Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-08 / 33. szám
2. OLDAL SZÉCSÉNY ÉS TÉRSÉGE 2001. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Viselet a népdalkömek Szalmatercs nyugdíjasklubjának népdalköre a falu hagyományait viseletével is szeretné tükrözni, továbbvinni és -adni. Céljuk megvalósításához, a ruhák elkészítéséhez mindenekelőtt a pénzforrást kellett előteremteni: az önkormányzat ezért pályázatot nyújtott be a Kelet-Nógrád COM Rt.-hez, amely kulturális és egyéb támogatásokra elkülönített pénzéből hetvenezer forinttal támogatja a szalmatercsi- ek elképzeléseit. Múlandó hóemberlét A legutóbbi havazás után a gyerekek nagy izgalommal gyúrták, görgették a hógala- csint jókora hengerré, majd formáztak még egyet, aztán egy harmadikat is, így készült el az idei tél talán első hóemberkéje valahol Szé- csény és Nóg- rádszakál között. A fehér alak azonban rendkívül rövid életűnek bizonyult: az enyhülés fotóriporterünknek annyi időt adott, hogy megnyomja a fényképezőgép gombját, a kattintás után nyomban ösz- szeomlott a hő- mérsékleti pluszok miatt nyámnyilává puhult figura... Néptánc, a népszerű Kedvelik a nagylóci iskolások a néptáncot, amelyre Bélák Anita, az iskola pedagógusa oktatja őket heti egy alkalommal. A néptánctanulás népszerűségét jelzi az érdeklődők száma: egy- egy foglalkozásokon harminc- nyolc tanuló vesz részt. Vendégjárás: nem alszik téli álmot Ófalui utcakép: a látogatók hóban, hidegben sem maradnak el .fotó, meó T . pítvány munkatársai az egri Gárdonyi színház társulatát szeretnék meghívni erre az alkalomra. Mindemellett a turistafogadás egyéb feltételeinek javításával is növelni akarják az ellátás színvonalát: pályázaton nyertek pénzt a vendégházak gázfűtésére, a szerelési munkálatokat a tavasszal végzik el. Ezzel nem csak a körülmények korszerűsödnek, hanem a kiadások is csökkennek, mert a téli időszakban rendszerint sok kárt okoztak már az elfagyott csövek, a javítások nagyon sokba kerültek. A tél a felkészülés, a feltöltődés időszaka a vendégváró Hollókőn, ez azonban mégsem azt jelenti, hogy a világörökség falujában téli álmot alszik a turizmus. lyiek régi fotóalbumából válogatással összeállítandó kiállítás új színfolt lesz. A pünkösdi koncert és a málnafesztivál is a hagyományteremtés útját járja még. Az augusztusi millenniumi emléknapot élménytelivé, emlékezetessé szeretnék tenni, esti, szabadtéri színházi bemutatóval a vár előtti téren. Az alahetekben a kiállítással járó szervezéseken kívül a forráskeresés is ad munkát az alapítványnak: a rendezvények tervezése nem választható el az anyagiak - például pályázati - előteremtésétől. ______________________________(UJJ Igaz, inkább a hét végeken, de meg-megtel- nek a vendégházak, szemlélődő sétálók tűnnek fel az ófalu főútján, ezzel élettelibbé válik a híres falu. Az alacsonyabb fordulatszámon működő szolgáltatások tartalék energiáinak jó részét ilyenkor a főszezon előkészítése köti le. A Hollókőért Közalapítványnak már január végére, február elejére össze kell állítania az egész évre szóló rendezvénynaptárt, ezt Sztrémi Zsuzsa, az alapítvány igazgatója mondta el érdeklődésünkre, s a „miértre” is válaszolt: március második felében nyílik az Utazás 2001 országos kiállítás, ahol idei kínálatukkal a világörökségek is felsorakoznak, mégpedig együtt. A rendezvénylista elkészítésekor az egyik alapvető szempont a hagyományokra való építés: a jól bevált rendezvények megtartása, viszont a frissítésre, az újdonságokra is szükség van ahhoz, hogy az események kellően vendégcsalogatók legyenek. Visszatérő eleme az eseménysornak a szezonnyitó húsvéti ünnepség, műsor, a június elejére Falukép címmel tervezett, Hollókő, pontosabban a he”, kis mozgástérrel Telefonos gond Mintegy három éve a jog eszközeivel keresi az igazát az úgynevezett DECT-rendszerű telefonok telepítésével egyet nem értő rimóci önkormányzat és 99 helyi lakos. A telefonos szolgáltató céggel folytatott pereskedés során ítéletet hozott a balassagyarmati városi, január második felében pedig a megyei bíróság. Utóbbi a hírközlési főfelügyelet szakértőjének szakvéleménye alapján a DECT-rendszert egyenértékűnek találta a vezetékessel, ezért a városi bíróság ítéletét megváltoztatva a rimóciak kérelmét elutasították. Az ítélet ellen fellebbeznek a Legfelsőbb Bírósághoz. „Szorító Áremelések gyűrűjében mit tehet az, aki megrendelőként van jelen egy szolgáltatási láncban? Ugyanazt, amit egy önkormányzat kénytelen tenni, ha az üzem- anyagárak növekedésére hivatkozva drágábban viszi el a szemetet a szolgáltató, aki szintén magasabb árat fizet azért, hogy ettől a terhétől a szabályoknak megfelelően szabadulhasson meg. Ugyanis a szeméttelep üzemeltetése is többe kerül... Ilyen szorítóban a településvezetések is végre kell hajtsanak bizonyos mértékű díjemelést. Egy példa erre a sok közül Ságújfalué, ahonnan egy nógrádmegyeri társaság szállít. A ságújfalui önkormányzat mielőtt szállítója növelte volna szolgáltatása tarifáját - lakosai vagyis egy elfogadhatóbb ár érdekében - egyrészt egyeztetett a megyeriekkel. S a maga elkerülhetetlen, következményes díjemelésének - a tavalyi lakásonkénti évi 1800 forint helyett idén 2000 forintot kell fizetni - végrehajtásával egy időben igyekezett kihasználni a „szorító” szűk mozgásterét: kedvezményekkel mérsékli a kiadásokat, illetve a velük járó gondokat. Ebben az évben is lehetőséget adnak a félévenkénti fizetésre, az egyedül élő hatvan éven felüliektől pedig átvállalják a tarifa felét, tehát az érintetteknek ezer forintot kell fizetni a szemétszállításért. A szécsényi szeméttelepen történő szemételhelyezés drágulásából származó kiadás (évi 340 ezer forintról van szó) teljes mértékig az önkormányzat kasszáját terheli, az új lakossági tarifába ezt részben sem építették be. ____________________.(-«M-J J obbról tölgy-, balról olajfaág - Címertanóra Magyar jelképek és történelem a szécsényi szakképző iskolában Ládika a templomfalban: Magyargéc lakói összefogtak A történelem sajátos „arcképcsarnoka” fogadja a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumba látogatót: Magyar jelképek és történelem címmel nemrégiben nyílt meg az a kiállítás, amelynek anyagát a Szilágyi Erzsébet Független Segítő Nőegylet segítségével kapta meg a középiskola. Ez a bemutató egy másik szécsényi eseményhez kapcsolódik: ebben az évben másodszor indította el a nőegylet azt az előadás- sorozatát, amelynek tavalyi, hasonló, a millennium jegyében, Klub 2000 címmel tartott „beha- rangozóját” kedvezően fogadtak a helyiek. Köztük a középiskolások, ennek a korosztálynak szólt ugyanis elsősorban a klubsorozat. A mostani első összejövetel résztvevői egy nem mindennapi tudományággal, a heraldikával, vagyis a címertannal ismerkedhettek. A nem mindennapi szakképző iskolai tárlat jelképeket felvonultató anyagához leírásokat is mellékeltek, a címerekről készült képeket különböző témakörök szerinti csoportosításban helyezték el, íme néhány fejezetcím: „Ősök és hősök. Terjeszkedő királyság. Haladva a korral. Az egyház kötelékében.” A sort Magyarország címere, zászlaja nyitja, a következő értelmezéssel: „álló, csücskös talpú, hasított katonai pajzs, melynek jobb oldala vörössel és ezüsttel vágott, bal oldali vörös mezejében zöld hármashalom, középső ormán nyitott, háromágú, aranyleveles koronából ezüst kettős kereszt növekszik. A pajzs felső élén a szent korona nyugszik. Díszes kivitelben jobbról tölgyág, balról olajfaág övezi. Korábbi változataiban (1945-ig) lebegő angyalok tartották. Krónikásfelfogás szerint a vörössel és ezüsttel vágott pajzs az Árpád-dinasztiához tartozást, míg a halomra helyezett kettős kereszt a királyi hatalmat fejezte ki. Nemzeti zászlónk is hosszú fejlődés során nyerte el végső formáját. A krónikák szerint a magyarok fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak, ezeket váltották fel a szentek képeivel kivarrott lobogók, később pedig a vörös-ezüst sávos zászló vált általánossá. Az 1848. évi XXI. törvénycikk írta elő hivatalosan először a piros, fehér és a zöld színek használatát. A mezőgazdasági szakképző iskola szép ajándékkal gazdagodott nemrégiben: Lipthay Antal (az iskola névadójának unokája) és felesége, dr. Lipthay Erzsébet, a nőegylet vezetője a bárói család ősi címerével ajándékozta meg a tanintézetet. A családi „jelvény” vörös mezőben két lábra álló, fekete medvét ábrázol, az állat első bal lábával három kinyílt fehér rózsát tartva, melyet a család egyik őse, az 1341-ben élt Zaád festethette pajzsára, jelvényéül nemes bátorságának. Milyen okosak voltak a régiek, s mennyire szerették a templomukat! Ugyanakkor nagyra becsülték azokat, akik dolgoztak, adakoztak érte, s ennek nem akármilyen módon jelét is adták úgy, hogy erről az utókor - közel az ezredfordulóhoz - tudomást szerezhetett. Bizonyára több ma élő magyargéci osztja ezt a véleményt, amennyiben hallott a múlt évi templomfelújítás során lelt ládikáról és arról, ami benne volt... Az épület lábazatának javításakor egy fémdobozt találtak, akik ott dolgoztak, tartalma nem lehet értéktelen a helyiek szemében már a kora miatt sem. A dobozban lévő papírosra ugyanis azt írták fel, hogy 1937-ben kik vettek részt a kegyhelyen végzett munkálatokban, illetve kik, mennyi adománnyal járultak ehhez. Mintegy ötven feljegyzett név olvashatóan maradt fenn a „fémzárkában,” ennél azonban több szerepelt az iraton, az elmúlt évtizedek alatt azonban elmosó- dottá vált egy részük. Ettől függetlenül a helyiek örültek a sajátos régiségnek, a polgármesteri hivatalban másolatokat készítettek róla, majd a dobozt tartalmával együtt visszahelyezték a falba. A faluvezetés az elődök példáján most keresi a módját annak, miként üzenhetne az utókornak: az üzenet arról szólna, kik fogtak össze és munkálkodtak kétezerben a magyargéci templomért. MIHAUKJ. Pillanatkép az iskolában látható különleges kiállításról F0T(j. mGó tibor Emlék a múlt évezredből Ságújfalim járt a szobor, Több mint tíz éve - amikor az azóta elhunyt Berta Ferenc volt a falu plébánosa - egyházi kapcsolat, illetve ajándékozás révén egy kedves, Olaszországból származó ajándék jutott a ságújfalui egyházközség birtokába: a fatimai Szűz Mária szobra. A helyiek a jubileumi szentévben kézről kézre adták, egy-egy családnál egy hetet „töltött” a szobrocska. Befogadására jelentkezni lehetett, s hamar fel is állt a lista, mely szerint házról házra járt a Fatimából érkezett ajándék. Az érintett családok ezzel méghozzá házról házra együtt készek voltak arra, hogy „egy kicsit másként”, elmélyültebben, a Szűzanyához fohászkodva töltsék el azt a hét napot. A szobor vándorútja a kétezredik évvel véget ért, bár a kezdeményezéssel kapcsolatban nem voltak merev szabályok, ha további befogadók jelentkeztek volna, nem lett volna akadálya a folytatásnak. Ezen a héten Dénes Andráséknál van a fatimai Má- ria-szobor
