Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-15 / 12. szám
Sjtfeé'Ws' Száz éve született a főmérnök Az eurorégió nem csodaszer... 1 A megye műszaki életének egyik kiváló személyiségére,. Bánkon a megyei és a szlovák határ menti vállalkozók és vállalJermendy Károly főmérnökre, igazgatóra emlékeznek ma az öbkozások tartottak találkozót a minap, ahol az Ipoly és a lösüveg-gyáriak a 14 órakor kezdődő ünnepségen. (2. oldal) Neogradiensis-Eurorégió is bemutatkozott. (3. oldal) KN tső tavaszi győzelem Miskolcon megszerezte első tavaszi győzelmét a megfiatalított KNC-Fekete Sasok NB I/B-s férfi kosárlabdacsapat. Pedig a találkozó nem így indult... (7. oldal) BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2001. JANUÁR 15., HÉTFŐ XII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ÁRA: 47 FORINT ELŐFIZETVE: 35 FORINT Ha előfizet púnkra takaríthat meg. Részletes információ: 13-as mellék Emlékezés az áldozatokra Tizenhatan soha nem tértek vissza Egyházasgergére Az ünnepség első részét a községi művelődési házban tartották fotó. oócs éva Ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztek tegnap az egy- házasgergei kultúrházban, hogy a doni csata évfordulóján megemlékezzenek a II. világháború katonáiról, közöttük arról a tizenöt emberről, aki soha nem tért vissza falujába. íme a rejtélykulcsa Vendég: műgyűjtő és színész Legyen közkincs az uniós információ! Európai (uniós) információkat szolgáltató szervezetek képviselői találkoztak a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (NMRVA) inkubátorházában az elmúlt hét végén. Megbeszélésük a január 24-én, Salgótarjánban sorra kerülő tanácskozás előkészítését is szolgálta. A szakmai előkészítésen résztvevők*- a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában működő Európai Információs Központ (EIC), a salgótarjáni JLS alapítványi iskola, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), az NMRVA Európai Információs Pontja (EIP) és a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei szervezetek képviseletében jelen lévő ózdi Őrhegy Egyesület találkozójának céljai között szerepelt, hogy a szervezetek megismerjék egymás munkáját és összehangolják tevékenységeiket. A felek örömmel fogadták Sándor Ildikó ElC-vezető bejelentését, miszerint az észak-magyarországi régió valamennyi, EU-s információk terjesztésében érdekelt szervezet meghívásával január 24-én tanácskozást tartanak (Folytatás a 3. oldalon) Apor-bál a Gellértben Az elmúlt hét végén Budapesten, a Gellért Szállóban rendezték a XXI. század kezdő bálját, a Vili. Apor- bált. A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlését Betz József alelnök képviselte. _______________■ LO TTÓSZÁMOK Ötöslottó: 23, 36, 54, 55, 74 Jokerszám: 8 5 0 3 9 3 Hatoslottó: 1, 2, 4, 13,40, 43 Pótszám: 17 ■ Egyházasgerge önkormány^ zataes polgárőrsége szervezte a hősök napi megemlékezést, amelyen Egyed Rezső nyugalmazott alezredes, a polgárőrség parancsnoka arra hívta fel a figyelmet: legyen az elmúlt évezred annak mementója, hogy a történelmet az emberek alakítják. László Zoítán polgármester felidézte: az 1941. június 26-án Kassa ellen végrehajtott légitámadás, valamint a körösmezői gyorsvonatra leadott sortűz elég indok volt az akkori magyar ve- zetés«ek arra, hogy aktív résztvevője legyen a Szovjetunió elleni háborúnak. Németországhoz csatlakozva, belesodródtunk a II. világháborúba. A losonci székhelyű parancsnoksággal létrehozott 23. gyalogezredet három zászlóalj alkotta, a losonci, a balassagyarmati és a salgótarjáni. Egyházasgergéről is e zászlóaljakba sorozták be a hadköteleseket. 1942-ben megkezdődtek a gyors behívások, sorozások és kiképzések. A losonci gyalogezred katonáit júniusban vezényelték a harctérre, a Don folyóhoz. Hosszú vasúti szállítás után 300 kilométer gyalogmenet várt a katonákra, majd az ezredet azonnal az első vonalba küldték. 1943. január 12-én az oroszok megkezdték a doni áttörést. A 23. gyalogezred csapatai más egységekkel együtt a dermesztő 40 fokos hidegben napokig vívták kétségbeesett, egyenlőtlen küzdelmüket. Az ezred katonái szinte megmagyarázhatatlan elszántsággal állták, és két napig visszaverték az orosz csapatok rohamait. A körülzárt Kocsatovkáról kitörve még egyszer igazolták a gyalogezred megmaradt katonái hősiességüket, hazaszeretetüket - idézte fel Egyházasgerge polgármestere, mint ahogy azt is:- Nagyon nagy árat kellett fizetnünk ezért az értelmetlen háborúban való részvételért. A 4000 főből álló ezredből háromezer ember halt hősi halált, esett fogságba vagy tűnt el. A ma élők döbbenettel állnak e számok előtt - mondta László Zoltán, aki azt is megfogalmazta:- Együttérzünk azokkal az emberekkel, akik családtagjukat, férjüket, fiukat, édesapjukat, testvérüket veszítették el. A polgármester felolvasta az egyházasgergei elesettek neveit, akik emléke tegnap is könnyeket csalt a hozzátartozók szemébe: Fekete József, Gondos László, Kicsiny Gynía, László András, László István, László László, Gordos András, Lekkel István, Kovács József, László István, Nagy István, Gordos István, Juhász Lajos, László Ambruzs, László János, Vanya István. Az iskolások emlékező műsora után megkoszorúzták a hősi emlékművet, majd a hősök tiszteletére felajánlott szentmisén vettek részt az egyházas- gergeiek. DUOELLAI ILDIKÓ A Mikszáth Kálmán Társaság tagjai abban a kézhez kapott meghívóban, amely a január 16-ai közgyűlésre invitálta őket Salgótarjánba, a Nógrádi Történeti Múzeum dísztermébe, egy „titokkal” is kénytelenek voltak szembe nézni.. Az értesítésben ugyanis az állt, hogy a kedden 17 órakor kezdődő rendezvény programját, vendégeit a Nógrád Megyei Hűíap január 15- ei számából lehet megismerni. Nos a beígért információ a következő: a A hagyományoknak megfelelően idén is a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola rendezte meg az Implom József középiskolai helyesírási verseny Nógrád megyei fordulóját szombaton. Mint kiderült magyarul nemcsak beszélni, - ahogyan Péchy Blanka mondta -, hanem írni is nehéz, különösen helyesen. A gimnáziumi kategória nyertese Győri Zoltán (Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsény), felkészítő tanára Majsányi Lászlóné volt. Második helyezett lett Knyazoviczki Noémi (Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat), tanára Hégely Györgyné. A harmadik helyen holtverseny alakult ki Katona Réka és Lékó Veronika között. Katona Réka a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközép- iskola tanulója, tanára dr. Báliamé Hübner Judit. Lékó Veronika a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium diákja, tanára Kancsulik Attiláné. A szakközépiskolai kategóriában Horváth Zoltán (Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola, Salgótarján) szerezte meg az első helyet a versenyen. Tanára Vinczéné Járinka Magdolna. A második helyen Gonda Adrienn végzett, aki szintén a Táncsics tanulója, tanára Komódi Andrea. A harmadik lett Szűcs Ágnes (Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsény), tanára Majsányi lászlóné. közgyűlés egyik vendége Kis Ferenc műgyűjtő lesz, akivel dr. Kovács Anna irodalomtörténész, muzeológus beszélget a piacról, az árakról és egyéb tudnivalókról, a másik meghívott személyiség Horesnyi László színművész, akit dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, kandidátus, címzetes főtanácsos kérdezget majd a Madách Színház „Beszterce ostroma” című előadásának kulisszatitkairól. A továbbjutás feltétele a kategóriánkénti első helyezés, illetve továbbjut a szervező iskola legjobb tanulója is. így a február végi országos döntőben három diák képviseli majd Nógrád megyét, Győri Zoltán, Horváth Zoltán és Gonda Adrienn. A középiskola helyesírási verseny résztvevőinek Vargáné dr. Raisz Rózsa, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola magyar nyelvi- tanszékének vezetője tartott szövegtani előadást. A helyesírási verseny névadója, Implom József gyulai középiskolai tanár volt. Az emlékére rendezett országos vetélkedősorozat Nógrád megyei fordulójának megszervezése Sándor Mária nevéhez fűződik, aki akkor a Táncsics Mihály Szakközép- iskola tanáraként dolgozott. Az azóta már Tatabányán élő pedagógus azonban nem szakadt el a programtól, évről évre visszajár a nógrádi Implom József versenyre, mégpedig a zsűri elnökeként. D. I. Helyesen írni nehéz Egy első és egy harmadik hely Szécsénybe A feladatok alaposan meggondolkodtatták a középiskolás diákokat fotó: g. é. Tisztelet a katonáknak: „Békében, háborúban” A balassagyarmati 23/11. gyalogzászlóalj története 1939-1945 A doni tragédiát is átélt balassagyarmati 23/11. gyalogzászlóalj története elevenedik meg Gere József „Békében, háborúban" címmel megjelent könyvében, amelynek bemutatóját a múlt hét végén a gyarmati Madách Imre Városi Könyvtárban tartották. A nagy érdeklődéssel kísért eseményen megjelent a még élő szereplők közül a 88 éves Honti István, az Arany Vitézségi Érem kitüntetettje, aki a váraljai harcokban szerezte a Horthy István kormányzó által adományozott elismerést és a 91 éves Mogyorósi János. Mindketten máig viselik a háborús sebeik nyomát. A súlyos harcokban is részt vett és nagy veszteségeket szenvedett zászlóaljról szóló könyvet Szabó Péter hadtörténész és Tyekvicska Árpád levéltár-igazgató mutatta be. A szerző civüben a MÁV Nógrád-vidé- ki Regionális Vasút üzletvezetője, aki visszaemlékezések, levéltári források segítségével, széles körű támogatással írta meg hiányt pótló kötetét, adózva a háború zivatarában helytállt zászlóalj sok száz halottja, eltűntje és a harcterek poklából visszatért katonák emlékének.- Hogy lesz egy negyvenéves vasúti tisztből történelemiről- Lélekben hajós vagyok, de ebből csak hajómodellezés maradt meg, mert a Balassi Bálint Gimnázium elvégzése után a Győri Műszaki Főiskola vasútgépészed szakán végeztem. Első munkahelyem a balassagyarmati vontatási főnökség lett és most már 20 éve itt is dolgozom. Tizenhat hónapja ennek az 1995-ben alakult kis vasútnak vagyok az első számú vezetője. Első könyv, amelynek társszerzője voltam egy vasúti tankönyv volt, amely a mozdonyvezetők részére készült. Mellette '94 óta készen van egy írásom, amelyben az 1919-es, úgynevezett csehkiverés vasutas vonatkozásaival foglalkozom. Ennek kiadását a MÁV vállalta el és várhatóan ebben az évben meg is jelenik.-Ez az írás mennyiben bővíti az akkori harci cselekményeket vezénylő Vizy Zsigmond százados féle visszaemlékezést?- Sok új adatot tudtak mondani az egykori résztvevők még élő leszármazottai, akiknek történetei azt erősítették meg, hogy az országban egyedülálló és példamutató 1919 január végi harci cselekmények az Ipoly-völgyében élők széles támogatását élvezték. Megnéztem a dolog utóéletét egészen a mai korig, mert ez az esemény a vasút történetének is a része lett.- Mi ösztönözte a második világháború harctereit megjárt gyarmati gyabgzászló- alj történetének a megírására?- A történelem iránt fogékony gyerek voltam, de valahogy engem a XX. század érdekelt, a technika, a hajózás és apámon keresztül a vasút. Hajó- és vasútmodellezéssel foglalkoztam de a két nagy világháború is érdekelt. Nagyot csalódtam, mikor nyolcadikos lettem, mert a tankönyvek teljesen mást mondtak, mint amit a környezetem idősebb tagjaitól hallottam, akik érintettek voltak a háborúban. A gyarmatiak főleg a 23/11. gyalogzászlóaljban szolgáltak. Ezek egyike volt Kótner László, egy régi vágású borbély, aki még a házunkhoz is eljárt megnyími. Munka közben mesélte a háborús történeteit, amelyeket kiegészítettek a műhelyébe bejáró barátok. Egy rajra való veterán ott mindig összejött és én besoroltam inkább a sor végére, hogy minél tovább hallgassam a fronton történteket, a háborús kalandokat. Bár azokban az időkben a hosz- szú haj volt a divat, nekem azért is volt talán rövid a hajam, mert inkább még vágattam, csak még tovább hallgathassam az izgalmas elbeszéléseket, amelyek teljesen eltértek a tanultaktól. A kilencvenes évek elején a Civitas Fortissima Kör aktivistája voltam és belekeveredtem az azóta is sokat vitatott 23-as gyalogzászlóaljnak adózó emléktábla ügyébe, amely végül az eredeti helyére visszahelyezett 16-os honvédszoborra került fel. Akik akkor is bántották ezt az akciót, azok azóta sem találtak ki jobbat. Tisztelet az első szabadon választott önkormányzatnak, hogy ezt fölvállalta. Végül is ezt az öreg bácsik javasolták, ők kerestek helyet a zászlóaljuk hősi harcait megörökítő emléktáblának. (Folytatás a 2. oldalon)