Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-17 / 41. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M 0 Z A I K 2001. FEBRUÁR 17., SZOMBAT MiUenniumi históriák < VVJ * Névtelen jegyző Irodalmunk legtitokzatosabb szerzője, aki magát „Anony­mus Belac regis notarius"- nak nevezi. II. vagy 111. Béla király jegyzőjének nevéből csak annak kezdőbetűjét, a „P”-t jelöli meg. Talán Péter esztergomi (óbu dai?) prépost­tal azonosít­dalból áll és azt a Magyar Nem­zeti Múzeum őrzi. Szerzőjét Li­geti Miklósnak, az ismeretlen­ségre utaló, a budapesti Városli­getben álló szobra örökítette meg. Bosznia meghódítása Egyik legnagyobb királyunk, Kálmán után zavaros idők következtek. A gyenge kezű II. István szakadatlanul hábo­rúskodott, melyek so­rán a Velencével vívott háborúban elvesz­tette Dalmáciát. 1116-ban ki­tört di gyűlésen II. Béla kíméletlenül számolt le a főúri ellenzékkel. Uralkodása sikeresnek mond­ható, hiszen 1132-ben a Sajó melletti csatában legyőzte Bő- riszt (Könyves Kálmán állítóla­gos fiát), 1136-ban -elfoglalta Boszniát és felvette a „Ráma ki­rálya” címet. Utóda a tizenegy éves fia, 11. Géza lett (1141-1161), aki helyett anyjá­nak testvére, Belos herceg kiváló államférfiúi bölcsességgel és eréllyel kormányzott. Trónviszályok, a Halotti beszéd II. Géza fiára, III. Istvánra (1162-1172) hagyta a trónt és az egyre veszedelmesebb kapcso­latba került a görög birodalom császárával, Mánuellel (Szent László unokája). Behozta az országba Géza test; vérét, II. Lászlót. Ő azonban elhalálo­zott és ezért \ Mánuel, az öcs- csének IV. Istvánnak trónigé­nyét kí­vánta elis­az országot: azt az ajánlatot tet­te, hogy István öccsének, Béla hercegnek felajánlotta leányá­nak, Máriának a kezét, Bélát pe­dig a konstantinápolyi udvarban neveltette. A főurak nagy több­ségének - a főpapság akarata el­lenére - sikerült elérnie, hogy III. Béla (1172-1196) nyerje el a trónt. A XIII. század elején orszá­gunk elérte a skolasztikus kö­zépkor tetőfokát. A központi ha­talom a belső viszályok ellenére megszilárdult, maga a királyság intézménye erős, összetartó ha­talom maradt akkor is, ha a kirá­lyok nem voltak kiváló egyéni­ségek. Ebből az időből származik az első magyar nyelvű, összefüggő szöveg, a „Halotti beszéd”. A kis szónoki mű szerzője óriási nyel­vi erővel búcsúztatott el egy el­hunyt keresztény hívőt. Az Ár­pádok korából való 32 soros, 274 szóból álló nyelvemlék első sza­ha- t ó, aki 1131-1196 között élt? Műve, a „Gesta Hungarorum” a magyarok honfoglalás kori idejét írja le a tájak és nemzeti­ségi központok szerint, s ahogy közeledik István király idejéhez, megszakad a Gesta előadása (Gesta - a középkori történet- írás művészetileg kialakított for­mája), művét nevezhetjük a ma­gyar nép viselt dolgai leírásá­nak. A latin nyelvű kódex 24 ol­harc Csehországgal, 1125-ben Oroszországgal, végül a görög birodalommal. Céltalan háború­iban a magyar fegyverek nem sok dicsőséget arattak. Utóda a kegyetlenül megvakí­tott Béla lett [II. Vak Béla 1131-1141). Uralkodása azzal kezdődött, hogy a királyné bosszúra tüzelte azok ellen a fő­urak ellen, akiket ő a megvakí- tásban bűnösnek tartott. Az ara­mertetni az ország­gal. Mind­ez nem a k a d á - lyozta meg azonban abban, hogy a Szerémséget és Dal­máciát elragadja tőlünk. A trónviszályok korát III. István, illetve nagy- bátyjai, II. László és IV. István küzdelmei jelle­mezték. Az ellenkirály­ok támogatója I. Komnénosz Mánuel bi­zánci császár volt. Fáradozása azonban a trónbitorlókkal dugá­ba dőlt és ezért békés eszközök­kel kívánta magához kapcsolni A Halotti beszéd és könyörgés hasonmása vait idézzük: „Látjátok feleim szümtükkel mik vogymuk? Isa por és hamu vogymuk”. Miről beszél az írástnj ....Íí / -írti kc-dbJL Avb ÍQrS\. drAsJCKéjL tU.K^ ^tóbeáic^y " i/f'C 1 CUUAU'ßts'hs ! Jfair te clf-A­A három gyermeket nevelő édesanya levele szabályköve­tő, konvenciókhoz igazodó. Jól kiírt, határozott, biztos vo­nalvezetésű írás ez. A spon­tán, egyénített, jól olvasható szövegtömb egy lendületes, tisztelettudó, önmagát min­denkor vállaló egyént mutat. Feszített munkatempóból, túl­hajszoltságból eredő fáradékony­ságot említ levelében. Ez minden bizonnyal igaz, de kétségtelenül az is, hogy munkájával, feladat- végzésével együtt járnak a sikerek, örömök is. Ez ad erőt a nehezebb időszakok átvészelésére. A levél­író által említett kimerültség elle­nére is elmondható, hogy energiá­jával, idejével, pénzével ügyesen gazdálkodik. Erőtartalékai igen je­lentősek. Energiáját, lendületét ösztönvilága mélyéről meríti. Az írás legszembetűnőbb jel­legzetessége a felkapott, kihegye- sedő végvonal. A ferdén elrán­tott, rövid és finom, szinte tűsze­rű végvonalak csipkelődő, ékelő­dő természetet takarnak, míg az átlagosnál erősebb nyomású, magasabb elrántások vitatkozó hajlamot, kissé indulatos maga­tartást jeleznek. Túlzottan kriti­kus, s meglátásainak, észrevéte­leinek hangot is ad. Szurkálódá­sait sokan sem elfogadni, sem megszokni nem tudják, így jó né­hány ember barátságát, szerete- tét elveszítheti. Az értelem és az érzelem ter­mészetes, normális összhangban van, hiszen sem az érzelmek sza­bad áramlása, sem az értelem ko­nok fékező ereje nem zavarja meg a cselekvések természetes folyamatát. Józan gondolkodású, kiegyensúlyozott, érzelemvilága stabil. Harmóniában van nála az értelem, az akarat és az érzelem. Talán csak a már említett enervált állapotai cáfolnak rá erre, mikor is nehezen tudja megfékezni vul- kánszerűen feltörő indulatait. Tevékenysége egyaránt megfe­lel a szükségesnek és az elégsé­gesnek is. Stabilitásához nagy­mértékben hozzájárul, biztos ala­pot ad (társával való) a szeretet­teljes, boldog férfi-nő kapcsolat. Összességében megállapítható, hogy az élet minden területén igyekszik felfedezni, megragadni és kiélvezni az örömforrásokat, él­vezeti lehetőségeket. Cselekedete­iben a belső ösztönkésztetések mellett a külső értékrendszert sem téveszti szem elől. Mindezt a sza­bályozott, többnyire formahang­súlyos írástömb mutatja meg. _________________ OOP6 KRISZTINA okleveles grafológus JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Te már megint valamilyen szexuális tanácsot olvastál a női maga­zinban. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Szabó Ida Litke, Borbás V. u. 24. sz. Mai rejtvényünk meg­fejtését február 22-ig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. Síp * BÓR JELE ŐRLEMÉNY ~Y NŐI NÉV BORO­GATÁS JELZŐJE LEHET 1------------------------------------------------1 RENDŐR, BIZAL­MASAN ÜTEME­SEN KATTOG áríD __________________ V EREJ­TÉKEZŐ­t Y Y Y r 1 m áZéxKl i REVOL­VEREZ­ÍJ |(C kiá P PLÉD­J IDŐT JELZI­ANNYI MINT, RÖVIDEN JUTTAT ► SOVÁNY. DIÉTÁS ELŐADÓ. RÖVIDEN ÁRPÁD. BECÉZVE NÓTÁS KEDVŰ A FIZIKA EGYIK ÁGA RAJZOT ÁRNYAL BAI KI /I S­Y SZACHA­RIN SZERVÁLÓ ► Y Y Y Y Y NÉVELŐ ► HOZZÁ­CSATOL Y ÉPÜLET­SZÁRNY MENEKÜL­VE FUT EGYIK HÓNAP OLDAT RÉSZE ! L Y AGNUS ...; ISTEN BÁRÁNYA KRIPTON MEGÉRINT OKÉ A VÉGEIN ! Y NUGÁT­SZELET !­TOLÓGÉP, DÓZER ►Y Y ORVOS. TRÉFÁSAN ► CSIGAFAJ SEMMIKOR HITEGE­TÉS, ALTATÁS ► Y Y STRASSE. RÖVIDEN MULAT­SÁG HORONY­AMERIKAI SZABVÁNY ► SZIBÉRIAI FOLYÓ ► Y ROMÁN AUTÓJEL ► NADRÁG JELZŐJE KÉRDŐ­SZÓCSKA AFRIKAI ORSZÁG PSZT, EGY SZÓT SE ! Y HÉJAT ELTÁVOLÍT ► Y . Y elme:, agy PÁPAI KORONA L GÖRÖG BETŰ Y ANGOL FÉRFINÉV ARRA­FELÉ ! AZ AMPER JELE IDEGEN CSILLAG !­Y LAKÁJ Y ULLMANN ► VÍZILABDA OLASZ RÓBERT FÖLD­RÉSZÜNK­Y ANNO, RÖVIDEN HANGA­Y MAROS PARTJAI ! NYEREG­BE ! Y MOLIBDÉN VEGYJELE RANG- . JELZŐ UGYAN­AKKOR VISSZA: ÉNEK SZÁMÁRA SAVMA­RADÉK ! L IBOLYA­SZÍN ►Y SZÓ­TÉVESZ­TÉS Y BÁRIUM SZOLMI ^lCIÓS HANG ► Y ÓDON, RÉGI ► DE MENY­NYIRE ! SÖTÉT ALAK ... SZA­KADTÁ­BÓL ► Y AZ ELEJÉN OSON ! KÖR­MÉVEL FELSÉRT LÉTEZIK Y Y r Y KAPAR ►Y RUTÉNIUM VEGYJELE ► ZLOTY. RÖVIDEN AZ EZÜST VEGYJELE ALULRA NYÚJTÓ LONDON HATÁRAI ! SZAK­TÁRS. TRÉFÁSAN MÉTER Y BENZIN­TARTÁLY­Y h vl Y MILYEN MÓDON?­? Raf Valloné nyolcvanöt éves Nyolcvanöt éve, 1916. február 17-én született Raf (Raffaele) Valloné olasz színész. A dél-olaszországi Tropeában egy ügy­véd fiaként jött a világra. A torinói egyetemen jogot és filozó­fiát tanult, s az utóbbiból 1940-ben doktorált. Fiatal korában népszerű futballista, majd a háború után a Gazetta dél Popolo, illetve a l'Unita munkatársaként újságíró, film- és művészetkritikus, valamint sportriporter volt. Már sikeres újságíró volt, amikor a negyvenes évek végén új karriert kezdett, amely a há­ború utáni olasz filmművészet egyik legismertebb csillagává tette. A neorealista rendezők szívesen foglalkoztatták: a sö­tét hajú, markáns arcú, zömök Valloné természetes játékával és nagy drámai erejű jellemáb­rázolásával hívta fel magára a figyelmet. Első szerepét Giuseppe De Santis rendezőtől kapta, aki 1948-ban rá osztotta a Keserű rizs című filmje fősze­repét. (De Santis az olasz neo­realista filmművészet egyik is­mert alakja volt Vittorio De Sica és Roberto Rossellini, az irány­zat megteremtői mellett.) A verista hagyományokat követő mozi a piemontei rizsarató idénymunkásnők életét ábrá­zolta. A váratlan siker következ­tében Valloné nevét a közönség és a szakma is megismerte, bár a színészmesterséggel csak ezt követően kezdett el komolyan foglalkozni. Debütálását a szintén De Santis által rendezett filmek fő­szerepei követték, amelyekben a rendező a fennálló társadalmi renddel való szembenállását vitte filmre; a korrupció és az igazságtalanság ellen vívott harc lehetőségét a jó és egysze­rű emberek cselekvő tevékeny­ségében és egyesülésében látja. A Nincs béke az olajfák alatt (1949) az olasz falu társadalmi viszonyainak drámai képe, míg a Róma 11 óra (1951) című mű­vét az olasz neorealizmus egyik csúcsaként is emlegetik. A műfajra jellemző éles társa­dalombírálat apropóját itt egy - a valóságban is megtörtént - tö­megszerencsétlenség adja, amelyben állástalan gépírónők az áldozatok. Valloné ötve­nes évek elején készült filmjei közül a Pietro Germi által ren­dezett A reménység útja és a Mario Soldati által forgatott Törvényen kívüli lovag - Mandron című kalandfilm a leg­sikeresebb. Színészként főleg az igaz ügy harcosának és az el­nyomottak védelmezőjének szerepében aratott sikereket. Az ötvenes-hatvanas évekre tehető a nemzeti sztárkultusz kialakulása Olaszországban. A nők között Silvana Mangano, Gina Lollobrigida és Sophia Loren a kedvenc, míg a férfiak közül Valloné lett az egyik leg­kedveltebb filmcsillag. 1954- ben Cannes-ban „Európa leg­népszerűbb színészévé” válasz­tották, s akkoriban benne látták Olaszország legszebb férfiúját. Az ötvenes évek közepétől kop- rodukciós alkotásokban és kül­földön is sokat forgatott, ját­szott francia, angol, spanyol és amerikai rendezők munkáiban. Emlékezetes alakítást nyújtott az Émile Zola regénye nyomán készült Therese Raquin című filmben Marcel Camé rendezé­sében (1953), valamint Sophia Loren partnereként először a Dino Risi által rendezett Vénusz jegyében (1955), majd öt évvel később az Egy asszony meg a lányában, Vittorio De Sica alko­tásában. Ugyancsak 1960-ben forgatta De Santis irányításával a La garconniere-t. Ennek sike­re nyomán bízta rá Sidney Lumet az Arthur Miller drámá­ja nyomán forgatott Pillantás a hídról főszerepét (1961). Első­sorban ebben a filmben nyújtott alakítása emlékezetes, illetve az ugyanekkor készült Phaedra és az El Cid. Miller drámájában a színpadon is felejthetetlent alakított, s a világot jelentő deszkáktól később sem távolo­dott el. Legtöbbet a milánói Piccolo Teatróban lépett fel, majd nagy sikerrel szerepelt Ib­sen Solness építőmesterében 1975-ben, sőt a rendezéssel is megpróbálkozott. A színházzal azonban - lesújtó ítéletet fogal­mazva - a 90-es évek közepén szakított. A hatvanas években készült filmjei elsősorban Hollywood­hoz kapcsolódnak. Ekkor forgat­ta a Harlow-t (1965), a Nevada Smith-t (1965), a Levél a Kreml- ből-t (1970), valamint több tévé­filmet is. A 80-as és 90-es évek­ben visszatért az európai film vi­lágába, hazai és francia, vala­mint német mozikban kapott szerepet, illetve több tévéfilm résztvevője volt, amelyek közül a Michelangelo című sorozat ör­vendett a legnagyobb népszerű­ségnek a közönség körében. 1990-ben a Mario Puzo regénye nyomán készült, Francis Ford Coppola által rendezett A Ke­resztapa III. című film Lamberto bíborosa volt, míg 1991-ben a. Koltay Gábor Julianus barát című olasz-magyar koprodukcióban készült tévéfilmjében az érsek szerepét alakította. A legutóbbi munkáinak egyike a két éve for­gatott Toni című filmje. Több olasz díj mellett Ezüst Medve-díj­jal is kitüntették.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom