 júliusáig praktizált. Politikai pályafutása kezdete­ként, 1956-ban belépett a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártba, majd az FKGP 1988-as újjászerveződésekor is­mét bekapcsolódott a pártmunká­ba. 1989-1990-ben a párt főügyé­szeként, 1990 júniusától 1991 jú­niusig mint a kisgazdapárt buda­pesti szervezetének elnöke tevé­kenykedett. 1991 áprilisától 1991. június 29-ig a párt társelnöke volt. 1991. június 29. óta tölti be az FKGP elnökének tisztét. Az 1990. évi országgyűlési választá­sokon pártja Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei területi listáján ke­rült a parlamentbe, csaknem egy évig az FKGP frakcióvezetője volt. 1990 május és 1992 október kö­zött az alkotmányügyi, törvény- előkészítő és igazságügyi állandó bizottság munkájában alelnök- ként vett részt. A következő vá­lasztási ciklusban 1994 júniusától az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának tagja volt, egyben 1995-ben az alkot­mány-előkészítő bizottságnak is tagjává választották. 1994-től, az új parlament megalakulásától a kisgazda frakció vezetője volt. E minőségében 1998-ban újravá­lasztották, de miniszteri kineve­zésekor tisztségéről lemondott. Az 1998. évi választásokon szülővárosában, Mátészalkán szerzett mandátumot. 1998. júli­us 8. óta - a választások nyomán létrejött Fidesz-FKGP-MDF koa­líciós kormányban - földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter. 1998 márciusától a Kis Újság fő- szerkesztője, szeptember 8-ától a Ferencvárosi Torna Club elnöke is. 2000 áprilisában az FKGP or­szágos nagygyűlése köztársasági elnöknek jelölte, de ő nem vállal­ta az államfő-jelöltséget. Nős. Fe­lesége Torgyánné Cseh Mária Pé­csett operettprimadonna volt, 1994 óta kisgazda képviselő. Fi­uk, Torgyán Attila ügyvéd, az MTI Rt. Tulajdonosi Tanácsadó Testületének alelnöke. A politi­kust az utóbbi időben számos tá­madás érte házépítése, hivatalos külföldi útjai, valamint a kisgazda irányítású tárcáknál a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Legutóbb a Népszava hozta nyil­vánosságra az úgynevezett kazet­taügyet, amely Torgyán József fi­át korrupció gyanújába keverte. A rendőrség kedden rendelt el nyo­mozást befolyással való üzérke­dés alapos gyanúja miatt ismeret­len tettes ellen. ________ Budapest________ A mint arról lapunkban mi is beszámoltunk, a héten már egyeztetett a Fidesz frakció- vezetője a FKGP-ből kizárt képviselőkkel. Kedden Lá­nyi Zsolt, Kiszely Katalin, Csúcs László, Molnár Róbert és Pápai Mihály abban ma­radt Szájer Józseffel, hogy írásos megállapodás­ban rögzítik a jobb­oldali koalícióhoz való hűségüket. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy sza­vazataikkal változatla­nul a kormányoldal döntéseit támogatják a parlamenti vitában és szavazásokon. Cserébe viszont a Fidesz előzetesen azt ígérte: tá­mogatja a kisgazda „ötöket”, hogy bizottsági helyekhez juthas­sanak. A szóbeli megállapodás részleteit ugyanakkor csak a bi­zottsági elnöki, alelnöki és tagsá­gi helyek újraosztása után lehet tisztázni. A parlament házbizottságának tegnapi ülésén ugyan szó esett a bizottsági helyek újraelosztásá­ról, érdemi döntés nem született. Áder János, az Országgyűlés el­nöke az ülést követően elmond­ta: olyan megoldást szeretnének találni a kisgazdafrakció létszám- csökkenése miatti bizottsági he­lyek újraelosztására, amely vala­mennyi parlamenti frakció szá­mára elfogadható, és a függetle­nek igényeit is kielégíti, hiszen a megállapodáshoz valamennyi frakció aláírására szükség van. Áder elmondta, hogy a jövő hé­ten két kérdésben dönt a házbizottság: a jegyző megválasztásáról és a az elhunyt kisgazda képvi­selő helyének betöltésé­ről. A bizottságban senki nem kifogásolta, hogy Molnár Róbert helyére a kisgazdapárt által java­solt személyről titkos szavazáson döntsenek. Az elhunyt István József listás képviselő helyére Dögéi Imrét ja­vasolják. Nem terjesztik kedden a plenáris ülés elé a kisgazdapárt frakcióvezetőjének a bizottsági helycserékre vonatkozó javasla­tát. Helyette átfogó megállapodás keretében fogják rendezni a kér­dést, amely mind az ellenzéki frakció, mind a kormánypárt, mind pedig a függetlenek szem­pontjait kielégíti. A megállapodás­ról körülbelül három hét múlva várható döntés. u. o. Süketek párbeszéde folyt? Nem született megállapodás a Szájer-Nagy-találkozón A találkozó elején még kölcsönös volt a mosoly fotó: europress/kallus györgy Megállapodás nélkül ért véget a Fidesz és az MSZP frakcióvezetőjének tegnapi tárgyalása. Míg Szájer József további rendszeres egyeztetést java­solt, Nagy Sándor eredménytelennek nevezte a mintegy másfél órán át tartó megbeszélést, és csalódottan távozott a fideszes politikus szobájából. A leg­nagyobb ellenzéki párt frakcióvezető­je sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Szájer József egyetlen általa felvetett kérdésre sem adott választ. Budapest Szájer József érdeminek nevezte a szoci­alista párt frakcióvezetőjével folytatott tegnapi megbeszélést, egyúttal kétheten­kénti információcserét javasolt, amelyek lebonyolításával Latorcai János frakció­vezető-helyettest bízta meg. Az MSZP képviselőcsoportjának vezetője úgy fo­galmazott: a találkozó folytatása egyelő­re kétséges, hiszen a fideszes politikus csak olyan kérdésekben mutatkozott tár­gyalópartnernek, amelyekben a szocia­listák eddig is, külön tárgyalások nélkül is együttműködtek a koalícióval. Nagy Sándor csak olyan egyeztetésnek látja értelmét, amely változást hozhat az em­bereket érintő fontos ügyekben. A tegnapi megbeszélésre a Fidesz kezdeményezésére, két és fél év szünet után került sor. A szocialisták még a ta­lálkozó előtt egyértelművé tették, hogy érdekeltek az érdemi és eredményes tár­gyalásban, s előzetesen többpontos leve­let küldtek Szájer Józsefnek. Ezek sze­rint a szocialisták egyértelmű állásfogla­lást vártak a következő kérdésekben: kész-e a Fidesz támogatni a nyugdíja­sok, a közalkalmazottak, valamint az egészségügyiek érdekében benyújtandó pótköltségvetést, a mezőgazdaság és a vidék helyzetének javítása érdekében hajlandó-e bizonyos lépések megtételé­re, azaz támogatja-e a földművelésügyi tárca élén történő személycserét, s a Fidesz vezetése kész-e elhatárolódni Kövér László Horn Gyulára vonatkozó sértő megjegyzéseitől? A fent említett kérdésekről a Fidesz nem kívánt tárgyalni, ezért a szocialisták frakcióvezetője eredménytelennek érté­kelte a megbeszélést. Nagy Sándor úgy fogalmazott: míg Szájer József a kéthar­mados törvényekről, addig a szocialisták az emberek kétharmadát érintő fontos kérdésekről akart elsősorban szót ejteni. „Az európai integráció kérdésében eddig is, és ezután is készek vagyunk együtt­működni a koalícióval, ezekben a kérdé­sekben nincs szükség külön találkozók megszérvezésére” - fogalmazott Nagy Sándor. A Fidesz nem tartja indokoltnak pót­költségvetés benyújtását, és a szocialis­ták által felvetett személycserékről sem tárgyaltak érdemben. A Fidesz frakció- vezetője a miniszterelnök kompetenciá­jába tartozó kérdésnek nevezte az ag­rártárca vezetőinek leváltását, így erről a kérdésről nem folyt eszmecsere a szo­cialista frakcióvezetővel. Horn Gyulára vonatkozóan Szájer József jelezte: az egykori szocialista pártelnök ’56-os múltjával kapcsolatosan nem látja értel­mét semmiféle megbeszélésnek, mi­után ebben a kérdésben nem valószínű, hogy a két párt egyezségre juthat. El­lenben a legnagyobb kormányzó párt frakcióvezetője arra kérte a szocialistá­kat, vizsgálják meg, milyen esélyt lát­nak a parlament létszámának 80-100 fő­vel való csökkentésére. Nagy Sándor szerint ebben a témában a képviselők két év óta nem jutnak dűlőre, s a vá­lasztások közeledtével erre már nem is lát lehetőséget. HORVÁTH M. EGYEZTETÉS. Az egészség- ügyi szakszervezetek küldöttei a munkavállalók érdekében azonnali intézkedéseket kértek csütörtöki egyeztetésükön ikola István egészségügyi miniszter­től mint a kormány képviselőjé­től - közölte Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetének elnöke. Az egyeztetésen az ér­dekképviseletek kifejtették, hogy a múlt év december 8-i ágazati figyelmeztető sztrájkok kiváltó okai nem szűntek meg. ÉVÉRTÉKELÉS. Az évek óta fennálló problémák ellenére, mint például az alulfinanszíro­zottság és a túlzsúfoltság, a bün­tetés-végrehajtás teljesítette a 2000-re kitűzött feladatokat - ér­tékelte csütörtökön az elmúlt évet Hende Csaba, az Igazság­ügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára. Az államtitkár beje­lentette, hogy a Büntetés-végre­hajtás Országos Parancsnoksá­ga tavaly leküzdötte több száz­millió forintos adósságát. JÁRATELMARADÁS. A repü­lőgép-karbantartók sztrájkja mi­att egy tucat járatát törölte csü­törtökön a Malév. A légitársaság közleményében arra kérte a sztrájkolókat, hogy a vállalat ne­héz helyzetére való tekintettel vegyék fel a munkát. SZTRÁJKVESZÉLY. A MÁV mindent megtesz azért, hogy hétfőn is járjanak a vonatok, no­ha az egyik szakszervezet szoli­daritási munkabeszüntetést hir­detett meg. A részvénytársaság vezetői emlékeztetnek arra, hogy a tavalyi megállapodásban a reprezentatív szakszervezetek vállalták: a béremelés érdeké­ben nem okoznak kárt a mun­káltatónak. LUFI. A Széchenyi-tervről a parlament nem szavazott, az nem egyéb, mint a kormány PR- akciója, lufi; a pályázat leendő nyerteseinek adandó 25-50 szá­zalékos vissza nem térítendő tá­mogatás pedig egyértelműen osztogatásra utal - ennek a véle­ményének adott hangot csütör­tökön Miskolcon az Országgyű­lés Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei MSZP-s képviselőcsoportja nevében Tompa Sándor képvi­selő. NÉPSZÁMLÁLÁS. A lakosok már belátják, hogy érdemesebb otthon fogadniuk a számlálóbiz­tosokat a népszámlálás sikeres­sége érdekében, így kezelhetővé vált az összeírás az önkormány­zatokon - közölte Czibulka Zol­tán, a Központi Statisztikai Hi­vatal népszámlálási főosztályá­nak vezetője. Hozzátette: már egyre kevesebben fordulnak az önkormányzati alkalmazottak­hoz, hogy a kérdőíveiket kitölt- sék. Az Unió tiszta vizet öntene poharainkba Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon van a legtöbb feladat Hazánk ivóvízkészletének hatvan százaléka felel meg az Eu­rópai Unió szabványainak. A többi is jó minőségű, a szerve­zetre nincs káros hatással, de tovább tisztítható. Nemrég el­készült egy, az ivóvíz minőségét javító program Szolnok me­gyében, amit hamarosan újabbak követnek majd - tudtuk meg Molnár Ferencnétől, a közlekedési tárca vízgazdálkodá­si főosztályának szakfőtanácsosától. Budapest ______ A magyarországi ivóvizek jó mi­nőségűek, ezt tanúsítják a mérési eredmények is. A hazai szabvány megfelel a jelenleg hatályos nem­zetközi szabványoknak. Ettől azonban eltér, néhány ponton szi­gorúbb az Unión belüli szabályo­zás, vagyis a csatlakozáskor ah­hoz kell igazítani hazai ivóvizeink negyven százalékának minőségét.- Mi az oka a különbségnek? - kérdeztük Molnár Ferencnét.- Az EU-ban a táplálkozási szo­kások meglehetősen különböznek a hazaitól. Ők rengeteg tengeri ál­latot esznek, amelyben viszonylag jelentős az arzéntartalom. Ebből adódóan náluk az emberek szer­vezetébe több jut ebből az anyag­ból, mint Magyarországon, s ezért az ivóvízben megtalálható arzén­szintet ők jóval alacsonyabban ál­lapították meg. A végeredmény - az emberi szervezetben megtalál­ható összes mennyisége ennek az anyagnak - ugyanaz, ezért hazánk kérte, hogy a Magyarországon most megengedett arzénszintet csak harmadára kelljen a csatlako­zás után csökkenteni. Az EU azon­ban mindezidáig ragaszkodott a náluk használatos mennyiség megtartásához, ami a hazánkban elfogadható arzéntartalom egy­ötödét jelenti. TÁVLATI VÍZELLÁTÁSI KOMFORT- Milyen veszélyes anyagok ta­lálhatók még a hazai ivóvizekben?- Itt különbséget kell tenni az egészségre káros anyagok és azok között, amelyek csak a víz színét változtatják meg, de az emberre nem ártalmasak. Az első kategó­riába tartozik az ammónium, és az ebből bomlással keletkező nitrit. Itt a hazai szabványt négy­szeresen kell szigorítani, hogy EU-komform legyen. Az egész­ségre nem káros a vas és a man­gán. Ezek csupán elszínezik a vi­zet, de természetesen az sem jó, úgyhogy az ilyen vizeinket is tisztítani kell.- Az ország mely területein van szükség a legnagyobb be­avatkozásokra?- Az Alföldön található az előbb felsorolt összes vízszeny­nyező anyag. Ezért itt kell először nekilátni a víz minőségének javí­tásához. Az ország közepén az idén speciális programokat indí­tunk be. Jövőre pedig a Dél-Du- nántúlon folytatódik ez a munka. Arzén az Alföldön kívül a Bodrog- térség vizeiben és a Dráva mentén található. Ammóniumot Tolna és Somogy megyében tartunk szá­mon nagyobb mennyiségben. Eb­ből következően nitrit is ezeken a területeken található az ivóvizek­ben. A legjobb minőségűek egyébként a karsztvizeink.- Mikorra kell a hazai szabvá­nyokat megváltoztatni, és ennek megfelelő tisztaságúvá tenni ivó­vizeinket?- 2009-ig kaptunk időt az Euró­pai Uniótól.- Mindez mennyibe kerül, s A LAKOSSÁG SZENNYVÍZ- ELVEZETÉSI ELLÁTOTTSÁGA Szakszerűtlen csatomapótló megoldással ren­delkezik 2,3 millió fő csatornapótlo megoldással •endelkezik 1,1 millió fő Csatornázatlan 2,6 Közcsatornára bekötve 4,4 millió fő i 4 megvannak-e a szükséges pénz­ügyi források?- Az előzetes számítások sze­rint százmilliárd forint szükséges a víztisztító programok megvaló­sításához. Az már egyértelmű, hogy a vízdíj és az önkormányza­tok saját forrásai nem elegendőek erre, így költségvetési források bevonása elengedhetetlen. Ezen­kívül számítunk az Unió támoga­tására is, amire előzetes informá­cióink szerint van is esélyünk. SZALÓKY ESZTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom