Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-02 / 28. szám

Fogy és öregszik a lakosság Kevesebb élveszületés, magas halálozási arány megyénkben Az elmúlt évtizedben folytatódott a kedvezőtlen népesedési folya­mat megyénkben, s 2000. január elsején 216 538-an éltünk itt, 9200-zal kevesebben, mint 1990-ben. Mérséklődött a fiatalok és növekedett az idősek lélekszáma, ennek következtében az örege­dési index 70,2-ről 91,9 százalékra emelkedett. A korösszetétel romlását mutatja, hogy minden harmadik nógrádi nyugdíjas. Fogy és öregszik Nógrád me­gye lakossága - röviden így jelle­mezhetnénk a már régebben tartó negatív népesedési folyamatot. Szőkébb pátriánkban 2000. janu­ár elsején 216 538-an éltünk, 9200- zal, 4,1 százalékkal kevesebben, mint kilenc évvel ezelőtt. (Orszá­gosan ennél kevésbé, 3 százalék­kal mérséklődött a népesség.) Csökkent a fiatalok és növekedett az idősek száma, így az öregedési index - vagyis a 64 éven felüliek­nek a 15 éven aluliakhoz viszonyí­tott aránya - 70,2-ről 91,9 száza­lékra emelkedett kilenc év alatt. (A hazai átlag 85,5 százalék volt). Jól mutatja a korösszetétel romlását, hogy minden harmadik nógrádi nyugdíjas.- Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban 72761-en részesültek 2000. januárjában megyénkben - tájékoztatott dr. Danyi Sándor, a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója. - Vagyis a lakosság 33,7 százaléka nyugdí­jas. Ez az arány meghaladja a 31,3 százalékos országos átlagot. A múlt évben 8110-en mentek nyugdíjba Nógrádban, ez több mint 11 százalékos növekedést je­lent az előző évhez képest. A leg­többen, 11029-en 1996-ban mene­kültek a megváltó nyugdíjba, ami­kor is „tombolt” nálunk a munka- nélküliség. Az előnyugdíj meg­szűnésének és a nyugdíjkorhatár felemelésének tudható be, hogy mérséklődött a nyugdíjba vonulók .száma. A nyugdíjasoknak a lakónépes­ségen belüli aránya igen változó a megyén belül. A lakosság több mint kétharmada volt nyugdíjas 1999-ben a bátonyterenyei körzet településeinek csaknem felén, a balassagyarmati kistérség egyhar- madán. A másik végletet a rétsági kistérség jelentette, ahol a nyugdí­jasok lélekszáma csupán egy tele­pülésen haladta meg a lakosság 40 százalékát. A megye lakossága csökkené­sének több oka van. Egyrészt: ke­vesebb az élveszületés. Ezer la­kosra 1999-ben kilenc élveszüle­tés jutott Nógrádban, amely elma­rad az országostól (9,4). Ez első­sorban a gyermekvállalási kedv lanyhulásának az eredménye. Az ezer 15-49 év közötti nőre jutó élveszületések száma az 1990. évi 50,7-ről 38,1-re, tehát egynegyedé­vel mérséklődött. (Országosan 49,4-ről 37,2-re módosult.) Ezer élve szülöttből átlagosan 8,1 egy éven aluli gyermek hunyt el, amely viszont kedvezőbb az or­szágos mutatónál (8,4). Másrészt: a magas halálozási arány okolható lakosságunk mér­séklődésében. Nógrádban 1999- ben 15,7 halálozás jutott ezer la­kosra, amely 1,5-tel haladja meg a hazai átlagot. Arányát tekintve itt haltak meg a legtöbben Magyaror­szágon. A születések és a halálo­zások számának különbsége, va­gyis a természetes fogyás tehát 6,6 volt ezer lakosra vetítve, amely több a hazai átlagnál (4,8). Harmadrészt: az elvándorlások miatt is csökken megyénk népes­sége. Ennek okaként elegendő egyetlen adatot idéznünk: 2000. I-III. negyedévében Nógrádban a havi bruttó átlagkereset 62411 fo­rint volt, 20700 forinttal maradt el az országostól. A nyugdíjakban ki­sebb volt a különbség, amely első­sorban a hajdani, viszonylag ma­gas bányászfizetéseknek a követ­kezménye.- A havi átlagnyugdíj 2000 ja­nuárjában, az emelés előtt 25986 forintot tett ki megyénkben - mondta dr. Danyi Sándor. - Ez nem egészen ezer forinttal keve­sebb az országostól, amely 26908 forintra rúgott. A végére hagytunk egy elgon­dolkodtató adatot, ez pedig a szü­letéskor várható élettartam. Nos, a megyénkben napvilágot látó fi­úk 65,3, a lányok 75,5 életévre számíthatnak. A férfiak tehát az országos átlagtól tíz hónappal ke­vesebbet, míg a nők négy hónap­pal többet élnek szűkebb pátri­ánkban. ___________________ 3 0-70% leértékelés! PÉNTEKEN 20JO-IG NYITVA! TÉLI VÁSÁR! A )3«(r 4990 Ft ><Ft 9990 Ft IZÚcCFt 1 *)00 Ft ^s9f(Ft 2 990 Ft 2290 Ft 4 790 Ft 3íöe£Ft 7190 Ft HÉTVÉGI EXTRA AJÁNLAT, AMÍG A KÉSZLET TART! ÖNNEK MÄR VAN SUPERSHOP TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁJA?! MUNKATÁRSAINK AJÁNLJÁK! Gyerek dzseki Női autóskabát Férfi dzseki Női és férfi hótaposók Gyerek hótaposók Férfi bőrbakancsok Női bőrcsizmák Áthangolt generáció Kortünet, más igény, új szemlélet megyeszerte A közösségi élet iránt egyre érdeklődőbbek a Nógrád me­gyében élő idősek. Ezt a meg­állapítást azon országos, illet­ve régiós kulturális rendezvé­nyek szervezői fogalmazták meg, akik arról győződtek meg, hogy szűkebb pátriánk hagyományőrzésben jeleskedő fellépőinek, versenyzőinek többsége nyugdíjaskorú. Ter­mészetesen ezt csak megerő­síthetik a nógrádi népműve­lők, programfelelősök: jóval aktívabbak, tevékenyebbek a mostani hatvan-hetvenesek, falun és városon részvételük­kel működnek az öntevékeny dalkörök, kórusok. Gyakori az is, hogy csak hatvan éven felü­liek tagjai ezeknek, részben azért, mert körükből, igényük­re is szerveződtek közösségek. Ez persze csak az érem egyik oldala, az érintettek többsége ugyanis sohasem titkolja, hogy szívesen látnának maguk kö­zött fiatalokat is, csakhogy a rábeszélés többnyire hatásta­lan, a tizen-huszon évesek, a középgeneráció képviselőinek igénye ritkán találkozik az idő­sekével. Kivételek természete­sen vannak, a hagyományőr­zésben kiemelkedőbb eredmé­nyeket felmutató együttesek, csoportok elérték, hogy a fiata­lok felismerjék ennek a fogla­latosságnak az értékeit, s - utánpótláscsoportokban - kö­vetik az idősebbek példáját. (Megyénk városait, de például Bujákot, Mihálygergét, Rimó- cot is itt említhetnénk.) A nyugdíjas-korosztály akti- vizálhatósága kapcsán min­denképpen meg kell jegyezni, hogy a művelődési házak oda­figyelnek, s több, kifejezetten nekik szóló rendezvényeket szerveznek, másrészt jól érzé­kelhető az olyan kampányok­nak (idősek éve, napja) a hatá­sa, amelyek a generációk ösz- szefogására, egyebek mellett arra buzdítanak, hogy az idő­sek kapjanak nagyobb szerepet a családban, társadalomban: a fiatalok, középkorúak építse­nek a tapasztalataikra, tudá­sukra, a hétköznapokban igénybe. vehető segítségükre. Az utóbbi kortünethez kapcso­landó, hiszen egyértelmű, hogy öregszik a világ. _________________________iS-tl Á rverés az árvízkárosultakért Az árvízkárosultak megsegítésére könyvárve­rést tart a Magyar Vöröskereszt szombaton dél­előtt budapesti székházában - tájékoztatta Mor­zsányi Éva, a humanitárius szervezet főtitkára a távirati irodát. A jótékonysági aukción több mint kétszáz régi magyar és külföldi könyv, újság, fo­lyóirat, térkép kerül kalapács alá, egy gyűjtő fel­ajánlásából. Az árverés bevételéből a tervek sze­rint Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Heves me­gye árvízkárosultjainak juttatnak adományokat. Emlékek postásvárás közben ét nappal Bözsi néni nyug­K 'díjazását követően meg­szűntették a gyárnál azt a részleget, ahol ő is dolgo­zott. Senki se gondoljon valami­lyen fotelos irodára, vagy modem gépekkel teU üzemre. Neki mind­ebből egyik sem jutott. Az a rész1 leg, ahol ő dolgozta le a csaknem negyven évet, az alagsorban he­lyezkedett el. S ez nem voü más, mint a minőségellenőrzési osz­tálynak egy előkészítő műhelye. Az itt dolgozók készítették elő azokat a próbadarabokat, ame­lyeket különféle vizsgálatoknak vetettek alá, hogy megállapítsák, alkalmasak-e a meghatározott termékek gyártására. Immár nyugdíjas szereplőnk valamikor, réges-régen bitang szerencsével jutott be ide. A szerencse nagyon is szüksé­ges vök itt egy beosztás elnyerésé­hez, mert ezen a részlegen csak olyan dolgozhatott, akinek vala­melyik felsőbb emeleten vök a só- gora-komája. Vagy valamilyen kü­lönleges képességgel emelkedett ki az átlagtömegből Bözsi néni sze­gény családba született, ötödik­nek. Igaz, hogy az első négy fiú vök, s őt talán nem is számolták, mén az ő vidékükön a lány nem gyerek, csak lány. Mindebből kö­vetkezett, hogy egykoron a fiatal Bözsinek valamilyen módon elő­ször azon kellett ügyeskednie, hogy bejusson a gyárba. Vagyis munkát kellett kapnia. Ezzel sze­rencséje vök, mert éppen a leg­jobbkor kilincsek munka után. A gyár egyik korpulens alkatú dön­tési jogú munkatársának megtet­szett a szemrevaló fiatal lányka. Kedvtelve cirógatta a tekintetével, s amikor éppen el akarták utasíta­ni, odaszólt 'az ügyintézőnek, hogy a lányt felveszik. Az ügyintéző nem szók, csak bólintott és feljegyezte az adatait. Percek alatt közölték vele a be­osztását, miszerint az ő feladata lesz az előkészítő műhely rend­ben tartása. S ez nem állt más­ból, mint naponta kétszer felön­tözni vízzel a koszos betonpad­lót, összesöpömi a fémhulladé­kot, meg a szemetet, s különrak­ni ezeket egy tárolóba, ahonnan akkor vitték el, amikor megtelt. Bözsike élete abból állt, hogy hajnalban elsőként jelent meg a műhelyben, tette a dolgát és a műszak végén utolsóként távo­zott. Tizenketten dolgoztak itt, jó­részt idősebb, családos emberek. Közöttük ő vök a Valaki. Bármi történt is, Bözsi vök az, akinek pattanni kellett és végrehajtani, amivel megbízták. Ezzel nem is vök baj, szívesen tette, s arról áb­rándozott, hogy előbb-utóbb ő is valamelyik gép mellé állhat és a masina azt teszi, amit ő paran­csol neki. A kövérkés, mindig izzadt arcú Tótosi urat, akinek voltaképpen a szerencséjét köszönhette, a felvéte­le óta alig látta. Nem mintha kí­váncsi lett volna rá, de mégis. Egy­szer azonban betévedt a műhely­be, mert amikor felnézett a sze­méthordás közben tekintete talál­kozott az ajtón éppen belépő férfi­éval Az végigment a gépek mel­lett, utasításokat adott, közben a lányt figyeke. Amikor a férfi el­ment mellette alaposan megtapo­gatta a lányka feszes fenekét. özsi nagyon megijedt, ott­ß hon azonban nem mert szólni, mert fék, hogy a ré­szeges apja ráfogja, hogy hazudik és megveri. Szerencséje vök, mert a jelenetet látta Géza bácsi, a műhely legjobb esztergá­lyosa. A jó negyvenes férfi a lát­ványra nagyon haragos lett, de erőt vett magán, s amikor meg­szólalt a reggelit jelző kolomp, Bözsit magához intve félrevonul­tak az egyik sarokba. A szép szőke lányka soha nem felejtette el azt a beszélgetést. Em­lékezett rá akkor is, amikor Géza bácsi sírjára a többiekkel ő is le­tette a virágjait. A beszélgetéstől kezdve megváltozott a a magatar­tása A félelme is elmúlt. Géza bácsi mindig szemmel tartotta. Mindig magyarázott neki, s ráve­zette sok olyan tapasztalatra, amelyeket csak kevesen ismertek. Úgy bánt vele, mintha csak a sa­ját gyereke lett volna. S amikor Bözsi jó eredménnyel elvégezte az előírt iskolát, s megfejeke még tu­dását szakmai tanfolyammal is Géza bácsi egyik műszak után meghívta a gyár melletti eszpres­szóba. Géza bácsi nagyfröccsöt kért, neki meg üdítőt. Fél órát töltöttek a presszó egyik sarkában, ahol a rövid idő alatt többet megtudott az egyébként zárkózott embertől, mint az ekek években. Szótlanul hallgatta Géza bá­csi életének történetét, amelyet két esemény határozott meg. Az egyik a fiának a korai halála, majd a válása a feleségétől. Az egyik eset a lelkét törte meg, a másik pedig a szívét. Többet nem mondott erről, csak a ténye­ket, az okokról nem beszék. Bö­zsi másoktól tudta meg, hogy a gyereket hirtelen támadt beteg­ség vitte el, az asszony pedig megcsalta férjét, aki különösen a fiú halála után a munkájába te­metkezett. Beszékék azt is, hogy Géza bácsi szép szőke felesége csalfa nőszemély vök, aki jobban ked­velte az enyelgést, mint a na­gyobb fegyelmet követelő családi életet. Egy alkalommal, amikor Géza bácsi másfél műszak után ballagott haza, az asszonynál ott találta gyár egyik alkalmazott­ját. Nem tört ki, higgadtan kiuta­sította, s az eset után csak akkor állt szóba a feleségével, ha mu­száj volt. Bözsi néni kinézett a konyha­ablakon, amellyel szemben ma­gasodott a gyár. A fal mögött hú­zódik a régi műhely, ahol ő is el- töltötte az életét. Sok ezer napot. Sosem számolta össze, de talán tízezer is lehet. Roppant nagy szám, s mégis úgy emlékszik rá, mintha az egész egyetlen nagy műszak lett volna. A reggeli du­daszótól a délutáni jelzésig. Leük a az öreg hokedlira, ke­zét ráfektette az asztalt borító műanyag abroszra. Töprengve nézte megdagadt ujjait. Valami­kor bűvészt megszégyenítő moz­dulatokkal varázsolt a megmun- kálatlan acéldarabból ezredmil- limétemyi pontosságú mintada­rabokat. csengetés hozta vissza a A hirtelen rászakadt múlt­ból. Nem is értette mi tör­tént vele, hiszen a postást várta már nagyon. Most hozta az első megemelt nyugdíjat. PADÁR ANDRÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom