Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-04 / 3. szám
2. OLDAL BALASSAGYARMAT ÉS TÉRSÉGE 2001. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Jászol és korona Másfél héttel ezelőtt, nagyszombaton tartották Érsekvad- kerten az önkormányzat és az egyházközség közös rendezvényét, ám a karácsonyi szentmise és az élő betlehemes játék még mindig beszédtéma a településen. Nemcsak Jézus Krisztus születésének 2000. és államalapításunk 1000. évfordulója alkalmából rendezett kettős jubileumi ünnepség szépsége és meghittsége miatt, hanem a „kellékek” okán is. Nógrádi László polgármester ötlete alapján ugyanis ügyes kezű „gameszes” szakemberek jókora jászlat - szénát ropogtató juhokkal, kecskével, szamárral, üszővel - és hét méter átmérőjű koronát építettek. Az eseményen mintegy ezer helybeli vett részt, a televízió egyes csatornája aznap este összefoglalót sugárzott róla. Képünkön a koronát formázó építmény látható. Tisztesség: nem díjazzák?! Ilyen felzaklatott állapotában még nem találkoztunk Béres Józseffel, a Balassagyarmati Finomkötött Rt. ügyvezető igazgatójával, holott már csaknem négy évtizede van munkakapcsolata lapunkkal. Olyan vezető pedig, aki az egyre nehezebb feladatok hallatán sem hátrál meg, aki ki nem mondta volna: nem tudjuk megoldani! Folyik a munka az üzemben Legutóbbi találkozásunkkor viszont keserűséggel a hangjában újságolta Béres József:- Harminchat éves fennállásunk alatt egyetlen fillér támogatást sem kaptunk, most viszont mindenért fizetnünk kell. Azt mondják az illetékesek, a bérek úgy növekedhetnek, mint a termelés. A valóságban ez nem így van. Ugyanis a gazdálkodás feltételrendszere nem javult. Közismert, hogy a konfekcióiparban igen alacsony a kereset. Miből emeljük a béreket, ha a hatékonysággal elért nagyobb jövedelmet az állam különféle formában elviszi? Nem kérünk mi most sem támogatást, csak az évente emelkedő állami elvonások csökkentését.- Milyen emelkedő állami elvonásokra gondol?- A kormány 1999-ben 2 százalékkal csökkentette a tb- járulékot, ugyanakkor bevezette a több mint 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Köteles vagyok fenntartani az üzemi orvosi rendelőt. Csaknem 100 százalékban nők dolgoznak nálunk. Ha beteg a gyerek, a férj, a szülő, ki maradjon otthon? A válasz egyértelmű: a feleség, az édesanya. A táppénz első két hetét teljes egészében a cégünknek kell fizetni, a tb- járulékkal és az egészségügyi hozzájárulással együtt. Amíg a dolgozó távol van - ez lehet több hónap is - kiesik a termelésből, nem állít elő nyereséget. Az első két hetet követően a táppénz egyharmada után továbbra is a cég fizeti a tb-t és a járulékokat. Mindebből kitűnik, hogy az állam, amikor különböző adók címén elveszi a bérfejlesztésre, a műszaki-technikai fejlesztésre szánt pénzünket, a saját feladatát jelentő szociális terheket hárítja ránk.- Piacgazdaságban élünk...- Volt lehetőségem külföldön konfekcióüzemeket felkeresni, s tapasztaltam, , ott a betegség után járó táppénzt az állam és a biztosító köteles fizetni. Odakint soknak tartják, ha naponta hárman-négyen hiányzanak a termelésből, nálunk betegség címén 10-15 dolgozó van távol. Nem beszélve a technikai fejlettség különbözőségéről. A többi már csupán számítás kérdése.- A cég áraiban tudja érvényesíteni az inflációt?- Bérmunkában termelünk, partnereinkkel tízéves üzleti kapcsolatunk van. Ártárgyalásainkkor kijelentik: őket nem érdekli a hazai infláció és az állami elvonások nagysága, ők nem tudnak többet adni. Ezzel szemben a szolgáltató cégekkel nem vagyunk tárgyalási pozícióban. Tőlünk függetlenül úgy emelik a gáz, a villany, a víz, a telefon, a szennyvíz árát, ahogyan ők akarják. Balassagyarmatnak 2000-ben több mint 2 millió forint iparűzési adót fizettünk be. Ám a rendszerváltás óta meg sem kérdezték, miben segíthetnek. Az elmondottakból érzékelhető, milyen nehéz helyzetben van a konfekcióipar. Előttünk a Szegedi Ruhagyár példája, ami bezárta kapuit. Ha netán üzleti partnereink megtartása érdekében túlórát kellene elrendelnünk, nem tudjuk megtenni, mert a Nógrád Volán Rt. maga dönti el járatainak indulását és érkezését, sűrűségét. Teljesen kiszolgáltatottak vagyunk. Ha felszámolnánk a gyárat, százötven dolgozó kerülne az utcára. Ha az ipari parkban hoznánk létre új céget, adókedvezményeket kaphatnánk...- Pluszkiadással jár a január elsején bevezetett 40 ezer forintos minimálbér is...- Mielőtt bárki megneheztelne rám azért, amit mondok, ki kell jelentenem: egyetértek a minimálbér emelésével. Ez azonban csak a gondolat első fele. Meg kellene teremteni a feltételeket a minimálbér emeléséhez, a gátló adók és szolgáltatások erős mérséklésével.- Hogyan látja a jövőt?- Cégünk veszteségesen zárta a,2000-et-, mert a külföldi megrendelő késett az alapanyag beszállításával. Ez elvitte az első nyolc hónap nyereségét. Szerencsére társaságunk nem fizetés- képtelen, márciusig vannak megrendeléseink. Mi lesz utána? Nem tudom. Azt viszont igen, hogy ilyen rossz körülmények között még nem termeltünk! ív- m nyuk 3,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A munkát keresők táborában 1,5 százalékkal több volt a fizikai beosztású (82,6 százalék), a 26- 35 év közötti (29,1 százalék) és a 46 évnél idősebb (27 százalék), mint egy évvel korábban volt. Ami megdöbbentő: a munkanélküliek 74 százaléka két éve nem talál munkát magának! Az 1724 állástalanból 1065-en részesültek valamilyen ellátásban. Közülük 537-en munkanélküli-járadékot, 432-en jövedelempótló támogatást, 70-en rendszeres szociális segélyt kaptak. Ezzel szemben 649-en semmilyen ellátásra nem tarthattak igényt. Kegyelemkenyéren Egészen a múlt hónapig a rétsági körzetben volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta megyénkben, ám fordult a kocka, s már a balassagyarmati térségben a legkisebb ez a mutató. Balassagyarmaton és környékén novemberben tovább csökkent a regisztrált állástalanok száma, s a záró napon 1714-en voltak kegyelemkenyéren. Vagyis a munka- képeskorúak 9,8 százalékának nem volt munkahelye. (Ezzel szemben a rétsági körzetben némiképpen emelkedett az álláskeresők száma, arányuk ezáltal 9,9 százalékra növekedett.) A pályakezdők be- és kiáramlása egyaránt növekedett, ám létszámuk folyamatosan csökkent (november végén 114-en voltak). A nem pályakezdőknél tovább gyarapodott a rendszerbe bekerülők száma, miközben a kikerülőké mérséklődött, így valamicskével többen voltak, mint októberben (1600 fő). Ebben közrejátszott, hogy a közhasznú munkán foglalkoztatottaknak lejárt a szerződésük, ismét állástalanokká váltak. A munkanélküliek 55,7 százaléka volt férfi, aráKecskefarmtól biokertészetig Terényi tervek: remélhetőleg nem „aszalódnak meg” Ügyes emberek a terényiek, mindig kitalálnak valamit. Az első számú ötletgazda Mucsina Gyula polgármester, aki a megvalósításhoz szükséges pénzt is rendre előteremti. Fél éve említette, hogy aszalóüzemet akarnak létesíteni, most meg már a betanulás időszakát élik.- Programsorozatról van szó, amelynek célja a munkahelyteremtés - mondta Mucsina Gyula. - Ha minden az elképzeléseknek megfelelően alakul, húsz-huszonöt helybelinek lesz kenyérkereseti lehetősége. Korábban már beszámoltunk a Bócsoktanyán létesített kecskefarmról, ahol a hajdani szandai termelőszövetkezet elárvult épületeiben több tucat mekegő jószágot tartanak. A tejből sajtot készítenek, amelyet értékesítenek. A kecskeállományt két-háromszázra szerették volna növelni, tejfeldolgozót is akartak létrehozni, ezért pályázatot nyújtottak be a megyei munkaügyi központba, amelyben 7,2 millió forintot kértek csökkent munkaképesek foglalkoztatására. A pénzt nem kapták meg, ám Mucsina Gyula nem olyan ember, aki egyköny- nyen feladja, ezért az idén újra pályázik. A rongyszőnyegeket készítő szövődéről is ejtsünk néhány gépeket, a technológiát, s a végterméket is felvásárolja - tájékoztatott a polgármester. - A beruházás 4 millió 308 ezer forintba kerül, Phare-pályázaton 3,4 milliót nyertünk, a többi önerő. Az alapanyagot a magyarnán- dori Farmer-Fruct Gyümölcstermesztő Kft. adja. A volt orvosi lakásban két munkanélküli tanulja az aszalás munkafolyamatait, az üzemszerű termelés egykét hónap múlva kezdődhet. A társaság Grenyó Páltól megvásárolt egy régi istállót, azt alakíttatja át az üzem céljára. A későbbiekben gombát, szilvát, csipkét, galagonyát, vadkörtét is aszalnak majd, a termelés a kereslet függvényében alakul. Havonta legfeljebb 3 mázsa aszal- ványt tudnak előállítani, ehhez 30-35 mázsa gyümölcsöt kell feldolgozni. Az aszalvány kilónkénti ára 2-4 ezer forint, kifizetődőnek látszik tehát az üzlet. A tulajdonosok bíznak benne, keresett lesz a termékük, hiszen vitamindús, évekig eltartható a csemege. Fogyókúrás keverékként a kedvelt müzli ízesítésére is kiválóan alkalmas. A „nagy dobást” az jelentené, ha külföldön ugyancsak érdeklődnének a terényi aszalványok iránt.- Á keletkezett gyümölcshul- ladékot hordókba gyűjtjük majd, s finom pálinkát főzünk belőle. De még a cefre maradéka Ebben az épületben termel majd az aszalóüzem szót! Néhány asszonyt foglalkoztatott ott a helybeli Agrár Kft., amely azonban nem találta gazdaságosnak a termelést, s másfél év után kiszállt. Ottjártunkkor szünetelt a szövés, folyamatban volt a tulajdonosváltás. Az új gazda a Mucsina Gyuláné és Társa Bt. Ezek után elérkeztünk az aszalóüzem tervéhez.- A budapesti INNOVUS céggel vettük fel a kapcsolatot, szerződés keretében tőle kaptuk a sem megy veszendőbe, hiszen biotrágya lesz belőle - közölte az ötletgyáros Mucsina Gyula. A biotrágyával pedig annak a kertnek a termőképességét szándékoznak majd javítani, amelyet azzal a céllal létesítenek, hogy zöldségféléket termesszenek benne. A szárított zöldségféléket aztán tasakokban akarják forgalmazni. Mit ne mondjak: jól ki van itt minden találva! _______________________________________(KOUU) A számvetések időszakát éljük. Megkértük Markó Antalt, Szügy polgármesterét, az Ipoly-táj Területfejlesztési Társulás kistérségi képviselőjét, aki szavazati joggal rendelkezik a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsban, összegezze, milyen sikerrel képviselte a településeket a fejlesztési pénzek elosztásakor.- Fontosnak tartom kiemelni, hogy javaslatomra a balassagyarmati térség mind a négy jelentős szennyvíz-beruházása számottevő támogatásban részesült a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács decemberi ülésén. A balassagyarmati beruházás a Nógrád megyei területkiegyenlítő kerettől kapott 10 millió forinton túlmenően 24 millió forintos támogatásban Százmilliók a településeknek Markó Antal kistérségi képviselő számvetése a tavalyi munkájáról részesült a Nógrád megyei környezetvédelmi decentralizált alap célelőirányzatától. A balassagyarmati térségi beruházás ugyanilyen „leosztásban” 40 + 66 millió, a cserháthalápi térségi fejlesztés 50 + 57 millió, az érsekvadkerti térségi beruházás 39 + 133 millió forint támogatást kapott.- Úgy gondolom, adott a lehetőség a térségfejlesztési koncepcióban meghatározott irányelvek érvényesítésére, s 2001-ben és 2002-ben önkormányzati rásegítéssel megvalósíthatók a szóban forgó beruházások. Remélem, az önkormányzatok olyan kivitelezőket választanak majd, akik képesek lesznek jó minőségben, határidőre elvégezni a munkát. Bizonyos vagyok abban, hogy a beruházások befejezése után jelentős változás várható a térség kommunális szennyvizének kezelésében, számottevően javulni fog a környezetvédelem. Megjegyzem, mivel a kistérség a decentralizált forrásait már 2001-re is elígérte, a további feladatokra csak a céljellegű decentralizált források állnak majd rendelkezésre. A települések számára további lehetőséget jelent majd a Sapard-prog- ram: készülnek a projekteket, tart az egyeztetés. Markó Antal: „Sikeresen képviseltem a kistérség önkormányzatait." ______rt- Az önkormányzati beruházásokon túlmenően az egyéb alapokra beérkező pályázatok támogatása is feladatomat képezte. Elsősorban a munkahelyteremtő pályázatok kaptak elsőbbséget. Többek között a balassagyarmati Xénia Aluradiátor és Szerkezetgyártó Kft., a herencsényi Kosik Mihályné mézüzeme és a balassagyarmati Mő-Bel-Tér Kft. részesült ilyen jellegű támogatásban. Több mezőgazdasági vállalkozónak gyümölcstelepítéshez nyújtott vissza nem térítendő anyagi segítséget a megyei területfejlesztési tanács.- A decentralizált környezetvédelmi alap célelőirányzatából Patak, Dejtár, Iliny, Mohora ön- kormányzata kapott pénzt intézmények felújítására, illetőleg fejlesztésre. Az útfejlesztési alapból Nógrádmarcal, a műemlék épületek felújítására szánt forrásból Herencsény, Cserhátsurány, Bércéi részesült támogatásban.- Dicsekvés nélkül elmondhatom tehát: sikeresen képviseltem a kistérség önkormányzatait a fejlesztési pénzek szétosztásakor. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács csak a négy szennyvízberuházást 429 millió forinttal támogatta a decentralizált forrásokból. A megyei területfejlesztési tanács pozitívan értékelte az említett beruházások előkészítése során végzett munkát, s ez a pénzek elosztásában is megmutatkozott. ________________________ety
