Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-24 / 20. szám

2. OLDAL „Csak az a miénk, amiéit megdolgoztunk...” Díszünnepség, kitüntetések, táncshow Salgótarjánban, a magyar kultúra napján „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egyket­tőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a miénk, amiért megdolgoz­tunk, esetleg megszenvedtünk” - idézte Puszta Béla, Salgó­tarján megyei jogú város polgármestere Kodály Zoltán szavait abban az ünnepi köszöntőben, amelyet hétfőn este a magyar kultúra napja alkalmából tartott a József Attila Művelődési Központban tartott gálaesten. közéletben folytatott munkássá­gáért. „Pro Arte-díjjal” ismerték el a Liszt Ferenc kamarakórus szín­vonalas munkáját. A díjat, a kar­nagy Gúlhy Éva vette át. A „Kul­túráért” kitüntetésben részesült a Kohász Művelődési Központ a több évtizeden át működtetett gálatáért”-díjban Fiikomé Oó Ka­talin, a polgármesteri hivatal osz­tályvezető-helyettese részesült magas színvonalú köztisztviselői munkája révén. Dr. Fábián Zoltán nyugalmazott főorvos kapta a „Salgótarján sportjáért” elnevezé­sű díjat kiemelkedő sportorvoslá­Részlet a fergeteges ritmusú, frenetikus hatású, látványos táncjátékból ____________________________ifotóioturiAhtibo«) A fenti sorok kiemelése nem volt véletlen, hiszen az önkor­mányzat is ezt a gondolkodást, magatartást tartja mérvadónak, amikor gondoskodik a szellemi értékek megőrzéséről, a kulturá­lis tennivalók megvalósításáról. A polgármester szólt arról a vélet­lenszerű egybeesésről is, hogy Salgótarjánban minden évben egyszerre ünnepük a kultúra nap­ját a várossá nyilvánítás évfordu­lójával. Elmondta, hogy a telepü­lés történetében mindig azok vol­tak a legjobb, legtermékenyebb időszakok, amikor a helyi gazda­ság és a humánszféra - ha tetszik kultúra - jótékony kölcsönhatás­ban, egymást erősítve fejlődtek. Puszta Béla gondolatmenete szerint „egy nagyon nehéz, em­bert próbáló időszak után, végre valóban kedvező jelek mutatkoz­nak a gazdaságban, ...elérkezett az az állapot, amikor ismét nagyobb figyelmet, erőt lehet szentelni a humán feltételek fejlesztésének.” Beszéde befejező részében a pol­gármester arról szólt, hogy a jövő­be vetett hímek, bizalomnak min­denekelőtt a cselekvésben van a biztosítéka. Olyan emberek mun­kájában, akik nem szócséplésre pazarolják maguk és a közösség erejét, hanem érdemi teljesítmé­nyekkel járulnak hozzá Salgótar­ján fejlődéséhez. E gondolatok mintegy bevezet­ték az ez után következő kitünte­tési ceremóniát, amely keretében Puszta Béla és Boldvai László or­szággyűlési képviselő adta át a vá­ros által alapított díjakat, elismeré- seket. Salgótarján díszpolgára ez­úttal Szojka Ferenc, az SBTC 28- szoros válogatott labdarúgója, a le­gendás „aranycsapat” tagja lett, a város sportéletében, az utánpótlás nevelésében kifejtett tevékenysé­ge eüsmeréseként. „Pro Urbe- díjat” kapott dr. Fancsik János nyugalmazott főorvos, a termé­szetvédelem és a környezetvéde­lem területén végzett, valamint a művészeti együttesei és művelő­dési közösségei által elért eredmé­nyek elismeréseként. A díjat Gálné Horváth Mária igazgató, valamint Bolyós Lászlóné, Boms Sándor és Diósi János művészeti csoportvezető vette át a színpa­don. Az „Egészségügyért” kitün­tető címet dr. Métneki Eszter kap­ta a gyermek- és felnőttfogászati ellátásban, valamint a betegségek megelőzésében kifejtett tevékeny­ségéért. „Salgótarján közszol­si tevékenységéért. A „Salgótarján gyermekeiért és ifjúságáért” díj tu­lajdonosa az idén Palotás József táborvezető lett, színvonalas pe­dagógiai, gyermek-táboroztatási, üdültetési munkája elismerése­ként. A „Szociálpolitikáért”- díjban részesült Sípos Ákosné, a Szent Lázár Lovagrend tagja, a Szent Ilona Commenda vezetője, magas színvonalú karitatív mun­kájáért. Végül, de nem utolsósor­ban ketten vehették át a „Salgótar­ján közoktatásáért”-díjat több év­tizedes, színvonalas pedagógiai, il­letve oktató-nevelői tevékenysé­gük eüsmeréseként: Gedeon Já­nos, a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola nyu­galmazott műhelyvezetője és dr. Peák Istvánná, a Bolyai János Gimnázium nyugalmazott mate­matikatanára. A műsor előtti szünetben, az üvegcsamokban dr. Horváth Ist­ván történész, muzeológus nyi­totta meg a húszéves salgótarjáni rajzbiennálé anyagából készült kiállítást. Elmondta, hogy a két évtized során mintegy ezer alkotó tette itt le névjegyét körülbelül 3000 alkotással. Ezek mintegy tíz százaléka maradt a város, a Nóg­rádi Történeti Múzeum gyűjtemé­nyében. Ezekből hetven mű sze­repel a tárlaton. Horváth István utalt arra is, hogy e nagy sikerű országos fórum - az impozáns számok és kiemelkedő résztve­vők eüenére - megrendezése egy­re több akadályba ütközik és bi­zonytalan a jövője is. Véleménye szerint meg kell menteni Salgótar­ján e kulturáüs értékét. A díszünnepség záróaktusát egy igazi gálaprodukció zárta. Ro­mán Sándor táncszínháza „Ezeregyév meséi” címmel muta­tott be történelmi táncshowt, nem túlzás fantasztikus, mondhatni vi­lágszínvonalon. Nemcsak az együttes tánctudása, lendülete volt lélegzetelállító, hanem a kosztümök, a hipermodern világí­tott „díszletek” is szemet-lelket gyönyörködtetőek, kifejezőek voltak. Nem csoda, hogy a közön­ség percekig és a végén felállva tapsolt és köszönte meg a ritkán tapasztalt művészi élményt, amely méltó volt a magyar kultú­ra napjához. CS.B. Kis lépésekben, a faluért A kistelepülések fejlesztésé­nek kisebb mozgatórugói az önkormányzati alapítvá­nyok, amelyek ritkán csinál­nak karriert, vagyis elvétve tesznek szert olyan nagy be­vételre, amely komolyabb beruházást lehetővé tesz, hi­szen egy adott lakóközösség anyagi helyzete szabja meg tőkéjük gyarapodását. Létre­hozásukra leggyakrabban az ösztönzi az alapítókat, hogy adományozásból meg­valósítsanak olyan kis helyi feladatokat, amelyekre más forrásból nem telne. Az utóbbi években az egy­százalékos felajánlások javítják némiképp a bevételeiket. Az Endrefalva Községért Alapít­vány elmúlt évei sem voltak egyformán sikeresek, az adako­zási hajlandóság itt is változó képet mutat. A helyiek azon­ban elmondhatják, hogy ennek révén szerezték be a ravatalozó hűtőberendezését, s az önkor­mányzat számít arra, hogy ugyanott a temetési szertartá­sokon használatos, de már tönkrement drapériát ebben az évben ki tudják cserélni az ala­pítvány (adószáma: 19161017- 1-12) részére történő felajánlá­sokból. Erről Csőri Péter, a falu polgármestere tájékoztatta nemrégiben a lakosokat, s egy­ben arra figyelmeztetett, hogy állítólagos jótékony célra gyűj­tögető ismeretlenek jelentek meg a faluban, s azzal próbál­ták igazolni magukat a megke­resettek előtt, hogy előzetesen jelezték jövetelüket a polgár- mesteri hivatalban. Márpedig az utóbbi nem fedi a valóságot, ezért a faluvezető a fokozott körültekintést tanácsolta min­denkinek. Februárban mindannyian megszámláltatunk Először lesz név és cím nélküli az adatfelvétel A harmadik évezred első népszámlálása február elsején kezdődik hazánkban. Államigazgatásilag támogatott, álta­lános adatgyűjtési szándékkal szervezett összeírást először 1870-ben végeztek Magyarországon, a mostani sorrendben a tizennegyedik. Azért fontos, mert egyedül ez a teljes körű statisztikai felmérés mutatja ki, hányán vagyunk, milyen lakásokban és hogyan élünk, milyen munkát végzünk, mi­lyen a helyzetünk Európa többi országához képest. A nép- számlálás célja nem az egyének gazdasági, társadalmi kö­rülményeinek nyilvántartásba vétele, hanem az, hogy or­szágos és területi statisztikák alapjául szolgáljon. Érdekességek a határon Országos viszonylatban minden határszakasz­nak megvannak a maga jellemző nemzetiségű embercsempészei, me­lyek állampolgárságát nagyban befolyásolja a szomszédos ország. Ezért számít kuriózum­nak, amikor a területen nem jellemző állampol­gárságú személy kerül elfogásra embercsem­pész-tevékenység miatt. Egy ilyen ritkaságszámba menő eset történt a hét vé­gén a szobi határforgalmi kirendeltségen, amikor kilé­pésre jelentkezett egy mon­gol és egy vietnami állam­polgár mongol útlevelekkel. A másodlagos ellenőrzés alá vont személyek vizsgálatá­nál kiderült, hogy a vietna­mi útlevelével nincs minden rendben és felfedésre került a fényképcsere az útlevél­ben. A személyek előállítás­ra kerültek és meghallgatá­suk során kiderült, hogy a mongol állampolgárságú személy (akinek egyébként az útlevele rendben volt), 400 dollárért kísérelte meg utastársát Moszkvából Prá­gába biztonságosan eljuttat­ni üzletelési célzattal. A sze­mélyek tettüket elismerték, így a mongol állampolgár el­len büntetőeljárás indult embercsempészés elköveté­sének alapos gyanúja miatt, míg a vietnami állampolgár ügyeinek rendezéséig a kö­zösségi szállásra került be­szállításra. KALÁCSKA FERENC HÖR. SZOS. A kettős lakóhellyel rendel­kezőket is figyelembe véve, hozzávetőlegesen 11 millió személyt, 4,5 millió lakást, 4,5 millió háztartást és 3 millió családot írnak össze. A lebo­nyolításhoz 40 ezer számláló- biztosra és 10 ezer felülvizsgá- lóra lesz szükség. Szűkebb pátriánkban 128 településen 217 ezer lakosról és csaknem 90 ezer lakásról kell kérdőívet kitölteni, a feladat elvégzése mintegy 1300 közreműködőre hárul. A nagy jelentőségű fel­adatot Vadovics Imre, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Nóg- rád Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese, megyei instruktor irányítja. BEFEJEZŐDÖTT A FELKÉSZÜLÉS- Kellően felkészültek a nép- számlálásra?- A csaknem egyéves, a te­rületet is érintő szakmai elő­készítés úgyszólván befejező­dött, részünkről akár már hol­nap is kezdődhetne az érdemi munka.- Vegyük sorra: mi mindent kellett elvégezniük az egy év alatt?- Tavaly nyáron megyénk ti­zenegy településén 2850 üdü­lőt írtunk össze. Hasonló ösz- szeírás negyven évvel ezelőtt volt. Az önkormányzatokkal együttműködve 101 ezer cím adategyeztetését végeztük el, ezt követően a megyét 1160 összeírási körzetre osztottuk. Húsz helyszínen negyven ok­tatáson 950 számlálóbiztost és 240 felülvizsgálót képeztünk ki az összeírási fejadatokra. Igazgatóságunkon felállt az a tizenegy tagú stáb, amely ko­ordinálja a nem kevés anyag- mozgatással is járó munkát. Január 27-től a számlálóbiz­tosok felkeresik az összeíran­dó családokat, mindegyikük­höz eljuttatnak egy, a nép- számlálással kapcsolatos tud­nivalókat tartalmazó szóróla­pot, s kedvező esetben a nép- számlálás időpontját is egyez­tetik.- Mettől meddig tart a nép- számlálás?- A helyszíni adatfelvétel 2000. február 1-jétől 21-ig tart, ezt követően további egy hetet tartanak fenn arra, hogy a va­lamilyen ok miatt kimaradtak összeírását az önkormányza­toknál pótolják. A népszámlá­lás eszmei időpontja a 2001. január 31. és február 1. közötti éjfél, az adatokat az akkori ál­lapotnak megfelelően kell megadni. Következésképpen: az adatgyűjtés időszakában történt változásokat (születés, halálozás, házasságkötés, vá­lás, munkába állás, nyugdíja­zás stb.) nem kell figyelembe venni.- Kiket írnak össze?- A népszámlálás a Magyar Köztársaság területén élő vagy bejelentett lakóhellyel, tartóz­kodási hellyel rendelkező ma­gyar állampolgárokra, az or­szágban három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokra, hon­talan személyekre és mene­kültekre, továbbá a lakó- és üdülőegységekre terjed ki, a közösségi elhelyezést szolgáló intézeteket (kollégiumok, munkásszállók, szociális ott­honok, kórházak stb) is bele­értve.- A lakással nem rendelke­zőket miképpen regisztrálják?- Egy részük a hajléktalan­szállásokon, illetve a hajlékta­lanokat ellátó szociális intéz­ményekben érhetők el. A töb­bieket az önkormányzatok szociális munkásainak, illető­leg a karitatív szervezetek munkatársainak bevonásával igyekszünk minél teljesebb számban összeírni. TÖRVÉNY RENDELI EL- Kötelező-e az adatszolgál­tatás? Hogyan büntetik azt, aki az adatszolgáltatást meg­tagadja?- A népszámlálást törvény rendeli el. Ám a népszámlálási törvény megalkotásakor mesz- szemenően figyelembe vették a személyiségi jogok védelmé­nek követelményeit, az adat- felvétel először lesz név és cím nélküli. Ugyancsak először önkéntes az adatszolgáltatás olyan kényes kérdésekre, mint az egészségügyi állapot, a val­lás, az anyanyelv és a nemze­tiségi hovatartozás. Az adat­szolgáltatás megtagadása a statisztikai törvény szerint szabálysértés, amely pénz- büntetéssel szankcionálható. A Központi Statisztikai Hiva­tal azonban megfelelő tájékoz­tatással, a számlálóbiztosok gondos felkészítésével, a la­kosság bizalmának elnyerésé­vel törekszik a rendkívül fon­tos adatgyűjtés gördülékeny végrehajtására.- Miért kellenek a vallási adatok?- A vallásra, a hitfelekezetre vonatkozó adatok a demográ­fiai és a szociológiai kutatások fontos részét képezik. Magyar- országon utoljára az 1949. évi népszámláláskor kérdezték a vallási hovatartozást, s az öt­ven év elteltével fontosnak tű­nik pontosabb képet kapni az ország népességének vallási összetételéről.- Miképpen biztosítják az adatok védelmét?- Mint mondtam, az adatfel­vétel először lesz anonim, s először nem kell válaszolni az úgynevezett kényes kérdések­re. Az adatok titkos kezelését, az adatok védelmét a statiszti­kai törvény és az adatvédelmi törvény garantálja. A számlá­lóbiztosok megbízatásuk átvé­telekor kötelezvényt írnak alá, hogy az adatokat bizalmasan kezelik. Az adatfelvételre vo­natkozó jogosultságukat a te­rületileg illetékes jegyző pe­csétjével hitelesített, sorszám­mal ellátott igazolványukkal bizonyítják, amely a személyi igazolvánnyal együtt érvé­nyes. A KSH egyedi adatot semmilyen más szervnek (bí­róság, ügyészség, APEH, vám- és pénzügyőrség, rendőrség, stb) nem adhat át. Az adatok feldolgozása úgynevezett OCR technikával, vagyis jelbeolva­sással történik. Az adatok fel­dolgozása után a kérdőíveket megsemmisítik.- A gyakorlatban hogyan zajlik majd le a népszámlálás?- A számlálóbiztos lakás­kérdőívet és személyi kérdő­íveket visz magával, utóbbiból annyira van szükség, ahányan élnek a családban. A kérdőíve­ket a számlálóbiztos, vagy az ő segítségével a kérdezett tölti ki. Az előbbi módszert java­soljuk, hiszen a számlálóbiz­tost alaposan kiképezték a fel­adatra. A számlálóbiztos nem kérhet dokumentumokat, kontroll nélkül kell elfogadnia minden kérdésre adott felele­tet. A számlálóbiztos csupán javasolhatja az adatszolgálta­tónak, hogy egy-egy kérdés pontosabb megválaszolásához igazolványt, bizonyítványt használjon. Szükség esetén a távol lévők adatait a lakásban lakók közül bárki bemondhat­ja. Egy átlagos családban az összeírás mintegy harminc percig tart. GYORSJELENTÉS- Mikor és hogyan értesül majd a közvélemény a nép- számlálás eredményéről?- A népszámlálás előzetes eredményei gyorsjelentés for­májában várhatóan már ápri-. lisban megjelennek.- Befejezésül mire hívná fel az állampolgárok figyelmét?- A népszámlálás csak ak­kor lehet sikeres, ha vala­mennyien részt veszünk ben­ne. Kérdéseikre a KSH ingye­nesen hívható 06-80-202-690- es zöld számán kaphatnak vá­laszt. A népszámlálás közös ügyünk. Ahogy a szlogen is hirdeti: „Mindenki számít!” _________________ _________KOLAJ LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom