Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-13 / 11. szám

2. OLDAL f'+S' * * * * ' > SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYE I K Ö R K É 2001. JANUÁR 13., SZOMBAT Faragó Zoltán: T E R E F* J ^ e Ó Furcsa volt az időjárás az elmúlt napokban: egy hete meg­dőlt a januári melegrekord, esett eső, hullott hó, volt néha egy kis köd, napsütés és fagy - de egyébként bizony olyan volt az időjárás, mintha március lenne. Az előző télen már november 17-én leesett a hó, április elején meg még jégku­pacokat lehetett találni a mindig árnyékos vízmosások al­jában. Ahhoz képest bizony igencsak különös ez a rendkí­vül enyhe és száraz január. Róka a ködben Kedden este érdekes természe­ti jelenséget láthattunk: teljes holdfogyatkozás volt. A korábbi napokban borult égbolt kitisztult erre az alkalomra, mintha csak a természet azt akarta volna meg­mutatni, hogyan néz ki egy ilyen. A telihold persze nem csak a mé­retét változtatta, hanem a színét is: a sápadt sárgától a vörösig be­mutatott számtalan árnyalatot. Amikor eltűnt a kiflivé vékonyo­dott égitest, akkor is lehetett sejte­ni a helyét, mert a párás levegő megtörte a fényét és jókora udvart világított meg maga körül. Ami a földi dolgokat illeti, az elmúlt napokban nem voltak olyan jók a látási viszonyok, mint a holdfogyatkozás idején. Amikor nem volt köd, olyankor is párás volt a levegő, hogy ritkán lehetett messzire ellátni. A Medves- fennsík megszokott tél végi, vagy inkább kora tavaszi arcát mutatta volna, már, ha nem január köze­pén járnánk, meg, ha az éppen akkor leszálló ködtől messzire le­hetett volna látni. A hét közepén volt egy nagy hózápor. Nem sok maradt meg belőle, de a medvesi földutak fehéren kígyóztak bele a ködbe vagy a fák közé, a gyepről azonban majdnem mindenhon­nan elolvadt a hó. A vaddisznótú­rásokon voltak fehér foltok, meg egy-egy hosszú fűszálon is zúz­maraszerűen ott ültek a kis jég­kristályok. A fennsík peremén futó utak egyikén mintha rókát láttam volna: úgy tűnt, hogy a ra­vaszdi a havas út közepén áll­dogál... A távcső aztán gyor­san elárulta, hogy csak egy fűcsomó van ott. Utólag már az tűnt hihetetlennek: hogy az ördögbe látszott messziről rókának? Furcsa dolgok ezek: az ember, ha nagyon kon­centrál valamire, akkor egy idő után azt látja, amit szeret­ne. A vadászok, akik hosszú időt töltenek el a magaslese­ken, egészen biztos, hogy megértik ezt. Róka helyett fűcsomó, máskor élénk madármozgás helyett néhány kisebb csapat citromsármány és végtelenül nagy csend. Az egyik gyérített erdőrészben fát pakoltak egy kocsira: az emberek beszélge­tése és a platóra dobott rön­kök tompa puffanásai igen messzire elhallatszottak, még akkor is, amikor a leszálló köd eltakarta őket. A nap néhányszor, pár pil­lanatra kikukucskált az eget borító felhők közül. Ilyenkor mesevilággá változott a fennsík. A fény erősen megszűrve érkezett, a napkorong körvonalait többnyi­re csak sejteni lehetett a köd pedig ide-oda gomolygott. Egyszer a Medves-magasa is előbújt a köd­ből, másszor húsz méternyire sem lehetett ellátni, mikor hogy. A tehenesi kőbánya környé­kén járva csak néhány fenyőrigó hangja hallatszott valahonnan a ködből. Fogyasztható bogyók so­kasága terem ott a kökény-, vad­rózsa- és galagonyabokrokon, bő­ven akad ilyenkor táplálék. A nagy, szinte már süket csendet csak a magasan járó repülőgépek tompa zúgása törte meg néha, egyszer pedig egy busz motorjá­nak jellegzetes zúgása hallatszott a Szilváskő felől. Aligha­nem a ceredi járat döcö­gött arra a szerpentinen. Látni azonban semmit sem lehetett, csak a leg­közelebb álló fák ko­pasz koronája bújt ki néha a ködből, hosz- szabb-rövidebb időre. A fennsíkot keresz­tezve az Ickós-kút felé tartottam, egy újabb, legalább harminc ma­dárból álló sármánycsa­patot kergetve magam előtt, rekettyefűztől re­kettyefűzig. Alig halad­tunk így együtt vagy kétszáz métert, amikor a Somoskő felé vezető, hóval borított földúton egy rókát láttam átpat­tanni. Szemvillanásnyi idő alatt beleveszett a száraz, barnás színű, azon részen nem is ka­szált fűbe, meg persze a ködbe. No, ezt a ravasz­dit már nem a képzele­tem szülte! Abban a re­ményben siettem oda, hogy a nyomait lefényképezhe­tem, s bemutathatom ezen a he­lyen. Hiába mentem végig azon­ban háromszor is azon a szaka­szon, ahol megpillantottam a ko­mát: egyetlen, halvány mancsle- nyomatot sem leltem. Mivel az út közepén nem volt hó, már arra gondoltam, hogy ott dobbantott egyet a róka, úgy ugrotta át azt a szakaszt, ahol nyomot hagyhatott volna. Előbb az út szélein, azután a közepén le-fel járkálva egyszer csak azt vettem észre, hogy az Ickós-kút környékén teljesen vilá­gos van, még az égbolt is kék hát­teret ad az erdőnek. Feledve a ró­kanyomokat rohantam arrafelé. Áll itt egy magányos, öreg bükkfa, amit minden alkalommal, amikor erre járok, le szoktam fényképez­ni. Azért, hogy mindig ugyanarról a helyről készülhessen a kép, vagy két évvel ezelőtt leástam egy nagy, lapos követ egy alkalmas ponton. (Szó szerint bele is törött a bicskám, mármint az ásásba...) Azóta, lehet bármilyen az időjá­rás, a fényképezőgépet e kő felett tartva készítek képet a blikkről. Ködös képem azonban nincs róla: ezért is siettem a körülbelül fél ki­lométernyire eső óriás felé. A fát a „rókaugrásos” helyről is jól lehetett látni, mire azonban odaértem, már eltűnt a szemem elől... A Medves-magasa felől olyan sűrű köd gomolygott elő, hogy a kőnél megállva éppen- csakhogy látni lehetett a bükk tör­zsét. Vártam egy darabig. Fújdo- gálni kezdett szél, így volt remény arra, hogy előbb-utóbb csak lehet látni valamit. Nem volt azonban szerencsém: igaz, hogy egyszer sötétebb volt a ködtakaró, mász- szor meg világosabb, de fotózni nem lett volna érdemes. Csend volt itt is, még fenyőri­gók sem zajongtak a közelben. Valahonnan, kilométerekről azonban idehallatszott a somosi, a vecseklői és a tajti kutyák uga­tása, a távolban pedig egy mun­kagép is dolgozott. Olyan mesz- sze volt, hogy először nem is tud­tam eldönteni, hogy valóban a zúgását hallom, vagy csak a fü­lemben lüktet a vér. Voltak olyan percek, amikor semmi más nem látszott, csak a fennsík barnára aszalódon füve és a fölé félgömb alakú kupolaként boruló sűrű, szürke köd. Vagy húszpernyi várakozás után visszaindultam. Reményte­lennek tűnt, hogy kitisztuljon az idő. Útközben hatalmas, legalább száz madárból álló fenyőrigócsa­pat repült végig előttem egy rét fe­lett. Egy erdőrész felé tartottak, s nemsokára eltűntek a ködből éppencsakhogy kibontakozó fák körvonalai felett. Néhány látha­tatlan madár kiabált még valahol a ködben, de aztán ezek is elhall­gattak. Most, hogy a látási viszo­nyok nagyon megromlottak, az embernek sokkal inkább a fülére kellett hagyatkoznia. Ennek kö­szönhetően tengelicek hangját is hallottam. Antikor jó messzire, becslé­sem szerint úgy egy kilométernyi­re értem az ickós-kúti erdőrésztől, szerencsétlenségemre visszanéz­tem. Most éppen minden jól lát­szott, a ködöt elfújta a szél a fenn­sík ezen részéről; néha még a Medves-magasának gerince is előbukkant. A bükkfa persze in­nen jól látszott, sokkal jobban, mint húsz méterről... Köd gomolyog a fák között: egyszer alig átlátható, tejszerű, másszor elvékonyodik, néha még a nap is átsüt rajta, amikor ki- kukucskál a felhők mögül____________a szerző felvétele Munkahelyteremtés támogatással Huszonhárom pályázó 112 millió forintot kapott A munkahelyteremtésnek és munkahelymegőrzésnek a támo- gathatósága a foglalkoztatási törvény módosításával kikerült a munkaerő-piaci alap foglalkoztatási alaprészének támogatási eszközei köréből. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ azon­ban a múlt évben 23 kis- és középvállalkozásnak együttvéve 112 millió forint munkahelyteremtő támogatást nyújtott a Gazdasági Minisztérium aktív foglalkoztatási célok támogatása keretéből. Tamási Ildikótól, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatójától megtudtuk: a pá­lyázat legfontosabb célja a mun­kahelyek számának növelése, a kis- és középvállalkozások fog­lalkoztatási képességének erősí­tése, olyan beruházások támoga­tása, amelyek új munkahelyeket teremtve tartós foglalkoztatást biztosítanak. A támogatás kizárólag új mű­szaki berendezések, gépek, gyár­tóeszközök, technológiák beszer­zéséhez adható. A salgótarjáni és a bátonyterenyei kistérségben új munkahelyenként maximum 1,5 millió, a megye más területein 1 millió forint nyújtható. A támogatás vissza nem térí­tendő akkor, ha az új munkahe­lyeken hat hónapja regisztrált nem pályakezdő, illetőleg három hónapja regisztrált pályakezdő és megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatnak. Más személyek foglalkoztatása esetén visszatérítendő kamatmentes tő­kejuttatás igényelhető. A támoga­tás ellenében a pályázónak há­roméves foglalkoztatási kötele­zettséget kell vállalnia. A pályázatra 32 egyéni, kis- és középvállalkozástól érkezett be pályamunka, amelyek együttvéve 165 millió forintot igényeltek. Ren­delkezésre azonban csak 101 mil­lió forint állt, ám az összeget a Gazdasági Minisztérium meg­emelte. Végül is 23 pályázó több mint 112 millió forint támogatás­ban részesült, s a megvalósuló be­ruházások 101 munkanélküli szá­mára teremtenek kenyérkereseti lehetőséget. A támogatás feltétel- rendszere igen szigorú, de decem­ber 22-re sikerült megkötni a szer­ződéseket a nyertes pályázókkal. A támogatott fejlesztések, be­ruházások faipari, sütőipari, nyomdaipari tevékenységhez, acélszerkezetek, műanyag nyílás­zárók, csomagolóanyagok gyártá­sához szükséges nagy teljesítmé­nyű gépek, berendezések, számí­tógépes szoftverek, gyártástech­nológiák beszerzéséhez kapcso­lódnak. A pályázat elbírálásakor fontos szempont volt a tervezett fejlesztés gazdasági eredményes­sége, a gyártandó termék, a nyúj­tandó szolgáltatás piacképessége, a vállalkozás pénzügyi helyzete, stabilitása. A megyei központ a munka­helyteremtő támogatással a kis- és középvállalkozások dinamikus termelésnövekedését, gazdasági stabilizációját szándékozza elő­mozdítani, illetőleg a különböző okok miatt hátrányos helyzetbe került népcsoportok hosszú távú foglalkoztatását akarja segíteni. A támogatási forma az idén is működik a munkaügyi központ foglalkoztatási eszközrendszerén belül. A tavalyihoz hasonló felté­teleket tartalmazó pályázatot feb­ruár 28-án írják ki. ________________________i*M L eváltják-e Torgyán Józsefet? (Folytatás az 1. oldalról) hívta fel a figyelmet, hogy a kisgaz­dapárt szabályozásai szerint nagy többség és nyíltszíni szavazás kell ahhoz, hogy leváltsák az elnököt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ezeket a szabályokat a tagok ma­guk fogadták el. Azzal kapcsolatban, hogy 2-3 százalékra zuhant le a kisgazda- párt népszerűségi mutatója, a kép­viselő nem hiszi, hogy ez elsősor­ban Torgyán József miatt alakult így. Utalt rá, hogy a kormányzó pártok mindig veszítettek a nép­szerűségükből, de megjegyezte azt is, hogy a mindennapi hírek nem tettek jót a kisgazdapártnak, így például ártottak a Torgyán csa­lád körüli ügyek, vagy a Székely­ügy­A kisgazdabotrányok kitörése óta olyan véleményeket is hallani, mintha azok kirobbantása a Fi- desztől indult volna. Bállá Mihály ezt cáfolta és értelmetlennek is ne­vezte, mondván, egy koalíción be­lül senkinek nem érdeke, hogy bármilyen formában gyengítse a koalíciós társat, éppen ellenkező­leg. A Fidesz képviselője végül megjegyezte, tény és való, hogy a kisgazdapárt jelenleg nincs köny- nyű helyzetben - ezt meg kell ol­daniuk. Detre Jenő, a Magyar Demokra­ta Fórum megyei elnöke is a kis­gazdák belügyének tartja, hogy ki lesz az elnökük, és hozzátette: te­kintve, hogy az FKGP az MDF ko­alíciós partnere, az az ő érdekük is, hogy a kisgazdák minél hama­rabb rendezzék a soraikat. Kérdé­sünkre úgy vélte, a kisgazdák al­kotmánya szerint nehéz leváltani a pártelnököt, azonban elképzelhe­tőnek tartja; hogy megtörténik, hi­szen - mondta - csak a diktátoro­kat nem lehet leváltani. Az MDF politikusa úgy fogal­mazott: minket elsősorban az ér­dekel, hogy a kisgazdák működje- ’ nek jól, és akkor mindegy, hogy ki az elnökük. Arra a kérdésünkre, mennyire lehet Torgyán személye az oka pártja népszerűségvesztésének, Detre Jenő úgy válaszolt: ha egy párt ennyire az első számú vezető­jére épül, akkor ez együttjár. Sze­rinte a kormánykoalíciót illetően az befolyásolhatná a viszonyokat, ha többen kilépnének a parlamen­ti frakcióból. Mint ismert, az FKGP tanácsko­zásain nyílt szavazással hozzák meg a döntéseket. Az MDF politi­kusa elmondta, őt soha nem za­varta a nyílt szavazás, de tudja, hogy sokakat igen. Véleménye szerint ugyanakkor bármilyen szervezetnél meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy a személyi kér­désekben zárt szavazáson döntse­nek.- Szeretném hinni, de mégsem bízom benne, hogy Torgyán Jó­zsef leváltható - válaszolta Molnár Kalcdin, a Magyar Szocialista Párt salgótarjáni elnöke, aki úgy gon­dolja, hogy a Lányi Zsolt-féle vonal egy másfajta kisgazdapártot indít­hatna el.- Ha van bármilyen racionalitás a magyar politikában, akkor Torgyán József ebbe most belebu­kik - véli Gusztos István, a Szabad Demokraták Szövetsége megyei választmányának elnöke, hozzáté­ve: akkor is ellehetetlenül, ha el­nök marad. Gusztos István szerint Torgyán korszakának itt vége van, azonban - mondta - nem lehet semmissé tenni azt a szégyent, hogy ez 10 évig tartott, ezért nagy megkönnyebbülésre nincs ok. Az SZDSZ nógrádi vezetője úgy fogalmazott: azon a tanulságon kell elgondolkodni, hogy ezt a ma­gyar társadalom tette lehetővé. Eh­hez képest mellékes, hogy Torgyán József megtartja-e a pozí­cióját. DUDELLAI ILDIKÓ Ünnep az öblösüveggyárban Jermendy Károly emlékére A St. Glass Rt. ügyvezetése január 15-én, hétfőn 14 órától a gyári főbejáratnál, a felújított emléktábla előtt ünnepélyes megemlékezés tart Jermendy Károly néhai műszaki igazgató születésének 100. évfordulója alkalmából. Az 1960 nyarán el­hunyt Jermendy Károly 33 éven át, példamutató hűséggel, egyre magasabb szellemi fokon szolgálta az öblösüveggyárat, elévülhetetlen érdemei vannak a magyar üvegipar és a salgó­tarjáni gyár műszaki fejleszté­sében. Az egykori kiváló szak­emberre Kazinczy Gyula vezér- igazgató emlékezik vissza. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (1054 Budapest V., Zoltán u. 16., a továbbiakban: kiíró) az 1048/97. (V.13) korm.-határözat alapján árverés keretében értékesíti a magyar állam tulajdonában és az árvereztető kezelésében lévő alábbi ingatlanokat: Nógrád megye Ssz. Művelési ág megnevezése Cím (hrsz.) (teljes terület) Tulajdoni hányad Forgalmi érték (Ft) 1. 2. 3. 1/1 287 250, azaz kettőszáznyolcvanhétezer- kettőszázötven. Vasút. Romhány, belterület (813.) (2195 m2) Megjegyzés: használaton kívüli iparvágány. Kert, Salgótarján 1/1 (24137.) (947 m2) Megjegyzés: a kert határvonalának geodéziai kitűzése az új tulajdonos feladata. Kert, Salgótarján 1/1 29 190, azaz huszonkilencezer­(24138.) (973 m2) százkilencven. Megjegyzés: a kert határvonalának geodéziai kitűzése az új tulajdonos feladata. Az ingatlanok per-, teher- és igénymentesek, értékesítésük az áfa-mentes kategóriába tartozik. 28 410, azaz huszonnyolcezer-négyszáztíz. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság vagyonkezelésében Ssz. Művelési ág megnevezése Tulajdoni Forgalmi érték Cím (hrsz.) (teljes terület) hányad (Ft) 1. Udvar 1/1 108 000, Ipolytamóc azaz száznyolcezer. (143/2) (899 m2) Megjegyzés: az ingatlan per-, teher- és igénymentes, értékesítése az áfa-mentes kategóriába tartozik. 2. Beépített terület 1/1 57 100 000, Balassagyarmat azaz ötvenhétmillió-százezer. (1771.) (1 ha 2911 m2) Megjegyzés: az ingatlan per-, teher- és igénymentes, a forgalmi érték 6 254 600 forint áfa-t tartalmaz.- telek/földterület értéke 25 822 000 Ft- felépítmény értéke 25 024 000 Ft- felépítmény áfa-tartalma 6 254 600 Ft Kikiáltási ár: 39 970 000 Ft, azaz harminckilencmillió-kilencszázhetvenezer forint, (áfa-tartalom 4 377 800 Ft, azaz négymillió-háromszázhetvenhétezer-nyolcszáz Ft.) Az árverés időpontja: 2001. február 05., 10 óra. Az árverés és a jelentkezés helye: az árvereztető Nógrád megyei kirendeltsége. Cím: 3100 Salgótarján, Bartók Béla út 10. Az árverési eljárással kapcsolatban további felvilágosítás, valamint az ingatlan megtekintésének lehetőségéről tájékoztatás kérhető a KVI Nógrád Megyei Kirendeltségén Balázs Barnabástól, telefon: 32/316-143 vagy a - határőr ingatlanokkal kapcsolatban - a Balassagyarmati Határőr Igazgatóságon Horváth Zoltántól, a 06-35/300-599/83-72.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom