Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-27 / 301. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2000. DECEMBER 27., SZERDA .REX-HUMANUM' Salgótarján, Füleki út 26. ^(32) 431-544 Éjjel-nappal: 06-30/9-552-137; 06-30/9-552-138 J Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KOVÁCS ÁRPÁDNÉ sz. Tamás Ilona (Ica néni) a Tűzhelygyár volt dolgozója 70 éves korában elhunyt. Temetése 2000. december 29-én, 10 órakor lesz a salgótarjáni új temetőben. Egyben köszönetét mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A GYÁSZOLÓ CSALÁD | Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BAGOLY JÓZSEF 48 éves korában elhunyt. Temetése 2000. december 28-án, 13 órakor lesz a forgáchi temetőben. Egyben köszönetét mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A GYÁSZOLÓ CSALÁD § __________VEGYES__________ G ARÁZSAJTÓ, kapu méretre! Hörmann, ameri­kai. Igény szerint kézi és automata. Holhós, 35/350-381. »two»________________ GARÁZSAJTÓ, kapu! T.: 35/350-381. mkb­NEDVES, salétromos házak szigetelése bontás nélkül, garanciával, minden évszakban. Szel­vénybemutatónak kedvezmény! AQUAPOL 3000 Kft. T.: 06-60/350-761, 06-46/415- 999. *1808»_____________ S ZEKRÉNYSOROK, mélyhűtőszekrény, mikrosütő, gyermekheverök és automata mo­sógép eladó. T.: 32/355-743. *2625» VOLÁN-BÁZIS szilveszteri bulira kiadó. Érd.: 06- 20/9578-373 vagy Gabora Jánosnál. »2768» ÁLLAT 17 hónapos, könnyű sodrott, deres kanca­csikó bekocsizva eladó, l.-ár: 140 000 Ft. Bánk, Petőfi út 26. »2803* ♦ KEGYELETI SZOLGALAT 'HOLECZ ZOLTÁN VÁLLALKOZÓ Salgótarján, Meredek úti. 24 órás ügyelet: (30)9781-621 Az ügyintézés a hozzátartozó lakásán történik. Lerakatok: Vizslás, ravatalozó, Varsány, ravatalozó. ELHALÁLOZOTT: OLÁH JÓZSEF (vadász) 82 éves korában. Temetése december 28-án, 13 órakor lesz a salgótarjáni új temetőben. A gyászoló család egyben köszönetét mond mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. VINCZE TEMETKEZÉS Kisterenye, Bajcsy-Zsilinszky út 11. Tel.: (32) 350-526.06-20-9549-682 Karancskeszi, Fő út 35. Halottbeszállítási ügyeletet tartok az ünnepekben is! ELHALÁLOZOTT: BAKOS JÓZSEF 59. éves korában. Temetése 2000. december 28-án, 10.00 órakor lesz a dorogházi temetőben. Előtte gyászmise 9.30 órakor. A gyászoló család egyben köszönetét mond mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. ÁLLÁST KÍNÁL ÁLLÁST keres? Allas@getresponse.com ♦5865* KAROSSZÉRIALAKATOST felveszünk. Opel Kenderesi, 32/441-600. *2763* MEZŐGAZDASÁG VÁGÁSÉRETT erdőt vennék lábon. Tel.: 06- 20/362-9891, 06-30/9745-254. »1964» 1 Apróhirdetésekkel kapcsolatos információkkal készséggel állunk rendelkezésére. 32/416-455 215-ös mellék A NÓGRÁD MEGYEI ÁLLAMI KÖZÚTKEZELŐ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (3100 Salgótaiján, Meredek út 31. ) pályázatot hirdet a következő munkakörök betöltésére 1. Főkönyvelőségi osztályvezető-helyettes Az osztályvezető-helyettes fő feladatát - az osztályvezető közvetlen irányítása mellett - a módosult számviteli törvény végrehajtását biztosító döntési folyamatok és a gazdasági információs rendszer korszerűsítése képezi. Az alkalmazás feltételei: • legalább mérlegképes könyvelői képesítés, • legalább kétéves vállalkozói számviteli, pénzügyi gyakorlat. Az alkalmazásnál előnyt jelent: • felsőfokú szakirányú iskolai végzettség, • vezetői gyakorlat, kreativitás, jó szervezőkészség, • Libracom számítógépes rendszer, valamint Windows és Office alkalmazói szintű ismerete. 2. Üzemmérnökség-vezető Az üzemmérnökség-vezető fő feladatát az országos közúthálózat Nógrád megyei részén a forgalomtechnikai feladatok, útellenőrzés és központi irányítású célgépek (árokásó, felületi bevonat) munkájának irányítása. A mérnökség létszáma: 25 fő Az alkalmazás feltételei: • felsőfokú szakirányú iskolai végzettség, • legalább kétéves gyakorlat, • gépkocsivezetői engedély. 3. Anyaggazdálkodási ügyintéző Az üzemeltetési osztályon végzi az útüzemeltetéshez, útkarbantartáshoz szükséges anyagokkal történő gazdálkodást, az útüzemeltetési és karbantartási technológiai előírásokat készíti, intézi a kht. teljesítéseinek elszámolását. Az alkalmazás feltételei: • felsőfokú végzettség, • számítástechnikai ismeretek, • gépkocsivezetői jogosítvány. A képzettséget igazoló dokumentum másolatát, a részletes szakmai önéletrajzot, valamint az elvárásait is tartalmazó pályázatot a társaság titkárságára zárt borítékban "Álláspályázat" jeligével legkésőbb 2001. január 10-ig kérjük benyújtani. A pályázatokat - amelyeket társaságunk bizalmasan kezel - 2001. január 24-ig bíráljuk el. A munkakörök legkésőbb 2001. március 01-jével töltendők be. A P R Ó H I R D E T É S A munka világa Dániában Nógrád megye és a dániai West-Sealand megye 1993 óta tartó kap­csolatai sok hasznos tapasztalattal gazdagították már a Nógrádban dolgozó különböző szakembereket. A partnerkapcsolatok eredmé­nyeként több mint 100 nógrádi tanár, könyvtáros, önkormányzati kép­viselő és egyéb szakember vett már részt dániai tanulmányúton. Meg­ismerkedtek a dániai önkormányzatok tevékenységével, az oktatási és szakképzési rendszerrel, a könyvtárak munkájával, a dániai gazdasá­gi kamarákkal, valamint a dán munkaerő-piaci rendszerrel, a munka- nélküliség kezelésének tapasztalataival. Jártak már Nógrád megyei if­júsági csoportok is west-sealandi táborozáson, a szécsényi mezőgaz­dasági szakközépiskola és a balassagyarmati dolgozók gimnáziuma és szakközépiskolája is rendelkezik már kapcsolatokkal. Viszontlátogatásként több dán csoport is járt már Nógrádban, is­merkedett a megye kultúrájával, idegenforgalmi nevezetességeivel, gazdasági életével. Népfőiskolái tanulmányút résztvevői, a west- sealandi gazdasági kamara szak­embercsoportja, önkormányzati képviselők tanulmányútjain túl egy dán művészeti csoport is ven­dégszerepeit már a nógrádi folk­lórfesztiválon. A kulturális együtt­működés legutóbbi példája az a közös CD-felvétel, amelyen egy salgótarjáni zenekar és west- sealandi zenekarok működnek közre, a salgótarjáni zenészek west-sealandi zeneszerző műveit adják elő. SZOCIÁLIS PARTNERSÉG Nógrád megye számára külö­nösen kedvező, hogy a dániai ta­nulmányutakon részt vevők több mint fele számára teljesen ingye­nes volt a tanulmányút, a költsé­geket a magyarországi Dán Kultu­rális Intézet segítségével a Dán Ki­rályság Demokrácia alapítványa fedezte. A tanulmányutak sok hasznos tapasztalata közül Nóg­rád megye számára talán a dán munkaerő-piaci rendszer, a mun­kanélküliség kezelésének dán gyakorlata a legfontosabb. A dán munkaerő-piaci modell alapelve a szociális partnerség, amely azt jelenti, hogy a munka- feltételek, a bérezés, a munkába állás támogatása, a munka világá­nak szinte valamennyi fontos kér­dése a munkaadók és a munka- vállalók kölcsönös megállapodá­sai által szabályozott. Ugyan a dán munkaerőpiacot is az Euró­pai Unióban elfogadott, úgyneve­zett „hármas együttműködés” - a munkaadók, a munkavállalók és az állam együttműködése - jel­lemzi, a dán elv azonban az, hogy mindaddig, amíg a szociális partnerek képesek megegyezni, a problémákat közösen megolda­ni, addig az állam nem avatkozik be a munkaügyi kérdések megol­dásába. A munkaadók és munkaválla­lók sikeres együttműködésének alapja a rendkívül erős szervezett­ség, a dán munkavállalók több mint 80 százaléka tagja a szak- szervezetnek, vagy valamely szak­mai egyesületnek, amelyek terüle­tenként és szakmánként szövetsé­gekbe tömörülnek. A munkaadók többsége is tagja valamilyen mun­kaadói szervezetnek. A dán szak­mai szervezetek csaknem 200 éves múltra tekintenek vissza. A XIX. század II. felében már kiala­kultak az együttműködés csírái a munkaadói és munkavállalói szer­vezetek között, amelyben elisme­rést nyert a munkavállalói szerve­zetek létjogosultsága és a munka- feltételek, munkabérek alakításá­ba való beleszólási joga; valamint az úgynevezett munkavállalói kol­lektív harc joga - magyarul a sztrájkjog - is. A megegyezés tar­talmazta a „munkabéke” fogalmát is, melyben a munkaadók és mun­kavállalók békés, tárgyalásos meg­egyezését szorgalmazták. • Mindezek eredményeként ma már Dánia a világ egyik legbéké­sebb munkaerőpiacává vált, a munkaerőpiac 90 százalékán kol­lektív szerződések szabályozzák a munka világának legfontosabb kérdéseit. Ezek a kollektív szerző­dések tartalmazzák a munkafelté­telek, a bérezés, a munkaerő alkal­mazásával kapcsolatos megálla­podásokat. A szerződések két év­re szólnak, minden páratlan év­ben sorra kerülnek a kollektív szerződések megújítására irányu­ló tárgyalások a munkaadói és munkavállalói szervezetek között. KERETSZERZŐDÉSEK A kollektív szerződéseket - amelyek megtárgyalása és meg­kötése országos szövetségi, szak­ági és üzemi szinten történik - nagyon komolyan veszik és kö­vetkezetesen betartják a szerző­dő felek. Országos és szakági szinten keretszerződéseket köt­nek. A szerződés időtartama és betartása esetén érvényben van a „munkabéke” kötelezettsége, te­hát törvényes sztrájkokra ezalatt nem kerülhet sor. A szerződés egyes pontjainak be nem tartása esetén egyeztetőbizottságok és a munkaügyi bíráskodás jogosult a döntéshozatalra. Minden üzemben, ahol 35 fő­nél magasabb az alkalmazotti lét­szám, üzemi tanács alakul, a dol­gozók valamennyi munkahelyen „bizalmit ” választanak. Azon üze­mekben, ahol nem működik ta­nács, nem körnek helyi kollektív szerződést, ott az adott szakágban megkötött szerződést ismerik el. A megkötött kollektív szerző­dések a dán munkaerőpiac legfon­tosabb jogi szabályozói. A dán ál­lam csak a legszükségesebb eset­ben él a jogi beavatkozás, szabá­lyozás eszközeivel, a törvényi sza­bályozás főként arra irányul, hogy a szociális partnerek megegyezd sét segítse és ösztönözze, a törvé­nyek másik része az Európai Unió munkaügyi szabályainak átvételét jelenti. A dán állam a legfőbb álla­mi feladatnak a munkaügy terüle­tén a munkaerő képzését, át- és to­vábbképzését és a munkanélküli­ség elleni küzdelmet tekinti. En­nek megfelelően a dán állam aktív munkaerő-piaci politikát folytat, amelynek a fő célja, hogy a terme­lőüzemek, szolgáltatások és a közszolgálatok részére rendelke­zésre álljon a jól képzett munka­erő, a dolgozni akarók részére le­gyen munkahely, valamint a mun­kanélküliek a munkaközvetítés, il­letve a képzés intézményeinek se­gítségével vissza tudjanak térni a munka világába. Az aktív munkaerő-piaci politi­ka végrehajtói a munkaerő-piaci tanácsok, melyek országos és regi­onális (megyei) szinten : föd­nek, tagjaikat a munkaadói és a munkavállalói szervezetek, vala­mint országos szinten a kormány, területi szinten a helyi és a megyei önkormányzatok delegálják. Ezek a tanácsok irányítják a munkaköz­vetítő intézetek kiterjedt hálózatát, a felnőttképző és -átképző intéze­teket, felügyelik a munkaerőpia­cot, feltárják a várható szakem­berigényt, ennek megfelelően ori­entálják a képző intézményeket. Kiemelten foglalkoznak a pálya­kezdés előtt álló, illetve a fiatalko­rú munkanélküliekkel. Minden 25 év alatti munkanélkülinek, aki nem rendelkezik szakképzettség­gel, joga és kötelezettsége egy 18 hónapos, szakképzettséget adó képzésben való részvétel, aki megtagadja a részvételt, elveszíti a munkanélküli-támogatásra szóló jogosultságait. A munkanélküliek támogatása a dán munkaerő-piaci politika leg­eredményesebb', világszerte elis­merést kivívott területe. A munka- nélküliek támogatása biztosítási rendszer alapján, az ún. munka­nélküli-pénztárak szervezésében működik. A 38 államilag elismert munkanélküli-pénztárnak 2,4 mil­lió tagja van, a kereső tevékenysé­get folytatók - tehát a munkaválla­lók és az önálló vállalkozók - 76 százaléka biztosított, természete­sen a munkavállalók körében en­nél magasabb az arány. Dániában az önálló vállalkozók is köthetnek munkanélküli-biztosítást, a 2,4 millió munkanélküli-pénztári tag közül kb. 200 000 fő önálló vállal­kozó. Ők saját maguk fizetik a pénztári tagsági díjat, ezt adóked­vezménnyel támogatják. A munkavállalók pénztári tag­díját a munkáltatók és a munka- vállalók fizetik és az állam is jelen­tős hozzájárulást ad. A nem pénz­tári tag, tehát biztosítással nem rendelkező munkanélküliek támo­gatása a szociálpolitika feladata. A munkanélküli-pénztár tagjai jogosultak munkanélküli-támoga­tásra, képzési támogatásra, része­ges előnyugdíjra, illetve előnyug­díjra. A munkanélküliek pénzügyi támogatása maximum 5 éves idő­tartamra szól, ismételten is jogo­sult az, aki a munkanélkülivé vá­lást megelőző három éven belül legalább 52 héten át munkavállaló­ként dolgozott. A támogatás maxi­mális összege heti 2615 dán koro­na (kb. 92 000 Ft, 1996. évi adat). Kiszámításának alapja az előző 12 hét átlagos fizetése, melynek 90 százaléka munkanélküli-támoga­tás, ami adóköteles jövedelemnek számít. A 18 hónap időtartamú szakképzésben részesülő pálya­kezdő fiatalok támogatását nem az esetleges kereset alapján számol­ják, ők fix összegű, heti 1720 dán koronás támogatásban, részesül­nek. Előnyugdíjra jogosult az a pénz­tári tag, aki a 60. életévét betöltötte, az előnyugdíjat tényleges nyugdíj- korhatár eléréséig folyósítják, ma­ximális összege a munkanélküli­támogatás összegével azonos. Részleges előnyugdíjat az elő­nyugdíjra jogosult kaphat, akit már csak részmunkaidőben - leg­alább heti 12 órában, de maximum a teljes munkaidő 75 százalékában - foglalkoztatnak. A munkanélküli-pénztári ellá­tásban részesülő munkanélküli köteles a munkaközvetítőnél beje­lentkezni, a munkaerőpiac rendel­kezésére állni, esetleg átképzésben részt venni, illetőleg a méltányos állásajánlatot elfogadni. A méltá­nyos ajánlat fogalmát jogszabály határozza meg, pl. szakképzett­ségnek megfelelő, lakhelyről meg­közelíthető stb. Az aktív munkaerő-piaci politi­ka arra irányul, hogy megelőzhető legyen a munkanélkülivé válás. Ennek legjobb eszközének a kép­zést tartják Dániában. Ezért a kép­zési szabadság lehetősége a dán munkaerő-piaci ösztönző rend­szer fontos eleme. Képzési sza­badságban és az ehhez járó támo­gatásban munkavállalók, munka- nélküliek, sőt pénztári tagsággal rendelkező önálló vállalkozók is részesülhetnek. A képzési szabad­ságok rendszeréhez csatlakozik az ún. állásrotációs program, ami­nek az a lényege, hogy a képzés­ben részesülők helyét ideiglene­sen munkanélküliekkel töltik be. A dán kormány a párhuzamosan futó képzési szabadság modellt és az állásrotációs programot az utóbbi évtized legjelentősebb és legsikeresebb munkaerő-piaci in­tézkedésének tartja. Az 1990-es évek aktív munkaerő-piaci politi­kája eredményeként a munkanél­küliség Dániában 17 százalékról 9 százalék körüli értékre csökkent. A képzési szabadság időtartama 1 héttől 52 hét időtartamig terjed­het, a legtipikusabbak a 3-6 hónap időtartamú képzések. A képzése­ket szervezhetik a munkaadók sa­ját dolgozóik továbbképzése céljá­ból, munkaközvetítők a munka- nélküliek, valamint a munkakört, szakmát változtatni akarók részé­re, lehetőség van egyénileg szer­vezett képzés támogatására is. A képzési támogatás összege a min­denkori legmagasabb összegű munkanélküli-járadék. A szabad­ságban részesülők száma évi 70 és 130 000 fő között mozog. Ezen foglalkoztatottak nagy részét az ál­lásrotációs programban részt ve­vők pótolják, továbbá ők lépnek be a gyermeknevelési szabadsá­gon lévők, külföldi kiküldetést tel­jesítők, betegszabadságot töltők stb. pótlására is. , ÁLLÁSTRÉNING” A munkahelyi csúcsidőszakra szükséges időszakos pluszmunka­erőt is zömmel a rotációs program keretében foglalkoztatják a mun­kaadók. A munkaadók a rotációs munkaerők foglalkoztatásához tá­mogatást kapnak a munkaerő-pia­ci alaptól. Ugyancsak támogatással ösztönzik a munkáltatókat, hogy az úgynevezett „állástréning” kere­tében munkanélkülieket foglal­koztassanak egy-egy meghatáro­zott időre, hogy ezzel megkönnyít­sék a hosszabb ideje munkanélkü­liek részére a munkába történő új­bóli beilleszkedést. A képzések, továbbképzések és átképzések rendszerét az aktív munkaerő-piaci politika szerves részének, egyik legfőbb elemének tartják. Dániában a képzést egy ál­landó, egész életen át tartó folya­matként fogják fel. Míg a munka­erő-piaci intézkedések legtöbbjét az állam - mint a háromoldalú együttműködés részese - rábízza a másik két félre, a munkaadókra és a munkavállalókra, addig a saját legfőbb feladatát a munkaerő kép­zésében, a képzésfeltétel és intéz­ményrendszerének működtetésé­ben és fejlesztésében látja. Dániában az oktatási miniszté­rium által fenntartott középiskolák és felnőttoktatási intézmények mellett részt vesznek a képzésben az évszázados hagyományokkal rendelkező népfőiskolák, továbbá a munkaügyi minisztérium egy sa­ját, országos hálózattal rendelkező képzési intézményrendszert létesí­tett és működtet, az ún. AMU- Centereket (munkaerő-piaci kép­zést folytató intézmények). Az AMU-Center egy sajátos szakképző intézmény, amelyben mind szakmai alapképzés, mind pedig tovább- és átképzés is fo­lyik. A képzés jellegzetessége a modul rendszer és a komplexitás, a modul rendszer azt jelenti, hogy a képzés több önálló részből áll, ezek a modulok a munkaerőpiac igényeinek megfelelő egy-egy képzési szintet képviselnek, a modulok egymásra épülnek. A komplexitás jegyében nem csak egy-egy szakma hagyományos is­mereteit oktatják, hanem az egész ellátandó feladatrendszerre készí­tenek fel. Tehát például egy virág- kereskedő, a szokásos szakmai is­mereteken túl megtanulhatja mondjuk az esküvői terem virág­dekorációjának megtervezését, árajánlat készítését, a virágok szállítását és elhelyezését, majd a terem „leszerelését”, a számla, adóbevallás stb. készítését, tehát mindent, ami a munkájával kap­csolatos. A képzések rendkívül gyakorlatiasak, tartalmukat, a tan­anyagokat a több mint 50 szakmai képzési bizottság hagyja jóvá. A képzési bizottságokban a munkál­tatói, munkavállalói szervezetek szakemberei, valamint az állami munkaerő-piaci hatóság képvise­lői vesznek részt. A képzések történhetnek teljes idejű oktatás formájában, részide­jű - például hét végi - képzések ke­retében. Vannak esti tanfolyamok, terjedőben van a távoktatás, sőt a képzés történhet ezen formák kombinációjával is. A képzések résztvevői anyagi támogatásban részesülnek, amely adóköteles, ezen túl megtérítik az utazással, szállással, étkezéssel kapcsolatos költségeiket is. Ezen rövid áttekintés is képet adhat a példaértékű dán munka­erő-piaci politikáról, annak sokol­dalúságáról, komplexitásáról. S ta­lán a legfontosabb, hogy Dániában a termelés, a munka legfőbb sze­replőjének az embert tekintik, és nemcsak beszélnek erről, de tesz­nek is érte. Van még mit tanul­nunk tőlük. DR. SZALANCZAY GYÖRGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom