Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-06 / 5. szám

2001. Január 6., szombat V I L Á G TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal A Pentagon magyarázkodik A hatóságok minden érintett országban foglalkoznak a Balkán-szindrómával Az Európai Unió elnöki tisztét betöltő Svédország védelmi minisztere szerint „sürgős cselekvésre van szükség” a volt Jugoszláviában szolgálatot telje­sítő katonák egészségével kapcsolat­ban felmerült gondok kivizsgálására. Délkelet-Európa Björn von Sydow bejelentette, hogy az urántöltetű lövedékek okozta esetleges egészségkárosodás téma lesz az EU kül­politikai és biztonsági bizottságának január 9-ei értekezletén. Svédország NATO-nagy- követét utasították, hogy konzultáljon az ügyben az Észak-atlanti Szövetséggel. Svédország egyébként semleges ország: nem tagja a NATO-nak. Ken Bacon, a Pentagon szóvivője azt hangoztatta, hogy nincs bizonyíték a gyengítetturán-tartalmú - az amerikai had­erő által Boszniában és Koszovóban hasz­nált - lövedékek rákkeltő, illetve egyéb be­tegséget okozó hatására. „Az Egyesült Álla­mok - mondta Bacon - együtt fog működni minden olyan NATO-vizsgálattal, amely­nek célja az úgynevezett Balkán-tünet­csoporttal összefüggő halálesetek tisztázá­sa, ám ez nem jelenti azt, hogy a Pentagon tervezné a nagy átütőképességű, elsősor­ban harckocsik ellen használatos lövedé­kek kivonását a rendszerből, vagy akár a jövőben az ilyen lövedékek használatának esetleges felfüggesztését.- A Koszovóban a nemzetközi béke­teremtő kontingensben szolgáló orosz' katonák is tüzetes vizsgálaton esnek át- nyilatkozta a légideszantcsapatok vezér­kari főnökének első helyettese, Nyikolaj Sztaszkov vezérőrnagy.- Az osztrák szövetségi hadseregben semmilyen jele nincs annak, hogy a volt Jugoszláviában szolgálatot teljesítő katonák körében leukémiás megbetegedés lépett volna fel - közölte a hadsereg szóvivője. Katonai vezetőink nyugodtak 1999. április 12-én az Adriai-tenger melletti egyik olasz légibázison előkészítik a tölteteket FOTÓ: EUROPRESS/EPA Petru Cherlic hadosztálytábornok, a román védelmi minisztérium egészség- ügyi igazgatóságának parancsnoka külön is hangsúlyozta, hogy a volt Jugoszlávia terü­letén szolgált román békefenntartó kato­nák egyikénél sem jelentkezett mostanáig semmiféle olyan egészségügyi panasz, amely összefüggésbe volna hozható az úgynevezett Balkán-szindrómával. „Nem bizonyított, hogy összefüggés lenne az olasz katonák halála és a NATO által a balkáni háborúban használt urántartalmú lövedékek között” - nyilatkozta Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök. Fodor felesleges pánikkeltésnek nevezte a híresztelést. Meggyőződése szerint sem a Koszovóban, sem a Bosznia-Flercegovinában tevékeny­kedő magyar kontingens nem volt kitéve káros sugárzás veszélyének. Svéd László orvos-vezérőrnagy, a Magyar Flonvédség egészségügyi csoportfőnöke egyúttal cáfolta, hogy a Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő magyar kontingens egyik katonája leukémia következtében hunyt volna el. Szabó János honvédelmi miniszter véleménye szerint ez egy „nem létező probléma, közönséges hisztériakeltés, hiszen sugárhatásról szó sincs. Ez biológiailag fejti ki hatá­sát: ha valaki lenyeli, nyalogatja, vagy a testéhez dörzsöli, tehát olyan közelségbe kerül hozzá, ami a biológiai hatás kiváltására alkalmas”. Vladimír Vetchy cseh védelmi miniszter bejelentette, hogy speciális orvosi kivizsgá­lásnak vetik alá azt a mintegy 1500 cseh katonát, akik az elmúlt másfél évben részt vettek a koszovói békemisszióban. Cseh­országban olyan hírek terjedtek el, hogy tavaly egy cseh pilóta azért halt meg, mert koszovói küldetése következtében a gyengítetturán-tartalmú lövedékektől vérmérgezést és rákbetegséget kapott. A görög védelmi hatóságok tanulmá­nyozzák annak a leukémiában szenvedő görög tiszthelyettesnek az esetét, aki 1997- től egy évig szolgált Boszniában. Dimitrisz Aposztolakisz védelmi államütkár kijelen­tette: kutatják, hogy milyen összefüggés van a katona betegsége és az urániumlöve­dék használata között. Eddig azonban nem mutattak ki semmilyen kapcsolatot. Az olasz halászszövetségek felszólítot­ták a kormányt, hogy tisztázza: tartalmaz- nak-e könnyített urániumot azok a bom­bák, amelyeket az utóbbi években kotortak ki az Adriai-tenger medréből. Szentesi György: a szakirodalom már régóta ismeri az urántartalmú lövedéket- A magyar hadsereg nem rendel­kezik uránmagvas lövedékkel - nyilatkozta lapunknak Szentesi György nyugalmazott ezredes, katonai szakértő. - Ennek oka rendkívül egyszerű: a magyar alakulatoknál nincsenek a kilövé­sükre alkalmas fegyverek, tehát nincs például repülőfedél­zeti gépágyúnk. A MiG-29-esek- ben, illetve helikopterrakétákban ilyen lövedéket nem lehet használni. Szentesi szerint a katonai iro­dalom egyáltalán nem tartja kü­lönleges fegyvernek az uránmag­vas lövedéket, az USA-ban rend­szeresített hatékony fedélzeti lő­szerként alkalmazzák. A katonai szakértő egyúttal felhívta a fi­gyelmet az uránmagvas és az uránbevonatú lövedék közti kü­lönbségre. Utóbbinak - mint ahogy ez számos elektronikus médiumban tévesen hangzott el - semmi értelme nincs, hiszen az urán használatát az acélnál elő­nyösebb tulajdonsága teszi indo­kolttá. Ennek lényege: az urán­ból, mint a legsűrűbb moleku­lájú anyagból (grammonként 19,5 köbcentiméter) az acélnál (grammonként 8 köbcentiméter) két és félszer súlyosabb lövedék készíthető. Az ezredes a sugárbiológusok véleményére hivatkozva állította, hogy az ilyen lövedékek haszná­lata nem növeli meg erősen a talaj „normális, szokásos” háttér- sugárzását, ami viszonylag rövid ideig is tart. Kétségbe vonja, hogy az olasz katonák leukémiá­ját ez a lövedék okozta volna. Feltehetően a kártérítési per mi­att ráncigálták elő ezt az egyéb­ként szokásos uránkérdést. Szentesi György szerint a lőszer használatát minden bizonnyal komoly hatástani vizsgálatok előzték meg, s ma már nem léte­zik olyan hadvezetés a világon, amely a saját katonáit tudatosan kitenné bármiféle egészségügyi veszélynek. ______________________________1CSERHYÁH»ZKY| K edvező kilátások Kelet-Európábán folytatódik a gazdasági növekedés London Brit gazdaságelemzők fel­mérése szerint kedvezőek Kelet-Európa hosszú távú gazdasági kilátásai. Bár 2001-ben a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedésének megtorpanása várható a térség­ben, az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatói úgy ítélik meg, hogy a Kelet-Európábán és a volt Szovjetunió országaiban elért ta­valyi eredmények a legszebb re­ményekre jogosítanak. A GDP át­lagos gyarapodása meghaladta az öt százalékot, ami a régióban több mint a kétszerese az előző évi átlagnak. Az ide irányuló kül­földi tőkebefektetések is rekord­összeget értek el 2000-ben. Az 5,3 százalékra becsült gaz­dasági növekedés motorja a ked­vező külgazdasági környezet, a piacgazdasági reformokban tör­tént előrehaladás és az orosz pénzügyi válságból való kilába­lás volt. Közép-Európában az át­lagos GDP-növekedés elérte a 4,2, Magyarországon a 5,3 szá­zalékot. A Kelet-Európába irá­nyuló tőkebefektetések mintegy 26,8 milliárd dollárra rúgtak 2000-ben. Az elemzés az idei évre a tér­ségben 4 százalékos átlagos GDP-növekedést jósol; Magyar- ország várhatóan ennél nagyobb mértékben, 4,8 százalékkal gya­rapszik. A kedvező kilátások ellenére Kelet-Közép-Európa gazdasági felzárkózása a Nyugathoz még hosszú időt vesz igénybe, s a fi­gyelemreméltó növekedés is csak kismértékben szűkíti a térséget az EU-tól elválasztó jóléti szaka­dékot - írják a londoni szakértők, akik 2005-re várják az Európai Unió bővítését. Ez szerintük „tö­meges méretekben”, azaz szinte minden kelet-európai tagjelölt felvételével valósul meg - Bulgá­ria és Románia kivételével. Hírek röviden Barak nem adja a Templomhegyet Az izraeli kormányfő biztosította az ország két főrabbiját: soha nem járul hozzá ahhoz, hogy jeruzsálemi szent helyet adjanak át a palesztinoknak. Ehud Barak ezt annak ellenére hangoztatta, hogy elvben elfogadta Clinton rendezési javaslatát. Albright amerikai külügyminiszter szerint Arafat palesztin elnöknek meg kell próbálnia az erőszak megfékezését. Stockholm gyorsítaná a csatlakozást Az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Svédország fel akarja gyorsítani a csatlakozási tárgyalások ütemét, ezért napi­rendre tűzi a politikailag legkényesebb tárgyalási fejezeteket is. Magyar alprefektusok Romániában A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Szociális Demok­rácia Romániai Pártja megállapodásának eredményeként a ma­gyarlakta megyékbe magyar alprefektusokat neveznek ki. Sze­mélyükről azonban nem az RMDSZ dönt, á PDSR vezétősége csak javaslatokat kért a szövetségtől. Lengyel ápolónők sztrájkja Lengyelországban az ápolónők tegnap 42 egészségügyi létesít­ményben folytattak sztrájkok, és egy időre elzárták Katowice belvárosának útjait. További útelzárásokat helyeztek kilátásba Poznanban, Pilében és Koninban is. A kormány január elsejétől garantálta a 203 zlotys béremelést, de ennél többre továbbra sem hajlandó. Töröküldözés Bulgáriában Olyan dokumentumok láttak napvilágot a bolgár fővárosban, amelyek megerősítik, hogy számos korábbi kommunista politi­kus, mindenekelőtt Sztojanov akkori belügyminiszter felelős a bulgáriai török kisebbség üldöztetéséért. Az egykori belügy­miniszter 1984-ben erőszakos módon próbálta meg elfogadtatni a török kisebbséggel, hogy szláv eredetű nevekre cseréljék családi neveiket. Hullámsírba temetik a Mirt Végleg megpecsételődött az elaggott orosz űrállomás, a Mir sor­sa. Egy Progressz teherűrhajó hamarosan elindul az űrállomás­ra, és automatikusan összekapcsolódik vele. A műveletre febru­ár végén, március elején kerül sor. Ekkor Afrika fölött be-, majd a Fekete-tenger fölött kikapcsolják a hajtóműveket. Az űrállo­más el nem égett darabjai a Csendes-óceán vizébe hullanak majd. A PARLAMENT A CSEH TÉVÉRŐL. Prágában Václav Klaus házelnök beszédét követően megvitatták a képviselők a közszolgálati médiumokról szóló törvényt. Közben már több mint 150 ezer ember írta alá azt a petíciót, amely a közszolgálati tévé új vezérigazgatójának Jirí Flodacnak a leváltását követeli. A csü­törtökön kórházba került Hodac állapota tegnapra javult. __________ ___ fotó: europress/epa K edden elfogy a Hold A tűzijátéknál is látványosabbnak ígérkezik a keddi égi jelenség: földrészünk lakói - továbbá az ázsiaiak és az afri­kaiak is - teljes holdfogyatkozásban gyönyörködhetnek. Budapest Ha az időjárás kegyes lesz hoz­zánk, a Kárpát-medencéből meg­figyelhetjük: a Hold 19 óra 42 perckor úszik be a Föld árnyéká­ba, és csak 21.52-kor lesz újra lát­ható a pereme. Hét perc múltán, 21 óra 59 perctől bolygónk hű kí­sérője már újra a régi, szokásos formájában ragyog majd. A Hold színe is megváltozik a fogyatkozás idején: rézvörössé válik. A Hold mindamellett még­sem tűnik el teljesen, mert a Nap­ból érkező fehér fény a Föld lég­körén átszűrődve, különböző mértékben szétszóródik. Januárban egyébként öt boly­gó is megfigyelhető szabad szem­mel. Nem sokkal napnyugta után délnyugati irányban tűnik föl az Esthajnalcsillag, a ragyogó Vé­nusz, és 20 óra 30 percig gyö­nyörködhetünk benne. Távcsővel kis félholdnak látszik. A Mars is egyre láthatóbbá vá­lik ebben a hónapban a sötétedés beállta után. Eleinte hajnali 2.45- kor, később 2.21-kor tűnik föl a keleti égbolton. Január végén rövid időre „ven­dégünk” lesz a ritkán látható Merkúr: röviddel 18 óra után jele­nik meg a horizont nyugati pere­mén. Tizenhatodikán a növekvő Hold lesz a közelében, miáltal könnyebben fölfedezhető, azono­sítható ez a planéta is. Délen és délkeleten gyönyör­ködhetünk az egész égbolt leg­szebb térségében, a téli hatszög­ben, többek között a Szíriusz- ban, amely a legfényesebb álló­csillag. Könnyű megismerni vil­logásáról, aminek oka nem egyéb, mint a Föld nyugtalan lég­köre. Már most érdemes megje­gyeznünk, hogy a téli hatszög jö­vőre tovább gazdagodik a két óri­ás bolygóval, a Jupiterrel és a Szaturnusszal, amely nyugat fe­lől közelít. Keleten föltűnik az el­ső tavaszi csillagkép, az Orosz­lán, északkeleten pedig a 88 csil­lagkép között a legismertebb, a Göncölszekér, vagy más néven a Nagy Medve. És hogy teljes legyen az örö­münk a csillagos égbolt tanulmá­nyozása közben: ezekben a na­pokban éjfél után csillaghullást is megfigyelhetünk. _________________________________(KULCSÁR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom