Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-06 / 31. szám
Önkéntes érsekvadkerti lánglovagok Érsekvadkerten már a 19. században is működtek önkéntes tűzoltók. Pásztor János, a jelenlegi tűzoltóparancsnok hozzáteszi, egységkönyvük 1955-től rögzíti működésüket. (2. oldal) Félmilliárd forint munkahelyteremtésre A Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács tegnapi ülésén elfogadta a munkaerő-piaci alap rehabilitációs alaprészéből nyújtandó támogatások elveit, felhasználható keretét. (3. oldal) „Téli olimpia” Eresztvényben Tegnap kezdődött, s ma fejeződik be a salgótarjáni speciális iskola által szervezett országos téli sportnap a Hotel Medvesben, illetve Eresztvényben. (7. oldal) NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZECSENY VAROSOK ES TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2001. FEBRUÁR 6, KEDD XII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM ÁRA: 47 FORINT ELŐFIZETVE: 35 FORINT Ha előfizet lapunkra mm HMM Élénkülő ifjúsági közélet Pezsdülőben az ifjúsági közélet Salgótarjánban. Jó néhány alkotókedvű, ötletgazdag fiatal próbálja megtalálni azokat az utakat, készítenek programokat, amelyek elvezetnek kortársaikhoz, hasonló szervezetek és önkormányzatok ifjúsággal foglalkozó vezetőihez s hoznak létre 10-15- en „Hangya-boly” néven szerveződést a megyeszékhelyen - mondta Godó Anna, a Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó és Információs Iroda vezetője tegnap a gyermek és ifjúsági érdekegyeztető fórum (gyiéf) tegnapi ülésén. Domonkos Tamás az önkormányzat ifjúsági és civil szervezetek tanácsnoka a gyiéf tavalyi munkáját jónak értékelte, tervezett programjaik sorra és eredményesen lezajlottak, s hasonlókat terveznek idén is. Dr. Diósiné Taracsák Judit főtanácsos a tavalyi programok sorából a „Gyermekjogok napja” sorozatot emelte ki. Dr. Huszáráé Kraft Valéria a „Mindenki karácsonya” városi programsorozatról szólva elmondta: 4 ezer gyermek és másfél ezer felnőtt, időskorú résztvevője volt a programoknak. Négy és fél millió forintot költöttek ajándékra. Költségvetés Pásztón Pásztón a napokban megtartott testületi ülésen a képviselők első fordulóban megtárgyalták az önkormányzat 2001. évi költségvetési tervezetét. Amint az az előterjesztésben is elhangzott, a lehetőségekhez mérten előzetesen áttekintették az intézmények és az önkormányzat 2000. évi előirányzatmaradványait, áthúzódó kötelezettségeit, illetve az áthúzódó bevételeket. Ennek ismeretében határozhatják meg a 2001. évi előirányzatokat, illetve a hitelfelvétel felső határát. (Folytatás a 3. oldalon) Üres számítógépdobozzal nem lehet tanítani Trükkös tolvaj működött egy nyelviskolában Ugyancsak megdöbbentek abban a nyelviskolában, ahol munkába akartak fogni egy új számítógépet, amiről kiderült, hogy teljességgel lehetetlen, mert a belsejét valamilyen úton-módon kilopták. A dolog azzal kezdődött, hogy a salgótarjáni ILS Alapítványi Nyelviskola raktárhelyiségéből ismeretlen körülmények között eltűnt egy darab PST Pentium III. 500.i. MM típusú, bedobozolt számítógép. Benne DCD olvasóval, három darab hangkártyával, egy darab videoszerkesztő kártyával. Az együttes érték félmillió forint. Utána jó két hónap telet el, s akkor megint eltűnt egy darab (Folytatás a 3. oldalon) Ismét nincs telitalálat Ezen a héten sem az ötös-, sem a hatoslottón nem volt telitalálat és a Joker-játékon sem nyert senki. Az ötöslottón a négytalála- tosokra egyenként csaknem másfél milliót, a hármasokra 13 és fél ezer, a kettesekre 670 forintot fizetnek. A hatoslottón ezen a játékhéten az egy 5 plusz egy találatos szelvény 6 millió 670 ezer forintot ér. Az ötösökért több mint 220 ezer, a négyesekért csaknem háromezer, a kettesekért pedig 520 forint jár. MMMMMi Futó László nyilvánostelefon-karbantartó műszerész munka közben FOTÓI GYURIÁN TIBOR A Kelet-Nógrád COM Rt. (KNC) szolgáltatási területén, a 32-es primer körzetben, összesen 315 db közterületi nyilvános állomás - hétköznapi nevén telefonfülke - található. Ezek közül 257 db érmével, 58 db telefonkártyával működik. Sajnos, gyakran előfordul, hogy a fülkék üvegeit betörik, a nyilvános készülékeket megrongálják: a billentyűzetet, kijelzőt tönkreteszik, a kézibeszélőt letépik, ezzel lehetetlenné téve a telefonálást. A nyilvános állomások rongálás miatti helyreállítási munkálataira a KNC éves szinten több mint 4 millió forintot kénytelen fordítani. A rongálások nemcsak a telefontársaságnak okoznak bosszúságot, hanem a telefonálni szándékozóknak is, akik nem tudják igénybe venni a szolgáltatást, nem tudják elérni rokonaikat, ismerőseiket, vagy vészhelyzet esetén nem tudnak segítséget hívni. Ne feledjük, a telefon életet menthet, vigyázzunk rá! Nincs vandálbiztos telefon Bérlakásokat építenek Salgótarjánban Salgótarján képviselő-testUlete lakáskoncepciójában többek között ez olvasható: „Az önkormányzat alapvető célja a területén élők életminőségének folyamatos jobbítása, amelynek nagyon sok szegmenséhez kapcsolódik a lakáspolitika. Célként tűzte ki a város lakónépessége csökkenési ütemének lelassítását, majd megállítását, s ebben ugyancsak fontos szerep jut a lakáshelyzet javításának.” Hogyan kívánják mindezt aprópénzre váltani, miként szándékozzák a stratégiai célokat megvalósítani? - többek között erről beszélgettünk Sarló Bélával, a megyeszékhely alpolgármesterével.- A tavaly augusztus 28-án elfogadott, Tóth Edit, a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója és Kenyeres István városi főépítész által elkészített lakáskoncepció helyzetfeltárással kezdődik. Hallhatnánk ennek főbb megállapításait?- Salgótarjánban 19 396 lakás található, ezer lakosra tehát 441 otthon jut, amely kedvezőbb az országos átlagnál (371). A kedvezőnek tűnő adatok ellenére feszültség érzékelhető a lakásgazdálkodásban. A lakásra várók listája egyre hosszabb, az igénylők száma meghaladja a háromszázat. Amíg a '80-as évek végén még több mint hatezer lakás volt a tanács kezelésében, addig az eladások miatt mostanra már csak 1708 maradt az önkormányzat tulajdonában. A lakások 25 százaléka komfortos, 38 százaléka komfort nélküli, s jelentős hányaduk kolónia-, vagy kolóniaszerű lakás. Korszerűsítésre nincs pénze az önkormányzatnak, az elmaradt felújítások összege több milliárd forintra rúg. A lakásszám látványos csökkenése ellenére az üzemeltetés költségei nem mérséklődnek, a költségvetés évente több tízmillió forint „támogatást” ad erre a célra. Az önkormányzati lakásban élők már mintegy 120 millió forint közüzemi és lakbérhátralékot halmoztak fel.- Miközben növekszenek a lakásgondok, a város népessége csökken. Salgótarján lakossága tíz év alatt 8,1 százalékkal, nem egészen 44 ezerre mérséklődött. A fogyás egyharmada természetes, kétharmada az elvándorlás következménye. Ez utóbbiban elsősorban a nagyarányú munkanélküliség és az országosnál jóval alacsonyabb bér játszik közre. A negatív folyamatot alapvetően munkahelyek létesítésével és a lakhatás feltétel- rendszerének megteremtésével lehet megállítani. Képzett, lehetőleg felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok a megcélzottak, akiknek a megfelelő munkahely és a megfelelő lakókörnyezet vonzerőt jelenthet. A másik megcélzott réteg az itt élő, a jelenlegi lakhatási körülményein változtatni szándékozó polgároké.- Ezzel már át is tértünk a tennivalókra. Vegyük sorra: mi mindent'szándékozik tenni Salgótarján önkormányzata a lakásgazdálkodás javítása érdekében?- Önkormányzatunk érdekelt abban, hogy a mai kornak megfelelő színvonalú lakásokkal, lakóépületekkel rendelkezzen, az ott élők által kedvelt -lakókörnyezet alakuljon ki. Abban is érdekelt, hogy kedvező összetételű, a mobilitást, az életkezdést és a visszavonulást is biztosítani tudó legyen a lakásállomány. Érdeke fűződik hozzá, hogy olyan lakásgazdálkodási rendszert alakítson ki és működtessen, (Folytatás a 3. oldalon) „KÉSES-KÖSZÖRŰS”. Salgótarjánban jól csengő márkanév már évtizedek óta a Szepesi István „késesköszörűs.” Apa és fia több mint 20 éve dolgoznak a Karancs utca elején lévő műhelyükben. Az idősebb mesternek már a nagyapja is köszörűs volt a régi Salgótarján főutcáján. Tudomásuk szerint az eltűnőfél- ben lévő ősi mesterséget Nógrád megyében aktívan már csak ők képviselik. ____ fotó gyurián tibor F orráshiány Szécsényben Tegnap délután Szécsény város önkormányzatának képviselő-testUlete Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet jegyző előterjesztésében megvitatta és elfogadta az önkormányzat a 2001. első félévi munkatervét. A képviselők Máté Csaba polgármester előterjesztésében megtárgyalták a város ez évi költség- vetését. Az előirányzat 1,3 milliárd forint bevételt tartalmaz. A kiadás 1,7 milliárd forint, így a forráshiány 333 millió. A költségvetési előirányzatból 709,9 millió forint a térségi csatornaberuházáshoz kapcsolódó kiadás. A tervek szerint a város kasszájába a normatív állami hozzájárulásból 209 millió, átengedett bevételként 90 millió, a személyi jövedelemadóból 84 millió forint kerül. A helyi bevételekből a legnagyobb tétel az iparűzési adó, ami 6,3 millió forint. A kommunális adó 4,2 millió forint. A kiadási oldalon a legnagyobb tétel az intézmények működtetése. Az óvoda ez évi költségvetése 56,8 millió forint. Az általános iskolában sor kerül a radiátorok folyamatos cseréjére, a riasztórendszer kiépítésére. Az iskola 2001-ben 143 millió forinttal gazdálkodik. A Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola részére 88,1 millió forintot szavazott meg a testület. A művelődési és művészetoktatási központ jóváhagyott költségvetése 41,8 millió forint. A városi könyvtárnak 6,6 millió forint az ez évi előirányzata. Az állami normatív támogatáson túl a város egyéb bevételeiből 88,2 millió forinttal járul hozzá az öt intézmény működéséhez. Szociális célokra a tervek szerint ebben az évben 68 millió forintot fordítanak majd. Ebből az idősek ápolóotthonának a kiadása 27,7 millió, a többi pénzt pedig szociális segélyezésre, támogatásra fordítják. Az utak felújítására, karbantartására 10 müliót szeremének költeni. Az önkormányzati lakások állagának megóvására, az épületek karbantartására 1,5 millió forintot irányzott elő most a testület. A korábbi években felvett hitel tőke- és kamattörlesztése 146 millió forint a 2001-es évben, ami komoly terhet jelent a városnak. Bata János könyvvizsgáló takarékos gazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Lapzártakor a tanácskozás még tartott. _____ SZ.F.
