Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-31 / 26. szám

2001. Január 31., szerda HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP Gyógyszeráremelés- nyáron A kormány korlátozná a lőfegyvertartást Több ezerrel csökkenhet a használatban lévő lőfegyverek száma, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány törvény- módosítási javaslatát. A gyógyszerárak csak július 1-jétől, maximum 6,3 százalékkal emelkedhetnek - jelentette be Bo­rókai Gábor szóvivő a kormány keddi ülése után. Budapest A gyógyszergyártókkal történt egyeztetés sze­rint csak július elejétől és legfeljebb 6,3 száza­lékkal emelkednek a társadalombiztosítás ál­tal támogatott gyógy­szerárak. Döntés született arról is, hogy a Nemzeti Egészség Kht. nem jön létre, az érintettek eláll­tak a megalakításától. Ugyanak­kor a Club Aliga ingatlan együttes és a működtetését végző vagyon­kezelő rt. ügyében Mikola István miniszter újrakezdi az egyeztető tárgyalásokat Gógl Ár­pád. exminiszterrel. A közeljövőben újabb pénzügyi támo­gatásra számíthatnak a települési önkormány­zatok. A gázművagyon mintegy 7.5 milliárd forintos ellenértékét az ÁPV. Rt. utalja át a Belügymi­nisztériumon keresztül. További 65.5 milliárd forintot szán a kor­mány a leromlott állapotban lévő szociális intézmények felújításá­ra, illetve új épületek létesítésére. A teljes program várhatóan 2009- re fejeződik be, amelynek kere­tében a régi kastélyépületekből is kiköltöztetik az ott gondozot­takat. A kormány támogatja az ügyészség jogosítványainak ki- szélesítésével kapcsolatos tör­vénymódosítást. A testület egye­bek között megkapná a felhatal­mazást titkos információ gyűjté­sére is. Újságírói kérdésre vála­szolva Borókai Gábor elmondta, hogy Torgyán József miniszter nem vett részt a kormányülésen. A fiának megvesztegetésére utaló hangkazetta esetében a kormány a most folyó jogászi vizsgálatok eredményére vár. Németh zsuzsa Korrupció vagy provokáció? Torgyán szerint a lejárató kampány a balliberális erők támadása A Legfőbb Ügyészség (LÜ) nyomozásfelügyeleti főosztálya jelenleg vizsgálja azt a hangkazettát, amely - a Népszava in­formációja szerint - bizonyíték lehet arra, hogy a földműve­lésügyi miniszter fia kenőpénzt vett át. Az LÜ szóvivője, Horányi Miklós a vizsgálat tényén kívül nem kívánt semmi­lyen, az üggyel kapcsolatos információt megosztani lapunk­kal. Az általunk megkérdezett adatvédelmi szakértő szerint jogellenesen rögzített adat nem lehet alapja büntetőeljárás­nak, az ilyen módon rögzített információt a bíróság bizonyí­tékként nem is értékelheti. Budapest A Népszava egy magnókazetta tartalmára hivatkozva befolyással való üzérkedéssel, korrupcióval vádolta meg Torgyán József kis­gazda pártelnök-miniszter fiát, Torgyán Attilát. A napi­lap által közzétett felvé­tel szerint egy agrár­ügyekben érdekelt cég azért, hogy egy pályáza­ton százmilliós nagy­ságrendű állami támo­gatáshoz jusson, több millió forint kenőpénzt juttatott el az agrármi­niszter fiához. Az érintettek visz- szautasítják és alaptalannak ne­vezik az újság velük kapcsolatos állításait, egyúttal rágalmazásért büntetőpert helyeztek kilátásba. Torgyán József szerint az újabb, személyét célzó lejárató kam­pány a baloldali liberális erők tá­madása. Torgyán Attila nyilatko­zatában azt állítja, hogy miniszter édesapja politikai ellenfelei a közvélemény manipulálása céljá­ból, bűnözők segítségével, hamis anyagokat állítottak össze, ame­lyet az említett napilap közölt. A vesztegetésben részt vevő közvetítő - a lap állítása szerint - Benczéné dr. Tóth Judit volt, az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt. felügyelőbizottságának kisgazda tagja, akit információk szerint baráti szálak kötik a Torgyán családhoz. Benczéné Torgyán Attila egyetemi évfo­lyamtársa volt, egyben a Torgyán család fogorvosának a felesége. A Népszava hosszas nyomozás után valódinak értékelte a hang- felvételt, s azt eljuttatta a Legfőbb Ügyészségre, tartalmát pedig az újság hasábja­in közzétették. A hang- felvételről állítólag a je­lenlévők közül többen tudtak. A beszélgetést akkor rögzítették, ami­kor az állami támoga­tásra pályázók a pénzt állítólag átadták a köz­vetítő személynek. Az adatvédelmi törvény sze­rint a képmás és a hangfelvétel személyes adat. A polgári tör­vénykönyv szerint ezek nyilvá­nosságra hozatalához - a nyilvá­nos közszereplés kivételével - az érintett hozzájárulása szükséges. Hangfelvétel nyilvánosságra ho­zatala a beszélgetők jogát sérthe­ti, ezért a törvény a nyilvános­ságra hozatal feltételének az érintettek hozzájárulását követeli meg - nyilatkozott lapunknak egy adatvédelmi szakértő. Ugyanakkor a törvény a hangfel­vétel nyilvánosságra hozataláról szól, ami nem feltétlenül azonos azzal, amit a Népszava tett. A lap ugyanis a hangkazetta szövegét nyomtatta ki, amely alapján nem feltétlenül lehet az ott beszélőkre ráismerni. Azt csak egy szemé­lyiségi jogi perekre szakosodott bíró tudná megválaszolni, hogy ebben a konkrét esetben vétett-e a napilap. A neve elhallgatását kérő szak­ember vélekedése szerint jogsze­rűtlenül szerzett információ, je­len esetben titkon, jogellenesen készített magnófelvétel alapján büntetőeljárás nem indítható, az ilyen „bizonyítékot” a bíróság bi­zonyítékként nem is értékelheti. Arra a kérdésünkre, hogy ebben az esetben vajon mit vizsgál a Legfőbb Ügyészség a nyilvánva­lóan engedély nélkül, titkos mó­don készült hangkazettán, csak tippelni tudott szakértőnk. Mint mondta, megvizsgálhatják, hogy nincs-e manipulálva a szalag, majd ha az azon elhangzó infor­mációk vizsgálata után bűncse­lekmény alapos gyanúja merül fel, megindítható az eljárás. Ez a kazetta azonban nem lehet bizo­nyító erejű sem a vádemeléskor, sem a bírósági ítéletkor. Új - és szerencsére nem gyako­ri - módja a bizonyítékok beszer­zésének, amikor valaki rejtett mikrofonnal megy el egy megbe­szélésre - mondta az adatvéde­lemben jártas szakértő. A nyomo­zóhatóságok egyelőre nem is tud­nak ezekkel mit kezdeni, nincs még gyakorlatuk ennek a jelen­ségnek a kezelésére. Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bí­róság szóvivője nem kívánt a leg­frissebb kazettabotránnyal kap­csolatosan nyilatkozni. Annyit azonban elmondott, hogy a bíró­ság szabadon mérlegelheti az elé­je tárt bizonyítékokat. A konkrét körülmények, például a szakértői vélemény döntheti el, hogy a bíró az ítéletét egy kazettára alapoz­za-e vagy sem. HORVÁTH MAGDOLNA Magát ajánlja az SZDSZ Az országértékelő Demszky Fidesz-MSZP alkutól tart Demszky Gábor elnök összegezte pártja álláspontját Budapest Az „új-rossz” Fidesz-, illetve a „ó-rossz” MSZP-kormányzat helyett saját pártját aján­lotta a hallgatóság figyelmébe tegnap Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke a zsú­folásig megtelt Thália Színházban tartott országértékelő beszédében. Két nappal Orbán Viktor miniszterelnök szoká­sos országértékelő beszéde előtt az SZDSZ első embere is szükségesnek tartotta, hogy ellenzéki szemmel tekintse át a hazai állapotokat. Mint előrebocsátotta, elemzése nem sokban hasonlít majd a kormányfő sikerpropagandájához, de legalább lesz mit összevetni egymással. Demszky szerint az Orbán-kormány eddigi tevékenysége több kárt okozott, mint hasznot, így a polgárok kemény munkája ellenére két­ségesek az európai felzárkózás esélyei. Csak a miniszterelnök elégedett, miközben az ország lakossága elégedetlen. A pártelnök Fidesz- közeli barátokról, rokonokról, üzletfelekről is említést tett. Olyanokról, akiknek a szennye­sét csak az ellenségnek kikiáltott ellenzék, FOTO: EUROPRESS/KORMENDI IMRE no meg a sajtó teregeti ki, miközben a felelős­ségre vonás elmarad. Demszky szerint a hatalmon lévő kormány­nak nincs jövőképe, ha csak az nem, hogy kéz kezet mos alapon - vagy koalícióban vagy váltó­gazdaságban - az MSZP-vel összefogva „rabolja le a közvagyont”. Úgy fogalmazott: a legnagyobb kormányzóerő és a legnagyobb ellenzéki párt lát­ványos közeledése a kétpártrendszer kikénysze­rítésének antidemokratikus képét vetíti előre, ezért a polgárok számára az igazi változást csakis az SZDSZ garantálhatja. Demszky keményen bírálta a kisgazdabotrányokat szemlesütve néző Orbán Viktort, majd csípősen megjegyezte: nem csoda, hisz az FKGP még tanulni is képes volt a Fidesztől: például ellesték, hogyan lehet svéd­asztalnak tekinteni a költségvetést. Beszéde végén az SZDSZ elnöke tíz kérdést vetett fel, amelyre csütörtökön választ vár a Viga­dóban Orbántól. Egyebek mellett az adócsökken­tés, a nyugdíj- és egészségügyi reform időpontja, az agrárium fejlesztésének mikéntje, a haderő­átalakítás, illetve az érdekli az SZDSZ-t: ki kell-e szolgáltatni az országot egy esetleges Fidesz-MSZP alkunak. TAKACS MARIANN HÍREK röviden Névtelen népszámlálás A név mellett az összeírás helyének részletes címét sem kell feltüntetni a kérdőíven a holnap kezdődő népszámlálás során - közölte Mellár Tamás, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke kedden. Az elnök elmondta: Majtényi László adatvédelmi biz­tos a személyes adatok védelmében kérte, hogy ne tüntessék fel az összeírás pontos címét. Beperlik az Aurait A magyar állam várhatóan februárban nyújtja be kártérítési keresetét a Fővárosi Bírósághoz a romá­niai Aurul cég ellen a tavaly februári tiszai cián- és nehézfém-szennyezéssel kapcsolatban - közölte Szecskay András kedden Budapesten. A nemzetkö­zi ügyvédi iroda vezetője szerint az első tárgyalást jó esetben az év végére írják ki. A kártérítési igény összege 29,3 milliárd forint. Az MSZP a kistérségekről A szocialisták kezdeményezni fogják az Ország- gyűlésben a kistérségi szerveződések helyzetének rendezését és azt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal adjon számot az úgynevezett kistérségi menedzse­rek eddigi működésének hasznáról - tartalmazza a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) Orszá­gos Tanácsának keddi üléséről kiadott közlemény. A dokumentum szerint Örkény polgármestere, Kovács István BÖK-ügyvivő úgy véli: centralizációs törekvések és politikai szándékok nehezítik a kis­térségi társulások sikeres működését. Kifejtette: miután a megyei területfejlesztési tanácsokban ma megyénként csak három-három kistérségi kép­viselő vehet részt, a források elosztásába igazán nincs beleszólásuk. Ellenzett törvénymódosítás Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő nem lát esélyt a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását kezdeményező kormányjavas­lat elfogadására. Az Országgyűlés emberi jogi bi­zottságának elnöke ezt kedden mondta, amikor be­jelentette azt is: az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul Sasvári Szilárd (Fidesz) javaslata ügyében, amely kedvezményezetti köröket állapított meg, hogy melyik felekezet, egyház adhat adóigazolást támogatóinak. __________________ ____ ■ T ízéves a biztonság Budapest A tízéves Országos Atomener­gia Hivatal megfelelő eszkö­zökkel rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen biztosítani a Paksi Atomerőmű biztonságát akkor is, ha esetleg megszűnik annak kizárólagos állami tulaj­dona. Erről a hivatal főigazga­tója, Rónaky József beszélt a ju­bileumi ülésen. Elmondta azt is, hogy már elküldték Paksra saját elképzeléseiket az erőmű működésének meghosszabbí­tásárról; szerintük legalább tíz évvel meg kellene hosszabbíta­ni az erőmű élettartamát, hogy az tovább termelhesse az ol­csóbb energiát. Végső döntés azonban csak hét-nyolc év múl­va várható. Akkor kell elvégez­ni az engedélyeztetési eljárást, amely után ki lehet mondani, hogy Paks alkalmas-e még a biztonságos termelésre. Nehezen talál gazdára az elvámolt holmi A kormány idei első féléves programjában szerepel a törvény módosítása A karitatív törvény jó célt szolgál, de mégsem elég haté­kony - ezt állítják az érintett állami és jóléti szervezetek egyaránt. Lapunk értesülése szerint a kormány és a parla­ment idei első féléves programjában szerepel a törvény mó­dosítása. Budapest A Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat álláspontja szerint az elvámolt áruk adományozá­sát ki kellene terjeszteni az egy­házi fenntartású gyermekintéz­ményekre is. Szeretnék, ha vénnyel számolhatnának el ar­ról, hogy hova került az általuk kiosztott holmi, mert ezzel cá­folhatnák az őket ért vádakat. A hamis márkajelzések eltávolítá­sát meg kellene oldani, mint ahogyan azon a gyakorlaton is változtatni kellene, hogy az el­kobzott árut a karitatív szerve­zetnek kell elszállítania a raktá­rakból. A Magyar Vöröskereszt elnöke szerint további problé­ma, hogy nem egyértelmű, ki­nek kell a műszaki cikkek érintésvédelmi vizsgálatát elvé­geznie. Major Mária, a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) jóléti programok fő­osztályának vezetője lapunk­nak elmondta: a tapasztalatok több ponton is jogszabály-mó­dosítást igényelnek. A hamis áruk márkátlanítása például költséges és néha fizikailag le­hetetlen. A műszaki berendezé­A márkátlanítás költséges folyamat lenne... FOTO: EUROPRSESS/KALLUS GYÖRGY sek bevizsgálása az SZCSM fel­adata. Ennek költségei nem ha­ladhatják meg a vizsgált tárgy értékét. Vannak ezenkívül olyan műszaki cikkek (színes tévék, hifitornyok), amelyeket nem lehet karitatív céllal egyet­len embernek vagy családnak odaadni. A jelenlegi törvény azonban nem teszi lehetővé, hogy valamely rászoruló cso­port kaphasson ilyet. A módosí­tással tehát gondolni szeretné­nek például az egyházi illetve civil fenntartású fogyatékos- és gyermekintézményekre. A meglehetősen bürokrati­kus elszámoltatási rendszeren is lazítani kellene. A vámraktá­rak tele vannak szét nem osztott holmikkal, amelyek azért vesz­tegelnek ott, mert csak jogerős elkobzó ítélet után lehet szét­osztani. Ezek a perek azonban 3-4 évig is elhúzódnak, amin az illetékes szaktárca változtatni kíván - jelentette ki Majoros Mária. szalóky Eszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom