Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-08 / 33. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR ■■§ 2001. Február 8., csütörtök Kicsoda Ariel Sáron, az új miniszterelnök? A győztes Sáron. Ő robbantotta ki a jelenlegi békétlenkedést fotó; europress/epa Az izraeli miniszterelnök-választásokat meggyőző fölénnyel Ariel Sáron, a jobboldal jelöltje nyerte a munkás­párti Ehud Barakkal szemben. Jeruzsálem Az új kormányfőnek egymás után gratulálnak a világ vezető politi­kusai, George W. Bush amerikai elnöktől az Európai Unió tagálla­mainak miniszterelnökein ke­resztül a Brüsszeli Bizottság tiszt­ségviselőiig. Jasszer Arafat pa­lesztin vezető közölte: hajlandó Saronnal folytatni a béketárgyalá­sokat, amennyiben látja az erre mutató szándékot. Ariel Sáron, eredeti nevén Sheinerman, 1928. február 26-án született a Tel-Avivhoz közeli Saron-völgyben található mező- gazdasági közösségben (mosav- ban), Kfar Malalban. Szülei orosz bevándorlók voltak. Iskoláit Tel-Avivban végezte, mezőgazda­sággal, politikai és katonai tudo­mányokkal foglalkozott. Tizen­négy éves kora óta, csaknem hat­van éve katona. A Hagana nevű katonai szervezethez 1942-ben csatlakozott, és különböző be­osztásokat betöltve csak az 1973- ban kitört jóm kippuri háború végeztével mondott búcsút a had­seregnek. Ekkor lépett politikai pályára. A Likud tömörülés listáján ke­rült be 1973 decemberében a par­lamentbe, de hamarosan otthagy­ta parlamenti helyét és a Likudot, hogy Jichák Rabin miniszter- elnök biztonsági tanácsadója le­gyen. Új pártot alapított 1976-ban Slomzion néven, amely az 1977. évi választásokon két helyet szer­zett a parlamentben. A párt ha­marosan eltűnt, mivel Sáron visz- szatért a Likud soraiba. Menáhem Begin miniszterelnök még ebben az évben kinevezte a települések ügyeiért felelős földművelési mi­niszterévé. Begin második kor­mányában 1981-ben a hadügyi tárcát kapta. Ezt követően több kormányposztot is betöltött, Jichák Samir ipari és kereskedel­mi minisztereként 1988 októberé­ben nem hivatalos látogatást tett Magyarországon. Hírek röviden Dávid Ibolya Londonban tárgyalt A magyar-brit igazságügyi együttműködés to­vábbi erősítéséről, a Magyarország európai uni­ós felkészülésével kapcsolatos jogharmonizáci­ós feladatokról tárgyalt Londonban Dávid Ibolya igazságügy-miniszter. „A 10 éve folyamatosan átalakuló magyar igazságszolgáltatás számára fontosak azok a külföldi tapasztalatok, amelyek­kel gyorsabbá, hatékonyabbá és olcsóbbá lehet­ne tenni az igazságszolgáltatás legkülönbözőbb területeit a jogalkotástól a büntetés-végrehajtá­sig” - nyilatkozta tárgyalásai után Dávid Ibolya. Magyar adomány Indiának Megérkezett az indiai Gujarat államba a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat félmillió forint érté­kű adománya. A segélyszervezet az eddig a kül­világtól teljesen elzárt területen, Budzs városától nyugatra, a pakisztáni határ közelében, Zikdi és Lodai térségében 7500 család számára biztosít élel­miszert és ivóvizet. Moszkva nem bővítené a NATO-t Oroszország továbbra sem helyesli a NATO bőví­tését - hangoztatta Belgrádban Igor Szergejev orosz védelmi miniszter, s közölte: „miközben Európában Oroszországgal szemben a NATO túlsúlyban van, s az európai kontinensen az Egyesült Államok, valamint a NATO sa­ját uralkodó szerepének további megerősítés­én munkálkodik, aközben Moszkva arra törek­szik, hogy erősítse stabilizáló szerepét a Bal­kánon”. Robbanás vegyi üzemben Egy halálos áldozata és hat sérültje vannak annak a szerda hajnali robbanásnak, amely egy kelet-szlo­vákiai vegyi üzemben történt. Az anyagi kár még nem ismeretes, és az első jelentések szerint nem került vegyi szennyeződés a levegőbe sem, tehát a környezetet nem fenyegeti veszély. A kisváros lég­vonalban mindössze 50 kilométerre észak-keletre fekszik Kelet-Szlovákia központjától, Kassától. Folytatás egy hónap múlva Párizsban bejelentették: csak egy hónap múlva foly­tatják a közvéleményt és a politikusokat egyaránt lázban tartó Elf-pert. A hajdani állami óriásvállalat korrupciós ügyeiben kulcsszerepet játszó, szerdán hazatoloncolt Alfred Sirvernek a bíróság ennyi időt hagy, hogy fölkészüljön a védekezésre. __________■ Á ttörést várunk Svédországtól Martonyi János beszámolója a külügyi bizottságban Az Európai Unióban sorra kerülő svéd elnökség alatt áttörés várható a csatlakozá­si tárgyalásokon, s ez megnyithatja az utat afelé, hogy 2002-re már csak a három-öt legnehezebb kérdés maradjon a tárgyaló- asztalon - jelentette ki Martonyi János kül­ügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságában. Budapest - Brüsszel - München Az idén elméletileg ideiglenesen 9 fejezet is lezárható az EU-val zajló csatlakozási tárgya­lásokon, ám reálisabb, hogy ez a szám 5 és 8 között lesz. Magyarország számára a svéd el­nökség idején elsősorban a szabadságjogok­ról szóló fejezet ideiglenes lezárása a fő cél, s ezek között a legnehezebbnek a személyek szabad mozgására vonatkozó rész ígérkezik. Bár a témában még nincs közös EU- álláspont, a külügyminiszter utalt Gerhard Schröder német kancellár javaslatára, amely kétéves átmeneti időszakot írna elő az újon­nan belépő tagországok számára a személyek szabad mozgása terén. Martonyi János elmondta: biztosra vehető, hogy az unió tagországai a mezőgazdaság kérdésében 2001-ben még nem fognak közös tárgyalási álláspontot kialakítani. A külügy­miniszter elviselhető valószínűségnek nevez­te, hogy Magyarország 2003 januárja és 2005 januárja között csatlakozhat az EU-hoz. A budapesti diplomácia vezetője a vajdasá­gi magyar kisebbség védelme, valamint az autonómiakoncepció megvalósulása szem­pontjából, egyaránt igen kedvező fejlemény­ként értékelte a VMSZ részvételét a szerb kormányban, illetve Kasza József miniszter­elnök-helyettesi posztját. Kiemelte: a kor­mány segíti a határon túl élő magyarságot, hogy a szülőföldjén fenntarthassa intézmé­nyeit, valamint növelni fogja a magyarországi munkavállalás lehetőségeit. Prodi reformokat sürget Romano Prodi, az Európai Unió Bizottságá­nak elnöke a Die Presse című bécsi lapban szerdán felszólította a kormányokat: használ­ják fel a gazdasági növekedést a sürgős refor­mok megvalósítására, különben Európa le­marad legfontosabb vetélytársai mögött. Prodi a vívmányok között említette a munka- nélküliség csökkenését, a távközlés liberali­zálását, az elektronikus üzleti forgalomhoz szükséges törvényi háttér megteremtését, va­lamint azt a kilátást, hogy a gazdasági növe­kedés még legalább két évig tart. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a jó gazdasági helyzetet a reformok megvalósítá­sára kell kihasználni. Prodi szerint a politikai akarat hiánya kockára tett számos fontos kez­deményezést, s ezek között megemlítette a gáz- és árampiac liberalizálását. A Brüsszeli Bizottság elnöke úgy véli, hogy a fejlődés ér­dekében meg kell nyitni Európa kapuit az EU-n kívüli országokból érkező tehetséges in­formatikusok előtt, s ehhez közös koncepció­kat kell kidolgozni. Az EU-n belül is elő kell segíteni a mobilitást, s ezzel kapcsolatban a bizottság javasolni akarja egy tanácsadó tes­tület létrehozását, valamint azt, hogy dolgoz­zák ki az iskolai végzettségek kölcsönös el­ismerésének lehetőségeit. Bajor marhahúsexport Bajorország 40 millió márka értékben 10 ezer tonna marhahúst exportál Oroszországba ­Farmerek tüntettek Münchenben a kormány és az ELI ellen FOTÓ: EUROPRESS/EPA közölte szerdán a német tartomány mezőgaz­dasági minisztériuma. Az egyezményben elő­rendelés szerepel további 10 ezer tonna ex­portjára is. A tárca sajtóközleménye szerint az export megkönnyíti a helyzetet a túltelített bajor marhahúspiacon. Mióta az első marhakóresetet tavaly no­vemberben azonosították a hazai születésű németországi állományban, drámaian vissza­esett a hazai fogyasztás, és zuhant az árszint is. Németország csatlakozott a piac teher­mentesítését célzó EU-szintű kényszervágási programhoz. A bajor minisztérium közlemé­nye szerint 16-18 hónapos vágómarhákból nyert húst fognak Oroszországba exportálni. Szakértők a 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhákat tartják a legveszélyeztetet­tebbeknek a szivacsos agysorvadással járó BSE-kórtól, amely a kutatások szerint az em­beri szervezetben az ugyancsak végzetes agy­leépüléssel járó Creutzfeldt-Jakob kór új va­riánsát idézheti elő. Az exportügyletről Josef Miller bajor agrárminiszter nemrégiben tett moszkvai látogatásán született egyezség. Teliholdkor reng a föld Orosz tudósok eddig rejtett összefüggésekre bukkantak Gore-nak kevés a nyugdíja Moszkva Orosz geofizikusok az 1964-92 között összegyűj­tött adatok és megfigyelé­sek elemzéséből rájöttek, hogy teli- és újholdkor jóval pusztítóbbak a földrengé­sek, mint egyébként. A tudósok most abban remény­kednek, hogy az összefüggések alapján legalább rövid távon elő­re jelezhetik majd a sokszor em­beréletek tízezreit, és mérhetet­len anyagi áldozatokat követelő természeti katasztrófákat. Amikor a Föld, a Nap és a Hold egy vonalban van - telihold és újhold idején -, az árapályok hatása is sokkal nagyobb boly­gónk kőzetrétegeire. A Csendes­óceán körüli szeizmikus gyűrű földrengés-katalógusából ez az összefüggés egyértelműen meg­állapítható. Egyidejűleg a Föld mélyebb rétegeiből, a földkéreg hasadásaiból több nukleáris ré­szecske, radioaktív gáz (mint például a radon) szabadul ki. Egy-egy rengés előtt a neutron­sugárzás erőssége a természetes mértéknek akár a többszörösére is növekedhet. Mindazonáltal az évtizedek óta folytatott, elmélyült és széles körű kutatás ellenére sem sike­rült eddig senkinek sem biztos előrejelző módszert kidolgoznia. A kiáramló radongáz vagy egy- egy földrengés előtt a szeizmikus nyugalmi állapot mindenképpen gyanús előjelként értékelhető. Az árapály, a neutronsugárzás és a szeizmikus aktivitás közötti összefüggést a Pamír-hegység- ben dolgozó tudósok is meg­erősítették. (EUROPRESS) Washington Az amerikai elnökválasztás vesztese, Albert Gore egy­előre nem tudja, mihez kezdjen. A politikus nyolc évet töltött el képviselőként, másik nyolcat szenátorként, hogy azután az utóbbi nyolc évben az Egyesült Államok történetének legbefo­lyásosabb alelnöke legyen Bili Clinton oldalán. A volt elnöknek sem könnyű a váltás, ám a két ciklus után nem is lehettek már akkora politikai ambíciói. (Per­sze ha memoárt írna Clinton, s taglalná benne fehér házi flört­jeit, alighanem csillagászati ho­norárium ütné a markát...) Gore-nak azért is kell sürgő­sen eldöntenie, mihez kezd, mert 1,5 millió dollárra becsült vagyo­na és évi 95 ezer dolláros alelnö­ki nyugdíja nem elegendő ahhoz, hogy a többgyerekes család a megszokott színvonalon éljen. A volt alelnök máris tárgyalá­sokat folytat arról, hogyan tudná előadásokkal kiegészíteni a jöve­delmét. A szakma szerint erre jó lehetőségei vannak, ha nem is akkorák, mint Clintonnak. A volt elnök 100-200 ezer dollárt vághat zsebre egy-egy fellépéséért, A1 Gore legalább 80 ezret. Az elő­adót „kiközvetítő” ügynökség persze felverheti a volt alelnök árát azzal, hogy Gore akár elnök is lehetne, hiszen 50 millió ame­rikai szavazott rá - többen, mint az ifjú Bushra. Gore, aki példás családapa hí­rében áll, könyvet szándékozik írni a család kérdéseiről. Szerző­társa a felesége, Tipper asszony, aki ifjúkorában sikeres sajtófotós volt. Most viszont, a vereség után, depressziós... __________■ A nyahajó: nem sikertörténet A franciák megküzdenek a „Charles de Ganlle”-ért PÁRIZS A franciák még a nyolcva­nas években döntöttek ar­ról, hogy - hangsúlyozott katonai önállóságuk jegyé­ben - megépítik saját atom­meghajtású repülőgép- anyahajójukat. A Charles de Gaulle nevét viselő impozáns úszó erődöt idén kel­lene hadrendbe állítani, ám ezt sorozatos kudarcok késleltetik, így például eltört az egyik hajó­csavar. Emellett kiderült, hogy az Egyesült Államoktól rendelt, Hawkeye típusú felderítőgépek túl nehezek ahhoz, hogy meg­bízhatóan fel- és leszállhassa­nak a francia hajó „mindössze” 262 méteres kifutópályáján. De nemcsak az amerikai gépekkel van gond, hanem a Rafale típu­sú francia harci gépekkel is, amelyek a „Charles de Gaulle” fedélzetén állomásoznának. Ezek szintén túl nehéznek bi­zonyultak. További probléma, hogy ha az eredetileg nem erre a célra kifej­lesztett gépeket a hajón tartják, hajtóműveiket a szokásos 500 órás repülésidő helyett már 150 óra után teljesen fel kell újítani. (Összehasonlításul: az amerikai gépeknél ezer repülőóra után időszerű a felújítás). Az atom-tengeralattjárón még dolgoznak, kétezer tagú sze­mélyzetét most képezik ki. Ez lesz egyébként Franciaország egyetlen ilyen hajója, hiszen az előzőt, amely Fóch marsall nevét viselte, eladták Brazíliának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom