Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-26 / 48. szám

2. OLDAL MEGYEI KÖRK É P PÁSZTÓ 2001. FEBRUÁR 26., HÉTFŐ Egy falatnyi Magyarország az amerikai Clevelandben Mrs. Otto Friedrich, Strada Máriaként Mátraverebélyben látta meg a napvilágot „Ebben az évben a magyarok a világ minden táján megünneplik a millenni­umot, de csak keveseknek adatik meg az a szerencse, ami az Ohio állambe­li Cleveland lakóinak. Ők ugyanis ünnepségeiket a magyar Szent Korona másolata köré szervezhetik. Az eredetivel azonos nagyságú ereklye a Heren­di Porcelán-manufaktúrában készült. Az ünnepségek idején a clevelandi magyar múzeumban állították ki, amely egyúttal helyet adott a „Szent Ist­ván és a Magyar Szent Korona” elnevezésű kiállításnak is. Ez az elragadó alkotás, melynek elkészítése több mint 300 órát igényelt, tökéletes mása az eredetinek. A korona egy üvegvitrinben, piros bársonypámán nyugszik, így akár a budapesti Parlament épületébe képzelhetjük magunkat, ahol az ere­deti koronát hasonló módon helyezték el. ” Az Amerikából érkezett levél feladója Mrs. Otto Friedrich, született Strada Má­ria, aki a II. világháború előtt látta meg a napvilágot a Nógrád megyei Mátraverebélyben. Alig néhány éves volt, mikor családja elhagyta az országot. Sok helyet bejárt, férjhez is ment, s im­máron a fenti néven ismerik Ohio állam­ban. Mióta elment, azóta is visszavágyik és hazalátogat, amilyen gyakran csak te­heti. Már alig várja a nyarat, mikor csa­ládjával együtt ismét szülőfalujába jöhet és büszkélkedhet azzal, hogy itt szüle­tett. Hisz magyarnak lenni a világon az egyik legszebb dolog! E cikk apropóját az Amerikában élő magyarok jelentik. Az írás két részből áll. Az alábbiakban vázoljuk hogyan is ápol­ják országuk hagyományait több ezer ki­lométer távolságban az elszakadt magya­rok. (A másodikban az egykori Strada Mária válaszol majd kérdéseinkre.) Az 1880-as években érkeztek az első magyar bevándorlók Clevelandbe. A 30- as években, hogy megőrizzék történel­müket, szokásaikat, ápolják hagyomá­nyaikat, - régi újságcikkek tanúsítják - egy magyar múzeum felállítását tervez­ték az „ígéret földjén.” Ezen ötletből ak­kor semmi nem lett. Az ötvenes években ismét előjött a téma, de sajnos, a nagy emigráns hullám miatt a már kint élő magyarok nagyon el voltak foglalva, az újonnan érkezőket pedig mindennapi megélhetésük és nem egy múzeum létre­hozása foglalkoztatta. Teltek, múltak az évek és eljött az 1985-ös esztendő. Ekkor egy Nyeste János nevezetű főtisztelendő, a Szent Erzsébet Egyház akkori plébáno­sa összehívott egy kis csoportot, amely­ről tudta, hogy szívén viseli a magyar múzeum létrehozását. Ezen az összejö­vetelen dr. Somogyi Ferenc történész pro­fesszor mondott beszédet. Az alapítók csoportja, - amelyben megtalálható volt a 20 éves egyetemista és a 70 éves nagyapa is - hatal­mas lendülettel fogott a munkához, hisz’ ez a múze­um nem egy generáció kí­vánsága volt, hanem az egész clevelandi magyarsá­gé. Pontról pontra megter­vezték a múzeum felállítá­sát. A magyar nyelvet ugyanúgy hivatalosnak je­lentették ki, mint az angolt. Az alapszabályban leszö­gezték: a múzeum egy egyesülethez vagy egyház­hoz sem tartozik és csak _________ o lyan adományokat fogad el, amelyek nincsenek megkötve. Semle­ges, nem politizál, nem tesz különbséget egyetíen csoport között sem. Minden anyagot örömmel fogad, amelyik kap­csolódik Magyarországhoz. Elérkezett 1986 áprilisa. Ekkor a Szent Erzsébet Egyház alagsorában egy ökumenikus istentisztelet keretében megnyílt az első kiállítás, amelyet mint­egy 1000 ember látott aznap. Még az egyik tévécsatorna esti híreiben is szere­peltek a clevelandi magyarságtól köl­csönkapott festmények, tárgyak. A má­sodik kiállítás 1987-ben volt. Ennek fő pontja az oberlini egyetem múzeumától kölcsönkapott Mátyás király palástja volt. Ezen kívül még a Szent Korona egyik másolatát is láthatták az érdeklő­dők. Ez később a székesfehérvári bazili­kába került. Lassan bevezették a vasár­napi szentmise utáni nyitva tartást Nyeste János főtisztelendő 1987-ben váratlanul elhunyt. Ez nagy csapás volt a múzeum és az ott dolgozó önkéntesek számára. Az erős alapolmak köszönhető­en azonban a munka mégis tovább folyt. 1991-re a Szent Erzsébet templom kinőt­te önmagát és a magyar múzeum anya­gainak egy időre raktárba kellett költöz­niük. A következő öt év új otthon keresé­Egy kis ajándéküzlet a történelmi múzeumban sével telt. Pénzük nem volt, így kénytele­nek voltak összeállni a Cleveland State és a John Caroll egyetemekkel, s magyar té­májú előadássorozatokat tartani. Ezeket rendkívül nagy érdeklődés kísérte. A lel­kesedésnek és a kemény munkának kö­szönhetően 1995-re Cleveland még a ma­gyar süteményeket, italokat is megismer­te. Az otthon kérdése azonban továbbra sem oldódott meg. Otto Friedrich, a Clevelandi Magyar Történelmi Társulat egyik alapító tagja, a múzeum ügyvezető elnöke egy. nap a Richmond Town Square-be - bevásárlócsamokba - tévedt, ahol a sok üres üzlethelyiséget látva föl­kereste az igazgatóságot, s rábeszélte őket, hogy alacsony áron nyújtsanak ren­delkezésükre egy helyiséget. Ötletét elfo­gadták, belegondolván, hogy nemcsak újabb vevőket vonz így majd a csarnok, hanem folyamatosan reklámozva is lesz. 1996 szeptemberében beköltözhettek az épületbe, s ettől kezdve rendszeresen szervezték a kiállításokat. Modem ame­rikai-magyar művészekről, magyar kézi­munkákról, az 1848/49-es szabadság- harcról. Egészen 1998 nyaráig. Ekkor is­mét raktárba került a gyűjtemény. Újabb otthonkeresés kezdődött. A Lake County Historical Museum egy évig helyet adott a magyar múzeumnak, de ez is csak ideiglenes megoldás volt. 1999 eleje. Otto Friedrich az Euclid Square Mail csarnokban talált egy megfelelő he­lyiséget, rendkívül ala­csony áron. Sok munka, renoválás, szerelés után május 15-én a Cleveland Hungárián Heritage Society, vagyis a Cleve­landi Magyar Történel­mi Társulat ünnepélye­sen megnyitotta a Hungárián Heritage Museum-ot, vagyis a ■ Clevelandi Magyar Mú­zeumot. A mai napig nincs egy fizetett munkatársuk sem. Ön­kéntesek dolgoznak, s belépő sincs. A lá­togatóra bízzák, hogy mennyi adomány­nyal tiszteli meg őket. Látogatójuk szép számmal akad a világ minden tájáról, s időnként magyar vendégeket is meghív­nak. Maria Friedrich, az egykori Strada Mária emlékezetében él egy fura kis tör­ténet is: - Egy nem magyar látogatónak mutattam különböző népviseleteket és az egyikre azt mondtam, hogy ez Erdély­ből való. - Ah, Transylvania - mondta ő csodálkozva - hát valóban létezik egy ilyen hely? Én mindig azt hittem, hogy ez csak a mesékben szerepel! Folyamatosan kiállításokat szervez­nek, igyekeznek minél több tárgyat be­Szent István szobra herendi porcelánból ■ gyűjteni a magyarsággal kapcsolatban. Egy-egy régi bélyeg, könyv, füzet vagy egyéb tárgy lehet, hogy másnak kacat, de nekik aranyat ér, hisz’ ez is közelebb hozza .szeretett hazájukat, mely több ezer kilométerre is ugyanolyan közel van hozzájuk, mint azoknak, akik Magyaror­szágon élnek. Hisz’ a clevelandi és más amerikai városokban élő amerikai ma­gyaroknak a szívében él a megfáradt, tör­ténelmi, büszke Magyarország! A múzeum címe: Hungárián Heritage Museum, Euclid Square Mall, P.O. Box 24134. Cleveland, Ohio 44124. E-mail: magyarmuzeum@hotmail.com Nyitva tartás: szerdán 14 h-tól 20 h-ig, csütörtö­kön 11 h-tól 17 h-ig, szombaton 11 h-tól 17 h-ig. _________________________________________1FIXZA1 A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Még egyszer uszodaügyben. Ideiglenes és végleges kutyagazdák Hídvégi Ottóné kuratóriumi elnök a múlt évben hozta létre a salgótarjáni székhelyű Gazdikereső Közhasznú Alapítványt. Hangsúlyozza: ők nem begyűjtik a kutyákat, hanem az elha­gyott, kidobott állatoknak igyekeznek a legrövidebb időn be­lül új gazdát keresni. Az elnöknő portáján két barátságos négylábú, Pompi és Smokey vizslatja és fogadja az idegent. A meleg szobában az állatvédelemről, a kutyatartásról és a gaz­dik kereséséről beszélgettünk. Tisztelt Oravecz Gábor uszodavezető úr! Mint régi uszodai dolgozó, meglepődve és szakmailag értet­lenül olvastam a Nógrád Megyei Hírlap február 19-i számában megjelent levelét, amelyben Lenkó Albertnénak válaszolt. A fent nevezett hölgy kezdettől fogva (1981) törzsvendég volt az uszodában, így tudhatja milyen­nek kellene lennie a medence vizének. Sajnos a cikkben emlí­tett panaszokat (szaga van a víz­nek, gombásak a szekrények, stb.) nekünk is emlegették, mint régi uszodásoknak, ha a volt vendégeinkkel a városban ösz- szetalálkoztunk. Nem értem azt a kérdését, amely szerint „ki a vendég?” Vé­leményem szerint mindenki, aki az igénybe vett szolgáltatás el­lenértékét megfizette, azaz belé­pőjegyet vásárolt. Ezt Önnek, Negyven évet ledolgoztam, fi­zettem a társadalombiztosítást. A hosszú évek alatt rengeteg társa­dalmi munkát végeztem. Az el­múlt hónapokban megfájdult az egyetlen fogam. Vasárnapi nap volt, ügyelet természetesen sehol sincs, így kénytelen voltam fogor­mint szolgáltató üzem vezetőjé­nek tudnia kell. A cikkben emlí­tett balesetek sajnos előfordul­hatnak minden uszodában, ami­nek orvoslására megvannak a megfelelő előírások, amiket be kell tartam, és azt a vendéget, aki tudatosan ilyet tesz, a sze­mélyzetnek ki kell szűrnie. Az előírások szerint pedig fekália- gyanús szennyeződés esetén a medence vizét le kell cserélni, de legalább be kell zárni az uszodát, amíg a medencevíz egyszer át nem szűrődik, ami a fenti esetben jogos igény lett volna, mert a járófelületről a víz­be kerülhetett a szennyező anyag. Szeretném megjegyezni, hogy a technológiai előírások szerint minimum két órával az üzemkezdés előtt be kell indíta­ni a medencevíz forgatását, a salgótarjáni uszodánál ugyanis ennyi idő kell a medencevíz vost keresni, aki vállalja a kihúzá­sát. Végül is találtam egy fogor­vost, aki vállalta háromezer fo­rintért. Ezután a hiányzó fogat pótolni kellett, ezért 18 ezer Ft-t fizettem. Ez az összeg majdnem a félhavi nyugdíjamba került. Szeretném megjegyezni, hogy egyszeri átforgatásához, ezért 6 órakor még nem lenne szabad vendéget fogadni az uszodába. Itt szeretném megjegyezni, hogy a „régi szép időkben” éjjel­nappal forgattuk a medence vi­zét, a technológiai előírás sze­rint és a forgalom figyelembe vé­telével vegyszereztük a meden­cét. A mindenáron való spórolás nem mindig kifizetődő, hiszen a klímaberendezést is éjjel-nappal üzemeltetni kellene, hogy a me­dencetér relatív páratartalma a 60 százalékot ne haladja meg. Ellenkező esetben károsodik az épület szerkezete, amely szem­mel látható az uszodán is. Végül még egy megjegyzést engedjen meg. A salgótarjáni uszoda régen vasárnap is nyitva tartott, délután már telt ház volt, szívesen jöttek hozzánk vendé­gek, mert a városközpontban van az uszoda, rend és tisztaság fogadta őket így vonzó volt még a városba látogató turisták szá­mára is. Ezzel az írásommal nem levelezgetni és vitatkozni szeretnék, hanem segítséget nyújtani, hogy az uszoda vissza­szerezze régi jó hírnevét, mert a városnak szüksége van erre az uszodára, addig is, amíg egy minden igényt kielégítő uszodát tudunk építem Salgótarjánban. ______________ ITJ. STURMAMN BÉLA S algótarján 1944-ben a nyilasok elhajtottak, később orosz hadifogságba kerül­tem. Csaknem három évig voltam Oroszországban hadifogoly. Ott is megfájdult a fogam, de ott in­gyen kihúzták és ingyen pótolták a hiányzó fogakat. A leírtak alapján az olvasók majd megítélik, hogy magyar vagyok-e Magyarországon?! ______________________VERBOVSZKI EMIL Salgótarján- Milyen célokat fogalmaztak meg az alapítvány létrehozásakor?- Céljaink közt említeném a gazdátlan kutyák ideiglenes elhe­lyezéséről való gondoskodást, a gazdikeresést. Az állatok végleges elhelyezéséig biztonságot nyúj­tunk számukra, megoldjuk az ál­latorvosi ellátást, az etetést. Egyéb, kedvtelésből tartott állatok számá­ra szükség esetén segítséget nyúj­tunk, különböző civil szervezetek és iskolák tanulói számára állatvé­delemről szóló tájékoztatásokat szervezünk, az állatvédelmi tör­vény betartását figyelemmel kísér­jük, szükség esetén hatósági intéz­kedéseket kezdeményezünk.- Melyek a kutyatartás főbb ta­pasztalatai?- Sajnos, még a kertes házaknál sem tartják mindig úgy az állato­kat, ahogy azt az érdekeik megkí­vánják és ahogy azt az állatvédelmi törvény is előírja. Az ól nélkül, rö­vid láncra verve, vagy az udvaron, a melléképület falánál, három- négy négyzetméternyi, dróthálóval elkerített részen tartott kutya (mel­lette a felfordított edény, amiben sem étel, sem víz nincs), ha egy­szer kiszabadul, máris kész a tragé­dia. A rossz tartás az állat szőrén is meglátszik, matt, szürke, csúnya. A kutya gyomrának működéséhez szüksége van arra, hogy füvet egyen, ha melege van, ő is szeretne hűvös helyre bújni. Sok helyen ki­teszik az állatokat az időjárás vi­szontagságainak. Jobban oda kel­lene figyelni a környezetünkben tartott ebekre, s ahol kínlódik az ál­lat és ezt állandó - látszólag ok nél­küli - ugatással is jelzi, nekünk is jeleznünk kellene az illetékes szer­vek felé. Kutyát tartani senkinek sem kötelező, de aki tart, annak kö­telessége gondoskodni róla. Az emberi jó érzés ezt diktálja. Sajnos, Magyarországon az állatvédelmi kultúra borzasztóan alacsony szín­vonalon van.- Milyen feladatot látnak el az alapítvány működésében az ideig­lenes befogadók?- A Gazdikereső Közhasznú Alapítvány munkáját segítik azál­tal, hogy a gazdátlanná lett állato­kat pár napra befogadják, bizton­ságot, szabad mozgásteret nyújta­nak számukra. A kutya étkezésé­nek költségeit azonban nem a be­fogadónak kell állnia, azt minden esetben az alapítvány vállalja fel. A közelmúltban a Sugár úton barangolt gazdátlanul egy skót ju­hász. Egy ott lakó telefonált az ala­pítványnak, elmondta: sajnálja az állatot, megtartani nem tudja, vi­szont szívesen segítene. Az eteté­séről sem tud gondoskodni, pár napra azonban szívesen magához venné. Be is fogadta, még ólat is kapott az állat, az alapítvány pedig az élelmezését biztosította. Tíz nap után boldogan talált egymásra a kutya és régi gazdája. A történet nem egyedi, többször is előfordult már hasonló eset. Hídvégi Ottóné szerint a legfon­tosabb dolog lenne a szemléletfor­málás.- Megkerestem néhány általá­nos iskolát és felajánlottam: szíve­sen tartok előadást a gyerekeknek az állatvédelemről. Eddig nem volt rá igény. Nemcsak a gyerekek, a felnőttek hozzáállásával is sok ten­nivaló lenne. A fiatalabb korosz­tály már most is másképp látja az állattartást, a társuknak tartják a kutyát. A felnőttekről ugyanez nem mindig mondható el.- Milyen kritériumoknak kell megfelelniük azoknak, akik a Gazdikereső Közhasznú Alapítvá­nyon keresztül szeretnének kutyát befogadni?- Biztosítani kell a kutya min­denkori beoltását (beoltva adjuk oda az állatot), kertes házak esetén fontos a kerítéssel zárt udvar, ugyanakkor szabad mozgástérre is szüksége van. Nem túl szerencsés választás nagy testű, hosszú szőrű kutyát bezsúfolni egy másfél szo­bás panellakásba. Etetéséről, orvo­si ellátásáról, valamint ólról a gaz­dának kell gondoskodnia, s a ku­tyát minden esetben be kell jelen­teni a polgármesteri hivataliban. Szomorú, hogy mindezeket el kell mondani, holott ennek magától ér­tetődőnek kellene lennie. Hídvégi Ottóné lakásán szinte reggeltől estig csöng a telefon, az egész megye területéről érkeznek kérdések, kérések az alapítvány­hoz. Az alapítvány szívesen segít, de ez nem jelenti azt, hogy korlát­lanul el tudnak helyezni minden állatot. A gazdáknál lévő, túlszapo- rulatból származó kutyák elhelye­zését nem tudják vállalni, csak és kizárólag a sorsukra hagyott, utcá­kon kóborló állatokat. Hídvégi Ottóné a megoldást a túlszaporulat megakadályozásában, az ivartala- nításban látja, ebben nagy segítsé­get nyújt dr. Mag Gyula és dr. Horsa Ottó, akik vállalták, hogy kedvezményesen elvégzik az ala­pítványtól befogadott állatokon a műtétet. Jelentkezni a Gazdikereső Közhasznú Alapít­ványnál lehet, a 32/311-840-es sal­gótarjáni telefonszámon. CSUBERDA JUDIT Magyar vagyok-e Magyarországon? Elmondom, hogy 77 éves vagyok és Magyarországon, Salgótarján­ban születtem. Tagja vagyok a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének és Nemzeti ellenálló oklevéllel tüntettek ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom