Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-07 / 286. szám

Ahol tud, segít a falugazdász Holnap: „Túrabakancs” Fehér László a vezetője az FVM pásztói falugazdász központi irodá­December 8-i, pénteki lapszámunkkal együtt huszonnégy(l) szí­jának, ahová még öt falugazdász munkatársa tartozik. A Pásztón és nes oldalon jelenik meg a Nógrád Megyei Hírlap ingyenes, nép­környékén mezőgazdaságból élő ember munkáját segítik. (2. oldal) szerű idegenforgalmi, turisztikai melléklete. Salgótarjánban Svájc ellen Közel másfél év után újra férfi Európa-bajnoki középdöntő kosár­labda-mérkőzés otthona lesz a salgótarjáni sportcsarnok: január 24-én Svájc lesz az ellenfél. (11. oldal) NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BATONYTERENYE, PÁSZTÓ, RETSAG, SALGÓTARJÁN, SZECSENY VAROSOK ES TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK XI. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM ÁRA: 47 FORINT ELŐFIZETVE: 31 FORINT Ha előfizet Jppunkra M,. takaríthat meg. Részletes információ: ‘2/416-455/213-as mellék | Építkezés helyett pereskedéssel telt az év Pert nyertek a zagyavarónai romák A karácsonyt vélhetően sa­ját családi házban ünnepel­hette volna a salgótarjáni Bangó Tiborné és Bangó Em­ma, valamint a két család összesen hét apró gyermeke. Az építési telket még idén tavasszal megvették, majd elkészíttették a kétlakásos családi lakóház és a zárt szennyvíztározó terveit, s meg is kapták az építési en­gedélyt. Mindeddig azonban mégsem építkezhettek a Zagyvarónán álló telkükön, mert ezt a telekszomszédok megakadályozták. Nem csoda, hogy a két Bangó családnak - akik öt éve élnek Zagyvarónán - nem építkezés­sel, hanem pereskedéssel telt az év. Az építkezés ellen tiltakozók ugyanis mindenáron szerették volna meghiúsítani az építke­zést. Beadványaikat sorra kül­dözgették, végül egy június 28-i datálású beadványukban azt kérték a megyei bíróságtól, hogy vonják vissza a Salgótarjáni Me­gyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, hatósági építés- és vál­lalkozásigazgatási osztálya hatá­rozatát, azaz az építési enge­délyt. Ezt azzal indokolták, hogy a telekszomszédok és hat társuk nem értenek egyet az építkezéssel. A véleménykü­lönbséget azzal magyarázták, hogy szerintük a tervezett épü­let nem alkalmas ekkora létszá­mú családok elhelyezésére. Az említett okirat szerint álláspont­jukkal a többi (?) szomszéd is egyetért, amit a keresethez csa­tolt aláírásokkal nyomatékosí­tották. Érdekes egy telek lehet az a zagyvarónai, mert Bangóéknak - az aláírások alapján - 37 szom­széd jutott. Az érintett cigány- családok, a városi cigány önkor­mányzat, s maga az idős házas­pár is, akitől a telket Bangóék vásárolták gyanakodtak, cigány (Folytatás a 3. oldalon) MIKULÁS A KÓRHÁZBAN. A salgótarjáni Szent Lázár Kórház gyermekosztályát is meglátogatta tegnap a Mikulás. A Bit-Nodisz helyi szervezetének fiataljai okoztak örömet a kicsiknek. Noha látogatási tilalom van, de ennek ellenére mégis eljuttatták ajándékaikat a kis betegeknek. fotói gyűrűn tibor Költségvetés Pásztón Pásztón december 7-én 14 óra­kor kezdődik a képviselő-testület ülése a városházán. Egyebek mel­lett szó lesz az idei költségvetés l-III. negyedévi teljesítéséről, tár­gyalnak a város 2001-2002. évi költségvetési koncepciójáról. Elő­terjesztést hallgatnak meg a kór­ház működési feltételeinek alaku­lásáról, a polgármesteri hivatal munkájáról, a közmunkavégzés tapasztalatairól. A képviselők döntenek a Margit kórház szakor­vosi ügyeleti szolgálatainak vál­lalkozási formában történő mű­ködéséről, ingatlan térítés nélküli átadásáról, vásárlásáról, a felső- oktatási ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról. Meghozzák a hitel felvételéhez szükséges dön­tést és elbírálják a városi hivatá­sos önkormányzati tűzoltóság parancsnoki állására beérkezett pályázatokat. _____■ „ Jogosítványok” a fogyasztóknak Tari Ottó: Az érdekek védelmében szükséges egy civil szervezet Korszakhatárhoz érkezett a kövesdi kőbányászat Üzemátadás Bercel-bányán Salgótarjánban tartotta a napokban küldöttgyűlését az Or­szágos Fogyasztóvédelmi Egyesület Nógrád Megyei Szerveze­te, amelyen beszámoló hangzott el az 1997-2000 közötti idő­szak munkájáról. Megválasztották a következő négy évre a tisztségviselőket, illetve azt a küldöttet, aki a decemberi or­szágos küldöttgyűlésen Nógrád megyét képviseli majd. A nógrádkövesdi kőbányá­szat az ötvenes években vált jelentőssé, az út- és vasútépí­tések fellendülésével egyide­jűleg. A szandai Páter-hegyre és a berceli Fogacs-hegyre te­lepültek a bányaüzem ande­zitet kitermelő bányái. A kö­vet egészen a közelmúltig két függőkötélpályán csillékben szállították a kövesdi vasút­állomás melletti feldolgozó- üzembe, ahol törő- és osztályzóműve működött. December 6-tól azonban mindez már végérvényesen a bánya múltjához tartozik. A Pestkő Kft. - amely a négy éve került a Colas-csoport tulaj­donába - nógrádkövesdi üzemé­nek törő- és osztályzóműve a te­lepülés központjában helyezke­dett el. Bár a társaság az utóbbi években pormentesítési és zaj­védelmi technológiát is alkalma­zott, a lakosság zajterhelő- és légszennyezési panaszai nem szűntek. Az üzem működési rendszerének felülvizsgálatát követően bizonyossá vált, hogy az 50-es, 60-as években honos technológiai rendszer felújítása többe kerülne, mint egy korsze­rű, új technológiai gépsor kitele­pítése a nagyobb ásványi nyers- anyagvagyonnal rendelkező Bercel-bányába. Minderre idén érett meg a helyzet. A társaság szakemberei a Bercel-bánya területén, a Fogacs- hegy környékén vásároltak 9 hektár területet, mivel az itteni (Folytatás a 3. oldalon)- A megyei küldöttgyűlést megelőzte a helyi szervezetek rendezvénye Pásztón, Balassa­gyarmaton - kezdte összefoglaló­ját Tari Ottó, a megyei szervezet elnöke. - A beszámolóban igye­keztem rövid áttekintést adni a korábbi évek tapasztalatairól: a társadalmi fogyasztásvédelem már a nyolcvanas évek végén működött, amikor fogyasztói ta­nácsok kezdtek alakulni, ezek voltak a tulajdonképpeni jogelő­dök. A rendszerváltást követően azonban sok szervezet felbom­lott: egyfelől nagy volt a bizony­talanság, másfelől nem alakultak kedvezően a feltételek sem. En­nék következtében a korábban jól működő szervezetek sorban beszüntették tevékenységüket. 1994-95-ben megindult egyfajta fellendülés, amely annak volt kö­szönhető, hogy kialakultak, sta­bilizálódtak az új gazdasági for­mák, újra megjelent az igény: a fogyasztói érdekek védelmében szükséges egy civil szervezet. Ez fordulatot jelentett Nógrád me­gyében is, annak ellenére, hogy a megyei szervezetek nein szűntek meg, viszont jóval kisebb inten­zitással működtek, mint koráb­ban.- Kaptak-e valahonnan segítsé­get?- Az Országos Fogyasztóvé­delmi Egyesület (OFE) egyfajta szövetségként is működött, amely igyekezett koordinálni a megyei szervezetek munkáját. Pályázatokat nyújtottak be azok­hoz a miniszteri tárcákhoz, ame­lyektől támogatást kaphattak. Dossziékat állítottak össze, mint például lakásszövetkezetek, tar­tós fogyasztási cikkek dossziéja.- Mennyiben voltak segítsé­gükre ezek a dossziék?- Ez annyit jelentett, hogyha a panaszos bejött a szervezethez, felvilágosítást tudtunk adni. Rendszeressé vált a Teszt maga­zin szervezeteknek történő meg­küldése: ebben a magazinban rendszeresen árutesztek jelentek meg, pontos paraméterekkel je­lölve, melyik termék milyen tu­lajdonságokkal rendelkezik. Fel­adataink között ugyanis megje­löltünk prioritásokat is, ilyen pél­dául a preventív tevékenység a fogyasztók között, azaz meg­előzni a problémát. Fő felada­tunk továbbra is részt venni a fo­gyasztóvédelmi politika kialakí­tásában: 1997-ben, amikor a fo­gyasztóvédelmi törvény megszü­letett, kérték a fogyasztóvédelmi civil szervezetek véleményét. Ezt a jövőben is szeretnénk folytatni, hogy a jogszabályok alkotásánál észrevételeinkkel, javaslataink­kal csökkentsük a joghézagokat. Ha pedig nem sikerül a megelő­zés, akkor az érdekérvényesítés­ben, az érdekképviseletben minél nagyobb részben és minél haté­konyabban szeretnénk tevékeny­kedni. Ugyancsak fontos feladat­nak tartjuk, hogy tájékoztassuk a fogyasztókat az őket érintő jogok­ról: az a tapasztalatunk, hogy a kötelezettségekkel általában tisz­tában vannak. Ennek érdekében rendszeresen szervezünk lakos­sági fórumokat, szórólapokon tá­jékoztatunk a fogyasztók „jogo­sítványairól”, illetőleg a fogyasz­tóvédelmi tanácsadó irodában ál­lunk rendelkezésükre.- Úgy tűnik, a jogi háttér meg­született, de vajon igaz ez az anyagi háttérre is?- A fogyasztóvédelmi egyesü­let tagjai társadalmi munkában tevékenykednek. A fogyasztóvé­delmi törvény kötelező jelleggel (Folytatás a 3. oldalon) 9,771215"901000" 00286 PUSZTABERKI FALUGONDNOK. Beluczki Károly Pusztaberki falugondnoka. A 46 éves férfi egyik „oszlopa” a fa­lucska maroknyi társadalmának. Sok az idős, kevés a fiatal. Különösen a magányos emberek várnak segítséget, bár nem min­denki él a lehetőséggel - mondta Beluczki Károly. Éppen ezért sok a teendő. Gyógyszerbeszerzés, a település mikrobuszán be­tegek szállítása kivizsgálásra, ebédkihordás. Most, a télre készülődés idején nagy igény van a tűzifa felaprítására. Képünkön: Beluczki Károly gépi fűrésszel aprítja a tflzrevalót az egyik pusztaberki portán. ____________________ ■ M egvette a tűzhelygyár a Wamslert Ez idáig nem hallottunk róla, hogy nógrádi cég, vagy cégcsoport né­met vállalatot vásárolt volna, az SVT-Wamsler Holding Rt. viszont a közelmúltban megvette a Wamslert. Azt a müncheni kereskedelmi vállalatot, amely 30 százalékban részesedett az egymilliárd forint alaptőkével 1992. júliusában létrehozott SVT-Wamsler Háztartás- technikai Részvénytársaság tulajdonából.- Mikor és hogyan kezdődött a tűzhely­gyár és a Wamslerkapcsolata?-kérdeztük Mede Sándort, a holding vezérigazgatóját. A tűzhelygyár és a Wamsler együtt­működése 1985-re nyúlik vissza, amikor is háromezer olajkályhát szállítottunk Németországba. Az ezt követő években folyamatosan növekedett a kivitelünk. A Wamsler kooperációs szerződés kereté­ben átadta a szerszámait, amellyel mint­egy húszezer készüléket gyártottunk. Ez a kapcsolat tette lehetővé, hogy a szűkü­lő belföldi kereslet ellenére teljes kapaci­tással, létszámleépítés nélkül termelhet­tünk. Ilyen előzmények után, hosszú, több mint kétéves előkészítő munka után 1992. július 17-én, az Állami Vagyonügy­nökség székházában Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója és Michael Heider, a Wamsler cégvezető tulajdonosa aláírta az SVT-Wamsler Rt. alapító okiratát. A kül­földi partner az általa kifejlesztett olaj­kályhák és szilárdtüzelésű készülékek gyártásához szükséges eszközöket és gé­pi berendezéseket hozta apportként a „házasságba”, továbbá vállalta a készülé­kek németországi értékesítését. Ezért harmincszázalékos részesedést kapott az egymilliárd forint alaptőkével megalakult társaság tulajdonából. • - Haß tudom, annak idején a dél-kore­ai Daewooval az amerikai Domikorml a német Oranierrel, az oszdák Reischl- Theimenelis tárgyallak arészvénytársaság- gá alakulásról, ám ezek nem vezettek ered­ményre. Má leheted tudni a Wamslemől?- A müncheni székhelyű vállalatot 1875-ben alapították, tehát tizenkilenc évvel régebbi a tűzhelygyár elődjétől, a Keszler Antal, Bőhm Béla és Bauer Miksa kereskedők és zálogház-tulajdo­nosok által létesített Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vas­öntödétől. Kezdettől háztartási fűtő- és főzőkészülékek gyártásával és forgal­mazásával foglalkozott, a Wamsler márkanév szinte a megalapítástól első osztályú minőséget jelentett. A kis csa­ládi üzem, a királyi bajor udvar szállító­ja hamarosan jelentős középvállalattá fejlődött, melynek anyavállalatához há­rom leányvállalat tartozott. Az egyik háztartástechnikára, a másik nagyüze­mi konyhatechnikára, a harmadik kör­nyezetvédelmi technikára szakosodott. A három leányvállalat „vezérhajója”, a Wamsler Haushaltstechnik GmbH he­lyezte át a szilárdtüzelésű tűzhelyeinek és olajkályháinak gyártását Salgótar­jánba, az SVT-hez. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom