Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-09 / 7. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI M E G Y E I KÖR 2001. JANUÁR 9., KEDD Minimálbér: minimális információ, maximális aggodalom A kórházak még nem tudják, miből oldják meg az emelést Minden, eddig is meglévő gondjuk mellett most két dologtól fél­nek a kórházak vezetői. Egyrészt attól, hogy nem kapnak annyi pénzt, amennyiből finanszírozniuk kell a 40 ezer forintos mini­málbérből adódó többletkiadásokat. Másrészt tartanak attól, hogy ez a helyzet szembeállítja egymással a dolgozókat. Többek Menedéke Telt ház az átmeneti otthonban Szinte a kezetektől, a '99 már­ciusi megnyitása óta telt házas a Menedék, a családok átmeneti otthona, amelyet a Magyar Vö­röskereszt fenntartásával a me­gyei Vöröskereszt működtet Sal­gótarjánban. Az intézmény az ország bármely részéről fogadja a krízishelyzetbe került szülő­ket, gyerekeket, a bajba jutottak hat hónapig maradhatnak a Me­nedék falai között. (Ha ez letelik, még legfeljebb három hónapra meghosszabbodhat itt-tartózko- dásuk időtartama.) Közben szakemberek segítségével pró­bálnak erőt gyűjteni, felkészülni a családi élet újbóli folytatására, vagy az önálló különélésre, a sa­ját otthon megteremtésére. Rácz Ákosné, az intézmény vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a múlt év utolsó napjai szép perceket hoztak a lakók­nak, közöttük a huszonnégy gyereknek. S ez nagyrészt egy neves cég félmilliós értékű ado­mányának köszönhető, az aján­dékok között volt babaház, tár­sas játékok, farmernadrág. S hogy a lakók legalább az ünne­pen megfeledkezhessenek anya­gi gondjaikról, azokon a napo­kon - az intézmény közös pén­zéből - a gondozónők főztek a családoknak. Ez volt az ő ajándé­kuk az anyáknak. Egy másféle kedves esemény is sajátos színt lopott a lakóközösség életébe: kisbabája született az egyik anyukának, egy - azóta már cse­csemőkort elért - újszülöttel gya­rapodott a Menedékre találtak száma... A jelenleg harminc sze­mély befogadására alkalmas ott­hon a jövőben még többek me­nedéke lesz: férőhelyeinek szá­ma tízzel bővülhet a pályázaton nyert pénzből. Mint a pásztói városi kórház­ban megtudtuk, dolgozóik egy- harmadát (96 alkalmazottat) érin­ti a minimálbér-emelés akkor, ha már figyelembe veszik az új bér­táblát és az egészségügyi szakdol­gozók 20 százalékos szakmai szorzóját is. Ez éves szinten - járu­lékai nélkül - 6 millió forintos többletkiadást jelent az intéz­ménynek. Azt viszont egyelőre nem tudni, központilag mennyi pluszpénzt kapnak majd, hogyan emelik meg a fekvő- és betegellá­tás utáni súlyszám mértékét, illet­ve hogyan alakul ez a krónikus be­tegellátásnál. A kórháznál központi bérszám­fejtés van, az átsorolásokat a TÁKISZ-hoz kell elküldeni. Pász- tón remélik, hogy a dolgozók már a februári fizetéskor kézhez kap­ják az emelt összeget, amennyi­ben ez csak márciusban történne meg, úgy természetesen vissza­menőleg lesz érvényes. Mindenütt lesz bérfeszültség, mert a döntéshozók nem gondol­tak a hosszú évek óta dolgozó és különböző szakképesítéssel ren­delkező alkalmazottakra. A kü­lönbséget pedig az egyes intézmé­nyek nem képesek kompenzálni. A kórházak vezetői attól félnek, hogy a megemelt minimálbérből adódó helyzet szembeállítja majd egymással a dolgozókat. A kórházakban a teljesítmény­finanszírozás érvényesül, vagyis az intézmények a különböző be­tegségek gyógyításától függően kapnak pénzt, súlyszámban mér­ve. Az egészségügyi intézmények vezetői nem rendelkeznek hiva­talos információkkal. Nem hiva­talosan azonban úgy tudják, hogy a súlyszám eddigi 75 ezer 500 forintos értékét emelik meg 85 ezerre, a béremelést pedig a 9500 forintos különbözet fedezi majd. A minimálbérek emelését tehát központilag a súly- számemeléssel korrigálják. Ismert, hogy a sátoraljaújhelyi számítások szerint az intézmény­ből 80 embert kell elbocsátani ah­hoz, hogy ki tudják fizetni a meg­emelt béreket. A Nógrád megyé­ben megkérdezettek nem tartják valószínűnek, hogy az idei súlyszá­mok fedezik majd a különbözetet. Ehhez ugyanis a súlyszámot körül­belül 90 ezer forintra kellene emel­ni, erre viszont nem látnak esélyt. Az még gondot okoz, hogy a teljesítményfinanszírozás három hónapos csúszással történik. Te­hát az októberre vonatkozó ösz- szeget az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár januárban utalja át. Egyelőre még azt sem tudják a kórházakban, hogy a megemelt súlyszám forintjait mikor kapják meg, tartanak attól, hogy csak áp­rilisban. Információnk szerint a salgó­tarjáni, megyei Szent Lázár Kór­házban az 1025 dolgozó több mint felét, 65 százalékát érinti az átso­rolás. Mint megtudtuk, a balassagyar­mati dr. Kenessey Albert Kórház­ban a márciusi bérükben kapják meg a dolgozók az emelt össze­get, januárra visszamenőleg. Itt lé­nyegesen több az adminisztráció, mint például a kisebb létszámú pásztói kórházban, ugyanis Balas­sagyarmaton a 900 alkalmazottból közel 850 embert érint az új bér­táblára és a 40 ezres minimálbérre való átállás. DUDELLAI ILDIKÓ A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Karancslapujtőről - de ne egészen így! A napokban, teljesen véletlenül kezem­be került egy vékony kis füzetecske. Borí­tója alján ezt olvastam: „Karancslapujtő - Látnivalók”. Örültem először, hogy végre Lapujtőről is van valami. Úgy gondolom, mindenki így van ezzel, ha szülőhelyéről hallhat, láthat, olvashat. Meg kell hagyni, szép könyvecskéről van szó, olyanról, amelyet szívesen vesz kézbe az ember. Fotó a külső borítókon: a katolikus templom főoltárának, illetve a Mocsáry- és a Papszász-Szontágh-kastély képei. Belül Nógrád megye térképe, rajta Karancslapujtő pontos helye, képek az evangélikus templomról, Mocsáry Antal emléktáblájáról, keresztekről, házakról. Az utolsó oldalon pedig olvasható, hogy a kiadvány 2000-ben, a „Kézfogások Hatá­rok Nélkül” Euroregionális Program kere­tében, a Honismereti Kiskönyvtár 2. szá­maként a szlovákiai Komáromban, a karancslapujtői önkormányzat megbízásá­ból jelent meg. Nem csoda ezek után, hogy az első - kedvező - benyomások hatására, a külle­ménél jóval lényegesebb dolgokra, a tarta­lomra is kíváncsi az ember. Ezért mohón olvasni kezdi a szöveget, hogy mihama­rabb megismerje a község történetéről, nevezetességeiről közzétett gondolatokat. Ekkor éri a csalódás az olvasót. Elsősor­ban azonban nem azért, mert nagyrészt a Hegedűs Géza által korábban megírt szö­vegre vél ráismerni, hanem inkább azért, mert annak hibás, helyenként eltorzított változatával találkozik. Az oldalakon ugyanis hemzsegnek a ténybeli, számszeri és történelmi pontatlanságok, tévedések! Téves többek között a Karancs-hegy magasságának megjelölése, a németek Lapujtőre történő bevonulásának, a Karancslapujtő név felvételének időpont­ja. Emellett összekeverődik a „nemzetség” és a „nemzetiség” fogalma, a falu kereszt­jeiről már nem is beszélve - hogy csak né­hány kiragadott példát említsek. A lista nagyon hosszúra nyúlna, ha valamennyi melléfogást ide írnánk! Nyilvánvaló tehát az ellentét a külső és a tartalom között. Talán inkább nézegetni kellene a nagy műgonddal kiválasztott tár­gyakról készült felvételeket, a külső és bel­ső képeket, s nem olvasni belül a szöve­get? Jobban járna mindenki! A hibák, eltévelyedések bántóak. A Karancs-völgy központjának tekinthető Lapujtő nem ezt érdemelné. Bizony, kel­lett volna ide egy felkészült, körültekintő lektor és több szakkönyv, lexikon, hogy a lapokról ne nevessenek ránk a fránya fin­torok, rendellenességek. Hogy mindezeket miért vetettem pa­pírra? Nem másért, csupán azért, mert meg­győződésem, hogy az ilyen jellegű vállal­kozásokat csakis alapos körültekintéssel, nagyfokú felelősséggel, „pontosan, szé­pen,” - ahogyan a költő mondja - szabad és kell megvalósítani! Felelősen a ma élők előtt és felelősségérzettel az utókor iránt. Ne feledjük, az „írás megmarad”, a ki­nyomtatott szöveg, az abban foglalt tarta­lom tájékozódási pontot, ismeret- és for­rásanyagot jelent a jelen és a jövő polgárai számára. De nem így... BOZÓ GYULA A szakmai önállóság javítja a hatékonyságot A munkaügyi ellenőrzés fő tárgya a feketemunka A munkaügyi ellenőrzés a foglalkozatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított munkáltatói kötelezettségek megtartásának ellenőrzése. Ke­reteit és eljárási rendjét, valamint jogkövetkezményeit a munkaügyi ellen­őrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szabályozza. Melyek voltak a mun­kaügyi ellenőrzés legfontosabb tapasztalatai az elmúlt 3-4 évben? - erről beszélgettünk Peregi Istvánnal, a 2000. januárjától újra önálló Nógrád Me­gyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség vezetőjével.- Évek óta a közvélemény figyelmében áll a „feketemunka”, miközben azt sem tudjuk pontosan mit kell értenünk az alatt. Mit jelent a „feketemunka” a mun­kaügyi ellenőrzés fogalomtárában?- Elöljáróban le kell szögezzem, a „fe­ketemunka” az egyik legsúlyosabb sza­bályszegés, amely a munkaszerződés írásba foglalásának elmaradásában, a munkaviszonyt leplező színlelt (megbí­zási, vállalkozási) szerződéssel való fog­lalkoztatásban, valamint a külföldiek en­gedély nélküli foglalkoztatásában nyil­vánul meg. Munkaügyi ellenőrzési tevé­kenységünkben az elmúlt három-négy évben - a munkaügyi szabálytalanságok minél szélesebb köiű felszámolása érde­kében - kiemelt feladatunk volt a foglal­koztatás jogszerűségének vizsgálata, az erre vonatkozó jogszabályok ellenőrzé­se és - többek között a sajtón keresztül is - a közvélemény figyelmének felhívá­sa a tapasztalt szabálytalanságokra. És ha már eszembe jutott a sajtó, szeret­ném megköszönni a Nógrád Megyei Hír­lap rendszeres érdeklődését és tárgysze­rű közvetítését.- Mielőtt a vizsgálati tapasztalatok kö­zepébe vágnánk, hadd kérdezzem meg, mit jelentett a felügyeleti hovatartozás változása, az „újraönállósodás"?- Ott kell kezdjem, hogy a munkabiz­tonsági és munkaügyi ellenőrzést ellátó Országos Munkabiztonsági és Munka­ügyi Felügyelőség (OMMF) és területi szervei 1984-től 1997-ig egységes orszá­gos szervezetben végezték tevékenysé­güket. 1997-ben a közigazgatás reformjá­hoz kapcsolódó intézkedésekkel az OMMF területi felügyelőségeit a megyei munkaügyi központokhoz csatolták, és ezzel vegyes irányítási rendszer jött létre. A felügyelőségek pénzügyileg a munka­ügyi központhoz tartózták, ugyanakkor a szakmai irányítást és a munkáltatói jo­gokat az OMMF központja gyakorolta. Ez a kettősség, az elkülönített szakma és pénzügyi irányítás, valamint a munka­ügyi központok és a felügyelőségek kö­zötti szakmai érdekkülönbség működési zavarokat eredményezett, ami az ellen­őrzés eredményességét is csökkentette. A kormány - felismerte a vegyes irá­nyítási rendszer hátrányait és 2000 janu­árjától - a nemzetközi munkaügyi köve­telmények és egyezmények előírásaival összhangban - a területi (fővárosi és me­gyei) felügyelőségek ismét az OMMF szerves részeként, egységes szervezet­ben végzik tevékenységüket. A szerveze­ti egység visszaállításából eredő közvet­len, centralizált irányítás biztosítja a terü­leti felügyelőségek egységes és hatékony működését.- így legyen! Most akkor térjünk át az olvasót talán még jobban érdeklő, a munkaviszony létesítésével kapcsolatos vizsgálati megállapításokra, ha lehet a számszerű adatok mellőzésével- Ellenőrzésünk általános tapasztala­tai szerint a munkáltatók gyakran sértet­ték meg a munkaviszony létesítésére vo­natkozó szabályokat. A leggyakoribb szabálytalanság az írásos munkaszerző­dés nélküli foglalkoztatás. Az országos vizsgálatok szerint minden ötödik mun­kaügyi jogsértés a munkaszerződés írás­ba foglalásának elmulasztása. Ez nagyjá- ban-egészében Nógrád megyében is így van. Ez a szabálytalanság az építőipar­ban, a kereskedelemben, a vendéglátás­ban fordult, fordul elő a legnagyobb gya­korisággal, de megtalálható, pontosab­ban tetten érhető a mezőgazdaságban is, főleg a magánmunkáltatóknál, a kis- és középvállalkozásoknál.- Hallani lehet, az utóbbi időben - ta­lán az ellenőrzések és a kiszabott bünte­tések hatására is - a munkáltatók mód­szerei úgymond finomodtak. Igaz ez és mi van emögött?- Csak tényeket tudok - ítéletet nem szeretnék - mondani. Gyakori, hogy az ellenőrzéskor bemutatják a munkavállaló személyi adatait tartalmazó, kitöltött űr­lapot, amelyről azonban hiányzik a mun­kavállaló vagy a munkáltató aláírása, illet­ve a munkáltató bélyegzője. Előfordul, hogy hiányosak a bemutatott munka- szerződésekből a Munkatörvénykönyvé­ben kötelezően előírt tartalmi elemek.- Melyek az úgynevezett tartalmi ele­mek, említene néhányat?- Elsősorban a személyi alapbérre, a munkakör megjelölésére, valamint a munkavégzés helyének megnevezésére utalhatok. Az ilyen alaki vagy tartalmi hi­ányosságokat mutató munkaszerződé­sek érvénytelenek, és a hatóság alkal­mazza a megfelelő jogkövetkezménye­ket.- A munkáltatók persze ügyeskednek - ahogy hallom - próbálják kimenteni ma­gukat. Hogyan teszik ezt?- A szabálytalanságot elkövető mun­káltatók az írásos munkaszerződés hiá­nyát legtöbbször a próbaidős foglalkoz­tatásra, a családi vállalkozásra, az ellen­őrzés napjára történt munkakezdésre va­ló hivátkozással próbálják kimenteni. Gyakran hivatkoznak arra is, hogy a többpéldányos munkaszerződésnek csak a bemutatott példányáról hiányzik valamelyik szerződő fél aláírása.- Mennyiben elfogadható ezek a kifo­gások?- Ezek a kifogások a munkaszerződés érvénytelensége szempontjából termé­szetesen alaptalanok, hiszen a próbaidő a munkaviszony része (amelyet a mun­kaszerződésben ki kell kötni), a munka­végzés pedig csak a szerződő fél szabály- szerű aláírásával válik érvényessé.- Hallhatnánk valamit az elmúlt évben hozott legfontosabb konkrét megállapítá­sokról és az alkalmazott szankciókról?- A 2000.1-X. havi adatait tudom vi­szonyítani az elmúlt év hasonló idősza­kához, hogy plasztikusabb legyen a helyzetkép. Természetesen csak né­hány főbb munkaügyi államigazgatási intézkedésre utalhatok, az ellenőrzés tárgya szerint. A legnagyobb volumenű bírságolást - ez évben is - a foglalkozta­tási jogviszony létesítéséhez szükséges kiszabni.- Hajói gondolom, itt a munkaszerző­déssel kapcsolatos hiányosságokról van szó magyarul és elsősorban.- Igen, így van. Ha érzékeltetni aka­rom intézkedéseink volumenét nem te­kinthetek el néhány számszerű adattól, így az előbbiekkel kapcsolatos szabályta­lanságok megszüntetésére 1999 első tíz hónapjában több mint 360, 2000-ben „csak” mintegy 220 esetben köteleztük a munkáltatókat. Mindkét évben 70 körül volt a munkaügyi bírságot is megállapí­tó intézkedéseink száma. A bírságok összege ‘99-ben túlhaladta, tavaly meg­közelítette a hatmillió forintot. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy csak igen las­sú a javulás e tekintetben. Nem így a fog­lalkoztatási jogviszony létesítésével kap­csolatos munkaügyi és nyilvántartási jogviszony létesítésével kapcsolatos munkaügyi és nyilvántartási kötelezett­ségek teljesítésében, ahol a 2000-ben ki­szabott bírságok összege többszöröse az előző évinek.- Közismert a munkáltatók fegyelme­zetlensége a munkaidőre vonatkozó sza­bályok megsértésében is.- Sajnos az elmúlt évben is jellemző volt a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkaidőre (túlmunkára, túl­órára) és a szabadságra vonatkozó jog­szabályok be nem tartása. És ez alól a „multik” sem kivételek, sőt... Tavaly és ‘99-ben is mintegy 400 esetben kellett in­tézkednünk a szabálytalanságok meg­szüntetésére és közel 60 esetben mint­egy 2,8 millió forint bírságot szabtunk ki.- És mi volt a helyzet a munkabér vé­delmére - a minimálbérre - vonatkozó szabályok betartásával?- Tavaly az 1999 évinél is nagyobb gyakorisággal fordult elő a munkabér vé­delmére vonatkozó szabályok be nem tartása: mintegy 400 esetben keleti in­tézkednünk a jogellenes állapot‘meg­szüntetésére. Közel 70 alkalommal több mint 3 millió forintra büntettük a sza­bálytalankodó munkáltatókat. Igen saj­nálatos, hogy gyakran a minimálbért - az , elmúlt évben ez 25500 forint volt - sem fizették ki a munkáltatók, ami egyben a munkavállalók kényszerhelyzetére, ki­szolgáltatottságára is utal. Beszélgetésünk vége felé szóba került, hogy amíg országos adatok szerint a feke­temunka szerepe tovább nőtt a magyar gazdaságban - ez derül ki egy TÁRKI-ta- nulmányból is - és a közvélemény által csak „KGST-piac”-oknak nevezett vásá­rok némiképp visszaszorulóban vannak, Nógrád megyében látványos fordulat - se pro se kontra - nem érzékelhető ezeken a területeken. A felügyelőség vezetőjének véleménye szerint Nógrád nem tartozik a „fertőzöttebb” területek közé a külföldiek szabálytalan foglalkoztatása terén sem. Viszonylag megnyugtató a helyzet a munkanélküli-ellátás mellett tapasztalha­tó alacsony foglalkoztatásban - szinte mi­nimális a „tettenérés” - a hátrányos meg­különböztetés tilalmának megsértésével, a nők, a fiatalok és a megváltozott mun­kaképességűek foglalkoztatásával kap­csolatban.- Mindebben talán benne van felügye­lőink hatékonyabb felderítő munkája, a megelőzésre való törekvésünk, és a társ­szervekkel való együttműködésünk eredményessége is - fejezte be lapunk­nak adott nyilatkozatát a megyei munka- biztonsági és munkaügyi felügyelőség vezetője. _________________________________________BARÁTHI OTTÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom