Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-13 / 291. szám

SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2000. DECEMBER 13., SZERDA BALASSAGYARI PÁSZTÓ Egy fal u, egy nap, egy ] lap - Bokor \ ■■■■■■■hí8 mrnmsKKmmmmmmí Az oklevelek 1265-ben említették először a falu ne­vét. 1439-ben Buják várának tartozéka volt; ebben az évben nyerte adományként Báthory István. A török idők előtt a falu - amelynek temploma is volt - nem a mai helyén, ha­nem attól délre állt. Egy jelentéktelen erődítmény is magasodott fölöt­te, ami Buják egyik elővára volt. A hódoltság után szlovák családok is Hagyományok és színdarabok A község hagyományőrző körének vezetője Hegedűs Pálné, aki az alpolgármesteri tisztet is betölti. Mindenki csak Mari­ka néninek hívja. Édesanyja, haláláig egyedül nevelte testvé­rével, majd nagyszüleihez illetve nagynénjéhez került.- Alig múltam tizennégy éves amikor beléptem a helyi mező- gazdasági szövetkezetbe amely­ben öt-hat család összeállt föld­jét műveltük. Közben meghal­tak a nagyszüleim és húszéves koromig egyedül tartottam el magam - emlékezik vissza Mari­ka néni. A hagyományőrző körnek nemcsak vezetője vagyok ha­nem családommal, rokonaim­mal együtt állandó szereplője is, legyen az színjátszás vagy ének­lés. Nagyon sok eseményt lehet felidézni ezzel kapcsolatban, Egy alkalommal késő este zör­A nincs válasz után a gyerekek így köszönnek el: Többet nem láto­gatunk meg.- Mostanában betegeskedik, mégis csinálja ezt a munkát.- Sajnos, az egészségemmel gondjaim vannak, már ötször voltam sebészkés alatt. Évente tíznapos injekció-kúrára kell befeküdnöm a pásztói kórház­ba. Az orvosok is tudják, hogy sze­retem a zenét. A kezelőorvosom még érdeklődik is, hogy van-e most újabb felvé­telünk. Hegedűs Pálné gettek az ablakon, hogy öltözzek be népviseletbe, mert egy len­gyel turista csoport érkezett a községbe. Éjféltájt elénekeltem nekik magyarul és szlovákul az „Édesanyám minek adtál férj­hez” című dalt. Nagy sikere volt. Sikereink híre eljutott Budapest­re is. A televízióban egy kétórás anyagot vettek fel velünk mely­ből félórás került adásba. A férjem is benne van a kör­ben, Énekel, citerán, tangó- és szájharmonikán játszik.- Honnan ez a zenei kötődés?- Apai nagyapám prímás volt egy cigányzenekarban, pedig nem volt cigány. Akkoriban magyar bandának hívták őket. A színdarabokat is én írom. Ezek ilyen egyfelvo- násos népi darabok. A nagygazda menye című darabomban a gazdag család fia és a szegény lány sze­relmének történetét írtam le. Több ha­sonló alkotásom a Bokori lakodalmas, a Bokori leánykérés, az Arató, a Ballada. Ezek fél- vagy egy­órás előadások vol­tak. Az egyfelvoná- sosok közül először a Fonóval léptünk fel. A legutóbbi alko­tásom a mostani életről szól, az Öreg­otthon a címe. A da­rab lényege, hogy az otthonban lévő szü­lőt azért látogatják meg, mert pénz kell. Az evangélikus templom oltárképe Helytörténeti kiállítás- Mi most a helyzet a körben?- A hagyományőrző kör tevékenységének ak­tivitása az elmúlt idő­szakban kicsit alábbha­gyott. Ez egyrészt az én betegségemnek is betud­ható, másrészt minket is elért a pénzhiány. A fellé­pő ruháinkat magunk vá­sároljuk meg. Egy-egy öl­tözet majd1 tizenötezer forintba kerül. A millen­niumi ünnepséget is sze­retnénk méltóképpen megünnepelni és meg­hívni más hagyományőr­ző együttest is. Ez azon­ban sokba kerül és az ön- kormányzatnak erre saj­nos nincs pénze. Segít­ségre lenne szükségünk. Egy tősgyökeres falugondnok Hét éve tölti be a falugond­noki tisztet Szepes Pálné, akinek a helyi képviselő-tes­tület titkos választással há­rom jelölt közül szavazott bizalmat.- Családom minden felmenő és lemenő tagja tősgyökeres bo­kori. Pásztón érettségiztem az akkor még mezőgazdasági kép­zettséget is adó gimnáziumban, mint zöldség és dísznövényter­mesztő - mondja Szepes Pálné. A pásztói termelőszö­vetkezetben volt a tankertünk, ott végez­tük a gyakorlati mun­kát. Sajnos, ezzel a végzettséggel nem le­hetett akkoriban sem elhelyezkedni. Szeret­tem volna továbbta­nulni. Jelentkeztem Putnokra mezőgazda- sági főiskolára, fel is vettek, de a lakás- problémát nem sike­rült megoldanom. Gyöngyösön a szőlé­szeti-borászati szakon a felvételin elértem a szükséges pontszá­mot, mégis helyhiány miatt nem sikerült be­kerülnöm. így kerül­tem az alsótoldi közös termelőszövetkezetbe könyvelőnek amely ti­zenkét évig tartott. Ezt követően ugyanennyi ideig voltam a közös intézményirá­nyítás alá tartozó óvodában gaz­daságvezető. Hét éve megpá­lyáztam a falugondnoki állást amelyet meg is kaptam, három jelölt közül.- Mi a feladata a falugond­noknak?- Minden amit a község érde­kében kell tenni. Pályázatokat írok meg, továbbítom a körjegy­zőség felé. Nagy örömmel tölt el, hogy eddig ez a fáradozás eredményes volt. A szociális földprogram keretében pályáza­ti pénzekből sikerült egy mező- gazdasági gépparkot kialakítani. Mivel ez elmaradott térség kate­góriába tartozik az embereknek segíteni kell a háztáji földjeik megművelésében. Az erőgépe­ket önköltségi áron használhat­ják. Mindez a szomszédos Kutasó községgel közösen törté­nik. Az idős embereknek a kis kertjük műveléséhez rotációs kapát is biztosítunk.- Milyen közvetlen kapcsolata van az itt élőkkel?- A falugondnoki kisbusszal orvosi vizsgálatra vagy éppen az utóbbi időben rendszeresen csontritkulás-vizsgálatra Pásztó- ra viszem az embereket. A nem éppen jó közlekedés miatt oly­kor temetésre is elvisszük az idős embereket amikor más te­lepülésen kell búcsút venni el­hunyt rokonaiktól. Sajnos, a településünk elöre­gedett. A lakosság mintegy há­romnegyede nyugdíjas, főként özvegyasszonyok. Kevés a férfi a faluban. Sok a beteg is többen panaszkodnak lábfájásra, izületi és meszesedési problémákra. Van ugyan könyvtárunk is, amelyet én vezetek, de nem na­gyon van rá igény. Van népha­gyományőrző egyesületünk és állandó hagyományőrző kiállítá­sunk js.- Úgy tudom elismerést is ka­pott az eredményes falugondno­ki munkájáért?- A falugondnoki rendszer működésének helyzetét vizsgá­ló Sárospatakon megtartott kon­ferencián Pro Cáritate díjat kap­tam meg. írta és fotózta: Kerekes Lajos Pályázati pénzből, közmunkában épül a faluház azonban adódott egy má­sik lehetőség, miszerint egy tisztítóművet kellene megépíteni és a szennyvi­zet egy szippantó autóval lehetne oda szállítani. Ez­zel a beruházási módszer­rel nem kellene feltúrni a településeket. Előzetes számítások szerint mind­ez százötven-millió forint­ba kerülne. Fejlesztésre legutóbb kétszer nyolcszáz-ezer fo­rintot kaptunk a szociális programra és a falugondo­zási kocsi felújítására. Az útjainkkal kapcsola­tosan mintegy ötszáz mé­ter a fú utca amely régi makadám út és nincs rendbe és ez nagy gondot okoz az erre közlekedők­nek. Az egészségügyi ellá­tást Dr. Forrási Ottokár, a cserhátszentiváni házior­vos végzi közmegelégedésre, heti egy alkalommal történő rendeléssel. A szükséges gyógy­szereket is magával hozza. A lakosság vallása is megosz­lik, hiszen katolikusok, evangé­likusok és baptisták is élnek itt. A Bokorban élő gyerekek is Alsótoldra járnak iskolába tízen, míg óvodába ketten. településünkön van könyv­tár és állandó-hagyományőrző Cserényi Pál polgármester kiállítás is. A most épülő falu­házban kap helyet az új orvosi rendelő amely minden igényt kielégít majd. Lesz benne több vendégszoba is. A faluház pá­lyázati pénzből közmunkában épül. A faluképet díszíti az a szé­kelykapu amelyet egy, a Szé­kelyföldről érkezett mesterem­ber faragott. Bokor községben közel másfél száz ember él. Évente egy-két gyermek születik. Elöregedőben van a falu, hiszen a lakosság kétharmada nyugdíjas. Sok az özvegyasszony, kevés a férfi. Többen lábfájós betegségre panaszkodnak, sokan mozgás- korlátozottak, Ízülettel és meszesedéssel bajlódnak. A község polgármestere 1990-től Cserényi Pál, aki tiszte­letdíjasként látja el ezt a tisztsé­get. Emellett mezőgazdasági vállalkozóként keresi kenyerét.- Mekkora összegből gazdál­kodik Bokor község önkormány­zata?- Éves szinten mintegy 20-22 millió forinttal gazdálkodunk. Ebből öt-hat millió forint az in­tézmény fenntartási hozzájáru­lás. Szociális támogatásra négy és fél millió forintot fordítunk. A munkanélküliséget vizsgál­va jelenleg négy fő vesz részt közmunkaprogramban. A nyá­ron 12-en voltak fél évig. A település infrastruktúráját tekintve van előbbre lépés az el­múlt évekhez képest, kiépült a telefonhálózat, az ivóvízellátást saját vízművel oldjuk meg és ez­által olcsóbb, kevesebb kiadást jelent a lakosságnak. Sajnos, nincs még gázellátás Székelyföldi mesterember faragta ezt a székelykaput Az új orvosi rendelő is itt kap helyet és szennyvízelvezetési rend­szer. A gázellátás kiépítésére előrehaladott tárgyalások foly­nak. Tizennégy település össze­fogásával megalakult a Zagyva - Cserhátvölgyi Kft. A kivitelező is megvan és a jövő év elején bein­dul a beruházás. A lakossági igény felmérése folyamatban van, előzetes számítások szerint százezer forint lesz a hozzájáru­lási költség lakásonként. A szennyvízelvezetési rend­szer megépítése indokolt lenne, hiszen a vízbázisunkat védeni kell. Azonban a szennyvízelve­zetési rendszer megépítése sok akadályba ütközik. Egyrészt az alsótoldi körjegyzőség hat tele­pülésének Alsótoldnak, Fel- sőtoldnak, Garábnak, Cserhát- szentivánnak, Kutasónak és Bo­kornak összlakossága nem éri el az ezer főt, ezáltal állami támo­gatás elnyerésére nincs lehető­ség. A másik akadály a termé­szeti adottság, a domborzati vi­szonyok kizárják, hogy egy na­gyobb volumenű, a hat községet egybekapcsoló rendszer kialakí­tásában gondolkodjunk. Lehe­tőségként egy kisebb méretű de­rítőtelep megépítése maradna, amelyet saját erőből pénz hiá­nyában sajnos nem tudunk magvalósítani. Nemrégiben letelepedtek itt. A mai evangélikus templom késő ba­rokk stílusban épült a XVIII. század végén. A szomszéd­ságában álló, századforduló előtti épületben helytörté­neti kiállítást alakítottak ki 1994-ben, ahol a régi használati tárgyakat és a helyi népviseletet mutatják be. F.Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom