Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-05 / 4. szám
Aranydiplomás nyugdíjas tanárnő Jólesik emlékeznie tanítványaim, kollégáim - Negyvennégy év a katedrán- Pedagóguscsaládból származom, így hát természetes volt, hogy erre a pályára lépek, igaz, nem fizetett gazdagon. Annak idején a miskolci tanítóképzőben vettem át a tanítói oklevelet. 1949 szeptemberében kerültem Nádújfaluba, itt kezdtem el gyakorlatban a pályafutásomat, teljesen új környezetben, nagyon nehéz körülmények között. Háromszázötven forint volt a kezdő fizetésem. Egy szobát, teljes ellátást havi 350 forintért adtak volna. Nem fogadtam el, mert szüleimtől nem akartam pénzt kérni. Akkoriban járta a békekölcsön jegyzése is. Fizetéskor kaptam is, meg. nem is pénzt. A nagyon mostoha körülmények riasztóak voltak. Felejthetetlen élményt nyújtott számomra, amikor a Mária-napi litániáról a csodálatos népviseletbe öltözött lányok, asszonyok jöttek ki a templomból. Egyébként nem tudtam, hírét sem hallottam idejövetelem előtt a községnek - idézi fel emlékezetében a régmúltat az akkor friss diplomával a kezében a 19 éves tanító néni, aki ma Siklósi Oszkámé, nyugdíjas, biológia-fizika szakos tanárnő. Akkor Nádújfalu még egy évig Heves megyéhez tartozott, utána került Nógrád megyéhez. Nem volt orvosi rendelője, gyógyszertára, mindenért Mátraballára kellett átjárni. Az iskola új épületben volt, négy gyerek fért el egy padban. Könyv, szemléltetőeszköz a földgömbön kívül nem volt. Az igazgatói szobában csak egy szék volt. Az akkori igazgató tréfásan mondta: - Tanítás közben a pedagógusnak nem kell székre ülni.- Egy-két év kellett ahhoz, hogy megszokjam a falut. Legnagyobb gondom volt, hogy nem kaptam fizetésemnek megfelelő albérletet. Előbb egy kocsmának szánt bitumenes helyiségbe fogadtak be, ahol egy hónapig laktam. Utána egy szoba-konyhás lakásba kerültem. Az egyik ágyon a szállásadóm, a másikon én aludtam. Addig voltam itt, amíg férjhez nem mentem. Az érettségi tablóra készült felvétel. _____■ A z alsó tagozatban összevonva tanította az első-második-har- madik osztályokat. A nyolc osztályt három alsó tagozatos képesítéssel rendelkező pedagógus oktatta az alapvető műveltségre. Közülük kettő, köztük ő is kezdő, egy gyakorló és az igazgató alkotta a tantestületet.- Megfordult-e a fejében, hogy máshová kéri az áthelyezését?- Kértem, hogy helyezzenek át Heves megyébe, szüleim közelébe. Azt a választ kaptam, ha hozok helyettem egy kollégát, akkor igen. Nem volt jelentkező... Még Pothorány Gyula igazgató idejében beiratkoztam a főiskolára, ahol kémia, biológiai szakos általános iskolai tanári szakképesítést szereztem. 1953-ban ment férjhez, házasságából három gyermekük született, közülük ketten élnek. A nagyobbik fiú Dunaújvárosban lakik, gépészmérnöki diplomával rendelkezik. A kisebbik, Zoltán, a Salgótarjáni Bolyai Gimnáziumban ének, zene és testnevelő tanár.- Érték-e sérelmek hosszú pályafutása alatt?- Olyan, ami emlékeztetne, nem volt. Úgy próbáltam végezni a munkámat, hogy ne legyenek problémáim. Jó kapcsolatban voltam a szülőkkel, természetemből adódik, hogy kijövök az emberekkel. A nyugdíjas tanárnő pályafutása alatt a tanítói munkán kívül Nádújfaluban széles körű kulturális munkát végzett, irodalmi előadásokat szervezett, éneklést tanított.- Mire és kikre emlékszik szívesen? Siklósi Oszkámé- Nádújfaluban később öten voltunk a tantestületben, ahol családias volt a hangulat. Tanítás végén bent maradtunk, jókat beszélgettünk. Ha tenni kellett valamit, délután visszamentünk. Ez akkoriban természetes volt. Úgy megyek Nádújfaluba, mintha hazamennék. A körzetesítés után a mátraterenyei tantestületbe kerültem. Soha nem éreztem, hogy bárki keresztbe tett volna, amikor a mátraterenyei (homok- terenyei) általános iskolában tanítottam. Kollégáim közül mindegyikükre szívesen emlékszem, remélem nem haragszanak meg ha közülük megemlítem első igazgatómat, Pothorány Gyulát, valamint Tóth Gyulát, Szemerádi Zoltánnál, Nagy Gézánét, továbbá Czene Istvánnét, a homok- terenyei általános iskola igazgatónőjét, aki tanítványom volt és később együtt tam'tottunk. Nem hagyhatom ki Horváth Istvánná Győri Magdit, Prontó Mihálynét, aki fizikát és matematikát tanított. Nem tudok önnek olyant mondani, akivel rossz viszonyban lettem volna. Jóleső érzéssel emlékszem több száz tanítványomra, akik közül többen sikeres emberek lettek. Bodor Évával országos versenyen biológiából az első helyet nyertük el. A pedagógusi családból származó Siklósiné hat testvért, három fiút és három lányt vallhat magáénak. Mindannyian élnek. Közülük nővére és húga is a pedagóguspályát választotta. Az aranydiplomát a jogutód nélkül megszűnt miskolci Zrínyi Ilona Leánylíceum és Óvónők Intézete helyett a Szent István Egyetem jászberényi főiskolai kara állította ki Siklósiné Oszkámé Dutkay Ilona részére, aki 44 évet töltött az általános iskolák katedráin. A kollégák, pályatársak meleghangú köszöntőszavai között vette át az aranydiplomát Czene Ist- vánnétól, ajándékok sokaságával egyetemben.- Mit vár még az élettől?- Életemet a családom tölti be. Karácsony szentestét a Salgótarjánban élő fiaméknál töltöttük, utána néhány napig Dunaújvárosban vendégeskedtünk a na- gyobbiknál. Unokáim közül az egyik negyedéves gyógyszerészhallgató, a másik másodéves főiskolás, aki az informatikát tanulja, a harmadik középiskolás, a negyedik pedig első általános iskolába jár. VENESZ K. Szívritmus-szabályozó pókméreg Egy dél-amerikai madárpók mérge képes helyreállítani az üregi nyúl megzavart szívritmusát. Egy német-amerikai kutatócsoportnak ez a felfedezése elősegítheti új szívgyógyszerek létrehozását - írja a Nature brit tudományos folyóirat legújabb száma. Frank Bode, a lübecki egyetemi klinika kutatója, kollégáival együtt fehérjesejtet izolált egy chilei vörös madárpók (gram- mostola spatulata) mérgéből. Később a kutatók üregi nyulak preparált szívében célzott áramütésekkel aritmiát idéztek elő, ami által pitvari fibrilláció keletkezett bennük. Ennél az aritmiánál a szív mindkét pitvara rendetlenül működik és a szív kevesebb vért juttat az érrendszerbe. A pók „GsMtx-4”- nek nevezett fehérjéje megszüntette ezt a szívműködési rendellenességet. A kutatók szerint a pók mérgéből vett anyag beavatkozik az úgynevezett ioncsatornák működésébe, amelyek részt vesznek a szív elektromos impulzusainak vezérlésében. Embernél a pitvari fibrilláció gyakori szívműködési zavar. A terráriumok gondozói számára jól ismert pókfajta Chilében, Argentínában és Bolíviában honos. Gyökerek és fakéreg alatt él, rovarokkal és kisebb rágcsálókkal táplálkozik. A „Kaláris” alapítója és „öltöztetője” Somoskői Mátyásné nemcsak alapítója a karancslapujtői Kaláris hagyományőrző csoportnak, hanem a népi motívumokkal ékes ruhák készítője is.- Amikor a csoport elődje megalakult, akkor vékony mosóanyagokból varrtam a rakott szoknyákat. Nem számoltam, hány ránc volt egyen-egyen, de elkészítéséhez sok anyag, legalább két méter kellett. A legutóbbi textíliákat - ezt a pirosat és kéket - mutat az asztalon látható kész rakott szoknyáira, Guthy Évike művészeti vezetőnk vette. Eredetileg tíz szoknyára valót kért, amiből végül tizenkettő lett. Az anyag vastagsága miatt három napig is tartott egy-egy rakott szoknya elkészítése - mondja Somos- kőiné, majd hozzáfűzi: - varrását az anyag minősége miatt senki sem vállalta, a derekam is belefájdult, mire végeztem. Később így folytatja az egykori viseletről szóló beszámolóját:- Amikor tizennyolc éves lány voltam, a könnyű anyagból készült rakott szoknya volt a divat. Volt, amelyiket csak a templomba vettük fel. A délutáni sétára megint másba öltöztünk. Az én időmben nem volt drága a hozzávaló, 80 fillér volt egy méter anyag, bár akkor sem volt sok pénze ilyesmire a szegénynek. A hagyományőrző csoport elődjének, a Gyöngyös Bokréta tagjainak népviseletét őrzik és viszik tovább. A második világháború után az akkori időknek megfelelően mindenféle anyagból készítették a szerepléshez kellő ruhadarabokat.- Rakás nélkül is szép volt - emlékezik Somoskőiné. - A vékony anyagból készült alsószoknyát a májusi litániára vettük fel.- Hány alsószoknyát hordtak, illetve hordanak?- Kettőt-hármat. A fellépésre használatos szoknyák különböző színű alapanyagokból: lila, bordó, sötétbordó, meggyszín, sötétzöldből készültek. A sötétzöldet csak a böjtkor hordták.- Mennyi ideig tart el egy öltözék?- Ha nem esik bele a moly, akkor örökké. Régebben, amikor kimostuk, akkor üveglap alatt szárítottuk. A mai hagyományőrzők ruhájához a rakott és a több alsószoknyán kívül hozzátartozik még az ingváll, a nyakba való kendő és a fejre való - mi így mondjuk - fékötő. A nyakba való kendőt először kasmír - mi úgy ejtjük: kázs- mér - anyagból varrták, a fékötő helyett szalag volt az asszonyok hajában. A fékötő meghonosítását nem akartuk, de valaki, nem tudom már megmondani, hogy ki, rávett bennünket a használatára. Gyöngyösön vettük meg a hozzávalókat, a gyöngysort, a szalagot, a csokrot, egyebet. Mosáskor először a kiegészítőket távolítjuk el, utána a hímzett fejfedőt úgy kell kimosni, hogy keményítős után megtartsa régi formáját az anyag. Erre Dupcsik Sándomé, Margit néni vállalkozott eddig, de már nem csinálja tovább. Amikor megkértem, tanítson meg erre, csak annyit mondott: úgysem tudjátok megtanulni! A hagyományőrzők a ruhák megvásárlásához, a megváláshoz eddig is megkapták a segítséget a volt tarjáni áfésztól és a polgármesteri hivataltól. Kezdetben a csoport tagjai a régi saját és mástól vásárolt öltözékben léptek fel.- Vízkereszt után újra próbálunk. Még nem tudjuk, hová hívnak bennünket fellépésre, - mondja Somoskőiné, az alapító tag, aki továbbra is kész a díszes szoknyák, az ingvállak és a kiegészítők megvarrására. Édesanyjától és nagynéniétől tanult varrni. Utóbbi ugyanis varrónő volt: 15-től 18 éves koráig Losoncon szolgált. A fellépők különböző színű anyagokból készült rakott szoknyákat viselnek, kiegészítőkkel _______________________________________________________ ■ V. K.
