Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

4. OLDAL - NÓGRÁD MEGY! HÍRLAP G A 2 D A S Á G I T Ü K Ö R 2001. JANUÁR 2., KEDD Részvénypiac: kivárásos stratégia Budapest Szertefoszlott a fejlődő piacok év végi részvényárainak szágul­dására korábban táplált remény, a törökországi pénzügyi válság magával rántott olyan likvid pia­cokat, mint Oroszország és Ma­gyarország - írja legfrissebb részvénypiaci elemzésében az ABN AMRO. A fejlődő részvénypiacok no­vemberi teljesítménye alulmúlta a bank várakozásait, amelyek korábban azon alapultak, hogy néhány piac a térségben - így például az orosz augusztusban, a görög szeptemberben és a tö­rök októberben - magához tért és ez az év végi részvényár „szárnyalásának” előjele. Bizta­tó továbbá, hogy az amerikai el­nökválasztás körüli bizonytalan helyzet megoldódott. Magyarországon november­ben a BUX-index 7000 pont alá süllyedt, ami 12 hónapos negatív rekord. A kedvezőtlen nemzet­közi részvénypiaci hangulat és a külföldi befektetők passzivitása alacsony forgalomhoz és gyenge likviditáshoz vezetett a magyar piacon. A nagy magyar tőzsdei társaságok jó háromnegyed éves mérlegadatokat, nyereségeket közöltek, ám ezek nem hatottak jelentősen a részvénypiacra. Minden pozitív jel ellenére az ABN AMRO szerint még nem jött el az ideje annak, hogy „ag­resszív részvényvásárlásba” kezdjenek a befektetők Magyar- országon. A makrogazdasági környezet enyhén kockázato­sabbá válása (az infláció 10 szá­zalék körülire prognosztizált ér­téke, a folyó fizetési mérleg defi­citjének növekedése, az expan­zív fiskális politika) arra ösztön­zi az ABN AMRO vezetőit, hogy egyelőre várjanak a magypr részvénypiaccal kapcsolatos in­tézkedéseikkel. ■ Felzárkózás az uniós bérekhez Hosszabb távon nem az olcsó, hanem a képzett munkaerő jelenthet előnyt A magyar keresetek európai uniós felzár­kóztatásának feladatait miniszteri meg­bízott fogja össze január 1-jétől a Gazdasági Minisztériumban. ______Budapest A szaktárca elemzése szerint a magyar átlag- kereset vásárlóerő-paritáson számítva körülbelül az uniós átlag harmadát teszi ki. Ugyanakkor eléri a kevésbé fejlett EU-országok - például Portugália vagy Görögország - bérszínvonalának valamivel több mint a felét. A munkavállalók kereseti helyzetének értéke­léséhez jobban használható ez a számítás, mint amikor a hivatalos árfolyamot vesszük tekintet­be A hivatalos valutaparitás inkább a foglalkoz­tatási költségek versenyképességét méri. Ezen a módon számítva az átlagkereset az uniós átlag körülbelül tizedét éri el, az egy lakosra jutó GDP pedig a közösségi átlag 20 százalékát. Több szakértő szerint ugyanakkor hosszabb távon nem az olcsó, hanem a képzett munkaerő jelenthet előnyt. Az említett arányok alapján megállapítható, hogy a magyar bérek színvonala az ország saját gazdasági fejlettségéhez viszonyítva is alacsony. Bár ezt a megállapítást fenntartással kell kezeim - mutat rá a minisztérium elemzése. - Nincse­nek ugyanis adatok arról, hogy az uniós orszá­gokban milyen volt a bérszínvonal, amikor a je­lenlegi magyar gazdasági fejlettségnek megfelelő szinten álltak. A bérszínvonalra vonatkozóan az Európai Unió nem ír elő kötelezettségeket a tagállamok­ra, illetve a csatlakozni kívánó országokra vonat­kozóan. Általános az a vélekedés, hogy az uni­ós átlag 60-70 százalékát elérő bérszínvonal szükséges a komolyabb munkaerő-piaci feszültségek elkerüléséhez. Ennél alacsonyabb bérszínvonal esetén nagy lesz a munkaerő­áramlás fejlettebb országok munkaerőpiacára. Az elemzés figyelmeztet arra, hogy az uniós átlag hosszabb távon érhető el. Szükséges, hogy a felzárkózást megfelelő nemzetgazdasági telje­sítmény alapozza meg, s az ne befolyásolja hát­rányosan a versenyképességet, a költségvetési egyensúlyt. Rövid távon a reális cél: közelítés a kevésbé fejlett európai uniós országok bérszínvonalához. ■ Érdemi agrártárgyalások az EU-val Magyarország részéről elhárult minden akadály, hogy megkezdődjön az agrárfejezet érdemi megvitatása az EU-csatlakozási tárgyalásokon - nyilatkozta Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium (FVM) Európai Integrációs Főosztályának vezetője. Budapest- A magyar kormány a karácsony előtti napokban adta át a mező- gazdaság még tavaly november­ben elkészített, úgynevezett pozí­ciós dokumentumának kiegészítő információit - közölte a főosztály- vezető. Erre azért volt szükség, mert az ország mezőgazdasági tá­mogatásaira, a támogatásokhoz kötött kvóták mértékére, valamint az egyes területek időszakos fel­mentésére tett javaslatokhoz az EU tavaly júniusban kiegészítő anyagokat kért. így például alapo­sabb érveket vár a kvóta- és a derogációs kérelmek alátámasztá­sára. Ezeken kívül a magyarorszá­gi intézményfejlesztés ütemtervé­ről is kértek információkat. A főosztályvezető beszámolt arról, hogy a tagországok által egyeztetett válaszjelentés átadása óta eltelt fél év alatt a mintegy tucatnyi időleges felmentési (derogációs) kérelem a felére csökkent. Ennek oka, hogy az európai uniós szabályok Magyar- ország számára folyamatosan kedvezően változnak - mutatott rá a szakember. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU állás­pontja még nem minden kérdés­ben kristályosodott ki. Nem szól egyebek között a direkt támoga­tásokról, s a magyar javaslatban szereplő, a termékek sajátossá­gait figyelembe vevő kvóták he­lyett úgynevezett bázisidőszak­hoz kötött kvótát írna elő.- Ez igen kedvezőtlen lenne az ország számára, hiszen az EU 1995-1999-re javasolt bázisidő­szakában volt a leggyengébb a magyar mezőgazdasági termelés az elmúlt évtizedekben - hangsú­lyozta a főosztályvezető. Az érdemi tárgyalások a soros svéd elnökség alatt még az első félévben megkezdődhetnek. ■ Új esztendő - új árak A minimálbér növekedése is drágítja a kenyeret Budapest Január elsejével ismét több államilag meghatározott ár emelkedett. Többet kell fizetni az áramért, a vona­tozásért, az autóbuszozá­sért, a cigarettáért és a szeszes italokért. Emel­kedni fog a szemétszállítás, a víz és a földgáz ára, s nem marad ki a sorból az autópálya-matrica sem. Drasztikus áremelés vár­ható a kenyérféleségeknél. Tegnaptól már hat százalékkal kerül többe az áram, a vonatje­gyekért szintén ugyanennyivel kell többet fizetni. A Volán-társa­ságok a helyközi buszközlekedés díjait 6,8 százalékkal emelhették. A helyi járatok tarifái vidéken át­lagosan 6,2 százalékkal emelked­tek, van, ahol 7, van, ahol 9 szá­zalékkal drágábbak a jegyek. A jövedéki adó növekedése miatt drágult elsejétől a cigaretta 20 forinttal dobozonként, ami át­lagosan 8,5 százalékos áremelést jelent. így a most 235 forintos ár­sávba tartozó cigaretták 255, a 350 forintért árult termékek 370 forintba kerülnek. A szeszes ita­loknál is az adóemelés az oka a 7-12 százalékos drágulásnak. A parlament az alkoholos italok jö­vedéki adóját 6, illetve 9xszáza- lékkal emelte, így a szeszgyártó cégek legalább ennek mértéke szerint növelik nagykereskedel­mi áraikat az év elején. Szakértők szerint rövidesen drasztikusan, 16-20 százalékkal emelkedhet a kenyér és a sütő­ipari termékek ára, mert az ága­zatot az energia és a liszt drágulá­sa mellett a pékek 51 százaléká­nál jelentkező minimálbér-eme­lés is jelentősen sújtja. A tejter­mékek, hasonlóan a sertés- és ba­romfitermékekhez, illetve a cu­korhoz, az energiaárakat követ­ve, 10-15 százalékkal kerülnek majd többe. A földgázért csak július elsejé­vel kell többet fizetni, ismét 12 százalékkal. A távfűtésnek janu­ár elsejétől közel tíz százalékkal megy fel az ára Budapesten, vidé­ken azonban egyes helyeken en­nél jelentősebb áremelésre lehet számítani. Az autópálya-matrica ára átla­gosan 5,8 százalékkal emelke­dett. Míg személyautóval hét szá­zalékkal többe kerül, tehergép­járművek számára 7,5 százalék­kal olcsóbb lett az Ml-es és az M3-as használata. A heti matricát a személygépjárművei közleke­dők 1300 forint helyett 1400 fo­rintért vehetik meg, a teherautók viszont hetijeggyel 5200 forint helyett 4800 forintért hajthatnak fel a pályára. Nagyobb az áremel­kedés az M5-ÖS autópályán, hi­szen itt a tarifák átlagosan közel 8 százalékkal nőnek. A telefon csak februártól kerül majd többe, várhatóan átlagosan hat százalékkal. Ezen belül azon­ban - ahogyan az elmúlt évben is - főként az előfizetési díjakat emeli a Matáv. A HATÓSÁGI ÁRAK EMELKEDÉSE 2001. JANUÁR 1-JÉN Elektromos áram 6 százalék Vonatközlekedés 6 százalék Helyközi buszközlekedés 6,8 százalék Autópálya-matrica 5,8 százalék* Cigaretta 8,5 százalék Szeszes ital 7-12 százalék * átlag Skála ét Centrum • Muxfís tálka kerek, több színben Női hálóing rövidujjú, pamut, több színben • Lapos és mely- tányér í'í‘-Cú.'L’ • Férfi i zokni 100% pamut t több színben Triumph melltartó divatos modellek- M Hit *• H torolkozo 70x 140 cm sok színben termosz 1,9 lit., több színben több színben • led Lapidus és Pierre Clarence ingek bosszú ujjú, több modellben fehér, myszál Família n fehér, műszál rm w méretben muszi 24-34-es méretben ^^í:i *-c?LV • Női és férfi • Teodora pizsama takaró divatos modellek, 150x200 cm több színben egyszínű, mintás • Utazó­táska sportos, oldalzsebes. Conti gőzölős vasaló Akció, amíg a készlet tart!

Next

/
Oldalképek
Tartalom