Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-20 / 297. szám

2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. DECEMBER 20., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Kutasó A környék Könyves Kálmán idejé­ben került a Rátót-nemzetség birto­kába. Először 1265-ben szerepelt ne­ve az oklevelekben, „terra Kuthasow” alakban, bár akkor még mint puszta földterületet említették. 1436-ban „Kutasának írták nevét. A XVI. század ele­jén Kerékgedei Temmel László özvegye volt a falu birtokosa. 1514-ben Werbőczy István jogtudósnak, országbírói ítélőmesternek engedte át itteni birtokait. A falu későbbi tör­ténetéről nem sokat tudunk, de a tö­rök időkben elnéptelenedett. A XVII. és a XVIH. szá­zad fordulóján szlovákok is települtek ide. Kutasó a Szuha- és az Egres-patak között elterülő rétre, az úgynevezett Királykára települt. F.Z. Múltidéző Hetvenhat házban száztizennégy lakos Csendes, tiszta, virágokkal díszített kis település a Cserhát völ­gyében Kutasó. A falu határában egy Jézust ábrázoló kereszt fo­gadja az ide látogatókat. A polgármester asszony tájékoztatása szerint nemrégiben pályázati pénzből tudták felújítani, rende­zetté tenni a környezetét. A községnek száztizennégy lakosa van és hetvenhat lakóház található a településen. A polgármesteri tisztet Szente­si Gyuláné tölti be 1990-től, tiszte­letdíjasként. Jelenleg nyugdíjas, költségvetési kiadásainkból jelen­tős összeg az alsótoldi körjegyző­ségben működő intézmények fenntartásához történő hozzájá­rulás amely há­rommillió forint. Szociális támo­gatásként jöve­delempótló kifi­zetésekre, rend­szeres gyermek- védelmi támoga­tásra, étkeztetés­re szintén há­rommillió forin­tot fizetünk ki. A közvilágítás négyszázezer, a kommunális szemétszállítás kétszázezer fo­rintba kerül.- Milyen az infrastruktúrája a községnek?- A vezetékes Szentesi Gyuláné polgármester ezt megelőzően hosszú éveken át könyvelőként dolgozott az alsó­toldi termelőszövetkezetben. A település lakói öttagú képvi­selő testületet választottak: Mocsáry Pálné alpolgármester, Bagyinszki Jánosné, Huszár Jánosné, Márkus Attiláné és Már­kus Ferencné személyében.- Mennyi pénzzel gazdálkodik a település - kérdezem a polgár- mester asszonyt?-Az éves normatív támogatá­sunk mintegy hatmillió forint, de különböző megtérülésekkel, és a fejlesztésekre adott pénzekkel a költségvetésünk eléri a tizen- négymillió forintot. Ez évek óta folyamatosan csökkenő tendenci­át mutat. Sajnos forráshiánnyal küszködünk, ugyanis a tizen- négymillióból négymillió hiány­zik, ám ez. év végére nullszaldós lesz. Tréfásan fogalmazva, a gombhoz varrjuk a kabátot. A ivóvízellátást a szomszédos Bo­kor községgel saját vízellátó rendszerből, községgazdál­kodási társulás­ban oldjuk meg. így a lakók olcsóbban jut­nak az ivóvíz­hez. A telefon- hálózat ki van építve. A gázel­látó rendszer ki­építése jövőre valószínűleg megtörténik hat környező köz­ség összefogásá­val. A szenny­víz-elvezetési rendszer meg- építésének problémája ha­millió azt megelőzően pedig 1,7 millió forintot nyertünk útfelújí­tásra a területfejlesztési tanácstól. A közvilágítási hálózat elfo­gadható, de az energiatakarékos­ság érdekében korszerűsíteni kel­lene, ezáltal csökkennének a ki­adásaink. A tavaszi árvíz során összedőlt egy magánház, lakóit bérlakásban helyeztük el, a prob­léma megoldására várhatóan kap­ni fogunk egy kis pénzt. A foglalkoztatottság terén csökkenő mértékű munkanélkü­liség tapasztalható. A férfiak el tudtak helyezkedni, de a nők ese­tében már adódnak gondok. Nincs munkalehetőség. Jelenleg három női közmunkásunk van. Vállalkozó sincs a községben a kiskereskedő kivételével. A község gyerekei Alsótoldra a körzeti iskolába tízen, illetve óvo­dába ketten járnak. Az egészség- ügyi ellátást a cserhátszentiváni háziorvos biztosítja. Hetente egy alkalommal rendel nálunk, de sürgős esetben a doktor mindig kimegy a beteghez. Kötelességet érez a falu lakói iránt. A település ellátását egy ma­gánkézben lévő kis bolt biztosít­ja, ahol a napi dolgokhoz szüks,é- ges cikkeket és az alapvető élel­A felújított, újrafestett kereszt a falu határában Az önkormányzat által rendbe tett templom sonló a környe­ző településeké­hez. Keressük a megoldást, több­féle elképzelés is van erre. Önkormány­zati kezelésű út­jaink hossza mintegy három kilométer, vi­szonylag jó álla­potban. A leg­utóbbi felújítá­sok saját beru­házásban, illetve árvízkárpótlás­ból valósultak meg. Közel fél­millió forintot fordítottunk sa­ját erőből fej­lesztésre, útkar­bantartásra. Emellett pályá­zati pénzből 2,1 miszereket be lehet szerezni. A faluban kétféle vallás van je­len. A lakosság fele-fele arányban oszlik meg a katolikus és evangé­likus vallás között. A falu templo­mát nemrégiben újítottuk fel. Mindkét felekezet ezt az épületet használja. Valamikor evangélikus iskola volt, most az egyház kéri vissza. Ez gondot okoz, hiszen itt működik az orvosi rendelő is. A közművelődésre is van lehe­tőség, működik könyvtár, műve­lődési ház. Vezetője az alpolgár­mester, Mocsáry Pálné. Idegen- forgalmi szempontból kedvező helyen van Kutasó. Van vendég­házunk is, várjuk a vendégeket. Sajnos a község lakossága el­öregedőben van, kevés a fiatal - fejezi be mondandóját a polgár- mester asszony. írta és fényképezte: Kerekes Lajos „Nehéz az üzletet üzemeltetni” Kutasó ellátását egy kis üzlet biz­tosítja. Tulajdonosa Fekete László, aki Alsótokból jár ide dolgozni.- Hét éve 1993-ban nyitottam meg ezt az üzletet. Az áfésztól vet­tem meg - mondja Fekete László A kenyér kivételével minden árut ma­gam szerzem be. Alapvetően élel­miszerrel és háztartási cikkekkel lá­tom el a falut. Kereskedőnek tanul­tam, de voltam üveges és gépkocsi- vezető. Most megint üzletet veze­tek, de most a sajátomat.- Milyen forgalma van naponta?- Annak ellenére, hogy minden­nap nyitva vagyok, nehéz üzemel­tetni ezt az üzletet. Kevés a lakos a településen, de mégis fenn kell tar­tani egyrészt ez egy állás számom­ra, másrészt pedig el kell látni az itt lakókat. Fekete László: - Ez egy állás a számomra A falu mindenese Harminchét éve tizennyolc évesen költözött Kisbágyonból Kutasóra mivel ide jött férjhez, Mocsáry Pálné. A köztiszteletben álló asszonyt mindenki úgy is­meri, hogy sokat tesz a falujáért. Mocsáry Pálnét a régi népművészet érdekli ■- Miben mutatkozik meg a településhez való kötődése?- Egyrészt abban, hogy las­san negyven esztendeje, hogy itt lakom. A közéletben mindig részt vettem, még a múlt rend­szerben is. Sokáig termelőszö­vetkezeti tagként a mezőgaz­daságban dolgoztam. Voltam nőbizottsági elnök, a helyi ta­nács végrehajtó bizottságának tagja, majd negyedszázadon át. Megyei tanácstagként is képviseltem falunk érdekeit. A rendszerváltást követő válasz­tásokon nem indultam képvi­selőnek, de később az itt lakó emberek meggyőztek arról, hogy ott van a helyem a képvi­selő-testületben. Jelenleg az alpolgármesteri tisztséget töl­töm be. Már az előbb említet­tem, a mezőgazdaságban a nö­vénytermesztésben dolgoztam közel húsz éven át. Továbbiak­ban is lett volna munka e terü­leten, azonban családi okok miatt nem tudtam vállalni.- Ön a település könyvtáro­sa is.- Közel harminc éve vagyok a könyvtár és a művelődési ház vezetője. Péntekenként es­te hattól nyolcig van nyitva a könyvtár. Több mint három­ezer kötetünk van, de sajnos elég régi könyveink vannak, újakra nem nagyon tudunk pénzt fordítani. Sajnos kevés az érdeklődő. Inkább a televí­zió előtt ülnek az emberek. A fiatalokkal is keveset lehet fog­lalkozni, pedig szeretem őket és úgy gondolom ők is engem, de a mostani viszonyokat már nem nagyon tudom követni.- Mivel foglalkozik a még megmaradó szabad idejével?- A régi népművészet érde­kel, tárgyak, emlékek. A legki­sebb cserepeket is összegyűj­töm, akár már egy kisebb mú­zeumot is lehetne nyitni. A vö­röskeresztes mozgalomban is aktívan részt vettem, mint rendszeres véradó és mint szervező. Ma már egészségi okok miatt nem tudok vért ad­ni. A szervezőmunkába azért még besegítek. ________________________i T íz éve él Magyarországon, Kutasón az auszt­rál állampolgárságú Daniel Birkett. Nagyon szép házat épített a cserháti településen.- Feleségemmel jártuk a világot egy lakóko­csival. így jutottunk el ide, Magyar- országra. Akkoriban a vízum csak harminc napra szólt és mindig meg kellett újítani - indítja beszélgeté­sünket Birkett úr. Magyarország csodálatos ország. Amikor megis­mertük Kutasót úgy terveztük, épí­tünk itt valamit. Azt gondoltuk megszűnt a régi rendszer és adód­hat egy jó üzleti lehetőség. Amikor elkezdtük a munkálatokat, akkor egy kis építményre gondoltunk, ám menet közben változott a hely­zet és egy szép nagy lakást sikerült kialakítanunk. Három év alatt épült meg. Volt olyan időszak ami­kor még az infrastruktúra nem volt kiépülve. A kurblis telefon volt a kapocs a világgal. Ezzel rendeltem meg a házamhoz az építőanyagot. Most már jobb a helyzet, van ren­des telefon, van vezetékes ivóvíz.- Mivel foglalkozik most?- Üzletkötésekkel, közvetíté­sekkel foglalkozom. Segítek a ma­gyar befektetőknek a megfelelő pi­acot megtalálni. Segítek a magyar termékek értékesítésében. Kap­csolatom van a Magyar Tudomá­nyos Akadémiával, szabadalmak, szellemi tulajdonok megvalósítá­sában segítek. A magyar műszaki termékek, szellemi alkotások ma­gas színvonalúak, de kevés a ta­pasztalat Az ausztrál vendég- Végleg itt Kutasón telepszik le?- Nem valószínű, hogy ez lesz a végállomás. Ennek ellenére jól érezzük itt magunkat. ■ Daniel Birkett: Magyarország csodálatos ország _____

Next

/
Oldalképek
Tartalom