Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)
2000-12-30 / 304. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYEI KÖRKÉP 2000. DECEMBER 30., SZOMBAT Egy falu, egy nap, egy lap - Nógrádsipek-------------- — A környék első írásos említése 1265-ből származik, „Terra- Chipeg” alakban: akkor még puszta földterület volt. A falut 1438-ban az esztergomi érsek birtokolta. 1461 és 1481 között a szécsényi uradalom része volt. 1562-ben Ibrahim bin Hasszán esztergomi mizliva kezén volt. Az 1754-55. évi országos nemesi összeírás szerint a Balás-család tagjá voltak a falu birtokosai. A római katolikus templom Völgy aljában, erdő ölelésében A Lágymányosi híd megépítésével Budapest felzárkózott Nógrádsipek mellé: most már a fővárosnak is kilenc hídja van, akárcsak a cserháti kistelepülésnek. Ne hasonlítsuk össze a Sipeki-patakot a Dunával? Miért ne? A két település lakosságához mérten és az idegenforgalmat is figyelembe véve a sipeki hidak állják a próbát: arányaiban nézve ezeken is van akkora a forgalom, mint a budepestieken...- Amikor tíz évvel ezelőtt megalakult az önkormányzat, az első feladat az volt, hogy kialakítsuk a polgár- mesteri hivatalt - mondja Balázs János, Nógrádsipek első embere. Volt vele munka bőven... - A következő lépés az általános iskola „hazahozatala” volt, azaz a felsős tanulók is itthon tanulhatnak, nem csak az alsó tagozatosok. Ezt két lépcsőben sikerült megvalósítani: először az ötödik és a hatodik, azután a hetedik és a nyolcadik osztályosok maradhattak Nógrádsipeken, de ehhez két új tantermet kellett építeni az iskola mellé, meg vizesblokkot is. Előbbiek mellett kialakítottunk egy kis tornatermet, inkább csak tornaszobát is. Nincs sok gyerek egy osztályban, így a kisebb hely is elegendő a sportolásra.- A „hőskorban” mit kellett még megvalósítani előbbiek mellett?- Az intézmények bővítése mellett az utakat is meg kellett csináltatni. Ötöt az alappal együtt, egyet pedig aszfaltozva adott át a kivitelező. A község teljes úthálózatnak a fele, mintegy három és fél kilométernyi szakasz készült így el.- A nagy beruházások közül mik zajlottak le eddig?- Fontos feladat volt a gázhálózat kiépítése; a háztartásoknak körülbelül a hatvan százaléka igényelte a rácsatlakozást, illetve ennyien fizették be a közműfejlesztési hozzájárulást. Most a szennyvízberuházás folyik, a társulat megalakult erre a célra is. A lakóingatlanok tulajdonosainak mintegy kétharmada igényelte a bekötést, de az érdeklődés ennél is nagyobb, az igényét 78 százalék jelezte. Ez igen kedvező, magas aránynak számít, de ennek eléréséhez persze alapos szervezőmunka is kellett. Szerencsére az emberek megértették, hogy környezetük tisztasága miatt szükség van erre a beruházásra, s ezért hajlandók áldozatot is hozni. Mivel az ivóvízhálózat még 1990-ben kiépült, s a háztartásoknak a kétharmada rá is csatlakozott, a szennyvíz- kibocsátás is a többszörösére nőtt.- A közművek közül már csak a kábeltévé hiányzik.- Az sem. A községben már kiépült a hálózat. Az önkormányzat adja a helyiséget a polgármesteri hivatalban és fizeti az áram költséget, a szolgáltató pedig biztosítja a tévécsatornát, mert egyébként a völgy aljába települt községben meglehetősen rosszak a vételi viszonyok. Ehhez egy ötven méter magas tornyot is telepítettek az önkormányzat közigazgatási területére, ami a rádiótelefonjelek továbbítására is alkalmas lesz a Balázs János polgármester hivatalában, előtte a község címerével díszített zászló ■ jövőben - merthogy a terepadottságok miatt a telefonok sem működnek kifogástalanul. Jövőre a stúdiót is szeretnénk kialakítani a polgármesteri hivatalban. Ezzel lehetővé válna, hogy a közélet híreit, más, a lakosság érdeklődésére számot tartó eseményeket szinte azonnal közölhessük a településen élőkkel. A közművesítés tehát terveink szerint a közeljövőben nem csak teljes lesz, hanem kifogástalanul fog működni is.- Mik még a megvalósításra vám beruházások Nógrádsipeken?- A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése után az utcák teljes burkolatát szeretnénk felújíttatni, hogy teljes egészében rendezett legyen a falu képe. Már csak egy olyan utca van, amelyik nincs aszfaltozva. Megoldásra váró gondok persze vannak. Nagy gond például a vízelvezetés. A patakmeder ugyan burkolt, de a rendszeres tisztántartás is meglehetősen sokba kerül. Külön gond, hogy a völgy ezen a szakaszon meglehetősen keskeny, így a falu közepén végigfolyó patak nagyobb esőzések után rendszeresen kiönt, a vízzel sodort iszap nagy része pedig éppen itt, a legszűkebb részen rakódik le. Akármilyen különös is, de a május-júniusi árvizekhez az itt élő emberek már hozzászoktak, s fel is készülnek a fogadására. A veszélyeztetett helyen lakók homokot tartanak az udvarukban, hogy megvédjék házukat, garázsukat az emelkedő áradattól. Emellett persze más, az önkormányzat erejét meghaladó feladatok is vannak. Egyik a Balás-kúria felújítása lenne. A tetőszerkezet jövőre elkészül, erre pályázati pénzből sikerült támogatást is szereznünk: két év alatt összesen négymillió forintot sikerült összeszednünk, s természetesen az önkormányzat is hozzátette a magáét: az anyagokat már megvettük a tető helyreállításához.- Sikerűt már funkciót találni a kúriának?- Közösségi házzá szeretnénk alakítani. Kiállításokat lehetne rendezni, a könyvtárat is oda lehetne vinni. «- A költségvetésből futja-e még valamire?- Az állami támogatásból csak a működésre: az iskola, az óvoda és a könyvtár egy intézményünk, a másik a polgármesteri hivatal. Idén fel kellett vennünk négymillió forint működési hitelt, bár az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára kiírt pályázatokon eddig még mindig sikeresen szerepeltünk. Tervezzük még, hogy az idősek napközijét jövőre teljes kapacitással beindítjuk.- A munkanélküliség helyzete hogyan alakul a községben?- Alig van olyan ember, aki nem dolgozik. Kis túlzással az a gond, hogy közhasznú munkára nincs kit felvenni! A10-12 állástalan közül öthat olyan van, aki idestova tíz éve munkanélküli, s nekik esélyük sincs az elhelyezkedésre. A szociális járadékon lévők száma persze lényegesen magasabb. A többség persze eljár dolgozni, mert helyben csak a varroda számít jelentős munkáltatónak. A mezőgazdasági vállalkozás sem jellemző, de van egy magántulajdonban lévő tehenészet a faluban. Emellett a méhészet a leginkább számottevő a községben.- A községhatár nagy része erdő, itt megy át az országos kéktúra útvonala. Ereztett-e ez hatását a helyi idegenforgalomban?- Valóban, a község kétezer hektárnyi közigazgatási területének fele erdő, ebből hatszáz hektárnyi van az erdőgazdaság kezelésében, a többi magántulajdon. Ami a falusi vendéglátás helyzetét illeti, elképzelések vannak már, de még csak most kezd beindulni a dolog. Az emberek nem igazán éreztek még rá az előnyeire, de az idegenforgalomhoz kapcsolódó pályázati rendszer remélhetően segíteni fog ebben. Előbbiekhez az önkormányzatnak is kell segítséget nyújtania: nemrégiben Hollókő és a térség idegenforgalmi fejlesztésére hoztak létre társulást a Cserhát-hegység ezen részén fekvő önkormányzatok. Egyelőre közvetítő szerepre vállalkoztunk, s a szükséges információkat akarjuk átadni a vendégforgalom élénkítésére, a későbbiekben pedig, remélhetőleg, ezt a szerepet majd átveszik a vállalkozások. Az induláshoz persze nagyon jó alapot jelentett a Hollókőért Alapítvánnyal való együttműködés. A Hollókő, Rimóc, Nógrádsipek vonalon ugyanis a látnivalók, érdekességek, a természeti környezet szépségei, a néphagyományok jól bemu- tathatók. Egyébként ami a község idegen- forgalmát illeti, észre lehet venni, ha egy-egy vendégcsoport itt tartózkodik: nyaranta például az iskolában szoktuk elszállásolni az érkezőket.- A civü élet hogyan alakul a községben?- Egy sor egyesület működik Sipeken. Az önkéntes tűzoltó egyesület mellett szabadidős társaság, Röpülj Páva Kör is van, illetve eredményesen tevékenykedik a Nógrádsipek Fejlődéséért Alapítvány, utóbbi rendez jótékonysági bált, Valentin-na- pot, farsangi mulatságot, amin a hagyományoknak megfelelően mindenki, felnőttek, de még a nyugdíjasok is jelmezben jelennek meg. Előbbieken kívül pünkösdhétfőn tartjuk a falunapot, amin pünkösdi királyt is választunk az egész napos programom Érdekes újításként bevezettük, hogy a szüreti felvonuláson is részt vesz a pünkösdi király. A közeljövőben egyébként az eddig megválasztott „uralkodóknak” is szeretnénk rendezni egy versenyt... Most lehet majd elkezdeni azt a munkát, amiről az önkormányzat megalakulásakor álmodtunk, azaz kezdődhet a falu csinosítása, parkosítása, fák, cserjék, virágok telepítése. Tény, hogy eddig a közművek fontosabbak voltak, minden pénzünket elvitték, ráadásul az állandó útfelbontások miatt korábban nem is lehetett volna tartós eredménnyel elvégezni a közterületek rendbetételét. Deszkaoromfalas, régi palóc lakóházak a faluban: a csillag és a hold ábrázolása talán jelentett is valamit. Ma még szép számmal akadnak ilyen épületek Sipeken. ____ ■ K ÚRIÁBÓL BÜFÉ. A volt Nagy Sándor-féle úrilak ma az áfész kezelésében van, s vendéglátó egységet tartanak fenn benne. A szép épület ugyancsak a község központjában található. ■ Régi tűzoltókocsit állítottak ki a falu közepén, a tűzoltószertár előtt ■ A képen látható legmagasabb csúcson állt valaha Sztrahora vára - ma pedig Rimóc és Nógrádsipek közigazgatási határa szeli ketté a majdnem hegy méretű domb tetejét, két részre osztva az ásatás során megtalált majd megóvás céljából vissza- temetett falmaradványokat is, _______ ■ írta é s fotózta: Faragó Zoltán. FALUKÖZPONT, TÉLI KÖDBEN. Nógrádsipek közepén áll a XVIII. század vé gén épített Balás-kúria, amelynek tetőszerkezetét jövőre felújítják. A római kato likus templomot az 1700-as évek közepén emelték, s a szép épületegyüttes má ig őrzi a több mint kétszáz évvel ezelőtti kor hangulatát. 3 rí.?.-* ... 1750 táján épült. A Balásoknak valaha négy kúriájuk volt a faluban. Különösen szép a templom szomszédságában található és az azzal szemben lévő úrilak: a XVIII. század második feléből származó kastélyok népies barokk stílusban épültek. A falu a Cserhát szívében található, erdőkkel borított hegyek veszik körül, s keresztül vezet rajta az országos kéktúra útvonala. F. Z. Múltidéző
