Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-29 / 303. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S Á G 2000. DECEMBER 29., PÉNTEK Hogyan adózunk a következő két évben? Összefoglaló az adó- és járulékrendszer 2001-2002. évi fontosabb változásairól A kormány az adó- és járulékrendszer 2001-2002. évre szóló változásaival legfontosabb céljának tekintette a családok fokozottabb támogatását, valamint a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítását. A módosítások nem nagy horderejűek, a következő két évben is az adórendszer kiszámíthatóságára és stabilitására helyezték a hangsúlyt. AZ ADÓ ALÓL MENTESÍTETT EVES JOVEDELEMNOVEKEDES JOVO ÉVI ADÓTERHEK 1. Az adórendszer változása A családi kedvezmény A 2001. évre vonatkozó módosítá­sok közül a lakosságot érintő leg­jelentősebb módosítás a családi kedvezmény rendszerének to­vábbfejlesztése. A családi kedvezmény rend­szerének fejlesztésével kapcsola­tosan több olyan módosítás tör­tént, amelynek révén bővült az a kör, amelyik igénybe tudja venni a kedvezményeket. Ezek a követ­kezők. a) A családi kedvezmény a megszületett gyermekkel azonos mértékben kiterjed a fogantatást követő 91. naptól kezdődően a magzat(ok)ra is. b) A családi kedvezmény any- nyiban is bővül, hogy a többgyer­mekes családokban megváltozik a gyermekek számának figyelem- bevétele. Továbbra is csak azután a gyermek után lehet igénybe Bruttó Fizetendő Reál­Adóteher havi kereset adó kereset változása változása 2000 2001 2000 2001 % % 43 600 4 867 5 208 102,2-0,2 4U üüü 60 000 65 400 10 467 11 312 102,1-0,1 80 000 87 200 16 067 17 416 102,0-0,1 85 000 92 650 17 933 20 384 100,5 +0,9 90 000 98 100 20 733 23 436 100,5 +0,9 95 000 100 000 120 000 140 000 103 500 23 533 26 488 100,6 +0,8 109 000 26 333 28 670 101,9 0,0 130 800 33 933 36 954 101,9 0,0 152 600 41 238 42 238 101,9 0,0 Forrás: MSZOSZ venni a családi kedvezményt, aki után nevelési ellátást folyósíta­nak. (A nevelési ellátás korábbi elnevezése: családi pótlék vagy iskoláztatási támogatás.) Az egy eltartottra jutó kedvezmény meg­állapításánál ugyanakkor azokat a gyerekeket is figyelembe kell venni, akik után nevelési támoga­tást már nem folyósítanak, de a nevelési ellátás összegének meg­állapításánál figyelembe veszik őket. Például, ha egy háromgyer­mekes család legidősebb gyerme­ke után már nem jár a nevelési el­látás, de őt beszámítják a többi gyerek családi pótlékának meg­állapításánál, akkor a másik két gyermek után igénybe vehető adókedvezmény a háromgyere­keseknek megfelelő havi 10 ezer forint. A szakemberek szerint a csa­ládi kedvezmény rendszerének fejlesztése nyomán a gyerme­kes családok adóterhelése jelen­tősen mérséklődik. Lehetővé válik az, hogy az átlagkeresettel rendelkezők közül az, aki a csa­ládi kedvezményt érvényesíti, három gyermek nevelése eseté­ben sem 2001-ben, sem pedig 2002-ben egyáltalán ne fizessen adót. A CSALÁDI KEDVEZMÉNY MÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA • ■■■■ ■ 2000 . 2001 2002 Eltartottak Adómentes Eltartottanként Adómentes Eltartottanként Adómentes Eltartottanként száma jövedelem igénybe vehető jövedelem igénybe vehető jövedelem igénybe vehető nagysága havi adó­nagysága havi adó­nagysága havi adó­kedvezmény kedvezmény kedvezmény 1 gyermek 330 000 2 200 400 000 3 000 400 000 3 000 2 gyermek 460 000 2 200 642 857 4 000 685 714 4 000 3 gyermek 657 143 3 000 1 350 000 10 000 1 421 053 10 000 További eltartottiak) 300 000 300 000 10 000 300 000 10 000 Forrás: PM - APEH Adótábla, adójóváírás Sem az adókulcsok, sem az adósávok száma nem változik. A jövede­lemhatárok viszont széthúzódnak. Az adójóváírás Ennek rendszere lényegében nem változik. Továbbra is a bér­jövedelem 10 százaléka, forint. Nem jár adójóváírás: 2001- ben 2002- ben pedig feletti jövedelem esetén. de legfeljebb havi 3000 (évi 36000) 1250 000 forint 1400000 forint AZ ADOTABLA VALT0ZASA Adókulcsok 20 százalékos 30 százalékos 40 százalékos Adósávok 2000 0-400 000 400 001-1 OOOOOO 1 000 001 felett Adósávok 2001 0-480 000 480 001-1 050 000 1 050 001 felett Adójóváírása bérjövedelem 10 százaléka, legfeljebb 36 ezer forint, amely 1 000 000 1 050 000 forint felett fokozatosan szűnik meg és 1 200 000 1 250 000 ______________________________________________forint felett nem jár._______________________________________________ F orrás: PM - APEH Adósávok 2002 0-600 000 600 001-1 200 000 1 200 001 felett 1 200 000 1 400 000 2. Mikro- és kisvállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók működési feltételeinek javítása Az egyik legfontosabb változás, amely lehetővé teszi, hogy a mik­ro- és kisvállalkozások, valamint az 50 főnél kevesebb alkalmazot­tat foglalkoztató egyéni vállalko­zók beruházáshoz kapcsolódó kedvezményt vehessenek igény­be. A kisvállalkozói kedvezményt az egyéni vállalkozó bevételének a vállalkozással kapcsolatos költ­ségeit meghaladó része után, de legfeljebb 10 millió forintig veheti igénybe - kizárólag beruházás cél­jára, a személyi jövedelemadó be­vallásának keretei között. A társasági adó alanyai közül - külön törvény szerint - a mikro- és kisvállalkozásnak minősülök az adózás előtti eredmény össze­géig, de legfeljebb 10 millió forin­tig érvényesíthetnek beruházás­hoz kötődő kedvezményt. Ezzel összefüggésben a társas vállalkozások előleg-fizetési sza­bályai is kedvezőbbek lettek. A mikro- és kisvállalkozások a fejlesztési források bővítését szol­gáló beruházási hitelre 2001-től adókedvezményt érvényesíthet­nek. Az adókedvezmény a fizetett kamat 40 százaléka, amely legfel­jebb 5 millió forint lehet adó­évenként. Ugyancsak javítja a kis- és középvállalkozások működési feltételeit, hogy:- A társas vállalkozásoknál 100 ezer forintról 200 ezer forint­ra emelkedik azon tárgyi eszkö­zök értéke, amelyeknél a szám­viteli törvény szerinti értékcsök­kenés érvényesíthető, lehetővé téve a tárgyi eszközök 2 év alatti leírását.- Az egyéni vállalkozók számá­ra is lehetővé válik, hogy a legfel­jebb 200 ezer forint értékű tárgyi eszközt két adóév alatt a szám­viteli törvény hatálya alá tarto­zókkal azonos módon, a saját döntésnek megfelelő részletben számolják el a költségek között.- A tárgyi eszközök egyössze­gű értékcsökkenési leírási lehető­ségének értékhatára a jelenlegi 30 ezer forintról 2001-től 50 ezer forintra emelkedik a társas és az egyéni vállalkozóknál egyaránt.- A kutatás-fejlesztés ösztön­zésének támogatására mind a társas vállalkozásokra, mind az egyéni vállalkozókra vonatkozik az a lehetőség, hogy a kutatás- fejlesztés címén felmerült költsé­gek 120 százalékos elszámolha­tósága helyett 200 százalékot le­het érvényesíteni. Ami azt jelen­ti, hogy az ilyen költség azon túl­menően, hogy ráfordításként el­számolják, az adóalap megállapí­tásakor még egyszer, teljes ösz- szegben figyelembe vehető csök­kentő tételként.- Az egyéni vállalkozók eseté­ben a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett mun­kabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér felével csökkenthető a vállalkozói bevétel az eddig elszámolható havi 3000 forint helyett. Az átalányadózás alkalmazá­sának kiterjesztése érdekében az egyéni vállalkozókra vonatkozó lényeges módosítás, hogy a szja- törvényben - főszabály szerint - főfoglalkozásúak esetében a jelen­legi 35 százalékról 40 százalékra, a kiegészítő tevékenységet vég­zőknél pedig 17 százalékról 25 százalékra emelkedik a bevételből levonható vélelmezett költség- hányad. Kiskereskedelmi tevékenység esetén az átalányadózás választá­sának bevételi határa 15 millió forintról 18 millió forintra emel­kedik. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kis­termelő 2 mülió forintos bevételi határig adhat 2001-től egyszerűsí­tett bevallási nyilatkozatot, de nem változik az a szabály, hogy a bevétel 20 százaléka erejéig szám­lát kell gyűjteni. Az általános forgalmi adózás­ban lehetőség nyílik arra, hogy akiknek az éves bevétele a 8 mil­lió forintot nem éri el, azok a tárgyévet megelőző év utolsó adómegállapítási időszakáról be­nyújtott bevallásukkal egyidejű­leg nyilatkozhatnak arról, hogy a negyedéves bevallási rendszerre térnek-e át. A taxis egyéni vállalkozó ­meghatározott feltételek teljesíté­se esetén - a beszerzett személy- gépkocsi általános forgalmi adó­ját visszaigényelheti. A helyi adóban a vállalkozás- alapítás, a kezdés terheinek könnyítése érdekében a tevé­kenységüket jogelőd nélkül kez­dő vállalkozásoknak nem kell adóelőleget fizetni az első adó­évében. Az átalányadózó és a 4 millió forint éves bevételt el nem érő egyéni vállalkozók egy­szerűsített módon fizethetnek iparűzési adót. 3. A szabályok egyszerűsítését szolgáló egyéb fontos változások Személyi jövedelemadó értékpapírok árfolyamnyereségé- után az adómérték egységesen 20 rozott feltételeknek megfelelő)- Egyszerűbbé válik a családi nek nulla kulcsa megszűnik, ez- százalék lesz. számára, meghatározott tevé­kedvezmény érvényesítése. által a tőkeszámlán elhelyezett ér- - Új rendelkezés, hogy az egy- kenységek támogatására adott- A tőkeszámlán elhelyezett tékpapírok árfolyamnyeresége ház (külön törvényben meghatá- közcélú adomány összegével is csökkenthető a társas vállalkozá­sok és az egyéni vállalkozók adó­alapja, a magánszemély pedig adókedvezményt érvényesíthet ilyen címen. (A kedvezmény felső határa azonban emiatt nem lett több.)- Változik a társasházak adó­fizetési kötelezettsége. A közös tulajdonban lévő ingatlanrész el­adása esetén a társasház magán- személy tulajdonostársait válasz­tási lehetőség illeti meg: a bevétel után a tulajdoni hányaduk ará­nyában tesznek-e eleget adózási kötelezettségüknek, vagy az érté­kesítésből származó bevétel 25 százalékát kell a társasháznak jö­vedelemként figyelembe venni, amely után 20 százalék az adó mértéke. A közös tulajdont képező in­gatlanrész hasznosításából (bér­beadásából) származó bevétel - a törvény által megengedett levoná­sok kivételével - teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 20 százalék. Ha az adó levonása után fennmaradó jövedelmet a társasház felosztja a tulajdonostársak között, akkor a magánszemély tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában kapott teljes összeg után 35 szá­zalék adót fizetnek. Társasági adó- Az adóelkerülések visszaszo­rítása érdekében szigorodik az úgynevezett „alultőkésítési sza­bály”. (Ami azt jelenti, hogy a sa­ját tőke napi átlagos állományá­nak háromszorosát meghaladó részre arányosan jutó, a kötele­zettségekre adóévben fi­zetett kamat az adóalap meghatározása során nö­veli az adózás előtti ered­ményt.) A hitelintézetet és a pénzügyi vállalko­zást kivéve a korrekció ki­terjed valamennyi köl­csönre.- A kortárs képzőmű­vészek támogatásának ösztönzése érdekében növekszik a képzőművészeti alkotás beszer­zéséhez kapcsolódó adóalap-ked­vezmény (az adóévi beruházási érték 2 ezreléke helyett 1 száza­lékra emelkedik).- A reprezentációval összefüg­gő természetbeni juttatás a társa­sági adóban korlátlanul elismer­hető költségként, ugyanakkor a személyi jövedelemadóban adó­köteles juttatássá vált. Általános forgalmi adó- Az általános forgalmi adónál a módosítások lényeges változá­sokat nem tartalmaznak, inkább csak kiigazítást, pontosítást. így például a jövő évtől nemcsak a törvénnyel, hanem a kormány- rendelettel kihirdetett nemzetkö­zi szerződés alapján is biztosítha­tó lesz az áfamentesség. Készpénzzel történő fizetés esetén, kérésre az átutalásoknál alkalmazható számlát is ki lehet állítani az egyszerűsített adat- tartalmú, készpénzfizetéseknél alkalmazható számla helyett - fi­gyelembe véve, hogy egyes adó­zók csak egyfajta számlázási programmal (számlatömbbel) rendelkeznek. A koncessziós jog értékesítése­kor a teljesítés időpontja 2001. év­től a részteljesítések időpontja. A távközlési szolgáltatás teljesítési helye a szolgáltatást saját nevé­ben megrendelő székhelye, telep­helye lesz.- A PHARE-, az ISPA- és a SAPARD-segélyből megvalósított beruházások esetében megszű­nik a többletterhet jelentő utóla­gos áfa-visszatérítés. Ebben a körben az értékesítő vállalkozó eleve áfa felszámítása nélkül, 0 kulcsot érvényesíthet a prog­ram kedvezményezettjével szem­ben. A visszaélések elkerülése ér­dekében az adózónak rendelkez­nie kell egy olyan bizonylattal, amely igazolja, hogy tevékenysé­ge e programhoz kapcsolódik. Az igazolás módját külön a pénzügy- miniszter és a PHARE-programo- kat koordináló tárca nélküli mi­niszter által közösen kiadott ren­delet fogja szabályozni.- A besorolási kulcsok alapve­tően nem változnak, de bővült a 0 százalékos besorolású humán gyógyszerek és azok alapanya­gainak köre. Nullaszázalékos be­sorolásúvá válnak az emberi szervezetbe bejuttatott kont­rasztanyag-készítmények és di­agnosztikai reagensek. Egyes gyógyászati segédeszközök is át­kerülnek a kedvezményes 12 százalékos kulcsba, például a tb- támogatásra kiadott szemüveg- keret, a vércukorszintet megha­tározó készülék. A csecsemő- pelenka a nullaszázalékos körből ismét átkerül a 12 százalékos be­sorolás alá. Jövedéki adó ADÓBEVÉTELI TERVEK 2001-RE Bevétel Milliárd Ft Áfa 1115 Jövedéki fogyasztási adó 540 Vámbevétel 101 Vámbiztosíték 25 Szja 973,8 Társasági adó 337,5 A 2001. évben jellemzően 6 százalékos, a 2002. évben pedig 5 százalékos lesz a jövedéki adó­mérték-emelés. Az EU-közösségi minimumszinttől való elmaradás miatt 2001-ben 6 százalékot meg­haladóan nő a gyümölcspálinka, a borpárlat, a köztes alkoholter­mék és a cigaretta jövedéki adója.- Az üzemanyagok esetében a törvényben 2001-re meghatáro­zott, a jelenleginél 6 százalékkal magasabb, illetve a 2002-re meg­határozott további 5 százalékkal emelkedő új adómértékeket csak azt követően kell majd alkalmaz­ni, ha a nyersolaj hordónkénti ára egy negyedéves időszák átlagá­ban 25 amerikai dollár alá csök­ken. Az adóemelés halasztása legkésőbb 2002. június 30-áig szól.- A jövedéki termékek közül a bor szabályozásában következik be a legtöbb változás. Ezek jel­lemzően a termelők számára ked­vezőek.- A vámhatóság a postai cso­magküldeményeket jövedéki hatósági ellenőrzéseknek vet­heti alá. Az utóbbi időben ugyanis elterjedt egy új vissza­élési forma, az adójegy nélküli cigaretták postán keresztül tör­ténő továbbítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom