Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-12 / 10. szám

2001. JANUÁR 12., PÉNTEK SZECSENY MEG YEI KÖRKÉP 4 BÁTONYTEREN RÉTSÁG 3. OLDAL Vámszabadterület a szlovákiai Losoncon A Neogradiensis Eurorégió első közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) így Jozef Murgas losonci pol­gármester ismertette a közgyű­lésen, hogy márciusban Loson­con az Európai Unió támogatá­sával megkezdődik a helyi szennyvíztisztító bővítése, mely számítások szerint 30 szá­zalékos víztisztaság-javulást eredményez az Ipoly vízgyűjtő területén. A Losonctól északra fekvő kokovai síparadicsom egy érin­tetlen völgyében rekreációs üdülőközpont építését tervezik. A közgyűlésen elhangzott indít­vány szerint magyarországi nyári üdültetéssel kibővítve szlovák-magyar tükörprogram­má fejleszthető az elképzelés. Magyar oldalon ugyanakkor a szlovák területen fekvő somoskői vár és a mögötte lévő tanösvény Magyarország felőli látogathatóságát készítették elő, erről Becsó Zsolt, a Neogradi­ensis Régió Egyesület elnöke számolt be. Mint a közgyűlésen elhang­zott, mind szlovák, mind ma­gyar részről szakcsoportokat bíztak meg egy közös területfej­lesztési terv elkészítésével, ez­zel elhárulna minden akadály a közös pályázatok útjából. ________________________________________ (MTI) Veszélyforrás a lakásban Mint arról hírt adtunk, a Nóg- rád megyei önkormányzat döntése értelmében idén töb­bet kell majd fizetni a ké­ményseprésért. A cikkben le­írtakat Váradi András, a szol­gáltatást végző Nógrádi Tüze­léstechnikai Kft. ügyvezető igazgatója az alábbiakkal egészítette ki. A kémények működésének ellenőrzésére vonatkozó jogsza­bályok a következők: Az 1995. évi XLII. törvény a kéményseprői tevékenységet azon közszolgáltatások közé so­rolja, amelyek igénybevétele kö­telező. Minden kémény, amely­re tüzelőberendezést kapcsol­tak, üzemelő kémény. A 27/1996. (X. 30.) BM rendelet szabályozza a kötelező kémény­seprő-ipari közszolgáltatás szol­gáltatót és ingatlantulajdonost terhelő kötelezettségeket. A szolgáltató feladata a ren­deletben előírt gyakoriság mel­lett a biztonságos és szakszerű munkavégzés. A tulajdonos kö­telezettsége a szükséges helyi feltételek biztosítása, a szolgál­tató által feltárt hiányosságok megszüntetése, az elvégzett munkáért járó díj megfizetése. Az igazgató megjegyezte: a tüzelőberendezés és a kémény veszélyforrás a lakásban. Ezért szükséges, hogy azt a szakem­berek rendszeresen ellenőriz­zék, és szükség szerint tisztít­sák. A kéményszerkezet egysze­rűsége miatt ne becsüljék le a veszélyt! Nem szabad elfelejte­ni, hogy a kémény állaga romlik leggyorsabban egy épületen be­lül. Óvják saját és családjuk biz­tonságát! _______________■ M inimálbér a mezőgazdaságban (Folytatás az 1. oldalról) biztos, az biztos alapon tovább­ra is tartsuk fenn, vagyis a bér­leti szerződéses jogviszonyt. 300 hektáron gazdálkodunk. Bízva az idei gazdasági év sike­reiben, 178 hektáron őszi búzát 25 hektáron őszi árpát vetet­tünk. Háromévi kényszerpihe­nő után sikerült 200 hektáron elvégezni az őszi mélyszántást. Mivel gazdaságunk csupán 300 hektár, az eddigi FVM-támoga- tási rendszer alapján jogosultak vagyunk a földalapú támogatás­ra - hangzott el a minimálbér­hez kapcsolódó tájékoztató. •k- Leszűkült ipari tevékenysé­günk következtében kisebb mértékben érint bennünket a minimálbér havi 40 ezer forint­ra történő kötelező bevezetése. Nálunk az alacsony keresetet je­lentő munkahelyek megszűn­tek. Az óév utolsó hónapjában a lehetőségekhez igazítottuk a béreket, ami átlagban a 2000. évben meghaladta a havi 50 ezer forintot. Feszültséget okoz, hogy a nagy tudású szakembe­reknek nem tudunk magasabb bért adni. Könnyebb lenne a helyzetünk, ha kapnánk foglal­koztatást elősegítő támogatást, mérsékelnék tb-kötelezett- ségeinket, mivel jelentős költ­ségvetési befizetők vagyunk - hangzott el a tájékoztató a nő- tincsi Naszályvölgye Mezőgaz­dasági Szövetkezetből. V. K. Acélgyári tervek: költségcsökkentés A huzalmú elmaradt a termelési tervétől, nyereséggel zárta a múlt évet FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Munkásgyűlésen mutatták be a minap Kárpáti Pétert, a Sal­gótarjáni Acélárugyár Rt. új vezérigazgatóját, s vett búcsút a dolgozóktól elődje, Hopka László. Tudósításunkban szól­tunk a társaság várható múlt évi termelési, gazdasági ered­ményeiről, az idei üzleti tervben megfogalmazott legfonto­sabb célkitűzéseket ezúttal közöljük. A társaság 2001-re egy feszí­tett, de a piaci prognózisok és a költségcsökkentési terv alapján megvalósítható előzetes progra­mot állított össze. A késztermék-értékesítés mennyiségben 10,1 százalékkal, az árbevétel 22,7 százalékkal növekszik, a fajlagos átlagos árakat 10,1 százalékkal akarják emelni. Üzemi eredményként 75 mil­lió, adózás előtti nyereségként pedig 48 millió forintot irányoz­nak elő. A nettó árbevétel 19,3 százalékos gyarapodása mellett a közvetlen költségek 22 száza­lékkal növekednek, mivel az alapanyagárak drágulása meg­haladja a késztermékekét. A gyárrészlegi közvetett költségek 3 százalékkal emelkednek, ám a vállalati közvetett kiadások 1,3 százalékkal csökkennek. A társaság - az elmúlt évi si­keres Hyferp pályázatnak kö­szönhetően - jelentős fejleszté­si, beruházási programot valósít meg ebben az évben, amelyre 441 millió forintot szándékozik költeni, ebből 142 milliót önerő­ből. A mérsékelt nyereség miatt az üzleti terv csak 5 százalékos ösztönzésre fordítható bértö­meg-növekedést tesz lehetővé. A 767 fős tavalyi átlaglétszám helyett az idén 773 dolgozó fog­lalkoztatását hagyta jóvá az igazgatóság, 741,7 millió forin­tos nettó bérköltséggel. A várha­tó vállalati havi átlagkereset 79 ezer 927 forint. A 33,11 millió forintos ki­adással számoló szociális terv az idén is biztosítja a tavalyi szintnek megfelelő ellátást, többletjuttatásokat azonban nem tartalmaz. Sínen lesz végre a művészeti magániskola? A szakminiszteri határozat megsemmisítette a hivatali döntést (Folytatás az 1. oldalról) nem tapasztaltak. Mégis megtörtént, hogy a területileg illetékes közigazgatási hivatal a mostani tanévre a tavalyi tanulólétszám alapján állapította meg az állami normatív támogatás összegét. Tette mindezt annak el­lenére, hogy az iskolahálózat egészére - köztük a legújabbak, a salgótarjáni és veszp­rémi tagiskolákra - vonatkozó tényleges ta­nulói létszámot jelentették le. Ennek az lett a következménye, hogy a nógrádiaknak, il­letve a Veszprém megyeieknek, mintha nem is lennének, meg sem állapítottak normatí­vát. A két iskola így csupán a „többiekéből” gazdálkodhatott, ami lényegesen kevesebb volt, mint a szükséges, bár működőképessé­güket megőrizték. Csakhogy novemberben még az addigiaknál is kedvezőtlenebb for­dulat következett be. November elején a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KH felfüg­gesztette az addig is szűkösen csordogáló pénz folyósítását, ami az egész iskolahálózat működőképességét veszélyeztette, s ezzel együtt, diákok ezreinek képzését. A főigazgató erről úgy vélekedett, hogy a hivatal indokolatlan, tényeket mellőző hatá­rozatot hozott intézményükkel kapcsolat­ban. Az iskolavezetés szerint ugyanis, téve­sen értelmezte a vonatkozó törvényeket, rendeleteket, amiknek alapján a pénzfolyó­sítást felfüggesztették.- Iskolánk nem követett el jogszabálysér­tést - állította Beszterczey Péter - főként olyant nem, amely indokolná az azonnali, legsúlyosabb szankció alkalmazását. Épp ezért a szaktárcánál fellebbeztünk a hivatali határozat ellen. Mindeközben a hivatal sem tétlenkedett. Mindazon megye - köztük Nógrád - főjegy­zőjét felkérte törvényességi vizsgálat lefoly­tatására, ahol tagiskolákat működtetünk. Utóbbival december 20-ig elkészültek a me­gyék. Nem hivatalos forrásból származó in­formációnk szerint ezek korrigálható hibá­kon kívül nem tártak fel törvénytelensége­ket. Az észlelt hiányosságok egy része is ab­ból eredeztethető, hogy pénzhiánnyal küsz­ködtek a tagiskolák. S hogy mi a helyzet ez idő tájt, arról a következőket mondta el a fő­igazgató:- Az iskolahálózat mindennek ellenére működik, hiszen az alapítás óta eltelt idő­szak folyamán a salgótarjáni és a veszprémi tagiskolák kivételével sikerült bizonyos ösz- szeget megtakarítanunk, amelyből pénz hí­ján is fedezhettük kiadásaink nagy részét. Igaz, főállású dolgozóink mindeddig fizet­ség nélkül maradtak, de most már minden jel arra mutat, január végéig járandóságuk­hoz juthatnak, ahogyan azok is, akiknek önhibánkon kívül, de tartozunk a bérleti dí­jakkal.- Eszerint önöknek kedvező döntés szüle­tett a szakminisztériumban?- Az oktatási miniszter jogerős határoza­tát január 8-án kaptuk meg. Ez megsemmisí­ti a megyei közigazgatási hivatal novemberi határozatát és egyben utasítja a normatív ál­lami támogatás megállapítására, valamint az érdemi határozat 8 napon belüli meghoza­talára. J. K. Ezt a trafót még nem lopták el FOTÓ: RIGÓ TIBOR Csak az ember ellen nincs biztonság! Több milliós kárt okoztak a fémtolvajok és a fapusztítók az ÉMÁSZ-nak (Folytatás az 1. oldalról) Mátraszele, Bárna, Cered, Zabar és Szilaspogony településeken. Szerencsére hó nem nehezítette a kijutást és a felderítést, így a sötétben is gyorsan meg tudták szüntetni az üzemzavart. A szóban forgó hálózatot a kö­zelmúltban újították fel, szerel­ték fel olyan korszerű kapcsoló- elemekkel, amelyek révén az üzemzavarok számát jócskán le lehetett csökkenteni. A tűzifa­tolvajok (erre utal, hogy baltával próbálták meg. a fát kivágni) fele­lőtlensége ezt a mutatót is leron­totta, hiszen az érintett lakosság (kb. 8 ezer fogyasztó) az áramki­esést a szolgáltatónak rója fel. Ráadásul a fel nem használt energia jelentős bevételkiesést is eredményezett.- A rekonstrukcióknak kö­szönhetően a hálózati elhaszná­lódásból ergdő üzemzavarok szá­ma üzemigazgatóságunk terüle­tén 15 százalékkal volt kevesebb 2000-ben, mint az azt megelőző évben - mondja Pusztai Zsolt. - A szándékos vagy véletlen rongá­lások miatt bekövetkező üzem­zavar általában az összes üzem­zavar 3-5 százaléka, az elmúlt évben azonban a területünkön ez az arány elérte all százalékot (!), ámi kiugróan magas. Emögött súlyos milliók húzódnak meg, hi­szen ennyibe kerül az okozott kár kijavítása, az ellopott anya­gok pótlása. Csak a hét végi disz­kózások alkalmával 2-3 beton- •oszlopot döntenek ki, s az is elő­fordul, hogy szántás közben ki­tárcsáznak néhány póznát. Ehhez képest is megdöbbentő a mohorai eset, amit január 10- én fedezett fel az ÉMÁSZ egyik alkalmazottja. Az elhagyatott te­lep mellett kialakított 160 kVA-es trafót szétverték, réztekercseit eltulajdonították, több méter sodrott alumíniumvezetékkel együtt. Az okozott kár megha­ladja a 3 millió forintot.- Hiába költünk tehát tíz- és százmilliókat a hálózat korsze­rűsítésére, hiába próbáljuk csökkenteni az üzemzavarok számát, hiába szeretnénk emel­ni a szolgáltatás színvonalát, ha a másik oldalon ezeket a nega­tív jelenségeket tapasztaljuk. S bár együttműködünk a rendőr­séggel, a rongálók, tolvajok ki­létére nem mindig derül fény, s az okozott kár is általában a szolgáltatót terheli. Ezért sze­retnék a lakossághoz fordulni, s kérni a segítségüket. Amennyi­ben ilyen jelenséggel találkoz­nak, értesítsenek bennünket, hiszen az üzemzavar minden­kit sújt. Nem igaz, hogy nem tűnik fel, ha valaki több kiló ve­zetékkel megrakott kocsit húz, vagy kábelt éget a határban! Havonta legalább egyszer rádől a kivágott fa a vezetékeinkre, ami nemcsak ránk nézve kár. Szlogenünk szerint „minden energiánk a fogyasztóké”, azonban - mint a példa is tük­rözi - a lakosság magatartása, együttműködése jelentősen se­gítheti, avagy gátolhatja ezen energiák áramlását - mondta végezetül Pusztai Zsolt. T.N.L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom