Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-22 / 45. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASAG 2001. február 22., csütörtök Az agrárprogramban az egyik legfontosabb elem a me­zőgazdaságban dolgozó sze­mélyiség sokoldalú fejlesztése (egy-két világnyelven kommu­nikációs képesség, több szak­mához értés, rugalmas alkal­mazkodóképesség az állandó­an változó munkaerőpiac igé­nyeihez, multifunkcionális vi­déki életmód, szemléletmód kialakítása) kellene, hogy sze­repeljen. Magyarországon a földtulaj­donnal kapcsolatos kérdések nem rendezettek. A különbö­ző tulajdonok (magán, állami, egyházi, szövetkezeti, önkor­mányzati) számára még min­dig nem biztosított az esély- egyenlőség, a korrekt verseny­helyzet. A földtulajdon pontos nyilvántartása, használója és a tulajdonosa szerint naprakész kimutatás még nem készült el. Pontos és hiteles regisztráció nélkül nehéz a nemzeti agrár- program elkészítése, de ebből adódóan az EU-csatlakozási tárgyalások során gondjaink is lehetnek. A nemzeti agrárprogramban az állam szerepét egyértelmű­en meg kell határozni. A ter­melés és a piac egyensúlyának biztosításából az állam nem vonulhat ki. A mezőgazdasági termelés és a tartós piac bizto­sítása érdekében államilag fi­nanszírozott és ellenőrzött banki, pénzügyi rendszerek létrehozása elkerülhetetlen. Ahol az állam ezt nem teszi meg, ott a válságok (elsősor­ban túltermelési) és a mező- gazdasági termékek, áruk hiá­nya ciklikus jelleggel folyama­tosan újratermelődnek. Az ag­rárprogramban rögzíteni indo­kolt, hogy a korszerű mező- gazdasági termeléshez optimá­lis üzemméretek kialakítása nélkülözhetetlen. A tudomány és az agrotechnika fejlődése révén az optimális termelési üzemméretek változnak. Opti­mális üzemméretek alatt gaz­FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 2001. február 5-től BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötésűdé Évss kamst, 1M Ft felett (%) (EBKM) 1 hót 5,750 (5,831 2-3 hét 7,250 (7.35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3hó 8,000 (8,11) 6hó 7,750 (7,86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2.05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50ER-5MFI 5-10 MFt 10 MFt lelett Lekötési tói éves kamat (%)EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 9,500 (9,63) 9,875 (10,01) 10,250 (10,39) 3 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 6 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 12 hó 7,750 (7,86) 8,125 (8,24) 8,500 (8,62) Lejárai előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjáva! megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: *VM kamatra EBKM 0-100 E Ft-ig 2,500 2,56/2,56 100EFM MFt 3,000 3,08/3,08 1 MFt felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft-1 M Ft 6,500 6,79 1 MFt felett 9,500 10,07 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 1 hónap 9,600 9,73 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2003 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (>.) EHM' 1 hónap 9,750 9,75 3 hónap 8,500 8,50 6 hónap 8,500 8,50 12 hónap 8,000 8,00 'Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezóek. HITELEK Érvényes: 2001. február 15-től Magánszemélyek részére éves kamat (%) Folyószámlahitei 20,00 THM: 22.67-29,34%' l évre, hó végi kamatfizetéssel Betétőrző hitel 15,00 THM Betétőrző hitelnél: 16,51% 1 évre, 300.000 Ft-ra, negyedéves kamatfizetéssel Betétőrző folyószámlahitelnél: 16,31-16,73% 1 évre hó végi kamatfizetéssel Lombardhitel 18,00 THM: 20,821 évre, negyedéves kamatfizetéssel Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamata 16,00- egyéb célú hitel kamata 18,00 THM: 20,54-24,61%, 1-10 éves futamidőre CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 10,90 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,48-40,58%, 1-5 éves futamidőre Évm kimatlS) HUF prime rate 13,25 CIB^06 40 242 242 A BANCA COMMERCIALE (TAUANA-CSOPORT TAGJA Csatlakozásra várva... Hogyan tovább magyar mezőgazdaság? (2.) daságos termelés és tevékeny­ség nehezen képzelhető el. A magyarországi termelési üzemméretek többségében tá­vol állnak az optimális üzem­méretektől. A nemzeti agrárprogramban meghatározó jelentőségű kell, hogy legyen a korszerű agrár­kutatás és agrároktatás. A ma­gyar agrárkutatás és -oktatás az agrárszakember-képzés eu­rópai uniós mércével mérve ki­állta és még most is kiállja az összehasonlítás próbáját. Ez felmérhetetlen nemzeti érték és szellemi bázis, tudományos kapacitás. Ezért az állam ezek­ről a területekről sem vonulhat ki, sőt a mezőgazdasági kuta­tóintézeteket, az agrár-felsőok­tatást és agrárszakember-kép­zést kiemelt állami támogatás­ban szükséges részesíteni. Az agrárprogramnak azt is tartalmaznia kell, hogy szö­vetkezés nélkül fejlett mező- gazdaság a világon sehol sem működik. Az Európai Unióhoz szervesen hozzátartoznak a mezőgazdasági termelők ön- szerveződő és az agrárszabá­lyozáson belül kiemelkedő mértékben támogatott érdek- érvényesítő szövetkezések, amelyek többségükben terme­lői érdekeltségű élelmiszer-fel­dolgozók és nagykereskedelmi szervezetek, (ilyenek például vágóhidak, tejfeldolgozók, hű­tőházak vagy aukciós piacok). Dániában például két tejfeldol­gozó és öt vágóhíd adja az or­szág összes termelését. Ma­gyarországon az agrárterme­lésben résztvevőknek nincs ér­dekérvényesítő lehetőségük. A termelők nem rendelkeznek valós piaci információkkal, de a piaci kockázat hátrányainak többsége visszahárul rájuk, miközben a jövedelem elosz­tására nincs hatásuk. A ma­gyar agrárfejlődés és az EU- csatlakozás érdekében új és korszerű szövetkezeti törvény mielőbbi megalkotása egyik legfontosabb nemzed érdek és mielőbb megoldandó parla­menti feladat is. Az új típusú szövetkezések (a termeléstől a feldolgozáson át a végértékesí­tésig) szervezéséhez és azok hálózati rendszerének kiépíté­séhez és fejlesztéséhez (a ver­tikális integráció létrehozásá­hoz) az állami segítség nélkü­lözhetetlen. Az állami gyorsító segítség­re nagy szükség van, hiszen a termékpályás szövetkezések (vertikális integráció) kiépíté­séhez nemzeti agrárintézmé­nyek hiányoznak. Például minden uniós országban mű­ködik önálló, napi pártpolitiká­tól mentes, nonprofit jellegű szövetkezetszervező szolgálat. A valódi érdekek és érdek­mechanizmusok alapján létre­jött és létrejövő szövetkezé­sekről, működésük legfonto­sabb alapelveiről, a szövetke­zetek fejlesztésének új útjairól széles körű, hiteles informáci­ókat kell eljuttatni a lakosság legszélesebb rétegeihez, külö­nösen a mezőgazdaságban és a mezőgazdaságból megélni szándékozókhoz. A szövetkezetek szerepére vonatkozó korábbi szemlélet- mód és gyakorlat koncepcio­nális megváltoztatásáról van szó, amely csak következetes, tényekre alapozott, meggyőző munka révén érhető el. Az európai uniós támogatá­si rendszerhez is illeszkedő, optimális termelési üzemmé­retekben dolgozó új típusú szövetkezeti gazdaságok létre­hozását kell állami eszközök­kel is segíteni, amelyekben a vállalati szintű gazdálkodást magasan kvalifikált szakem­berek irányítják. A szövetkezés kereteiben a termelők egyéni vállalkozásai mindvégig megőrzik szerve­zeti önállóságukat, s a szövet­kezeti vállalkozás mindig üzemszervezési vagy piaci előnyök megszerzéséért fo­lyik, a tagok önálló vállalkozá­sának, vállalkozási sikeressé­gének előmozdítása érdeké­ben, vagyis költségeiket meg­haladó árbevétel biztosításá­ért. Magyarország jelenlegi helyzetében, a világpiaci és a hazai élesedő piaci viszonyok között, amikor nemcsak az árutermelés és kereskedelem, hanem a pénzpiac is rendkí­vül erősen globalizálódott, a mezőgazdaságban dolgozók részére a szövetkezés az egyé­ni, a családi és nemzeti talpon maradásunk egyik záloga is. Az új típusú szövetkezések létrehozásában és működésé­nek kezdeti szakaszában reáli­san számolni kell az érintettek körében újratermelődő biza­lom és önbizalom hiányával, a rossz tapasztalatokkal, a tájé­kozatlansággal, a kiszolgálta­tottsággal és félrevezetéssel is. Ezek leküzdése nem kevés időt, energiát és türelmet igé­nyel. A nemzeti agrárprogram a folyamatos technikai és tech­nológiai megújulást, a mező- gazdasági termelésben és élel­miszer-feldolgozásban világo­san meg kell, hogy fogalmaz­za. Korszerű mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldol­gozás elképzelhetetlen a tudo­mány, a technika és a techno­lógia újabb és újabb eredmé­nyeinek felhasználása nélkül. Elavult gépekkel, berendezé­sekkel versenyképes terméke­ket nehéz előállítani. A terme­lési eszközök, technológiák folyamatos korszerűsítéséhez kiszámítható állami gazdaság- politika és állami anyagi forrá­sok szükségesek. A korszerű­sítés valamennyi terhét nem lehet a termelésre rárakni. Át­gondolt, szakmailag és pénz­ügyileg megalapozott, mini­mum középtávban gondolko­dó, a mezőgazdasági termelés és feldolgozás egészét érintő gépi, technikai és technológiai nemzeti megújulási program mielőbbi kidolgozása és meg­valósítása - az EU-csatlakozás időpontjának ismerete nélkül is - mielőbb indokolt. A nemzeti agrárprogram­ban arról is egyértelműen szólni kell, hogy a korszerű, modern, magyar mezőgazda­sághoz a jómódú, a sokoldalú­an művelt, új életminőséggel rendelkező mezőgazdasági dolgozók, parasztok is hozzá­tartoznak. Folyamatosan fejlő­dő, virágzó mezőgazdaságot nem lehet szegény, nélkülöző, állandóan létbizonytalanság­ban, romló életszínvonalon élő parasztsággal létrehozni. Kiemelt feladat a mezőgazda­ságban dolgozók általános és szakmai műveltségének (anyanyelv, két világnyelven kommunikációs képesség, matematika, számítástechni­ka, testnevelés területén mi­nőségi előrehaladás) állandó emelése, a termeléshez, a gaz­dálkodáshoz, a kereskedelmi és szolgáltató tevékenység­hez, a közösségi élet szabá­lyaihoz szükséges ismeretek folyamatos biztosítása. A nemzeti agrárprogram­ban megkerülhetetlen a köz- és vagyoni biztonság kérdés­köre. A tulajdon szentségéről jelenleg kialakított felfogás, a jogi és társadalmi valóság tart­hatatlan! A tulajdont meg kell védeni, függetlenül attól, hogy az állami, személyi, önkor­mányzati, egyházi stb. Ezt a feladatot az államnak kell el­látnia. A „megélhetési bűnö­zés” elfogadhatatlan. Nemzeti agrárprogram ki­dolgozása és folyamatos kor­szerűsítése önálló tudomány, amely nem lehet egy párt, vagy pártok politikájának szolgálóleánya, nem egyenlő a pártok agrárpolitikájának összeépítésével, összefésülé­sével. Az sem lenne jó, ha a hatalmi pozíciók megszerzé­séért folytatott harc eszközévé válna. Tekintettel arra, hogy a nemzeti agrárprogram tudo­mányosan megalapozott tevé­kenység eredményeként jö­het létre, ezért tudományos módszerekkel és eszközök­kel, igényesen kimunkált, a rendelkező alapelveket és döntési alternatívákat is kíná­ló, továbbá a tudomány más területeinek eredményeit is magába integráló, önálló és független alkotás kellene, hogy legyen. Ebben a munká­ban meghatározó jelentősé­get kellene, hogy kapjanak a Magyar Tudományos Akadé­mia, az agrár-felsőoktatás és a tudományos kutatóközpon­tok. A politikai pártoknak pe­dig azon kellene versengeni­ük, hogy a nemzeti agrár- programból melyikük tud többet és mind eredménye­sebben a gyakorlatban meg­valósítani. kandidátus, agrártörténész Segítséget sürget a kamara Megvizsgálták a minimálbér emeléséből keletkezett gondokat A minimálbér-emelés miatti többletteher kompenzálására javaslatcsomagot készített a kormány számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - jelentette be tegnap Parragh László, a szervezet elnöke. A javas­lat azon a felmérésen alapul, amelyet a ka­mara négy megyében végzett a bevezetés óta eltelt másfél hónap tapasztalatairól. ________________Budapest _______________ A z MKI a felmérés során összességében megál­lapította, hogy a minimálbér-emelés nem oko­zott feloldhatatlan feszültségeket a gazdaság­ban, s azok a pesszimista várakozások, amelyek e gazdaságpolitikai lépéssel kapcsolatban koráb­ban hangsúlyt kaptak, nem igazolódtak be - mondta az elnök. Megállapítható ugyanakkor, hogy a gazdaság egyes területein bizonyos ága­zatokhoz és foglalkoztatási létszámhoz kötötten nehézségek jelentek meg. A főbb feszültségpontok a mikro- és kisvállal­kozási szektorban jelentkeznek, illetve az egyes élőmunka-igényes ágazatokban, az elmaradott térségekben foglalkoztatottaknál tapasztalha­tók. Gondokat jeleztek a textil- és bőriparban azon munkaadóknál, akik a foglalkoztatottak létszámának megtartását, bővítését korábban munkahelyteremtő pályázati feltételként vállal­ták. A megállapítások alapján a kamara javaslatot tesz a gazdasági miniszternek arra, hogy a mi­nisztériummal közös munkacsoport tekintse át a vállalkozások helyzetét, és tegyen javaslatot a problémák kezelésére. A kamara olyan szabá­lyozás bevezetését ajánlja, amely a térségi, az iparági és a foglalkoztatottsági létszám alapján tesz különbséget, de bizonyos értelemben támo­gatja a csökkentett munkaképességű dolgozók foglalkoztatását. A támogatás forrása a Munka­erő-piaci Alap foglalkoztatási kerete lehetne, amelyből a többletköltségek arányában vissza­térítést igényelhetnének a vállalkozók - hangsú­lyozta Parragh László. A kamara szerint ehhez a jogszabályi háttér is adott, így nem kellene az alap miatt a költségvetést módosítani. Ä javaslatot még tegnap eljuttatták a kor- mányfőhöz és a gazdasági miniszterhez. istsi Nem elég jól főzni Előírják a melegítés, a mixelés, a takarítás módját is Legalább negyvenötezer vendéglátóhely konyhai technológi­áját kell „felzárkóztatni” az uniós elvárásokhoz. Az élelmi- szerbiztonsági rendszert jövő januárban vezetik be hazánk­ban, ám sok melegkonyhás és büfés egyáltalán nincs tisztá­ban azzal, milyen követelményeknek kellene megfelelnie. _________Budapest_________- Miskolc és Kassa között alig akad olyan vendéglő, ahová nyugodt szívvel beengedném a gyerekei­met - vélekedett lapunknak Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekkép­viseleti Szövetségének ügyvezető elnöke. - Ugyanis a vidéki meleg­konyháknak, büféknek legfeljebb az öt százaléka felel meg az Euró­pai Unióban kötelező HACCP élel­miszerbiztonsági előírásoknak. Nem jobb az arány egyébként a fő­város éttermeiben sem, alig har­maduk felel meg az elvárásnak. Az említett uniós norma az éte­lek, nyersanyagok kezelésének, melegítésének, mixelésének, fa­gyasztásának módját szabja meg. Előírja a korszerű konyhai techno­lógiák alkalmazását, de kiterjed a takarítás formáira is, s kötelezővé teszi például a mosogatógép hasz­nálatát. Említhetjük az előkészítő helyiség biztosításának szüksé­gességét éppúgy, mint a higiénés, tisztálkodási lehetőségek meg­teremtését.- Legalább 45 ezer vendéglőst, étteremtulajdonost, büfést érint a változtatás. Többségük egyáltalán nincs tisztában azzal, milyen elvá­rásoknak kell megfelelni. Együtt­működési megállapodást kötöttünk egy angol cég magyarországi inté­zetével, s közösen indítunk tanfo­lyamokat. A kétnapos képzés 58 ezer forintba kerül. A felkészülésre a Széchenyi tervben 50 százalékos, vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni. Az átállás költségei egy lángossü- tőnél 60-80 ezer forintba kerülhet­nek, a nagyobb konyháknál ez az összeg akár az 1 millió forintot is el­érheti . ■ Döntöttek a támogatásokról _________Budapest_________ A kormány kedden elfogad­ta a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium által beterjesztett 2001. évi agrártámogatási rendeletet. Az agrárszabályozás hama­rosan életbe lép. Az agrártárca a Pénzügyminiszté­rium jóváhagyásával az idén ösz- szesen 191 milliárd forinttal gaz­dálkodhat, szemben a tavalyi 148,2 milliárddal. Piacra jutási, ag­rártermelési és beruházási támo­gatásra összesen 173,2 milliárd áll rendelkezésre. Ebből januárban _______flGBARTfllWOG ATflSOK __ ( milliárd forint) Összeg Termelési 86 Piacra jutási 37 Beruházási 68+(28-30 SAPARD) Összesen__________________191_ 25 milliárd forintot, a keret 14,4 százalékát már elköltött. A támogatások között az idén a korábbinál nagyobb szerepet kap­nak azok a hosszú távú agrárgaz­dasági fejlesztési programok, amelyeket az FVM a kormány egyetértésével tervez megvalósíta­ni, illetve amelyekre a kormány- szintű megállapodásnak megfele­lően a tárca számára költségvetési többletforrásokat kell biztosítani. A most elfogadott szabályozás szerint beruházásokra a tavalyi­nak mintegy a két és félszerese: 68 milliárd, földalapú normatív tá­mogatásra 18 milliárd forint, állat- tenyésztésre 4,8 milliárd, biológiai alapokra 1 milliárd forint jut. A minőségi támogatások körébe visszakerült a sertés- és baromfi után igényelhető kompenzáció. A tavalyihoz képest például emelkedik a normatív földalapú támogatások egy hektárra jutó összege. A beruházási támogatá­sok közül pedig nő az állami hoz­zájárulás a mezőgazdasági gépek lízingeléséhez, ennek mértéke ----- egyenlő a gépvásárlási tá­mogatás 30 százalékával. A z állattenyésztési támo­gatások körében az eddigi­nél nagyobb mértékben do­tálja a tárca az anyajuhvá­sárlást. Ettől az évtől kezdve az FVM-nek kell állnia az állami ga­ranciával nyújtott hitelek költség- vetési beváltásából adódó terhe­ket. Ennek összege az idén 20 mil­liárd forintra tehető. Ezen felül számítani lehet 26-28 milliárd fo­rint SAPARD-támogatásra is, amit majd a fejlesztések területén tud­nak a gazdálkodók felhasználni.- UG­Zavar a tőzsdén Veszprém Zwack Péter szerint az erős ál­lami beleszólás zavart okoz a külföldi befektetők körében, és ez érezteti hatását a tőzsdén is - a Szabaddemokraták Szövet­ségének országos ügyvivője en­nek a véleményének szerdán Veszprémben, a szabaddemok­raták sajtótájékoztatóján adott hangot.- A Mól és a Borsodchem ese­tében tapasztalható állami befo­lyásolás tovább csökkentheti a külföldi befektetők érdeklődését - mondta. A nagyvállalkozó bí­rálta a Széchenyi tervet, amely­nél szerinte a „kasszák felülről nyitottak”. Hozzátette: megítélé­se szerint nem lehet tudni, hogy mennyi az elosztható pénz, és nem ismertek a pályázatokat el­bíráló bizottságok és a kritériu­mok sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom