Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-25 / 21. szám

2001. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 4 fflf BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Csongrápy Béla jegyzete Millenniumi gobelin „Semmi sem emel fel, csak az alá­zat, semmi sem taszít le, csak a gőg." S zent István király fiához, Im­re herceghez egy évezrede írott intelmeiből e napjaink­ban is igencsak aktuális, köve­tendő tanács is helyet kapott azon a hatalmas méretű - 3,5x5,5 méteres - kiemelkedően míves színvonalú „szőnyegen”, amelyet a Magyar Kárpitművé­szek Egyesületének harminckét tagja készített hagyományos, több évszázados gobelinszövő technikával 2000-ben, a millen­nium tiszteletére. A magyar textilművészet eleddig példa nélküli alkotását a minap mutatta be a televízió. E műsorból sok hasznos in­formációt megtudhatott a néző e különleges kezdeményezésről, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt óriási munkáról. Pél­dául azt, hogy ki, milyen vázlat­tal, ambícióval érkezett eredeti­leg és hogyan hajtott fejet szük­ségszemen, alázattal a közös el­képzelés előtt, amiben „csak” részben, vagy áttételesen való­sultak meg az egyének gondola­tai, kaptak helyet érzelmei, színvariációi. Kiderült, hogy a „Szent István és műve” névre „keresztelt” kárpit központi alakja, Mária, a „Köpenyes Ma­donna” - amely az oltalom jel­képe - a vizsolyi református templom egyik 13. századi fres­kójáról származtatható. Meg­tudtuk, hogy a budavári kárpit­műhelyben egy jó hónapos (össz)munkával elkészített go­belint az esztergomi baziliká­ban karácsonykor, az éjféli mi­sén szentelte fel Paskai László bíboros, prímás, esztergomi ér­sek és jelenleg is ott látható az oltártól jobbra lévő falon. Ez azonban csak ideiglenes elhe­lyezés, a millenniumi kárpit, a „történelmi kollázs” - ahogyan az egyik művész találóan nevez­te - végleges helye az esztergomi Keresztény Múzeumban lesz, annak tavaszi megnyitásától kezdve. Számunkra, nógrádiak szá­mára azonban az is fontos tud­nivaló, hogy az alkotói csoport egyik tagja a Salgótarjánban élő Mészáros Erzsébet textilművész. Az ő keze nyomát két ikon - a Szent Imrét formáló és a harcias Mihály arkangyalt megjelenítő - őrzi ha nem is örök időkig, de - mint a művész kifejtette - remél­hetőleg újabb ezer esztendeig. Egyébként a tévéfilmen nyilat­kozó alkotók sorát Mészáros Er­zsébet zárta, mondandója akar- va-akaratlanul összegezte, som­mázta az addig elhangzottakat. Többek között arról beszélt, hogy ezzel a művel jó ügyet szol­gáltak ők harmincketten és re­méli, hogy a társadalomban sem törnek meg a hasonló tar­talmú, progresszív folyamatok. Ljjöm tehát, hogy „földink” í fis részesévé vált e monu- mentális alkotásnak és eggyel több okunk van Eszter­gomba menni, ahol a program­ba az eddigi ismert nevezetessé­gek mellett érdemes, majdhogy­nem „kötelező” lesz beiktatni a Keresztény Múzeum s benne „Szent István és műve” megte­kintését is. Régiós csoport, első randevún Cél: a vállalkozások támogatása és az uniós tájékoztatás (Folytatás az 1. oldalról) A csoportok bemutatkoztak és ismertették idei terveiket, ezután elmondták a vállalkozá­sok támogatásával és az infor­mációellátással kapcsolatos ta­pasztalataikat, majd a további közös feladatokról beszéltek. Sztanek Olga arról is tájé­koztatott, hogy az infoközpont előadás-sorozatot indít Vállal­kozói EU-akadémia címmel, az első rendezvényüket január 30-án 10 órai kezdettel a Nem­zetközi Kereskedelmi és Inno­vációs Központ új épületében tartják. (Alkotmány út 9.) Itt az euro-pénzügyek lesznek te­rítéken, s az előadók között lesz például dr. Csejtei István, a Külügyminisztérium EU politi­kai kapcsolatok főosztályának vezetője. Havas kedd, latyakos szerda Közútiak az utakon - Marad a hólepel? Nem könnyű, ráadásul veszélyes is a közlekedés mostanában..._____________________________________fotó= gyurián t. Más-más halmazállapotú csapadék többféle szezonális munkát adott az elmúlt két nap során a közútkezelő kht. dolgozóinak. Kedden a balassa­gyarmati üzemmérnökség területén 13, a tarjám térségben 10 kombinált kocsi vonult az utakra, a szórás, utánszórás, tisztítás, illetve szélesítés egy­aránt napirenden volt. Balassagyarmat környékén adódott több munka, (Szirák és Nógrádkövesd környékéről még tegnap délelőtt is erős havazást jeleztek a salgótarjáni diszpécserszolgálatnak) szerda reggelre itt több mint hetven órát dolgoz­tak. A megyeszékhely vonzáskörzetében keve­sebb tennivalót diktált a változó formában hulló csapadék. Szerda délelőttre elvégezték a teendők nagy részét, ekkor helyenként még a főutakat ta­karították, illetve az alsóbbrendű utakat síkosság­mentesítették ott, ahol az első szórás nem bizo­nyult hatásosnak. Általában a három-öt centis hóvastagság jellemző a megye területein, s a mete­orológiai szolgálat előrejelzése szerint a mai és holnapi folytatás is valószínűleg csak pár millimé­terrel növeli a hóréteget, péntektől ugyanis erősö­dő felmelegedésre, plusz nyolc fok körüli hőmér­sékletre van kilátás. Ha ez bekövetkezik, az első összefüggő hólepel, aligha lesz hosszú életű. HÍREK SALGÓTARJÁN MADÁCH KLUB. A Madách Öregdiák Társaság által rendezett klubprogramok sorában január 25-én, csütörtökön 16 órakor a Madách Imre Gimnáziumban Sal­gótarján egyik érdekes embere, Buda László fotós, barlangász mutatkozik be. FOGADÓSZOBA. Becsó Zsolt, országgyűlési képviselő január 26-án pénteken 14-től 16 óráig tart fogadóórákat a Fidesz-MPP me­gyei irodájában, a Rákóczi út 13. számú épület első emeletén. BÁTONYTERENYE"" FOGADÓÓRA. Juhász Gábor or­szággyűlési képviselő fogadóórát tart január 26-án pénteken 13 órá­tól a polgármesteri hivatalban. MÁTRAMINPSZENT KIÁLLÍTÁS ÉS VETÉLKEDŐ. A magyar kultúra napja alkalmából Kovácsné Maczkó Ilona fotóiból rendezett kiállítás nyílt tegnap az iskolagalériában. A megnyitót kö­vetően millenniumi vetélkedőt tar­tottak a diákok részére, amelyen az államalapítással kapcsolatos művészeti-történelmi tudásukról adtak számot a tanulók. A kiállí­tást február közepéig tekinthetik meg az érdeklődők. __________■ P arittyás Dávidok, fegyveres Góliátok Remélhetően béke lesz az olajfák alatt - Chrudinák Alajos Bátonyterenyén (Folytatás az 1. oldalról) másról is szólt ezen az estén, többek között a hazaszeretet kérdéseiről. Ezzel kapcsolatban hangoztatta: a nacionalizmus nálunk még mai is igen gyakran használt, emberek homlo­kára előszeretettel nyomott bélyeg. A szovjet elnyomás és kiszolgálóinak 50 éves, a magyar társadalom lelkét ölő, egyéni gondolkodást megbéklyózó uralma még mindig rombolóan hat, teret ad olyan eszmék, gondolatok képvi­selőinek, akik a nemzet értékeit próbálják le­értékelni, semmibe venni. Egy amerikai, fran­cia, vagy éppen angol állampolgár számára di­csőség saját hazájáról beszélni, megbecsült érték a hazaszeretet fogalma és gyakorlása, hát akkor miért ne lehetne ez egyszer nálunk is így? - tette fel a kérdést, mintegy utalva a fentebb hangoztatott érveire az ismert újság­író. Chrudinák szerint a történelem nagy igaz­ságtevő - évek, évtizedek, esetleg évszázadok alatt - valós sérelmek, emberiség- és nemzet- ellenes cselekedetek orvosolhatók. A hosszú évtizedek óta elhúzódó, háborúk által szagga­tott izraeli-arab konfliktusra is ez jellemző - mondotta, reményét fejezve ki, hogy lesz még béke az olajfák alatt. A terror terrort szül, áldo­zatokat követel, gyilkos merényletek, parity- tyás palesztin gyerekek és állig felfegyverzett zsidó katonák szembenállása, egyenlőtlen küzdelme még mindig legfőbb jellemzői ma az izraeli-palesztin viszonynak, miközben ígéretes: mindkét fél legmagasabb szintű ve­zetői mind gyakrabban ülnek tárgyalóasztal­hoz. A legvégső, egyben a békéhez vezető egyetlen megoldás, amelyet ENSZ-határozat is alátámaszt: Izrael vonuljon ki az 1968-ban megszállt területekről, amelyek a palesztin né­pet illetik meg - hangsúlyozta a téma szakér­tője. Chrudinák Alajos ígéretesnek nevezte az izraeli társadalomban egyre erősebben meg­mutatkozó békevágyát, amely szerint a lakos­ság 70 százaléka kívánja a nyugalmat, a konf­liktus mielőbbi megoldását. Hozzátette: saj­nos azonban még csak a lakosság kisebb ré­sze, csupán 30-40 százaléka békéit meg azzal a gondolattal, hogy Izrael „területet a béké­ért” elv alapján egyszer valóban és végleg ki­vonul a megszállt területekről, amelyek a pa­lesztin népet illetik. Chrudinák szerint a béke egészen biztosan megszületik. Viszont azt, hogy erre mikor kerülhet sor, még senki nem tudhatja. Előadása végén a közönség számos kér­désére válaszolt még a magyar televízió fő- munkatársa. A program végén Nagy Mihály köri elnök díszes oklevelet nyújtott át a ven­dégnek, amely tanúsítja: Chrudinák Alajost a Bátonyterenye Barátainak Köre tiszteletbeli tagjának választotta. SZABÓ GY. SÁNDOR Párbeszéd a műalkotásokkal Önbíráskodástól garázdaságig Szécsényben a füleki Balázs Alfréd tárlata látható Szécsényben a művelődési és művészetok­tatási központ galériájában a magyar kultúra napja alkalmából nyílt meg a Füleken élő Ba­lázs Alfréd festőművész kiállítása. Bevallom őszintén, kétszer is megnéztem a tárlatot. Kí­váncsi voltam, hogy másodszor milyen hatás­sal lesznek rám a képek. Mind a két alkalom­mal az esztétikai hatás mellett egy gondolati sort váltottak ki belőlem a látottak. A második találkozásunkkor egy-egy kép másképpen hatott rám, más módon szólt hozzám. Pont ebben rejlik Balázs Alfréd művészete. Nem egzaktan, túlmagyarázva, didaktikus formá­ban tárja elénk a világot. Darabokra szedi azt, hogy aztán sajátos szintézisében ismét elénk tárja. Ezzel a kifejezésmóddal nagy szabadsá­got ad a nézőnek. Csak növeli a befogadó sza­badságát, hogy nincsenek az alkotások felcí­mezve. Azt hiszem, hogy többek között Renoir vallotta: - nem fontos, hogy minden alkotásnak címe legyen. A festmények elsősorban vizuális él­ményt nyújtanak. Balázs Alfréd képei nem redukálhatták le, csupán erre az élményha­tásra. Gondolati töltetet hordoznak, amely akarva, akaratlanul is „párbeszédre” késztet­nek. Ez az elvont dialógus hozza igazán kö­zel a szemlélőt a művekhez. Az alkotások élénk színvilága, amelyben főleg a piros a domináns, egy belső lázadásról árulkodik. A festő lázad valami ellen. Talán a konzervati­vizmus ellen? A mikro- vagy a makrovilá- gunkkal nincs kibékülve? Nem tudjuk. Pont ez a nem tudjuk erősíti fel a tárlatlátogató­ban ott lappangó egyéni lázadását. Ez az al­kotó egyik művészi ereje. Balázs Alfréd remekül bánik az ecsettel, nagyszerű érzékkel keveri a színeket, meste­ri finomsággal hozza azokat összhangba. Lázadó színvilága mellett meg kell említem a képek jól szerkesztett kompozícióját. Azon töprengtem, hogy a fiatal művész vajon milyen stílust, irányzatot követ. Talán közel járok az igazsághoz, ha azt mondom, hogy az eklekticizmus sajátos vonalát. Hi­szen forma- és színvilágában az elődökhöz nyúlik vissza, melyet sajátos ízlése szerint variál, s mindezt - az eklekticizmusra nem jellemző - belső feszültséggel, lázadással tölti meg. Ez az ő stílusa. Losoncon született. Annak idején gyak­ran megjelent Somoskőújfalun Földi Péter­nél, aki felfedezte tehetségét, s nemcsak a festészet rejtelmeibe avatta be, biztatta, hogy jelentkezzen a képzőművészeti főisko­lára. A budapesti képzőművészeti főiskola festészeti szakán diplomázott. Füleken a művészeti középiskolában tanít. A fiatal al­kotó hazánkban a képeivel bemutatkozott Salgótarjánban, Magyarnándorban, Buda­pesten. A szécsényi tárlata február 26-ig te­kinthető meg. SZE NÓGRÁDI FERENC Pillanatkép az ünnepélyes kiállításmegnyitóról FOTÓ: GYURIÁN Félelmet keltő bűncselekmé­nyek történnek újabban. Sal­gótarjánban egy férfi társai­val felkeresett egy másik sal­gótarjáni férfit a lakásán. Persze nem azért, hogy bará- tian elcsevegjenek. A jövevé­nyek egy korábbi videojaví- tási ügyre hivatkozással előbb tizenháromezer, majd egy furcsa fordulattal hu­szonhatezer forint megfize­tésére akarták kényszeríteni a házigazdát. Feltehető, hogy a felkeresett illető méltatlankodott, tiltako­zott, mire az egyik férfi több esetben is megütötte ököllel a sértett fejét és felsőtestét. Sze­rencsére valaki telefonon segít­séget kért a rendőrségtől és az érkező rendőrök vetettek véget a barátságtalan látogatásnak. A következő eset még cif­rább, mint az előbbi. Balassa­gyarmaton egy tizennyolc éves érsekvadkerti férfi a minap, nem sokkal a déli harangszó előtt be­ment az egyik középiskola tan­termébe és az ott tanuló cserhát- surányi fiútól azt követelte, hogy adja meg neki a kétezer forintját. Mivel nem kapott pénzt, neki­esett a fiúnak és bántalmazta őt. A rendőrség mind a két eset­ben önbíráskodás alapos gyanú­ja miatt indított nyomozást. Noha a következő cselek­mény nem látszik az előzőek­hez hasonló súlyúnak, a garáz­daság is megbotránkoztatja, megrettenti azokat, akik látják, hallják a történteket. Néhány nappal ezelőtt három, húsz-, il­letve huszonéves - salgótarjáni, mátraterenyei és bujáki - férfi az Ipoly-parti városban szertelen- kedett. Az erős fiúk a Rákóczi úton a beton virágosládákat, szemétgyűjtőket felborogatták, rugdosták. Noha mindez este 21 órakor történt, a járókelőket, a környező házak lakóit megbot­ránkoztatták. A rendőrök cso­portosan elkövetett garázdaság bűntett alapos gyanúja miatt in­dított ellenük nyomozást. Egy alig több mint harminc­éves szurdokpüspöki férfi a kö­zelmúltban egy szurdokpüspöki bárban riasztotta meg a jelenlé­vőket a magatartásával. A ki­szolgálópult mögötti polcon lé­vő üvegpoharakat összetörte, majd a tulajdonost és a kiszolgá­ló személyt bántalmazta. Garáz­daság vétség alapos gyanúja mi­att indítottak ellene eljárást. Mit lehet ehhez hozzá fűzni? Eldurvult világunk egyre gyako­ribb megnyilvánulásai ezek. Hovatovább sikk lesz az ököljog, a megfélemlítő garáz­daság. Miért tűrjük?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom