Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-12 / 290. szám

2. OLDAL Myi SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2000. DECEMBER 12., KEDD Egy falu, egy nap, egy lap - Felsőpetény m.mm A község nevét 1268-ban említették először az okle­velek. 1274-ben a Csák nembeli Pósa fia Ugrón királyi főlovászmester a Zsadány nembeli Dénesnek adta. A török hódoltság idején a lakosság nagy része elhagyta; a XVII. század végén szlovákok települtek ide. A falu középkori temploma elpusztult a török megszállás idején; a mai evangélikus templom 1784-ben épült, , , , „ a római katolikus pedig 1985-ben. Van itt egy baptista MÚltldeZO imaház is, amit 1931-ben emeltek. A falu szélén álló, ne­velőotthonként működő volt Almássy-kastély építését 1902-ben fejezték be. A park természetvédelmi terület és jó állapotban van. 1956-ban a kastély falai közül szabadították ki az itt raboskodó Mindszenty József bíborost. F. Z. Szabó Anitának a lelke is szép A mutatós külső múlandó, a belső gazdagság viszont maradandó sőségek közepette, kifejezetten a barátság jegyében rendezték meg a világdöntőt. Az estélyi ruhás bemutatkozás után az országunkra jellemző népvise­letbe kellett öltöznünk. Két perc állt rendelkezésünkre, hogy angol nyelven beszéljünk önmagunkról és az iskolánk­ról. Ugyancsak két percben szabadon választott produkci­ót kellett előadni, én elénekel­tem.- Milyen sikerrel szerepelte­tek?- A világdöntő nem a versen­gést, hanem a barátkozást, az ismerkedést szolgálta. Egyéb­ként egy dél-koreai fiút és egy kínai lányt hirdettek ki győztes­nek.- Hogyan emlékszel vissza Dél-Koreára?- Az európai ember számára titokzatos ország, kedves, ba­rátságos emberekkel, furcsa- Mivel foglalkozol, ha nem tanulsz?- Például magánórákat adok angolból. Aztán bálokat szerve­zek az egyetemen és énekelek. Ünnepekkor idehaza, a temp­lomban is szoktam énekelni. Hagyományőrzés céljából nép­tánccsoportot szerveztem a fa­lunkban, olykor ott is fellépek.- Hogy állsz a férjhez menés­sel?- Egyelőre jól kell tanulnom, majd jó állást kell találnom. Az énekléssel is szeretnék kezdeni valamit. Férjhez ráérek menni huszonöt évesen is, szerencsére a barátom megértő. Imádom a gyerekeket, hármat szeretnék.- Te, aki részt vettél annak a szépségversenynek a világelöntő­jében, ahol a belső értékekre leg­alább olyan szükség volt, mint a csinos külsőre, mit gondolsz a lelki gazdagságról és a szép kül­lemről?- A külső szépség múlandó, a lelki gazdagság viszont mara­dandó. Számomra fontosabbak a belső értékek, mint a mutatós külső. Szép, szőke hajú, huszonkét éves lány Szabó Anita. A gödöl­lői Szent István Egyetemen agrárközgazdásznak tanul, jövő nyáron diplomázik. Ez év februárjában, Szöulban részt vett a Mister és a Miss University verseny világdöntőjében, ahol életre szóló élményekkel gazdagodott.- Úgy kezdődött, hogy a múlt év októberében, Budapes­ten részt vettem a hazai Mister és a Miss University versenyen, amelyen tizenhatan indultunk - emlékezett szülei házában Anita. - Szépségversenyről volt szó, de nem a hagyományos ér­telemben. Először „Vélemé­nyem az ideális szépségről” címmel esszét írtunk. Aztán egy szabadon választott pro­dukciót adtunk elő. Jómagam a Koncz Zsuzsától is ismert Kis- herceg című dalt énekeltem.- Végül is a lányok között nyertél. Számítottál a győzelem­re?- Gondolni sem mertem rá, hiszen nem is én jelentkeztem, hanem a barátnőm nevezett be. De nemcsak győztem, hanem a közönség díját és a versenyző- társak által odaítélt barátság dí­jat is én kaptam. A fiúk verse­nyét a szlovákiai Nyers Gyula nyerte, aki az ELTE-n tanul. Mi képviseltük Dél-Korea főváro­sában Magyarországot, de azt hiszem, egész Európából csak ketten voltunk.- Mennyi időt töltöttél a tá­vol-keleti országban, mi történt Szöulban?- Február 6- 14-ig láttak ven­dégül bennünket. Óriási érdek­lődés mellett, káprázatos kül­ételekkel. Életre szóló élmény marad számomra, hogy ott le­hetettem, s ha tehetném, szíve­sen visszatérnék.- Hoztál-e magaddal olyan tárgyat, amely Szöult juttatja majd az eszedbe?- Egy világórát kaptunk a vendéglátóktól ajándékba.- Kérlek, mutasd be magad, a családodat!- Az édesanyám a felsőpeté­nyi gyermekotthon nevelőtaná­ra, az édesapám ugyanott kar­bantartó. Egy húgom van. Jó­magam bő fél év múlva végzek a gödöllői Szent István Egyete­men, agrárközgazdász leszek. Azt még nem tudom, milyen munkát fogok végezni, hiszen jövő nyáron mérnöktanári dip­lomát is szerzek, továbbá mér­legképes könyvelőnek, logisztikusnak és minőségügyi rendszerfejlesztőnek tanulok. Angolul, oroszul, szlovákul be­szélek.- Hogyan lehet ezt bírni akár­csak idővel?- Csupán négy-öt órát al­szom naponta, és igyekszem jól beosztani az időmet. A magyaros viseletbe öltözött Anita ás Nyers Gyula a szöuli világdöntőn Kis iskola négy osztálya A község iskolájában járva, negyven évvel ezelőtti emlé­kek jutottak az eszembe. Fa­lusi, egyébként nyolcosztá­lyos iskolánkban négy tan­terem volt és négy pedagó­gus tanított. Így aztán a ta­nítók az összevont osztá­lyokban az egyik osztály­nak órát tartottak, míg a másiknak írásbeli feladatot adtak. Felsőpetényben máig ebben a rendszerben oktat­ják az alsó tagozatosokat, a felsősök a nőtincsi iskolába járnak. nítjuk. A németet a negyedik osztályban, az angolt szakkör­ben oktatjuk.- Más szakkörük is van?- A tömegsportszakkörben népi táncot és különféle játéko­kat tanulnak a gyerekek. Táncoslábú lányaink, fiaink rendszeresen szerepelnek a falu kulturális eseményein. Bábosa­ink az idősek napján, a Mikulás­napi rendezvényen és az óvodá­sok szórakoztatására szoktak fellépni. Van aztán a számítógé­pes szakkör. Öt számítógépünk van: az elsőt három évvel ez­Szabóné Csorba Erika a számítógép kezelésére tanítja a gyerekeket- Az első osztályban kilenc, a másodikban nyolc, a harmadik­ban három, a negyedikben ti­zenhárom gyerek tanul - mond­ta Szabómé Csorba Erika, a négy- osztályos iskola igazgatója, aki hat éve tanít Felsőpetényben, s Bánkról ingázik. - Hárman va­gyunk pedagógusok.- Könnyebb, vagy nehezebb itt tanítani, mint a korszerűbb nagy iskolában?- Egyértelműen nehezebb, hiszen itt többrétűén kell foglal­kozni a gyerekekkel. Mivel rendszerint két osztály tanul együtt, megoszlik a pedagógu­sok figyelme. A matematikát, a magyart és a környezetismere­tet viszont önállóan oktatjuk az első és a második osztályban. Ezzel szemben az éneket az el­ső és a második, a testnevelést a harmadik és a negyedik osztály­ban egyszerre tanítjuk.- Milyen idegen nyelvet tanul­nak a gyerekek?- Felsőpetény szlovák nemze­tiségi falu, ezért a szlovák nyel­vet már az első osztályban is ta­előtt a nemzetiségi kis iskolák pályázatán nyertük, az utolsót az Oktatási Minisztériumtól kaptuk.- Tehát iskolájuk is pályáz- gat.- Táborozásra, úszásoktatás­ra, kirándulásra így szoktuk a pénzt előteremteni. A hulladék- gyűjtéssel szerzett pénzt is ki­rándulásra fordítjuk.- Iskolaigazgatóként mire büszke?- Magyar és szlovák nyelvű , népdalénekléssel, magyar nyel­vű mesemondással országos versenyeken is sikeresen szere­pelnek tanulóink. Nekünk ház­hoz jön a színház, mivel min­den évben meghívunk egy szí­nészt, aki jelmezes előadást tart. Természetesen „rendes” szín­házba is járunk: korábban gyak­ran megfordultunk Vácott, most Budapestre készülünk. Furulya­oktatás is van nálunk, az evan­gélikus lelkész tanítja a gyereke­ket a hangszeren. Az oldalt írta: Kolaj László Fotók: Rigó Tibor Támogatják az időseket és a fiatalokat - Gyarapszik a lélekszám 'Az ötvenhárom éves Lőrik József három évtizede él Felsőpetényben és 1990-től a község polgármestere. A gyer­mekotthonba jött tanárnak, a faluba nősült, itt maradt. Két és fél évtizede tanít az ELTE Gyógypedagógiai Főiskolai Kara fone­tikai és legopédiai tanszékén, adjunktus. Felesége a felsőpeté­nyi gyermekotthon vezetője, egy felnőtt lányuk és egy fiuk van.- Mennyien laknak jelenleg Felsőpetényben? - kérdeztem a szlovák nemzetiségű település első emberét.- Hétszáztizenhatan vagyunk - válaszolta. - Növekszik a lé- lekszám: vannak betelepülők és sok gyerek született az utóbbi időben.- Ahogy mondani szokták: a sok gyerek nagy öröm.- Kétségtelenül örülünk a bő­séges gyermekáldásnak, ám ön- kormányzatunk számára ez gonddal is jár. A közoktatási tör­vény szerint ugyanis csak har­minc gyerek járhat az egycso­portos óvodába, így nem min­den apróságot tudunk elhelyez­ni. Ezt viszont a szülők nem akarják megérteni. Ám új óvo­dai csoport alakítása költséges lenne, felszerelést is vásárolni kellene, amelyre nincs pén­zünk. Szerencsére csak átmene­ti problémáról van szó, mert szeptembertől, az iskolai tanév kezdésétől valamennyi helybeli gyerek bekerülhet az óvodába. Átmeneti megoldásként megál­lapodást készítünk elő az ősagárdi önkormányzattal, hogy néhány felsőpetényi gyereket az ottani óvodában helyeznénk el.- Á 'pénzrőt jut' eszünkbe: mennyi a falu idei költségvetése?- A tervezett bevétel 45 mülió 868 ezer forint, forint. Ennek nyolcvan százaléka ál­lami támogatás, a saját bevé­tel 2,2 mülió, az iparűzési és a vállalkozók kommunális adója 2,7 millió, a gépjármű adó 400 ezer forint. A bevétel túlnyomó többségét elviszi az intézmények fenntartása, működtetése. Rendkívüli se­gélyre 2,2 millió, rendszeres segélyre 1,2 millió, főiskolás­ok támogatására félmillió fo­rintot fordítunk az idén. Bár csak a legszükségesebbekre költünk, működésre négy­millió forint rövid lejáratú hi­telt kellett felvennünk.- Ha a faluvezetés nyerne ötvenmillió forintot a lottón, mire költenék?- Először is csatornázásra. Háromszor utasították el a pályázatunkat. Pedig együtt Lórik József tíz éve polgármester S ályáztunk Nőtinccsel, isagárddal, Alsópe- ténnyel, Keszeggel, de egyelőre eredménytele­nül. Vezetékes gáz, víz, telefon van a faluban, csatornahálózat még nincs. Miként ország­szerte, az utak, a járdák nálunk is felújításra szorulnak. Pályázni azonban nem tudunk, mert hiányzik hozzá a saját erő.- Vannak-e munka­nélküliek a faluban?- Számuk szeren­csére nem jelentős. Az emberek Rétságra, Vácra, Budapestre jár­nak el dolgozni. Hely­ben az agyagbánya biztosít munkát, s szép számmal vannak vál­lalkozók.- Befejezésül térjünk vissza a támogatásra!- Egyfelől az időseket, másfe­lől a fiatalokat támogatjuk. Ösz- szesen harmincnégy idős em­bernek adtunk közgyógyellátási igazolványt, kiváltásuk dara­bonként 12450 forintba került. Az általános iskolások ingyen kapják meg a tankönyvet, az al­sósok a tanszert is. A középisko­lásoknak havi kétezer forintot adunk. A Felsőpetény Községért Alapítvány a tanulmányi ered­ménytől függően támogatja a középiskolásokat, erre pályázni lehet. A főiskolások és az egye­temisták tanulását havonta négyezer forinttal segítjük. Ösz- szességében tehát ldlencvenen kapnak támogatást, vagyis a családok csaknem egyharmada részesül több-kevesebb anyagi segítségben. ________________________ ■ Szabó Anita

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom