Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-15 / 39. szám

2001. Február 15., csütörtök HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal — KORKÉP Minden fillért kifizetnek Az egészségügyben érdekellentétekre kell számítani Budapest Nagy változások előtt áll az egészség­ügy, amelyek kap­csán komoly konf­liktusokkal, érdek- sérelmekkel is szá­molni kell. A legfon­tosabb, hogy szakmailag megalapozott döntések szü­lessenek - mondta lapunk­nak Mikola István minisz­ter a csütörtökre össze­hívott országos, ágazati érdekegyeztető fórumot megelőzően. Az érdekképviseletek által leg­inkább feszegetett kérdésről, a béremelésről szólva Mikola Ist­ván elmondta, hogy a fizetések érdemi rendezése elválasztha­tatlan az ellátórendszer teljes felülvizsgálatától. A miniszter szerint semmi alapja nincs an­nak a hírnek, amely szerint a tárcánál az idei béremelésre szánt központi forrás 10 száza­lékát visszatartanák. A költség- vetési törvénynek megfelelően a finanszírozás törvényes csator­náin, keresztül minden béreme­lésre szánt forint eljut az érin­tettekhez. A minisztérium vezetése tisz­tában van azzal, hogy a minimál­bér 40 ezer forintra tör­ténő felemelése - az érintett, alacsony jöve­delmű dolgozók igen magas száma miatt - szinte felemészti a 20 százalékos ágazati bér­emelésre szánt keretet. A miniszter bízik ab­ban, hogy az intézmények veze­tői is kellő figyelmet fordítanak arra, hogy a dolgozóik az adott intézmény lehetőségeihez mér­ten a legmagasabb bérekhez jus­sanak. A kormányzati tartalékok ter­hére várható további fizetéseme­lésekről szólva Mikola István el­árulta, hogy tavasszal születhet döntés az egészségügy helyzeté­nek javítására. A Központi Sta­tisztikai Hivatal március elejére ígért adatai alapján mérlegeli majd a kormány a bértartalékok felszabadításának lehetőségét. Az utóbbi időben a kórházi teljesítmények mintegy 6-10 szá­zalékos emelkedése miatt ugyan­csak finanszírozási nehézségek támadtak. A miniszter szerint eb­ben sajnálatos módon komoly szerepük van az ellenőrizhetet­len, csupán bevételszerzésre ki­talált diagnózisoknak, valamint az intézményekben indokolatla­nul felhalmozott „presztízs” mű­szereknek. NÉMETH ZSUZSA Hírek röviden Fegyelmi eljárás Pokol Béla (FKGP) országgyűlési képviselő fegyelmi eljárást kez­deményezett a kisgazdafrakcióban Szentgyörgyvölgyi Péter, a képviselőcsoport általános helyettes vezetője ellen. Ezt az alkot­mányügyi bizottság kisgazdaelnöke közölte szerdán. Pokol Béla álláspontja szerint Szentgyörgyvölgyi Péter megsértette a frakció­szabályzatot, amikor kedden összehívta a képviselőcsoport ülé­sét, amit a szabályzat szerint csak a frakcióvezetője jogosult megtenni. Képviselői jog Keller László szocialista parlamenti frakcióvezető-helyettes levél­ben kérte szerdán a házelnök intézkedését annak érdekében, hogy - élve képviselői jogával - haladéktalanul betekinthessen ab­ba a dokumentumba, amelyet Gyimóthy Géza kisgazda ország- gyűlési alelnök magát egy nem létező állandó bizottság elnöke­ként feltüntetve írt alá. Keller László jelzi, hogy a történteket Gyimóthy Géza a sajtón keresztül „korrekt módon” megerősítette. Kaotikus állapotok Ha a házelnök képtelen rövid időn belül az Országgyűlésben az MSZP szerint uralkodó kaotikus állapotokat megszüntetni, az el­lenzéki párt mérlegelni fogja, hogy a köztársasági elnökhöz for­dul, kérve, hogy Mádl Ferenc vesse latba tekintélyét az ügyben. Erről Vancsik Zoltán frakcióvezető-helyettes beszélt szerdán. Szerinte „az FKGP-ben kialakult káosz” átterjedt a koalícióra, és az Országgyűlés működésében is a zavar jelei mutatkoznak. Késedelmes okmányirodák Az év első hónapjában több mint 400 ezer okmányigénylés ügyé­ben járt el az ország 264 irodája, s ez a fokozott érdeklődés volt az egyik oka a késedelmeknek, márciusra azonban már teljes mértékben normalizálódik a helyzet - jelentette ki szerdán Urbán György, a BM Központi Hivatalának vezetője. Elmondta, hogy ja­nuárban az átlagos igényléseknél kétszer több érkezett be az ön- kormányzati okmányirodákhoz. Életcél lesz közalkalmazottnak lenni Áprilisig valószínűleg kifizetik a közszféra elmaradt bérkiegészítéseit Másfél éve húzódik a közalkalmazotti bérrendszer rendezése fotói europress/körmendi imre A közalkalmazotti bérek versenyszférá­hoz közeli felzárkóztatásának konkrét számairól nem született döntés, ezzel együtt előrelépésnek tartja a Miniszter- elnöki Hivatal és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) is a most egyeztetett megállapodástervezet létrejöttét. Április 1-jén minden bizonnyal kifizetésre kerülnek a köz­szféra tavaly beígért bérkiegészítései alágazatonként. Budapest A tárgyalóküldöttség megegyezésre jutott, s remélhetőleg március elején aláírásra kerül a kormány és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma közötti megálla­podás - összegezte a Stumpf István kan­celláriaminiszter hivatalában tartott, im­már másfél éve húzódó tárgyalás mostani eredményét Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára. A tervezet február végéig a kormány elé kerül, addig a SZÉF is egyeztet a szakszervezetekkel és a tanácsadó testülettel. A korábban tervezett középtávú, tehát minimum három évre szóló megállapodás a mostani elképzelések szerint csak a je­lenlegi kormányzati ciklusig terjedne, azonban létrejönne két olyan bizottság, amely 2003-ra vonatkozó terveket is meg­fogalmazna. Az egyik a közszféra bérrend­szerét venné vizsgálat alá, tekintettel az inflációs adatokra és a versenyszférához történő felzárkóztatásra, a másik bizottság pedig a KIÉT megszűnésével mintegy ága­zatközi egyeztető fórumként működne - mondta Ory. A bizottságok feladata lenne a bértábla felülvizsgálata, s a javaslatok alap­ján készülne el egy olyan törvénytervezet, amely 2002-ben kerülhetne a parlament elé. A tárgyaláson szóba került a tavalyi bérek kiegészítése is: eszerint alágaza­tonként megvizsgálják a fizetéseket, s ahol az emelés nem érte el a 13 százalékot, ott utólag kipótolnák a különbséget. Reális időpontnak április elseje látszik. A szak- szervezetek el szerették volna érni, hogy ez a 3 százalék ne egyszeri bérkiegészítés legyen, hanem beépüljön az alapbérbe. Őry Csaba elmondta, a kifizetések a koráb­bi évek gyakorlata szerint történnek. Szabó Endre, a SZÉF elnöke elmondta, a közalkalmazotti bérrendszer ma már gya­korlatilag használhatatlan. Az elfogadott kétéves költségvetés azonban keretet szab a további egyeztetéseknek. Abban ugyan megállapodtak a felek, hogy elsődleges cél a közalkalmazotti bérek felzárkóztatása a versenyszférához, ám konkrét számokról, mint amilyenek már napvilágot láttak a köztisztviselői bérek emeléséről, nem szü­letett megegyezés. Az tény, hogy a 2002- ben parlament elé kerülő törvényjavaslat már a közalkalmazottakra vonatkozóan is új életpályát és új bérrendszert fog felvázolni. Új eleme az érdekegyeztetésnek, hogy áprilisig kiépül egy olyan közös figyelő- rendszer, amely az idei béremelés tapasz­talatait beépítve követi figyelemmel a köz­szféra helyzetét és fogalmaz meg ajánláso­kat a jövőben. _________________________________________ICSERNYÁHSZKY) G yesre mehetnének a nagyszülők is A köztisztviselői törvény módosítása növelné a hivatalnokok kiszolgáltatottságát Anyagilag és erkölcsileg is megbecsült, kiszámítható, vonzó életpálya megteremtését célozza a köztisztviselői törvény módosítása. A parlamentben tegnap előterjesztett javaslatot az ellenzéki pártok nagyobbrészt élesen támadták, mond­ván: a kormányzati elképzelés megvalósulása esetén növe­kedne a hivatalnokok kiszolgáltatottsága, politikától való függése. Budapest - Parlament Az előterjesztő belügyminiszter szerint az egységes, hatékony, megbecsült köztisztviselői kar alapvető fontosságú a minisztéri­umok, közhivatalok munkája szakmai színvonalának emelésé­hez. A kormányzat elképzelése szerint a köztisztviselőknek a jö­vőben szigorúbb alkalmazási fel­tételeknek kell majd megfelelni­ük, a rendszeres továbbképzésen túl vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük. Ez lenne a korrupció- mentes közigazgatás előfeltétele. Amennyiben a törvénymódosí­tást a T. Ház megszavazza, úgy a közigazgatásban dolgozók már ebben az évben jelentős fizetés- emelésre számíthatnak. A gyerekeknek, szüleiknek és a nagymamáknak is kedvezne az a törvénymódosítás, amelyet Sel- meczi Gabriella fideszes képvise­lő terjesztett az Országgyűlés plé­numa elé. A kormánypártok által együttesen készített tervezet a nagyszülők számára is lehetővé tenné, hogy unokájuk egyéves kora után igénybe vegyék a gyer­mekgondozási segélyt. így meg­oldható lenne, hogy a bölcsődei ellátás helyett családi környezet­ben nevelkedjenek a picik, az anya ne veszítse el munkahelyét, a nagyszülő pedig aktívan bekap­csolódjon a család munkájába, életébe. A kormánypárti politi­kus adatai szerint mindezen ked­vező körülmények mellett mint­egy 180 ezer nyugdíjas korú idős ember egy részének is megoldód­na mindennapi egzisztenciális gondja. Az ellenzéki képviselők üres sikerpropagandával vádolták meg a kormányt, mondván: inkább a gyes összegét kellene megemelni azért, hogy az eredeti szándék szerint az édesanya maradhasson otthon gyermekével. Óriási viták után kerülhet a Tisztelt Ház elé a kultuszminisz­ternek az egyházakról szóló tör­vény módosítására vonatkozó ja­vaslata, amely szigorítaná a val­lási szervezetek nyilvántartásba vételét. A kormány szerint a vál­toztatás célja a vallásszabadság jogával, illetve az egyházi státus­sal való visszaélések megelőzé­se. Egyházi nyilvántartásba ve­tették magukat ugyanis olyan csoportok, amelyek elsősorban nem vallási tevékenységet foly­tatnak, hanem sokkal inkább a pénzgyűjtés a céljuk. Az egyhá­zak működését befolyásoló tör­vény módosításához a jelenlé­vő képviselők kétharmadának egyetértésére van szükség. Az el­lenzék pártjai és a kisegyházak azonban úgy vélik, hogy a meg­újított törvény alkalmat adhat a vallásszabadság korlátozására. A politikai hatalom lelkiismereti kérdésekbe való beavatkozásá­nak tartják azt is, hogy a parla­ment nemrégiben korlátozta azon egyházak körét, amelyek igazolást állíthatnak ki a szá­mukra juttatott adományokról. H. M.-W. V. Mentőöv a legszegényebbeknek Segíts magadon - és az önkormányzat, az állam is megsegít Talán nem kell félbehagyni.... fotói europress/diósi imre Budapest Tegnap keretszerződés formájában megállapodott a Szociális és Család­ügyi Minisztérium és az Országos Ta­karékpénztár, amelynek értelmében 1,4 milliárd forinttal támogatják a la­káshitelüket legalább egy éve, önhibá­jukon kívül törleszteni nem tudókat. A szociális tárca kezdeményezése nyomán a 700 millió forintos állami segítséget a hitelt nyújtó pénzintézet ugyanekkora összeggel egészítette ki, amelyből az 1989 óta lakáshi­telt felvettek kamattartozásainak visszafizeté­sét kívánják támogatni. Amint azt Harrach Péter szociális miniszter elmondta, azért csupán az 1989 után hitelhez folyamodók számára nyílik meg ez az új lehe­tőség, mert akik korábban vettek fel hiteleket, azok után a banknak állami garanciavállalása van. Hangsúlyozta: nem pénzosztásról van szó, hanem a kamattörleszté­sekben kívánnak segíteni a rászorulóknak. Ennek módja lehet a fizetés átütemezése, vagy egy részének átvállalá­sa. Azt azonban le kell szö­gezni - tette hozzá -, hogy csak azok előtt nyitott ez a rendszer, akik maguk is részt vesznek adósságaik vissza­fizetésében. Hogy mekkora az „ön­rész”, s mekkora a támogatás mértéke, erről még nem álla­podtak meg a felek, de ehhez a pénzügyi tárcának is hozzá kell szólnia. Az már bizo­nyos, hogy az a kérelmező, akinek az önkormányzata is részt vállal a tör­lesztésből, előnyt élvez az elbírálásnál. Erre azonban nem kötelezik, de még csak nem is ösztönzik a településeket. A miniszter el­mondta, várhatóan 2-3 héten belül egy eljárá­si rendet is tartalmazó dokumentumot is el­készítenek, s akkor már a fizetési, törlesztési arányok is kicsiszoltabbak lesznek, (szalókyi Betonba döngölt cementgyár Budapest A gazdasági miniszterhez fordul ma Horváth László fideszes képviselő azért, hogy Matolcsy György vesse latba befolyását, és próbálja megakadályozni a bélapát- falvai leállított cementgyár szétszerelését. Az Országgyűlés gazdasági bi­zottsága tegnap ült össze először, hogy képviselői indítványra fel­tárja a Béiapátfalvai Cementgyár privatizációja körüli visszásságo­kat. Az érintett cégek vezetőinek meghallgatása után Horváth László lapunknak elmondta: a cementgyár ügyeit feltárni szán­dékozó négy vizsgálat ellenére fennáll az a veszély, hogy a már nem működő gyárat leszerelik, s véglegesen megszűnik a 100 éves múltra visszatekintő béiapátfal­vai cementgyártás. A tulajdono­sok ezen döntését példanélküli­nek, udvariatlannak nevezte, és ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz legalább a jelenlegi álla­potok fenntartása érdekében. A bizottság egyébként több el­lentmondást is talált a meghall- gatottak nyilatkozataiban arra nézve, hogy miként jutottak a ce­mentgyár megvételéhez szüksé­ges hitelekhez. Továbbra sem tisztázódott az sem, hogy miért kellett a mindvégig nyereséges gyárat bezárni. Rejtély övezi azt is, hogy miként privatizálta a gyárat az a kft., amelyet a ma- gánosítási tender eredményhir­detése előtt két héttel alapítottak. A bizottság ellenzéki és kor­mánypárti képviselői egyetértet­tek abban, hogy az eladók, illetve az adásvételt jóváhagyók meg­hallgatására is szükség van, így a következő ülésen meghallgatnák Bőd Péter Ákost, az Antall-kor- mány ipari miniszterét is. istsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom