Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)
2000-12-11 / 289. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S Á G 2000. December 11., Hétfő BÁT-összefoglaló Stagnáló euró Korszerűden termékdíjrendszer Állampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél Budapest Az elmúlt héten a Budapesti Árutőzsde pénzpiacán 16,32 milliárd forint értékben, a gabonapiacon 1,86 milliárd forint értékben kereskedtek az alkuszok. A húspiacon ezzel szemben üzletkötés nem volt az elmúlt hét nap alatt, és az árak sem változtak. A devizaszekcióban a dollár egyhetes lejáratának ára 0,80 forinttal 297,20 forintra csökkent, a decemberi elszámoló érték viszont 0,20 forinttal növekedett, értéke most 297,20 forint. Az euró legközelebbi lejáratainak árai stagnáltak, az egyhetes lejárat elszámoló értéke 264,90 forint, a decemberié 264,55 forint maradt. A brit font decemberi lejáratra 4 forinttal 431 forintra gyengült. A japán jen 100 egységének elszámoló értékei is csökkentek némiképp; a jen ára decemberi határidőre 2,46 forinttal 268,94 forintra csökkent. A svájci frank elszámoló értékei nem változtak, a frank decemberi ára így 175 forint maradt. A gabonapiacon a búza közeli lejáratainak ára egyenletes ütemben nőtt, márciusi elszámoló értéke így 540 forinttal 34470 forintra, a májusi ár pedig 700 forinttal, 35 500 forintra drágult. A takarmánykukorica viszont márciusra 250 forinttal 34 600 forintra, májusra 150 forinttal 35 300 forintra gyengült. Márciusra a takarmányárpa értéke a korábbi héthez hasonlóan 33 500 forint, a takarmánybúzáé 33100 forint, a napraforgóé 51010 forint maradt. A szója januári ára 78 800 forint, a repce augusztusra változatlanul 46120 forint. A környezetvédelmi termékdíjak hazai rendszere nem felel meg a piaci követelményeknek, és ellentétes az Európai Unió gyakorlatával is - hangsúlyozta a hét végén több elemző. A Hulladéksors című szakmai folyóiratban nyilvánosságra hozott szakvéleményükben bírálják azt a gyakorlatot, hogy a különféle termékek után beszedett díj a költségvetéshez kerül adó jelleggel, s az így beszedett pénz egy részét pályáztatással a szaktárca osztja el. Budapest Kezdetben a bevétel meghatározott részét - 50- 100 százalékát - az adott termékkörben kellett felhasználni környezetvédelmi, illetve hatékony hulladékfeldolgozási célokra, később ez megszűnt. így sokszor előfordul, hogy a befizetett termékdíjak számottevő részéből az eredeti céloktól távoli feladatokat is finanszíroznak. A termékdíj-bevételeket az eredeti célra sem az uniós országokban szokásos piaci módon használják fel. Az államnak - különösen igaz ez a csomagolóanyag-hulladékokra - nem kellene részt vennie a díjak összegyűjtésében, saját szempontok szerinti újraelosztásában. Mindezt a hatékonyság elve szerint tevékenykedő piaci szereplőkre kellene bízni az uniós gyakorlatnak megfelelően - hangoztatják a szakértők. A közösség országaiban úgynevezett licenc- díjat fizetnek a gyártók és a forgalmazók a különféle csomagolóanyagok begyűjtésével, a feldolgozás előkészítésével, vagy magával a feldolgozással foglalkozó vállalkozó társaságnak. A díj a piaci körülmények alapján alakul ki. A begyűjtést, a hasznosítás előkészítését vagy a hasznosítást hatékonyan, alacsony költséggel végzők nyilván kisebb díjat kérnek, így nagyobb megrendelői kört szereznek meg. Ez a díjtételek csökkenéséhez járul hozzá. Az államhoz kerülő, s így közpénzként viselkedő díjbevételek bürokratikus elosztása a pályáztatásnál megjelenő szubjektív elemek miatt nem felel meg a piaci elvárásoknak. Ennek alapján javasolják, hogy Magyarországon is mielőbb váltsa fel a termékdíjrendszert az Európai Unió országaiban bevált licencdíjas megoldás. ■ Fájdalmas adóelőleg A tőzsdei befektetők az Alkotmánybírósághoz fordulnak pésének 2001. január 1-i időpontjától. Tehát csak azon részvények után kellene fizetni adóelőleget, amelyek az ezt követő időben jelennek meg a tőkeszámlán. Karácsonyi Imréné, az APEH személyi jövedelemadó osztályának helyettes vezetője szerint a korábbi, 1997. évi alkotmánybírósági döntés nem hozható összefüggésbe a most kivetendő 20 százalékos forrásadóval, mert az a társasági adó körébe tartozó osztalékelőlegre vonatkozott. Másrészről szerinte a részvényvásárlás időpontjától teljesen független a 2001-ben keletkező nyereség realizálása. A TEBÉSZ év végén vagy január elején juttatja el beadványát. ______________________________ICSCRWTÁMSZKY) 1 075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2000.12.11. DISZKONT KINCSTÁRJEGYEK Vételi Eladási Elnevezés hozam árlolyam hozam árfolyam D010103 12,00% 99,25% 10,50% 99,34% D010228 12,10% 97,45% 11,10% 97,65% D010516 12,10% 95,08% 11,10% 95,47% D010613 12,10% 94,25% 11,10% 94,70% D011003 12,00% 91,13% 11,00% 91,81% D011128 12,00% 89,63% 11,00% 90,41% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Vételi Eladási Elnevezés hozam árlolyam hozam árfolyam 2002/H 11,85% 103,20% 10,85% 104,36% 2002/K 11,85% 102,49% 10,85% 103,75% 2003/J 11,60% 99,05% 10,60% 100,94% 2003/K 11,40% 99,59% 10,40% 101,79% 2004/H 11,10% 99,94% 10,10% 102,63% 2005/E 10,80% 96,30% 9,80% 99,57% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50M Ft össznévértékű állampapír (diszkont kincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. Az ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli visszavonásának és/vagy módosításának jogát. ■ A növekedés korlátái Gazdaságkutatók a jövő évről Budapest A magyar gazdaság a 2000. évi tendenciákat figyelembe véve változatlanul növekedési pályán van, amely azonban bizonytalansági tényezőket is tartalmaz. Elsősorban a dezinflációs folyamat megtorpanása, valamint a belső gazdaság fejletlensége jelent veszélypontokat - olvasható az Ecostat gazdaságkutató intézet elemzésében. Az idei GDP-növekedés várhatóan 5-5,5 százalék között fog alakulni, amit a kínálati oldalon az ipari termelés, keresleti oldalon pedig az export támaszt alá. A gazdaság gyorsuló növekedése azonban korlátokba ütközik. A kereslet oldaláról a reáljövedelmek lassú növekedése nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztás any- nyira bővüljön, ami a jelenleginél nagyobb lökést adhatna a növekedésnek. Kínálati oldalon az ipar, ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar teljesítménye meghatározó. Az iparág növekedési dinamikája azonban az év végén lendületét vesztette. Mindezeket figyelembe véve a következő évre a bruttó hazai termék ugyancsak 5-5,5 százalékos növekedése prognosztizálható. Az infláció az év első tíz hónapjában 9,7 százalék volt. Az áremelkedés legfőbb összetevői a nyersanyagok (elsősorban az olaj) világpiaci árai, valamint az élelmiszerárak voltak. Jövőre az élelmiszerárak növekedése továbbra is meghatározhatja a dezinflációs pályát, összességében a fogyasztói árak 8-8,5 százalékos növekedése jelezhető előre. A munkaerő-felmérésből számított munkanélküliségi ráta idén 6,5 százalékra mérséklődik, ami az elkövetkező évben nem csökken jelentős mértékben. ■ Beszállítók támogatása Budapest Jövőre állami és magántőke bevonásával beszállítói tőkealap jön létre a már működő és a beszállító feladatra készülő magyar középvállalatok megerősítésére, technológiájuk fejlesztésére - közölte tegnap Lendvai György, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője. Hozzátette: az alap támogatása nélkül a magyar középvállalatok nem tudnak megfelelni a nagy muttinacionális cégek szigorú mennyiségi és minőségi követelményeinek. A magyar cégek fejlődése magával tudja húzni a nekik beszállító kisvállalkozásokat is. Mészáros Tamás, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója elmondta: az üzleti alapon működő tőkealap a mindenkori piaci forrásoknál kedvezőbb feltételekkel és hosszabb futamidővel nyújt majd 50 és 200 millió forint közötti tőkét. Kajli Sándor, a Landesbank és Baden-Württemberg budapesti képviselet-vezetője megemlítette, hogy hajlandók lennének tízmillió márkával hozzájárulni a beszállítói tőkealaphoz, ameny- nyiben állami garanciát kapnak befektetésük megfelelő hozamú megtérülésére. Kevesebb cukorrépa termett A termelők a felvásárlási árak 30-40 százalékos emelését kérték Veszteséges évet zárnak a cukorrépa-termelők. A kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb cukorrépa került betakarításra, ennek ellenére nem fenyeget cukorhiány. Budapest Kedvezőtlen évet zártak a cukorrépa-termesztők, az aszályos időjárás miatt a tavalyi 2,8 millió tonna helyett az idén mindössze 2 millió tonna cukorrépa kerül betakarításra. A vetésterület a tavalyi 71 ezer hektárról 61,7 ezer hektárra csökkent, de ebből is kiszántottak mintegy 11 ezer hektárt. Szőke Géza, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének elnöke szerint veszteséges évet tudnak maguk mögött a répatermesztők, a hektáronkénti átlagtermés 30 százalékkal, 37 tonnára esett vissza. A szövetség a felvásárlási árak 30-40 százalékos emelését kérte a feldolgozóktól, a gyárak azonban ennek nem tettek eleget. A cukorüzemek az idén - 16 százalékos cukortartalom esetén - felárral együtt tonnánként 6800 forintot fizetnek a répáért, ez az összeg a tavalyinál valamivel több mint tíz százalékkal magasabb. A Cukor Terméktanács képviselője úgy nyilatkozott: az idén 2,9 millió tonna cukorrépa felvásárlására kötöttek szerződést a gyártók a termelőkkel, de csak 2 millió tonna termett. Az aszály sújtotta gazdáknak - hektáronként 25 ezer tonna termés alatt - várhatóan támogatást kér a földművelésügyi tárcától a termék- tanács. A terméskiesés miatt a gyártók az idén 300 ezer tonnával kevesebb, 280 ezer tonna cukrot állítanak elő. Tavaly 350 ezer tonna répacukrot értékesítettek belföldön, várhatóan az idén is ennyire les'z szükség. A hiányzó hetvenezer tonnát a meglévő készletből fedezik. A belföldi ellátás biztosított. A cukoripar akkor tudja a belföldi piacot uralni - mutattak rá az ágazat szakemberei -, ha a világpiaci cukorár és a vám nem kedvez a behozatalnak. A Cukoripari Egyesülés igazgatójának tájékoztatása szerint a korábbi 12 gyárból jelenleg hét üzemel, közülük a kábái a legnagyobb. Az ácsi üzem bezárását a Magyar Cukor Rt. már évekkel ezelőtt kilátásba helyezte. A cégek sorsa a magyar répacukorpiac alakulásától függ. Korábban évente félmillió tonna cukrot értékesítettek a gyárak belföldön, a fogyasztás tavaly is ezen a szinten maradt, de ebből 130 ezer tonna volt a kukoricából előállított izóglükóz. Répacukorból a kereskedelem részére 220 ezer, a továbbfeldolgozóknak 130 ezer tonnát szállítottak a gyárak. A répacukor értékesítési lehetőségeit hazánkban is jelentősen befolyásolja a nádcukor, az izóglükóz, illetve a mesterséges édesítőszerek növekvő kínálata. ________ - UG H eti piaci árak Termék Kecskemét nagybani ár: Ft/kg Kaposvár ár: Ft/kg Miskolc nagybani ár: Ft/kg Szeged nagybani ár: Ft/kg Burgonya 40- 50 50- 90 36- 43 40- 50 Vöröshagyma 50- 60 80-100 60- 63 45- 60 Fokhagyma 280-350 300-450 240-340 250-350 Sárgarépa 50- 60 80-120 70- 80 50- 70 Petrezselyem 200-220 180-210 110-200 120-160 Paradicsom 120-180 200-270 180-240 150-200 Karfiol 80-100 60-110 60- 90 90-120 Uborka • 250-260 170-300 260-300 220-300 Zeller 40- 60 150-220 90-110 36- 70 Alma 40- 50 80-120 30- 55 40- 80 Szőlő 150-220 180-230 200-220 180-210 Tojás/db 16-20 19-21 19-21 20-24 AKII Piaci Információs Osztály RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. december 8.) Borsodchem 7 050 Ft ff Fotex 282 Ft 0 Matáv 1153 Ft ú Mól 4 600 Ft ff OTP 14100 Ft ú Rába 2 350 Ft n Richter 16 000 Ft Ű Zalakerámia 2 290 Ft ____í BUX: 7499,54 +1,10% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XII. 4-8-IG TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.48. hét Termény USDA Áralakulás Tendencia Búza 110 Mérséklődő Tartott FOB francia kikötő kukorica 90-96 Mérséklődő Tartott FOB MexikóFöböl Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kMtö Napraforgó 364 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötű Szójadara 235 Erősödő Erősödő AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 432,58 Cseh korona 7,59 Euró 265,25 Német márka 135,62 Osztrák schilling 19,28 Lengyel zloty 68,03 Svájci frank 175,38 Szlovák korona 6,12 USA-dollár 299,18 Alkotmányba ütközőnek tartja a tőkejövedelmek 20 százalékos megadóztatását a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdek- védelmi Szövetsége (TEBÉSZ). Szerintük a kényszerhitelnyújtásról szóló korábbi alkotmánybírósági döntés erre nem ad lehetőséget. Budapest A TEBÉSZ még a személyi jövedelemadó módosításának kihirdetése előtt a köztársasági elnökhöz fordult - kérve a törvény elfogadása előtti alkotmánybírósági normakontrollt. Dióslaky Gábor szövetségi elnök lapunknak elmondta: sajnos a törvény módosításakor nem tudtak hatékonyan lobbizni. A szövetség kifogásolja a törvénynek azt az előírását, hogy minden nyereségesen lezárt ügylet után a teljes évre fizetendő adó mértékével megegyező nagyságú, azaz 20 százalékos adóelőleget kell fizetni, míg a veszteségeket csak az év végén lehet elszámolni. Egy korábbi, a Bokross-csomag idején született alkotmánybírósági döntés ezt az eljárást kényszerhitelnyújtásként értékelte. Nem másról van szó, mint arról, hogy az egyéni befektetők év közben folyamatosan hiteleznek az államnak. Kifogásolják azt is, hogy az adó alá eső jövedelem keletkezésének ideje független a törvény hatályba léMonetáris irányelvek Budapest Várhatóan 10 százalék körül alakul az idén decemberben az előző év decemberéhez viszonyított fogyasztóiár-emelkedés, az idei éves átlagos infláció 9,7 százalék körül lesz - derül ki a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi monetáris politikai irányelveiből, amelyeket a jegybank a közelmúltban küldött meg az Országgyűlésnek. Az MNB előterjesztése szerint a külső tényezők közül leginkább az olajár emelkedése, az euró dollárhoz viszonyított árfolyamának gyengülése volt az, amely gátolta a pénzromlás nagyobb mértékű csökkenését. Ez a két tényező mintegy 1,5 százalékponttal emelte meg a magyarországi inflációt - áll a jegybanki összegzésben. ___________________________■
