Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-07 / 32. szám

SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT M EGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. FEBRUÁR 7., SZERDA Kialakulhat-e a termálvízkultúra Nógrádban? Két nyugdíjas bányamérnök figyelemre méltó tanulmánya - Segíthet a Széchenyi- terv Nógrád megye regionális termálvíz-kutatási lehetőségének esélyei címmel a salgótarjáni dr. Bocsi Ottó és László Gyula okleveles bányamérnökök érdekfeszítő tanulmányt készítet­tek egy olyan témáról, amely már évtizedek óta foglalkoztat­ja mind a szakembereket, mind azokat, akik gazdasági fel- emelkedést látnak a termálvízben. Sokan emlékeznek még korábbi kísérletekre, beszélnek lefojtott kutakról, a termál­víztéma háttérbe szorításáról, s lesújtó véleményt mondanak a közelmúltbeli hivatalos közönyről, de arról is, hogy napja­inkban sem jutottunk tovább a szivárványos álmodozásnál. A nyugdíjas bányamérnökök azért készítették tanulmányukat, hogy felkeltsék a figyelmet a termálvíz iránt, szakmai segítsé­get nyújtsanak a közösségi összefogáshoz, amellyel a legfon­tosabbat, a pénzt lehet előteremteni a megvalósuláshoz.- Az elmúlt fél évszázad alatt a bányászati és vízügyi szakembe­rek jelentős munkát fejtettek ki azért, hogy megyénk vízkutatási esélyeinek növelésére alapvető is­mereteket szerezzenek. Szüksé­gesnek tartották ezt azért is, mert az eltelt idők során igencsak elhí- resült a nógrádi régió, a Ka- rancs-Mátra-Cserhát koszorúzta dombvidék arról, hogy vízben szegény megye, s egyáltalán nem bővelkedik ásvány- és termálvi­zekben - mondta Bocsi Ottó, ami­kor arról kérdeztük, mi késztette őket erre a cselekedetre. Majd László Gyula így folytatta:- Felül kellene vizsgálnunk ezeket a megállapításokat, mivel­hogy az 1950-70-es évek sikerte­len fúrásai után - amelyek a salgó­tarjáni Tóstrandnál és Maconka községben voltak - történtek re­ményt keltő, sőt igen biztató fúrá­sok a nógrádi medence területén, melyek megcáfolni segítenek a ki­alakított dogmatikus nézeteket. Ilyen például a Mátranovák- Báma térségében lemélyített két darab fúrólyuk 1971-ben, majd 1979-81-ben Nógrádszakál köz­ség határában sikeresen lefúrt négy fúrás. Szlovákiában, az Ipoly jobb oldalán folytatódó szénmedence területén, Alsó- sztregova, Hámor, Bússá települé­sek mellett szénkutató fúrás so­rán termálvizet nyertek.- Valóban, kutattak a határ mindkét oldalán, de északi szom­szédaink már eljutottak a gyakor­lati megvalósulásig.- A szlovákiai Geologicke Prace (Földtani Közlöny 1966) részletesen foglalkozott a dél­szlovákiai medencében feltört ter­málvizekkel - folytatta Bocsi Ottó. - Ezeket akratotermáknak nevez­ték. Ilyen termálvízkutatás történt Ráróspusztával szemben, az Ipoly jobb oldalán lévő Hámor mellett, ahol az S-10 sz. fúrás 380 méter körüli mélységből 3,5 köb- méter/perc hozamú, 35 C-fok hő­mérsékletű termálvizet adott. Szintén eredményes volt az Alsósztregova melletti fúrás is, mely percenként 360 liter 35 fo­kos vizet hozott. Erre a fúrásra építettek itt fürdőt, amely jelenleg két medencével üzemel. A szlovákiai eredmények am­bicionálták arra az egykori Nógrá­di Szénbányák szakembereit, hogy fúrást javasoljanak az ipari miniszterhelyettesnek a Dobroda völgyében Ráróspuszta mellé. A fúrási programot az ipari minisz­térium és a MÁFI elfogadta és 1980-81-ben megtörtént a kuta- tás- A fúrások (NSZ1, NSZ2, NSZ3, NSZ4) jó eredményeket hoztak, különösen az NSZ3 és NSZ4-es fúrás. Az NSZ3 fúrás 428,2 méteren haladt, amikor per­cenként 2-3 köbméter hozamú vízbetörést kapott. A fúrást víz- kúttá képezték ki és percenként 600-1080 liter állandó vízhoza­mot biztosított. A vízkúttá kikép­zett fúrást termelésre alkalmas fejszerelvénnyel látták el. A feltört termálvíz hőfoka 28-30 C-fok.- Mi történt ezt követően?- A fúrási eredményről tájé­koztatást kapott az akkori me­gyei vezetés is. Azonban a dol­gok fontossági sorrendje az ivó- vízellátás biztonságos megoldá­sát sürgette, így a termálvízfür- dő-program kialakítása nem ke­rült napirendre. Az NSZ3-as fú­rás vízkútjának fejszerelvényét lezárták, s a termálvizet azóta sem hasznosították. El kell mon­dani, hogy a nógrádszakáli víz az egyszerű termálvizek csoportjá­ba tartozik. Hidrogénkarbo­nátos, mely nátriumot, káliumot, kalciumot tartalmaz.- Az önök által kidolgozott ta­nulmány nemcsak visszatekint, megállapít, hanem javaslatokat is tartalmaz. Melyek ezek?- Újra meg kell vizsgálni a nógrádszakáli NSZ3., NSZ4„ NSZ2. fúrásokkal nyert 28-30 C- fokos vizet kémiai, ásványkőzet­tani, termálvíz-hasznosítási vo­natkozásban. Közegészségügyi és szakmai vonatkozásban az il­letékes hatóságokkal, intézetek­kel vízföldtani szakvéleményt szükséges készíttetni az NSZ3. és NSZ4. földtani kutatófúrások vizének termálvízkultúra-hasz­nosítási lehetőségeiről. Célrave­zetőnek tartjuk a vidék, a régió vonzáskörzetéhez tartozó tele­pülési (város, falu) önkormány­zatok véleményét kikérve, egyeztetni az érintett polgármes­terek állásfoglalását. Javaslatot, programot kellene készíteni a Ráróspuszta, Ipoly-Dobroda für­dő- és üdülőtelep kifejlesztése ér­dekében, figyelembe véve a ha­zai turizmus és idegenforgalom várható hatását.- Mindezek nagyon jól hangza­nak, ám de honnan lesznek minderre anyagi eszközök?- A fejlesztési költségek bizto­sításához az országos kormány­zati, minisztériumi támogatás el­nyerésére indokolt pályázatot ké­szíteni. Elsősorban gondolok itt a Gazdasági Minisztériumra és a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztériumra, nem kihagy­va ebből a Környezetvédelmi Mi­nisztériumot. Azt hisszük, hogy az országos Széchenyi-terv száz­milliárdos kerete soha vissza nem térő alkalmat kínál egy turizmus­fejlesztési pályázat benyújtására. S amennyiben erre lehetőség lesz a Phare-program keretén belül, indokolt ide is pályázatot benyúj­tani. Ugyanakkor azt se felejtsük ki, hogy a vonzáskörzet települési önkormányzatainak a költség hozzájárulása is indokolt egy ter­málfürdő program megvalósításá­ban. Hozzátéve, hogy az önkor­mányzatok a fejlesztési hozzájá­rulás mértékének függvényében érdekeltséget szereznének az üdülőtelep-rendszerű termálvíz­hasznosítás hosszú távú működ­tetésében.- Elismerésre méltó a tanulmá­nyuk, s tiszteletre méltó a törekvé­sük, amit Nógrád megye, az itt élő emberek érdekében készítettek. Meggyőzőnek tűnnek a tanul­mányban foglalt tények és szám­adatok, de biztosak abban, hogy a kecsegtető elképzelés valósággá válhat? A két szakember szinte egy­szerre válaszol.- Szakmai múltunk, tapaszta­lataink alapján meggyőződé­sünk, hogy akarattal és összefo­gással megvalósítható a program - mondta Bocsi Ottó. - Szüksé­gesnek tartjuk azonban, hogy a Magyar Geológiai Szolgálat sal­gótarjáni kirendeltsége Józsa Gá­bor geológus vezetésével szakvé­leményezze a vízkutató fúrások eredményeit és az általunk tett javaslatok jogosságát. Hadd te­gyük még ehhez azt is, hogy a nógrádszakáli vízkutató fúrás mellett célszerű lenne megvizs­gálni a nagy etesi tektonikai árok mentén például a Szalmatercs és Piliny közötti, a 22-es műút jobb oldalán elterülő lankás terület termálvíz-kutatási lehetőségét. Az itteni fúrások - 450-600 mé­ter mélységhatár között - várha­tóan meleg vizet adnának. Ered­ménnyel kecsegtetne a Dobroda völgyében a Karancskeszi és Egyházasgerge közötti terület kutatása is. Vizsgálódásaink alapján biztosan állíthatjuk, hogy a megye északnyugati ré­szén is nyerhető termálvíz mint­egy 500 méter mélységből. László Gyula a következő sza­vakkal zárta a beszélgetést:- Bízunk abban, hogy Nógrád csodálatos felszín alatti világa geo- lógiailag számos meglepetést tar­togat még számunkra, s az okos, célszerű munka nyomán a termál­víz áldást hozhat a vidék települé­seinek. Ezért tartjuk fontos lépés­nek a Széchenyi-terv gazdaságépí­tés és turizmusfejlesztés adta pénzügyi lehetőségének megraga­dását Balassagyarmat-Szécsény- Salgótarján termálkultúrájának megteremtése céljából. PÁDÁR ANDRÁS Ráróspuszta reményekkel kecsegtet _______________________fotói rigó tibor w mmmfsmmmmmmm A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Nosztalgia? 1. Néhány hónapja középkorú hölgyek kerestek meg azzal, hogy alakítsunk egy kórust, ahol dalol­hatunk felszabadultan, minden gondot feledve, mint ezelőtt né­hány évvel az általános iskolá­ban. Olyan jó azokra az időkre visszaemlékezni! A sok együtt töltött idő, a sok szép siker, arany oklevelek stb... Megalakultunk. Dalolunk a magunk örömére, a mások szórakoztatására. 2. A közelmúltban egy társa­ságban arról beszélgettünk, hogy az étkezést is biztosító intézmé­nyek kiadásai között előkelő he­lyen szerepel a zöldség-gyü­mölcs felhasználás. Egyszer megszólal az egyik fiatalember - aki ma már komoly beosztású vezető - tetszik emlékezni, a mi iskoláskorunkban L. József igaz­gató úr vezetésével mennyi zöld­séget és gyümölcsöt termeltünk a gyakorlókertben? Még a nyári szünetben is jártunk dolgozni, néhány napot fejenként. Az igaz­gató bácsinak mindig volt ideje, hogy irányítsa a munkát. Jól is esett egy kis munka! „Farsang a Jótékonysági bált rendeznek február 10-én, szombaton 18.30 órai kezdettel Pásztón, a Dózsa György Általános Iskola aulájá­ban. Védnökök: Becsó Zsolt, or­szággyűlési képviselő, megyei közgyűlési elnöke, Juhász Gábor országgyűlési képviselő, Sisák Imre, Pásztó város polgármeste­3. Pótszilveszterezési idősza­kot élünk, mi is rendeztünk egy baráti összejövetelt. Magnóról halkan szólt a zene. Beszélget­tünk. Az egyik számnál beszél­getőpartnerem, a volt tanítvány, ma kétgyermekes apa, elkezd izegni-mozogni, tornázik. Meg­szólal: - Tetszik emlékezni erre a zenére? E. Imrénével erre a ze­nére tornáztunk, készültünk a tornabemutatóra. Milyen szép volt! Tényleg nagyon szép volt! Ne­kem jó rá visszagondolni, mert több évtizeddel fiatalabb voltam. A falusiak úgy emlegetik azt az időszakot: - Akkor még voltak a faluban, a faluval együtt élő pe­dagógusok. Mi tagadás, a fenti esetek me­lengették a lelkemet! Bár már két évtizede nem az általános iskolá­ban dolgozom, de itt élek a köz­ségben. Elgondolom, hogy a mai iskoláskorú, iskolába járó gyer­mekeink, unokáink miről fognak nosztalgiázni felnőttkorukban? _____________ KOPlAHVI MIHÁLY C serhátsurány Dózsáért” re. Köszöntőt mond: Reviczki László alpolgármester. A rendez­vény célja: az iskola hangosító- berendezésének korszerűsítése. Program: Dupla Kávé együttes, valamint az iskola diákjainak és pedagógusainak „meglepetés­műsora”. Tavaszi tájékoztató és gazdabál- Jöhet még a kutyára dér - hangzott el a meg­jegyzés az idei télre a balassagyarmati gazdakör vezetőségi ülésén. Varga Mihály elnök azt emle­gette, hogy még a későn vetett gabonák is szépen megerősödtek, de kárt okozhat még a fagy, ha nem lesz hótakaró. Kovács Győző falugazdász arról beszélt, hogy március elején már ismertté válhatnak a mezőgazda- sági pályázatok lehetőségei és akkor ajánlatos lenne az érdekeltek részére egy gazdaköri találkozót össze­hívni, amelyre a Földművelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium biztosít előadót és a megyei hivatal is tájékoztatót adhat a tavaszi helyzetről és lehetősé­gekről. Tavaly a hivatal 1,3 milliárd forint kormány­zati pénz hasznosításáról dönthetett, amelynek egy része a kiemelten hátrányos helyzetű megyének szó­ló támogatásként érkezett. Bocsa Béla falugazdász az elmúlt évi gazdaköri találkozók hasznosságát em­lítette, amelyeken a gödöllői egyetem rangos szak­emberei a növénytermesztésről és az állattenyész­tésről tartottak előadásokat a termeltetők és a gépfor­galmazók ajánlatai mellett. Most a tavaszi munkák indulása előtt ajánlatos lenne a gépszolgáltatókkal és a termeltetőkkel egyeztetni és a hitelezési lehetősé­gekről tájékozódni, hogy a műtrágya, vegyszer és más anyag elérhető legyen a termelők számára. Dr. Koós Ferenc állatorvos úgy vélekedett, hogy a kör­nyék termelőinek minden lehetséges ismeretet át kell adni és ezt a gazdakörnek is szorgalmaznia kell. Ifj. Fényes Balázs, aki a család kárpótláson megszer­zett földjein gazdálkodik, felemlítette, hogy a gazdál­kodó egy évig bizonytalan abban, hogy a következő év hoz-e hasznot. Az 1993-ban alakult balassagyarmati gazdakör vezetése abban egyetértett, hogy a tavalyi gazdabál sikere alapján március 9-én a művelődési központ­ban megrendezik az új évszázadot és évezredet köszöntő bált, amelyen Baranyi János népi zene­kara és a Gaál tánczenekar muzsikál. SZABÓ ENDRE Legelszomorítóbb a szülő bántalmazása A megyében elkövetett bűncselekmények ötödét - de talán többet is - a salgótarjáni rendőrkapitányság illetékességi te­rületén, de leginkább a megyeszékhelyen követik el. Ezt tük­rözik a megyei rendőr-főkapitányságra befutó napi jelenté­sek is, amelyek arról tanúskodnak, hogy a városi rendőrkapi­tányságok egy-egy adott napon hány ügyben rendelnek el nyomozást. Az utóbbi tíz-tizenkét nap elrendeléseit olvasgat­va változatosan rossz kép tárul az olvasó elé. Nemrégiben ismeretlen tettes fényes nappal kivágta a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem salgótarjáni üdülőjének kerítését. Behatolt az épületbe ahonnan kü­lönféle kerti szerszámokat tulajdo­nított el mintegy 80 ezer forint ér­tékben. Persze lehet, hogy az illető már a tavaszra készült. Annak a 41 éves salgótarjáni férfinak már nem volt ilyen szerencséje, aki a Baglyas-tetőn lévő erdőben vágott ki egy tíz méter hosszú, 50 centi­méter átmérőjű akácfát. Hazaszál­lítani már nem tudta, mert egy vadőr tetten érte. A salgótarjáni rendőrök keres­nek egy ismeretlen férfit, aki a mi­nap délelőtt, nem sokkal tíz óra után a Bajcsy-Zsilinszky utcai vas­úti gyalogos-aluljáróban egy nő kezéből kivette a táskáját. A sze­rencsétlen nőnek ugyan csak alig több mint száz forintja volt, de a táskájában élelmiszert és kétezer forint értékű kézimunkát vitt. A kár mellett a rémület talán jobban megviselte az illetőt. Nem tudjuk, hogy a rendőrök megtalálták-e már azt az ismeret­len személyt, aki még tavaly de­cemberben, a hajnali órákban, Sal­gótarjánban szándékosan felgyúj­tott egy családi házat. Cselekedeti vei négymillió forint kárt okozott. Jó ha vigyázunk az értékeinkre, biztos helyen tartjuk a pénzünket, s nem dicsekszünk a vagyonúnk­kal, mert nemcsak irigyeket lehet így szerezni, hanem tippet adni a lézengő és fülelő betörőknek is. S akkor következik a kifigyelés, majd menetrendszerinti pontos­sággal bekövetkezik a betörés, szá­mítva a busás haszonra, amire ép­pen mi hívtuk fel a figyelmet. Persze azzal is vigyázni kell,, hogy kit fogadunk be a házunkba. Nemrégiben egy salgótarjáni lakos szívességből megengedte egy más megyebeli személynek, hogy két- három hétig használja a lakását. Az illető azonban mindezt azzal hálálta meg, hogy amikor eltávo­zott magával vitt két darab bőr­dzsekit és egy masszírozógépet. A jóhiszemű, szamaritánus termé­szetű lakástulajdonosnak tetemes kárt okozott ezzel. A bűncselekmények között a legelszomorítóbb, amikor a durva cselekmény a szülő ellen irányul. Nemrégiben egy salgótarjáni férfi összeveszett a tulajdon édesanyjá­val. Ez bárkivel előfordulhat, ám de ez a veszekedés odáig fajult, hogy a bátor gyermek úgy lerántotta a földre az édesanyját, hogy annak eltörött a csuklója. __________j.k. A ktív nyugdíjas fegyveresek A több mint száztagú fegyve­res erők és rendvédelmi szervek nyugdíjas-egyesülete a minap tar­totta éves közgyűlését. A múlt évi tevékenységet Kőszegi László nyugállományú ezredes, az egye­sület elnöke tartalmas program végrehajtásáról számolt be a mintegy száz résztvevőnek. Ki­emelte a havonkénti rendszeres­séggel megtartott rendezvények sikerét. Többek között megemlí­tette az esztergomi látogatást, a Parlamentben a szent korona megtekintését. Szólt a zólyomi testvérszervezettel való együtt­működés keretében a szlovák nemzeti felkelés alkalmából tör­tént közös koszorúzásról, vala­mint az észak-magyarországi regi­onális értekezlet előkészítésében és lebonyolításában játszott szere­pükről. Örömmel szólt róla, hogy tagságuk rendszeresen és aktívan vett részt a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének rendez­vényein. Az új esztendőben is érdeklő­désre számot tartó programot ké­szítettek. Tervezik, hogy a többi egyesülettel részt vesznek az ópusztaszeri emlékhely felavatá­sán, megrendezik az unokák sza­valóversenyét, megtekintik Szé­kesfehérvár nevezetességeit, ellá­togatnak a Hadtörténeti Múzeum­ba, résztvevői lesznek a BEOSZ és a Nemzetbiztonsági Egyetem konferenciáinak, ápolják a zólyo­mi kapcsolatot, csatlakoznak a megye és Salgótarján millenniumi programjaihoz. S mindenki örö­mére tovább folytatják az idős ta­gok regenerálódását segítő meleg­vizes fürdőjáratokat. Az elnök köszönetét mondott a megyei hadkiegészítő parancs­nokságnak, a megyei rendőr-főka­pitányságnak, a megyei jogú vá­ros önkormányzatának, a BEOSZ- nak a tevékenységüket segítő ma­gatartásáért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom