Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-08 / 6. szám

Emlékképek egy cégről Születésnapot ünnepelt a városgazdálkodási kft. Ki hinné ma • már, hogy egykor a kocsiszínben a hintón és a szekereken kívül volt egy lóvontatású locsolókocsi is... (2. oldal) Mire ösztönöz a minimálbér? Mit jelent, hogyan oldják meg az önkormányzatok az őket is ér­zékenyen érintő, ez év januárjában bevezetett minimálbér havi 40 ezer forintra történő emelését? (3. oldal) Helytálltak a „pályakezdő” sasfiókák Az ismert változások után - két játékos és a vezető edző távozott a csapattól - megújult, megfiatalított együttessel indultak Nagy­kőrösre a KNC-Fekete Sasok kosarasai. (7. oldal) BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2001. JANUÁR 8, HÉTFŐ XII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 47 FORINT ELŐFIZETVE: 35 FORINT Ha előfizet púnkra Ft-ol takaríthat meg. Részletes információ: 16-455/213-as mellék Vigaranóban találkoznak Salgótarjáni küldöttség az olasz testvérváros ünnepén Vízkereszt: zárul a karácsonyi, kezdődik a farsangi ünnepkör Vízkereszt a karácsonyfa „lebontásának” is hagyományos időszaka _ _fotó: rigó S algótarján és az olaszországi Vigarano Mainarda öt éve kö­tött testvérvárosi szerződést. Eredménye: az egyre erősödő és szélesülő kapcsolattartás, amelybe mindkét fél részéről, mind többen kapcsolódnak be. A testvérvárosi kapcsola­tot tavaly Golden Stars-díjjal jutalmazta az Európa Bizott­ság. A díj elnyerésében jelen­tős szerepet játszó olasz vá­roskában erről nagyszabású rendezvénysorozattal készül­nek megemlékezni. Ünnepsé­gükre meghívást kapott Sal­gótarján város küldöttsége is. Európában évente, mindösz- sze harminc város részesülhet a Golden Stars-díjban. A rangos el­ismerésben, a hazai városok kö­zül, tavaly Salgótarjánt érdeme­sítette az Arany Csillag-díjra a brüsszeli székhelyű Európa Bi­zottság. E díjat azok a városok kaphatják, amelyek a legtöbbet teszik azért az európai progra­mért, amelynek célja az, hogy kontinensünk lakói mind köze­lebb kerüljenek egymáshoz. Január 10-én, ötvenfős kül­döttség utazik Salgótarjánból, az olaszországi városkába. Önkor­mányzati forrásból származó in­formációink szerint, a küldött­ség tagjait úgy válogatták össze, hogy mint a hivatalos, úgy a kul­turális programokon, reprezen­tánsai legyenek a testvérvárosi együttműködést megjeleníteni hivatott bemutatkozásnak. A vigaranói többnapos rendez­vénysorozat ugyanis két részből áll. Amint azt Rossano Bellini úr, Vigarano polgármestere őszi, salgótarjáni látogatása idején is ecsetelte - s amely a salgótarjáni önkormányzat jövőre vonatkozó elképzeléseivel is találkozott - sort kívánnak keríteni az alka­lomból arra is, hogy egyeztessék ez évi programjaikat. A közös tervek szerint, ezekben, az eddi­gieknél is meghatározóbb szere­pet kapnának az általános isko­lások, valamint a különféle (Folytatás a 3. oldalon) Január 6-a, vízkereszt ünnepe, többrétű jelentősséggel bír. A ka­tolikus hívők e napon az Úr meg­jelenésére emlékeznek, arra, hogy ekkor nyilvánította ki Jézus születését a pogány népnek, tehát Jézus világ előtti megjelenéséről is megemlékeznek e napon - vá­zolta az ünnep mibenlétét dr. Limbacher Gábor, a Nógrád me­gyei múzeumok igazgatója, akit arról is kérdeztünk, milyen szoká­sok fűződnek a karácsonyi ün­nepkört záró naphoz. (Folytatás a 3. oldalon) A szentév zárása Szentmisével zárták a jubileu­mi szentévet pénteken, a vatikáni esemény előtt egy nappal az or­szág katolikus főtemplomaiban; a fővárosban Paskai László bíbo­ros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be misét a Szent István-bazilikában. A szentévet II. János Pál pápa Jézus Krisztus születésének 2000. évfordulójá­hoz kapcsolódóan 1998. novem­ber 29-én pápai bullában hirdette meg. A jubileumi ünneplés mó­dozatait rögzítő pápai okmány a jubileumi év kezdetét 1999 kará­csonyára, bezárását pedig 2001 vízkeresztjére tűzte ki. A magyar katolikus egyház 1999 karácso­nyán Esztergomban nyitotta meg az ünnepi esztendőt. Paskai Lász­ló bíboros a pénteki budapesti zá­ró szentmisén - felidézve a szen­tév magyarországi eseményeit - elmondta: a jubileumi időszak megmutatta, hogy „van életerő a magyar egyházban”. Hozzátet­te: a magyar katolikus egyház olyan szellemi környezetben ün­nepelt, ahol még mindig tapasz­talható vallásellenesség, és ahol a szülők nagy része nem törődik gyermeke vallási nevelésével. Külföldi kezelés előtt Nógrádban kevés támogatójegyet vásároltak a fóti kislány megsegítésére Arak duzzadnak, pénztárcák zsugorodnak Hosszú, pénztelen és hideg, ezt szoktuk mondani az ünnepek nyüzsgése után mindig álmosan cammogó januárra, amely szerencsére eddig megőrizte a mérsékelt fagyosságát. Leg­alább ezzel nem szegi kedvünket. Az egyéb velejárói között a leginkább hangulatromboló áremelések sajnos, részben már itt vannak, vagy ha nem, hamarosan kopogtatnak... A kőszívvel született fóti kis­lány, Urbán Dominika feje felől - úgy tűnik - elhárult az életve­szély. November második felé­ben vitték ki az Egyesült Álla­mokba, Floridába, s jelenleg is gyógyszerrel kezelik, az orvo­sok véleménye szerint elegendő lesz ez a terápia, s nagy valószí­nűséggel a három hónap letelte után sem válik szükségessé a szívátültetés, „csak” a plasztikai beavatkozás. A súlyos rendelle­nességgel világra jött Urbán Do­minika esetére, életesélyeire, a segítség lehetséges módjaira az Áldott Kéz 2000 Nemzetközi Alapítvány és Szeretetszolgálat is felhívta a közvélemény figyel­mét. Egyik alapítója az akkor négy hónapos csecsemő eseté­ről elmondta, hogy a szülőket itthon semmi jóval nem biztat­ták, a külföldi segítség elérésé­hez viszont anyagi támogatás kell a családnak. Az idő múlásá­val a kisgyerek életbenmaradási esélyei fokozatosan csökkentek, ezért kongatták a vészharangot az alapítványosok. Képviselete­ket hoztak létre, ahol a támoga­tójegyet árusították, illetve az adományokat fogadták. Me­gyénkben Rimócon működik a képviselet, de nem csak itt, ha­nem két városban, Balassagyar­maton és Salgótarjánban is meg lehetett venni a jegyeket, vi­szont mindkét helyen keveset adtak el ezekből. Dominika flo­ridai ápolásáról, az állapotával kapcsolatos, a korábbinál jóval biztatóbb helyzetről Kálnoki At­tila, az alapítvány tanácsadója, számolt be. Közölte azt is, hogy a megmaradt támogatói jegye­ket begyűjtik, s a további mun­kájuk részbeni célja a csecsemő- és gyermekkórházak megsegíté­se, illetve a rákos betegségek el­leni úgynevezett hyperthermiás kezelésekre alkalmas berende­zések számának gyarapítása. Azt szeretnék, ha minden me­gyében lenne ilyen. Az egyes élelmiszerüzletek nem azonos időpontban térnek át az új árakra, s az alapvető cikkek sem egy időben drágul­nak, így az emelések január el­ső, második hetében még ke­vésbé viselik meg a pénztárcá­kat. Pár hét múlva azonban már erőteljesen jelentkeznek majd azok a háztartási mínu­szok, amelyek a fokozatosan felzárkózó, megnövekedett árak áldatlan hatásaiból adód­nak. Hogy ezzel szemben mit le­het tenni? A kispénzűek legfel­jebb megpróbálnak alkalmaz­kodni, ami egyet jelent a ház­tartás más kiadásainak mérsék­lésével, az erre való törekvés­sel, bár ez majdnem azonos a lehetetlennel a gyerekes csalá­dok esetében. Megyénk kisebb-nagyobb élelmiszerüzleteinek törzsvá­sárlói ezekben a napokban már annak is örülnek, ha a megszo­kott, megkedvelt áruféleséget még a régi áron vehetik meg, s legszívesebben be is spájzolná­nak belőlük, ha a pénztárcájuk tartalma engedné... Egyes felvá­gottfélék például már drágul­tak, s nem is kis mértékben, né­melyik csaknem húsz százalék­kal került többe mint pár hete. A tőkehús ára a múlt év utolsó hónapjaiban is fokozatosan fel­felé kúsz'ott, s ennek még nincs vége, ugyanis a hírek szerint az év elején nyolc-tíz százalékos lesz az emelés, s ez az ismert módon hat a húskészítmények, a zsír értékesítésére. (A sertés­zsír felhasználása Magyaror­szágon az elmúlt tíz évben csökkent ugyan, de ez a zsira­dék még mindig fontos szere­pet tölt be a magyar konyhák­ban. Egy táplálkozási szokása­inkról készült elemzés szerint ezek régiónként és településtí­pusonként is jelentős eltérése­ket mutatnak. Míg például a sertéshús országosan csak 14. a legkedveltebb enni-innivalók listáján, addig az észak-ma­gyarországi megyékben az ötö­dik helyen szerepel, megelőz­ve egyebek közt a zöldséget, to­jást, tésztaféléket és a salátát.) Az ötvenegy-néhány vagy csaknem ötvenforintos kispo- haras tejföl is a múlté már, több helyen hatvan-hetven forintot kell érte fizetni. Ez persze csak része az egésznek: a tejtermé­kek átlagos árnövekedése szin­tén el fogja érni a nyolc-tíz szá­zalékot. A napicikkek közül jö­vő idő még a liszt, a cukor drá­gulása, ezekért öt-hat százalék­kal kérnek majd többet, ebből következik, hogy a kenyér és a péksütemények, valamint az édességek ára is emelkedik. _______________________________ÜWJ A hét végén immár a tizedik alkalommal rendezték meg a jétékony célú Gabora-gálát a salgótarjáni sportcsarnokban. A torna győztese végül a Ferencváros csapata lett. TUDÓSÍTÁSUNKA 7. OLDALON ______________________________________________________________fotő.woótwow M egdőlt a melegrekord Magyarországon januárban eddig még soha nem volt olyan me­leg, mint vasárnap, a déli órákban: Kecskeméten 17,3 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. A melegrekord megdőlésére a me­teorológusok sem számítottak, mert a következő napokban az időjá­rás hidegebbre fordul. A január 7-i melegrekord 16,3 fok volt, ezt 1994-ben Győrben mérték. Ugyanezen a napon 1947-ben Pécs térsé­gében mérték eddig a leghidegebbet, akkor mínusz 23,5 fokot mu­tattak a hőmérők. a Szerencsevadászat ÖTÖSLOTTÓ: HATOSLOTTÓ: 12, 38, 62, 64, 71 4, 25, 28, 35, 35, 37 Joker: 456269 Pótszám: 11 Szécsénytől Karancskesziig Dr. Sarján László országgyű- óra között, Karancskesziben pe- lési képviselő január 9-én, ked- dig 14-15 óra között a polgár- den két helyszínen is tart foga- mesteri hivatalban várja a vá- dónapot. Szécsényben 11-13 lasztópolgárokat. 9771215901000

Next

/
Oldalképek
Tartalom