Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2001. FEBRUÁR 28., SZERDA Határon túl, határon innen Alig kell átkelnünk Somoskőújfalunál a határon, máris beka­nyarodhatunk az általunk innen is oly jól ismert Sátoros­hegy túlsó oldalán Somoskő vára felé vezető útra. Első kelle­mes meglepetés, az ősszel felújított kényelmes út, melyen el­érhetjük a bükkréti autóparkolót. Pihenőhely a Sátorosról a somoskői várba vezető ösvény elején „Kertészkedés” a fehérasztal mellett Negyedszázados jubileumot ünnepeltek Szécsényben Innen már csak gyalogosan me­hetünk tovább, de ez nem jelent gondot, hiszen a távolság csupán egy kellemes sétát igényel. A szo­kottnál egyébként is lassabban ha­ladunk, mert meg-megállunk, hogy elgyönyörködhessünk az új tanösvény esztétikus, tájba illő lé­tesítményeiben. Minden tiszta és rendezett, az utak mellett könnyen érthető, szí­nes magyarázó táblák, a vár han­gulatát idéző pihenőhelyek, a fel­újított Krúdy-forrás és mellette az erdő fényeit tükröző kedves kis ta­vak. De olyan ez a rend, hogy nem zavarja meg az erdő vadregényes, nyugalmat árasztó hangulatát sem. A fák ismerőseink, hiszen itt a völgyben minden a tőlünk csu­pán néhány száz méterrel odébb lévő otthoni erdeink, rétjeink és patakunk folytatása. Mégis meny­nyire más. Vajon miért? A kérdésre segít megadni a választ fenn a szikla- csúcson szépen rendbe hozott, ta­lán már a határnyitásra előkészí­tett várrom belső terének látványa. Felhőtlen lehet-e majd a mi örö­münk, ha az innen hozzánk átlá- togatók arcán csalódást látunk, mert a salgói várhoz vezető tanös­vény kialakítása még nem valósult meg hasonló színvonalon, eléggé rendezetlen, elhanyagolt a kör­nyezete. Elgondolkodtató, hogy a határ innenső oldalán miért van ilyen te­hetetlenség. Itt is megvan a tájvé­delmi körzet, az erdészet, működ­nek természetvédelmi szerveze­tek. Valószínű, ha összefognának, sok minden másként lehetne. A rendezetlen környezet és a kör­nyék munkanélkülisége hatalmas ellentmondást rejt magában. Mennyi munkalehetőség rejlik a tájban, rendbe hozásában, gondo­zásában! Pályázatok, tervek már évek óta készülnek, de valahol, valamiért mindig elakadnak. Sza­vakban, előkészítő rendezvények­ben sincs hiány, csak az eredmé­nyekben. Lehet, odaát már megértették, hogy a szavak tömegénél többet ér a legkisebb cselekvés is? Példájuk legalábbis ezt igazolja. _________________FANCSJKHÉ CSABA MÁMA S zécsényben 1976. március 1-jén 27, mezőgazdasággal fog­lalkozó személy a művelődési ház berkein belül megalakítot­ta a kertbarátkört. Elnöküknek Sümegi Jánost választották. A hét elején a kör tagjai fehér­asztal mellett ünnepi ülésen te­kintették át a közösségük ne­gyedszázados történetét. Bőgős Tamás, a művelődési ház igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a kör, amelynek 127 tagja van, az intézményük jól működő önálló szakköre. Marczalek István elnöknek bő­ven volt mondanivalója a tar­talmas negyedszázadról. Szól a szakmai előadásokról, a közös kirándulásokról, a termelők el­ismerését kiváltó termékkiállí­tásokról, a tapasztalatcsere-lá­togatásokról, a jó hangulatú összejövetelekről. Az alapító tagok közül már csak tizenket- ten élnek. Az elnök a jubileum alkalmából nekik és a tagság­nak emléklapot nyújtott át. Frisch Oszkár, a helyi gazda­kör nevében köszöntötte az ünnepeiteket. Arról a polgári mezőgazdasági kultúráról szólt, amely a családokon belül apáról fiúra örökítődik át. A ba­lassagyarmati kertbarátkor jó­kívánságait Láng Mihály, a kör elnöke, a Nógrád megyei társa­dalmi szervezetek elnöke tol­Kötelező feladat teljesítését lehetetlenné teszi, ha az ebben érintettek nem tesznek eleget a rájuk vonatkozó kötelezők­nek... Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) megyei intézetének nyilvántartásba kellene venni a munkáltatókat, csakhogy sok közülük „elfelejt” hírt adni ma­mácsolta. Kiemelte azt a nagy szakmai tapasztalatot, ismere­tet, amellyel a kör tagjai rendel­keznek, amit átadnak egymás­nak, megosztanak más körök tagjaival. Gregor István, a salgó­tarjáni kör vezetője a két közös­ség jó kapcsolatát elemezte. A jászárokszállási kertbarátok jó­kívánságai között Bódis Ferenc kiemelte a jó baráti, szakmai kapcsolatot, elmondta, hogy mindig örömmel jönnek Szécsénybe, s szívesen látják vendégül a szécsényieket. Az ünnepi megemlékezést követő baráti beszélgetésen Gajzinger Pál alapító tag arról szólt, hogy közösségük mindig is politikamentes volt. Két dolog tartotta őket össze: a mezőgaz­daság szeretete, a jó közösségi szellem. A tapasztalatcseréken, a téli estéken szervezett szak­mai előadásokon mindenki gya- rapíthatta tudását. Nem titkolta: a különböző kiállításokon elért szakmai sikerek mindig jó ér­zéssel töltötték el. Többen is elismerően szóltak azokról a kedvezményekről, amelyekben a kertbarátok ré­szesültek és részesülnek. Velenczei Ferenc, kertbarátköri tag, aki egykoron az áfész felvá­sárlási osztályvezetője volt, ar­ról beszélt, hogy fóliasátrakat, bogyós gyümölcs termesztésé­gáról. Márpedig ezt kormány- rendelet írja elő akkor is, ha megszűnik valamely cég - tud­tuk meg dr. Hajdú Katalintól, az ÁNTSZ megyei tiszti főorvo­sától. A megyei tiszti főorvos elmondta, hogy feladatul kap­ták: vegyék nyilvántartásba, térképezzék fel a megyében működő cégeket a megadott hez hajtásokat, vetőmagot, nö­vényvédő szereket kedvezmé­nyesen biztosítottak a tagság ré­szére. Az áruk átvételére szer­ződést kötöttek. Volt olyan évük, hogy száz tonna uborkát vettek át a termelőktől. Oláh István mindössze 21 éves volt, amikor alapító tag­ként a kör tagja lett.- Kereskedő vagyok, de hob­biként érdekelt és egyre jobban érdekel a kertészet. A negyed­század alatt sokat tanultam eb­ben a közösségben - nyilatkoz­ta. Szedlák József, aki 22 éve nyugdíjas, tömören így sum­mázta véleményét: - tanulás, jó közösség, egymás megbecsülé­se, ami ránk jellemző. Csókási Béláné és férje me­zőgazdasággal foglalkozó csa­ládból származnak, az alapítók közé tartoznak. - Gyümölcsö­sünkben több alkalommal be­mutató foglalkozást tartottunk a többieknek - mondta a fele­ség. Sümegi Jánosné, a kör króni­kása minden eseményt ponto­san feljegyez. Tőle tudtam meg, hogy hat országos és tájjellegű kiállításon mutatkoztak be, tíz kertbarátkörrel tartják a kapcso­latot, tizenhét helyen voltak ki­rándulni. szempontok - például a tevé­kenyég jellege, dolgozók be­osztása - alapján. Ehhez azon­ban az kell, hogy a munkálta­tók írásban, röviden közöljék magukról a szükséges tudniva­lókat, s az írást március 10-ig juttassák el az illetékes városi tisztiorvosi intézeteknek. ___________________________■ A Krúdy-forrás Szlovákiában A szerző fotói SZENOGRÁDI FERENC „Feledékeny” munkáltatók Jelentős kedvezmények és támogatások Vállalkozási övezetek Észak-Magyarországon (II.) A vállalkozási övezeteket világszerte a gazdaság élénkítése céljából hozzák létre, a különféle kedvezményekkel a vállalkozások minél nagyobb számú betelepedését kívánják előmozdítani. A vállalkozási övezeteket hazánkban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény életbelépése után, 1998-ban és 1999-ben jelöl­ték ki. Országszerte tizenegy vállalkozási övezet létezik, ebből három található Észak-Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyei igazgatóságai által készített kiadvány a Salgó- tarján-Bátonyterenye térségi, az Ozd-Putnok-Észak-Heves és a zempléni vállalko­zási övezetek településszerkezeti, demográfiai, strukturális jellemzőit, az igénybe vehető kedvezményeket, a kapott támogatásokat mutatja be. A területfejlesztésről szóló törvény alapján az Országgyűlés határozza meg a területfejlesz­tési támogatás elveit. Az országgyűlés ide vágó határozata kimondja, hogy a regionális, a me­gyei és a kistérségi programokat alapvetően a te­rületfejlesztési célelőirányzatból és a területi ki- egyenlítést szolgáló fejlesztési alapból kell tá­mogatni. A vállalkozási övezetekben a terület- fejlesztési koordinációs feladatokat a megyei te­rületfejlesztési tanácsok látják el. Az átfedések elkerülése érdekében a területi gazdaságfejlesztési és a munkahely-teremtési programokat elsődlegesen a területfejlesztési (1999-től vidékfejlesztési) célelőirányzat, az ön- kormányzatok infrastrukturális fejlesztési prog­ramjait a területi kiegyenlítést szolgáló célelői­rányzat finanszírozza. A célelőirányzatok decentralizált kereteit a megyék fejlettségi szintje és a kedvezményezett térségek népessége alapján évente és megyén­ként határozza meg a kormány. A célelőirány­zatokon túlmenően 1998-tól a céljellegű, de­centralizált támogatással is bővült az önkor­mányzatok által pályázható fonások köre. Észak-Magyarország 1996-1999 között 4,3 milliárd forint területfejlesztési (vidékfejleszté­si) és 6,6 milliárd forint területi kiegyenlítést szolgáló támogatáshoz jutott. Ez az összeg mindkét célelőirányzatnál az országos egyötö­dét tette ki. Ezen kívül 1,6 milliárd forint céljel­legű decentralizált támogatást is kapott a régió, amely az országos keret 16,4 százaléka. A Salgótaiján-Bátonyterenye térsége vállal­kozási övezetben megvalósuló fejlesztések 1997-1999 között összesen 762 millió forint te­rületfejlesztési (vidékfejlesztési), 625 millió fo­rint területi kiegyenlítést szolgáló és 125 millió forint céljellegű decentralizált támogatásban ré­szesültek. A területi kiegyenlítési célokat szolgá­ló támogatások több mint kilenctizedét az inf­rastruktúra fejlesztésére fordítják. Az övezetbe jutó támogatás 82 százalékát a salgótarjáni kis­térségben használhatták fel: ide a megyei átlag­nál egyötödével magasabb, míg a bátony- terenyeibe a megyei átlagnál egyharmaddal ala­csonyabb támogatás jutott. A Nógrádnak adott egyéb, közvetlen terület- fejlesztési támogatásokból (agrár, központi kör­nyezetvédelmi alap, munkaerő-piaci alap, víz­ügyi, útalap, turisztikai, központi műszaki fej­lesztési) további 1,1 milliárd forint támogatás szolgálta Salgótarján-Bátonyterenye térségének fejlesztését. Az övezetben az említett időszakban össze­sen 2,6 milliárd forint támogatás állt rendelke zésre területfejlesztési célra. Ennek döntő há­nyada, 2,2 milliárd forint Salgótarján és körzete fejlődését célozta. A támogatások felhasználásá­val az övezetben 10,8 milliárd forint értékű fej­lesztés valósul meg, ebből 8,8 milliárd a salgó­tarjáni, 2 milliárd a bátonyterenyei körzetben. A fejlesztések döntő hányada az ipart és az inf­rastruktúrát érintik. A régió vállalkozási övezeteit tíz évre szóló, törvényileg meghatározott kedvezmények ille­tik meg. Az övezetben székhellyel, vagy telep­hellyel rendelkező vállalkozások a társasági adó teljes összegét beruházási adókedvezményként vehetik igénybe az üzembe helyezést követő öt év közül azokban, amikor 1 százalékkal növelik az exportból származó árbevételüket. A beruhá­zási érték 6 százalékának megfelelő adókedvez­ményt kapnak az övezetben üzembe helyezett gépek és épített épület után az üzembe állítás évében. Az infrastrukturális beruházás értéké­nek 6 százalékáig ugyancsak adókedvezmény illeti meg őket az átadás évében. Az üzembe he­lyezett, de korábban még használatba nem vett épület esetén 10 százalékos értékcsökkentési le­írást érvényesíthet a vállalkozó. A helyi önkormányzatok saját hatáskörük­ben különféle kedvezményeket nyújthatnak a területükön dolgozó vállalkozóknak. Az adó- kedvezmények jellegét és mértékét a képviselő- testületek határozzák meg, azok nagymérték­ben függenek a települések nagyságától, az ott élők szociális helyzetétől, a befektetők érdeklő­désétől, valamint a vállalkozások számától és jellegétől. A kedvezmények rendkívül szerteágazóak, íme néhány mutatóba. Az általános kedvezmé­nyek közé tartozik, hogy az induló vállalkozás néhány évig mentes az iparűzési adó fizetése alól. Bátonyterenyén a vizsgált időszakban 100-200 dolgozó újonnan történő tartós foglal­koztatásakor 50 százalékos, ettől több ember al­kalmazásakor 100 százalékos iparűzési adóked­vezmény illette meg a vállalkozót. Mentes volt az iparűzési adó alól az a vállalkozó, aki kom­munális beruházást hajtott végre. Tanulónként 20, de legfeljebb 75 százalékos iparűzésiadó­kedvezményt kapott az a vállalkozó, aki szak­munkástanulókat foglalkoztatott. Mentesült az iparűzési adó fizetése alól az a minimum 10 főt foglalkoztató vállalkozó, aki legalább 40 száza­lékban megváltozott munkaképességű szemé­lyeket alkalmazott, feltéve, ha azok aránya meg­haladta a dolgozók felét. Mentesült az iparűzési adó fizetése Sói a vállalkozói igazolvánnyal, il­letőleg őstermelői igazolvánnyal növényter­mesztést, vagy állattenyésztést végző magán- személy, ha az abból származó évi nettó árbevé­tel nem haladta meg az szja-mentes határt. Szo­ciális, egészségügyi és oktatási alapellátás terü­letén tevékenykedő vállalkozó 50 százalék adó- kedvezményben részesült. A kiadvány készítői megállapították: a vállal­kozási övezet önmagában nem jelent automati­kus fejlődést, csak akkor ösztönzi betelepülésre a vállalkozót, ha a kínált kedvezmények ellen­súlyozzák az infrastrukturális elmaradottságot és az egyéb hátrányokat. (Vége) (KOLAJ) Farsangoljunk.. Lassan véget ér a farsangi bálok időszaka . Budapesten, az Ope­rában több tízezerért lehetett farsangolni, s a legkülönbözőbb társadalmi körök is megrendez­ték báljaikat. Ezekhez képest mit lehet egy városrész mulatságáról írni? Mi az ami mégis az újságba teheti Salgótarján-Baglyasalja Dorottya- bálját. A százegy-néhány közsze­replő... Az elidegenedés számos gondjával küzdő vüágunkban, a lakásba zárkózás időszakában, a régi közösségek felbomlása után Baglyasalján valami most elin­dult. A résztvevők nemcsak mu­lattak, mulattattak is. Színpadon táncoltak, színjátszottak, verseket mondtak, énekeltek szólóban és kórusban, versenyeztek, játszot­tak és közben szórakoztak. Szó­val, pattant valami biztató szikra, amelynek lángjai fénnyé erősöd­hetnek, mert pedagógus, nyugdí­jas és fiatal, aktív sportoló és kü­lönböző érdeklődésű ember együtt érezte jól magát egy vidám éjszakába nyúló estén. Az már csak hab volt a tortán, hogy ide­gen táncosok is elbűvölték pár percre a publikumot. Nem volt büfé, nem volt csapos, mert ba­tyujában mindenki hozta az inni- és ennivalót, amelyet svédasztal- szérűén terítettek fel és a bőség kosarából mindenki fogyasztha­tott. Baráti kör, Vöröskereszt, szakszervezet, polgárőrség, sport­kör, vagyis baglyasi civil szerveze­tek csak így tovább! KÁLOVITS GÉZA Régi és új illetékbélyegek Felhívom az állampolgárok, az érintett szervek, szervezetek figyelmét, hogy az új illetékbé­lyegek forgalomba hozataláról szóló 18/2000. (V. 9.) pénzügy- miniszteri rendelet alapján 2001. január 1-jétől megszűnt a régi gyártású illetékbélyegek forgalmazása, s ezzel egyidejű­leg a régi gyártású 5, 10, 20 és 50 Ft-os címletű illetékbélye­gek érvénytelenek. Ezek a bé­lyegek már nem cserélhetők be és nem fizethető meg velük il­leték. Fontos tudnivaló, hogy e címletek szintén 2001. január 1-jétől megszűntek, a legkisebb címletű illetékbélyeg a 100 Ft- os lett, a legmagasabb címletű pedig 10 ezer forintos. A régi 100, 200, 500, 1000 és 5000 Ft- os címletű bélyegek postai cse­réjére és felhasználására - tehát az illeték megfizetésére ilyen bélyegekkel - 2001. március 31- ig van lehetőség, mert ezen időpont után a bélyegek ér­vénytelenné válnak, azokat sem becserélni, sem felhasz­nálni nem lehet. Ha tehát 2001. március 31-e után beadványon ilyen bélyeggel róják le a fize­tendő illetéket, akkor ez az ille­ték meg nem fizetésének fog minősülni és fel kell hívni a ké­relem benyújtóját az illeték ér­vényes bélyeggel történő meg­fizetésére. A hivatkozott PM-rendelet melléklete tartalmazza az új tí­pusú bélyegek címletek szerinti adatait, részletes leírását. E ren­delet tanulmányozását javas­lom minden olyan hatóság és hivatali szervezet részére, ahol az eljárásokhoz illetékfizetési kötelezettség is kapcsolódik. ____________________ DR- BÁRT* LÁSZLÓ N ógrád megyei jegyző

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom