Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)
2000-12-12 / 290. szám
2000. December 12., kedd HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KOR KÉP Elfogyott az olcsó vakcina Budapest Várhatóan csak 2001. január végére érkezik az országba újabb szállítmány a fertőző agyhártyagyulladás megelőzésére szolgáló oltóanyagból. Addig csak a sokkal drágább változatot tudják felkínálni a gyógyszertárakban. A vakcina azért vált hiánycikké, mert egy kisfiú halála és több gyermek megbetegedése komoly aggodalmat váltott ki országszerte a kisgyermekes szülők körében, és tömegesen kérték az oltás beadatását. Angyalosy Zsuzsa, a Hun- garopharma Rt. főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy hivatalosan ötféle készítmény van forgalomban, ebből három fogyott ki a raktárakból. Ez a három oltóanyag kizárólag kétéves kor felett adható. Áruk 1200-1500 forint közötti. Mivel ezeknek a szereknek a tb-támogatása 50 százalékos, ezért a patikákban 600-750 forintot kell fizetni értük, igaz, védettséget mindössze 3-5 évre biztosítanak. A másik két, korszerűbb oltóanyagból folyamatos a gyógyszertárak ellátása. Ezeket a készítményeket 2 hónapos kor felett bárkinek beadhatják. Az 1 évesnél fiatalabb kicsinyeknél háromszor kell ismételni az oltást, míg az idősebbek egyszeri oltás révén jutnak a legalább 10 évre szóló védettséghez. A két gyártó által forgalmazott kétféle készítmény ára egyaránt 8770 forint. A társadalombiztosítás 0-1 éves kor között az ár 70 százalékát, 1-2 éves kor között az 50 százalékát vállalja át. Kétéves kor felett teljes árat kell fizetni. Dr. Vass Ádám, az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy Magyarországon túlzott a szülők aggodalma. Az elmúlt év decemberében kialakult meningococcus C-bak- térium okozta megbetegedések járványa - bár az év első három hónapjában 44 esetet regisztráltak - elmúlt. Júliustól november végéig mindössze 22 betegnél diagnosztizálták a kórt az orvosok, de szerencsére nem tapasztaltak területi halmozódásokat. A tiszti- orvosi szolgálat mindenütt ingyenesen antibiotikummal látta el a betegek környezetét, w. zs. Az „üvegzsebekről” tárgyalt a Ház A szocialisták és a szabaddemokraták is új frakcióvezetőt választottak Lapzártánkkor még javában tartott a vita a képviselők jogállásáról szóló törvény, illetve ehhez kapcsolódva a Házszabály kormánykoalíció által kezdeményezett módosításáról. Ha az indítvány megkapja a kétharmados támogatottságot, a jövőben a honatyáknak évente kell nyilvános, s a korábbinál szélesebb körű vagyonnyilatkozatot tenniük. Budapest A Fidesz és az FKGP frakciója támogatta, a MIÉP és az MDF módosításokkal elfogadhatónak tartotta, míg az MSZP-s és az SZDSZ-es honatyák elutasították azt a koalíciós törvénytervezetet, amelynek értelmében teljes egészében megváltozna a képviselők vagyongyarapodását követni hivatott „önbevallás” eddigi gyakorlata. A tervezet szerint valamennyi képviselőnek évente írásos, nyilvános nyilatkozatot kellene tennie saját és családtagjai vagyoni helyzetéről. A bevallás az ingatlan és nagy értékű ingó vagyonon kívül tartalmazná a gazdasági érdekeltségeket, értékpapírokat, takarékbetéteket ugyanúgy, mint a félévi járandóságot meghaladó készpénzt, a tartozásokat és kinnlevőségeket, illetve a saját párttól ingyenesen használatba kapott eszközöket is. A fideszes képviselők szerint a választóknak joguk van megismerni képviselőjük zsebének tartalmát. Az MSZP-sek ugyanakkor propagandafogásnak minősítették a törvénymódosítást, amelynek célja szerintük, hogy elfedje az igazságot Torgyán József villaépítéséről. Úgy vélték: előbb a miniszternek kellene tisztáznia magát, csak azután következhetnének a különböző szabálymódosítások. A kisgazdák - akik ragaszkodtak a vagyoni helyzetet vizsgáló különbizottság létrehozásához - a miniszterüket ért sajtóhadjáratról, a családtagok önrendelkezési jogának esetleges sérelméről is kifejtették véleményüket. A parlamenti munkanap fejleményei közé tartozik, hogy két pártban is döntöttek a frakcióvezetők személyéről. A tegnapi tisztújításra mindkét párt esetében a korábbi vezetők, Kovács László, illetve Kuncze Gábor lemondása miatt kellett sort keríteni. Nagy Sándor Lamperth Mónikával mérkőzött, Lamperth 51, Nagy 72 voksot szerzett az MSZP-frakció tegnapi ülésén tartott vezetőválasztáson, így az utóbbi válthatja Kovács Lászlót a képviselőcsoport élén. Helyettesei: Katona Béla, Vancsik Zoltán, Baráth Etele és Keller László. Nagy Sándor az Euro- press érdeklődésére elmondta: január végére olyan kabinetrendszert dolgoznak ki, amelynek lényege, hogy a 136 szocialista képviselő mindegyike a képességeinek legjobban megfelelő területet vigye. Egyesek az interpellációk során remekelhetnek majd, mások egy-egy törvény- tervezet előkészítésében, vagy épp a parlamenten kívüli eseményeken kapnak nagyobb szerepet. Nem volt riválisa, így - 15 igen, 2 nem és 4 érvénytelen szavazat mellett - győzött az SZDSZ frakcióvezető-választásán Szent- Iványi István. A honatya maga - betegsége miatt - nem vett részt a képviselőcsoport ülésén, s telefonon sem lehetett utolérni. A szabaddemokrata honatyák nagy tapssal köszönték meg Kuncze Gábor munkáját. Egyenlő egyházak Magyarországon vallásszabadság van Budapest A jelenlegi magyar kormány minden olyan egyházat támogat, amely a családok megerősítését tekinti egyik legfontosabb feladatának - ezt hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök azután, hogy tegnap találkozott két történelmi kisegyház: a baptisták és a metodisták magyarországi vezetőivel. A találkozó ismeretében minden bizonnyal néhány gondolatot másként, fogalmaztak volna meg a magyar vallásszabadság helyzetéről nemrég megjelent tanulmány készítői. A Lelkiismereti és vallásszabadság helyzete Magyarországon címmel napokban nyilvánosságra hozott jelentésben ugyanis az olvasható, hogy egyes jelenségek - például a történelmi egyházaknak szentelt kitüntető figyelem - veszélyeztetik az állam világnézeti semlegességét Magyarországon. A vizsgálatot lefolytató Emberi Jogok Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi szervezet legfontosabb megállapítása mégiscsak az, hogy a vallásügyi szabályozás és a vallásszabadság helyzete Magyarországon jobb, mint az Európai Unió legtöbb tagállamában.- A lelkiismereti- és vallásszabadság magyarországi helyzetének felmérését szervezetünk nem első alkalommal végezte el. 1999 novembere óta folyamatosan tartottuk a kapcsolatot az egyházak, valamint az állam illetékeseivel. Az elkészült anyagot pedig mindkét félhez eljuttattuk - mondta el lapunknak Buda Péter, a hálózat tanácsadója. A jelentésből az is kiderül, hogy a szervezet elismerésre méltónak tartja a vallásgyakorlásra, a vallási oktatásra, a vallási közösségek minden befolyástól mentes működésére vonatkozó jelenlegi magyar szabályozást. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy az egyházalapítás és -működés szigorítását tervező kormányzati elképzelések komoly nemzetközi ellenállásba ütköznek, mert különbséget tesznek az egyházak között.- Az irat ugyan tartalmaz kritikát, alapjaiban véve mégis pozitív képet alkot a hazai egyházügyi viszonyokról - közölte lapunkkal a jelentésre reagálva Schanda Balázs, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. - A készülő lelkiismereti- és vallásszabadságról szóló törvényt ért kritika még korai, csupán egy tervezet létezik.- Valamennyi egyházunk azonos jogokkal rendelkezik. Tény, hogy az állam kiemelten szoros kapcsolatot ápol a létszámukban jelentős és történelmi múlttal rendelkező egyházakkal - tette hozzá a főosztályvezető. __- ré Bu dapest A sármelléki repülőtér térítésmentesen került a sármelléki és a zalavári önkormányzatok tulajdonába egy nemrég született kormány- döntés alapján. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy Ferihegy után kiépüljön hazánk második legnagyobb belföldi és nemzetközi repülőtere. Az Európai Unióban elvárás, hogy 200 kilométerenként regionális repülőtér működjön. Hazánkban vannak ugyan leszálló- pályák, regionálissá fejleszthető repülőterek, de azok jelentősebb forgalom lebonyolítására egyelőre nem alkalmasak - a sármellékit kivéve.- A sármelléki Balaton Airport 1991 óta üzemel polgári repülőtérként a volt szovjet repülőbázis területén - tájékoztatta lapunkat Zóka István repülőtéri igazgató, aki egyben a Vidéki Repülőterek Szövetségének igazgatósági tagja is. 1994-ben a repülőtér bezárt. 1995-től az ÁPV Rt. többször tett kísérletet értékesítésére - eredménytelenül. Később egy vállalkozás újraélesztette, ismét beindult a forgalom, amely évről évre nőtt, mára elérte az évi 20 ezer főt. Rendszeres charterjáratokat fogadnak Svájcból és Oroszországból. Döntött a kormány arról is, hogy az LRI-nél, a Malévnál és a katonai repülőtereken fölöslegessé vált, de még hasznosítható műszaki berendezések térítésmentesen kerüljenek a debreceni és a sármelléki bázisra mintegy 400 millió forintnyi értékben. Skonda Ödön, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) főigazgatóhelyettese lapunknak elmondta: erre feltehetően egy külön minisztériumi alap ad majd lehetőséget. Elsősorban rádiónavigációs, fény- technikai berendezésekről, kommunikációs-légiforgalmi irányítási eszközökről van szó. A debreceni repülőteret megvette a helyi önkormányzat, a békéscsabait és a budaörsit például a helyi sportklub „tartja életben”. A Siófok-Balatonkiliti repülőteret az LRI üzemelteti A Pécs-Pogány repülőteret az alpolgármester által alapított kht. működteti. A város tulajdonában lévő nyíregyházi repteret egy magán- társaság vette kezelésbe, sport- és kisgépes leszállásokra alkalmas, rövid pályás. Szeged önkormányzata régóta ostromolja az állami vagyonkezelőt, mindezidáig sikertelenül. Győrben gyakorlatilag hasonló a helyzet, az ottani légikikötő azonban honvédségi tulajdonban van. A fertőszentmiklósi regionális repülőtér üdítő kivételnek számít a többi között: zöldmezős beruházásként a területet egy osztrák magánvállalkozó vette meg, aki úgymond kacsalábon forgó repülőteret épített ki, az egy kilométer hosszú, harminc méter széles kifutópálya komoly gépek fogadására is kész. Forgalma alapján a harmadik lett tavaly a rangsorban. ______________________________(CMRHYÁNSZKY) H agyományőrzés állami szinten Az épülő Nemzeti Színház mellett kaphatnak végleges otthont A népművészeti mozgalmak értékeinek megőrzésére és erősítésére új nemzeti intézményt alapít 2001. január elsejétől a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM). A Hagyományok Háza megteremtésére Rockenbauer Zoltán, a kulturális tárca minisztere Kelemen László nép-zenekutatót nevezte ki. Budapest Lapunk megkereste a most hivatalba lépett miniszteri biztost.- Mivel foglalkozik majd az intézmény?- Feladatainkat három részre lehet bontani. A művészeti tár magába foglalja majd a megújított Állami Népi Együttest, amelynek jelenlegi szerkezete sok szempontból megérett a változtatásra. A Hagyományok Házában, illetve annak támogatásával az együttesnek lehetősége lesz bemutatni olyan, a népzenében és néptáncban fellelhető értékeket, amelyekhez eddig nem férhettek hozzá. Ehhez a gyűjtemények kialakítása nyújt majd segítséget. A hagyománygyűjtés keretében rendszerezzük és a közönség számára hozzáférhetővé tesszük a legfontosabb népzenei és néptáncanyagokat. Terveink szerint csupán a hanghordozó vagy videokazetta árát kell majd megfizetni; maga a „tudás” ingyen lesz megszerezhető.- Mi lesz a harmadik feladat?- A közművelődési tevékenység a Magyar Művelődési Intézet (MAMI) népművészeti főosztályának feladatait veszi át, de átalakítva, kibővítve. Ez az osztály foglalkozik majd az oktatás- és rendezvényszervezéssel, a nemzetközi kapcsolatokkal, illetve a civil szervezetek támogatásával.- Milyen forrásokra számíthat az intézmény?- Az Állami Népi Együttes 300 milliós és a MAMI népművészeti főosztályának 20 millió forintos évi költségvetésére, valamint a minisztérium által biztosított 400 millió forintos támogatás fedezi majd az intézmény költségeit.- Hol kereshetjük a Hagyományok Házát?- Januártól a Corvin téren, de reményeink szerint az épülő Nemzeti Színháznak is helyt adó, új, dél-pesti városközpontban leszünk majd.____________-j.r. HÍREK RÖVIDEN Új elnök a NET élén Tulassay Tivadart, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájának igazgatóját választotta elnökének a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET), a kormány egészségügyi szervezéssel és irányítással kapcsolatos munkájának segítésére májusban megalakult testület. Tulassay Tivadar megválasztását követő beszédében hangsúlyozta: a NET-nek a magyar egészségügyi politikát integráló szervezetként kell működnie, mentesen a napi politikától. Emelkedő élelmiszerárak Várhatóan nem mérséklődik az élelmiszerek idén tapasztalt áremelkedése a jövő év első felében - jelentette ki Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) főtitkára hétfőn. A szakember elmondta: az idei év első tíz hónapjában az élelmiszerek átlagos áremelkedése az előző év hasonló időszakához viszonyítva 12,8 százalékot tett ki. Ez az ütem várhatóan a jövő év első felében is megmarad. Kész az előterjesztés A Honvédelmi Minisztérium még ezen a héten elkészíti és eljuttatja a kormánynak, valamint a nemzetbiztonsági kabinetnek a magyar MiG-29- es vadászgépek korszerűsítésével kapcsolatos előterjesztését - jelentette be Szabó János honvédelmi miniszter hétfőn Veszprémben, amikor Fodor Lajos, a Magyar Honvédség parancsnoka társaságában a légierő vezérkaránál tett látogatást. Nem tárgyalható a javaslat Az olajbizottság jelentéséhez csatolt határozati javaslat a parlament plenáris ülésén nem tárgyalható, csak akkor, ha a Ház hozzájárul a Házszabálytól való eltéréshez - így döntött az ügyrendi bizottság hétfőn. Eseti állásfoglalás meghozatalára azért volt szükség az ügyben, mert a parlament olajügyeket vizsgáló bizottsága november 30-án lezárta munkáját, s így a testület nem járhat el a határozati javaslat vitájában előterjesztőként. Pedagógus-röpgyűlések A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete tiltakozó röpgyűlésekre szólítja fel az egyetemeket és főiskolákat december 18-án a bérek elmaradó korrekciója miatt - közölte Kis Papp László elnök hétfőn. Fejlesztésre váró kis repülőterek A legtöbb vidéki repülőtér csak kisgépek fogadására alkalmas fotó: europress/körmendi imre
