Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-18 / 295. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap A P R Ó H ÍR D E T É S 2000. DECEMBER 18., HÉTFŐ j^Xsökaöiölmég^títe^éudnek. " Örökke él, kit nagyon szeretnek." Fájó szfwel emlékezünk 1998. december 18-ára, amikor a szeretett édesanya és nagymama, ÖZV. CSILLIK ERNŐNÉ (Ilonka néni) szíve utolsót dobbant. Akik tisztelték és szerették, szenteljenek egy néma percet emlékének. A GYÁSZOLÓ CSALÁD | JÁRMŰ LADA 1500 S jó állapotban, érvényes mű­szakival (új akkumulátor, vonóhorog) el­adó. l.-ár: 150 E. 32/422-953, 06- 20/375-1671. *2570* Gépkocsleredet-vLzsgálat kedvezményekkel, garanciávall CABRIO Bt. Salgótaiján, Kürtgyarmat u. 2. (A 21 -es út bevezető szakaszán, a használtautó-telepen.) „ Tel.: 32/440-500, 06-20/983-0937 =j Tehergépjárműre, autóbuszra, haszongépjárműre további 50% kedvezmény december hónapban! A hirdetés átadójának 10% kedvezmény! _________VE0YE8_________ G ARÁZSAJTÓ, kapu! T.: 35/350-381. msos­BALASSAGYARMAT központjában női fitnesz- és szépségszalon, 400 m2-es kiadó vagy eladó. Ugyanitt üzlethelyiségek bérbe adók. Érdeklődni telefonon: 06-30/940- 2596. ‘2576* ÁLLÁST KÍNÁL MŰSZAKI végzettségű kereskedelmi eladót felveszünk. Számítógépes játékok ismerete előnytelent. Tel.: 06-30/9782-977. *2442* FEHÉRNEMŰK értékesítésére hölgyek je­lentkezését várjuk mellékállásban. Kiemelt jövedelemmel, postai szállítással is. Tel.: 88/442-854, 325-373. H-P: 8-16.30-ig. •2532* A sziráki óvoda 1 fő óvodapedagógust ke­res 2001. januári kezdéssel. Feltétel: főis­kolai végzettség. Jelentkezni lehet az óvo­davezetőnél. Tel.: 32/485-035. *2593* MEZŐQAZPA8ÁQ VÁGÁSÉRETT erdőt vennék lábon. Tel.: 06- 20/362-9891,06-30/9745-254.-w NAPRAFORGÓT vásárolok. 06-20/9420- 729. ^sso* SZÁMÍTÁSTECHNIKA Jövőre elfogy a napraforgó-tartalék Az idei túlkínálat után ismét növelni kell a vetésterületet Az idén jelentős mértékben csökkent a napraforgó vetésterülete, napraforgóolaj­ból azonban nem lesz hiány. Elemzők szerint Európában jövőre ismét nagyobb lesza piacon a kereslet, mint a kínálat. Budapest A napraforgó vetésterületének korábbi indokolat­lan mértékű bővítését a szakemberek az 1998. évi csapadékos időjárásnak tulajdonítják, amikor a nedves talaj miatt képtelenség volt elvetni az őszi kalászosokat. Helyettük ugyanis tavaly tavasszal rekordnagyságú területen, 520 ezer hektáron került napraforgó-vetőmag a földbe. Az idén viszont majdnem kétszázezer hektárral kevesebb területen vetettek napraforgót. A termés­átlagok a nyolcvanas évekbeli hektáronként átlago­san 2 tonnás mennyiségről 1,5-1,7 tonnára estek vissza. A gazdálkodók 480 ezer tonna termést taka­rítottak be. Ennek túlnyomó többsége az étolaj cél­jára termelt mag volt. A szabadpiaci árak a vártnál kedvezőbben ala­kultak. A termelési költségek azonban évről évre emelkednek, jelenleg már hektáronként 100 ezer forint költséggel számolnak a termelők. A szakér­tők szerint a jövedelmezőség határa a 2 tonnás termésátlag körül van. A feldolgozó cégek ugyanakkor még mindig a korábbi évekről megmaradt készletek értékesíté­sével bajlódnak. Ennek tudható be, hogy a keres­kedelemben csökkent a napraforgóolaj ára. A világ napraforgó-termeléséből Európa mintegy ötven százalékkal részesedik, hazánk ennek a ter­mésnek a 6,7 százalékát adja. Nyugat-Európában az elmúlt időben jelentősen megemelkedett a szójadara ára, így annak vetéste­rülete a többi olajosnövény rovására növekedett. Piaci megfigyelők szerint ez azt vetíti előre, hogy a napraforgómag- és -olaj­készleteket felhasználják, és 2001. őszén már na­gyobb lesz belőlük a kereslet, mint a kínálat. Még több napraforgóolajra lesz szükség. Mindezt szem előtt tartva az agrártárca szakemberei azt ajánlják, hogy jövőre a napraforgó vetésterületét ismét a ko­rábbi 420-450 ezer hektárra növeljék. Kockázati tőkebefektetés Miután a magyar gazdaság a világgazdaság részévé vált, létrejött nálunk is egy jól képzett, tehetséges, vállalkozó szellemű réteg. Az általuk alapított vállalkozások fejlődésé­hez viszont gyakran hiányzik a tőke, a nemzetközi tapasz­talatokra építő vezetési ismeret és az infrastruktúra. Budapest Mindezeket felismerve magánbe­fektetők összefogásával önálló szer­vezet jött létre, hogy segítse a kezdő vagy dinamikusan fejlődő vállalko­zásokat a megfelelő szakmai és pénzügyi háttér megteremtésében. Idén mintegy egymilliárd fo­rinttal támogatja a FastVentures Kft. az újonnan induló vagy nö­vekedésének korai fázisában lévő hazai kis- és közepes vállalkozá­sokat - jelentette be Fodor Péter, a társaság ügyvezető igazgatója, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke. A társaságot magánszemélyek alapították, akik hatszázmillió forintot fektet­tek be hét vállalkozásba. A társaság tervei szerint a kö­vetkező néhány hónapban továb­bi nyolcszázmillió forint tőkét gyűjtenek össze újabb, elsősor­ban számítástechnikai vállalkozá­sok támogatásához. Az egyesület elsősorban az internet, a kommu­nikáció, a média és a biotechnoló­gia területén induló cégek kezde­ti tőkeszükségletét biztosítja. A tőke megszerzéséről már tárgyal­nak magánszemélyekkel és intéz­ményi befektetőkkel. Arra számí­tanak, hogy a magas kockázatú vállalkozásokba fektetett pénz né­hány éven belül négyszeresen-öt- szörösen megtérül. Fodor Péter szerint a jelenlegi támogatást már a közeljövőben képesek lesznek a mostani össze­gek két-háromszorosára emelni. A következő két-három évben a FastVentures tőkebevonások se­gítségével 25-30 vállalkozást finanszírozna Magyarországon. Emellett a vállalatokat tanács­adással is segítik. A FastVentures a támogatott társaság részvényeinek tőzsdére vitelével, vagy stratégiai befekte­tőnek történő értékesítésével válik majd meg a portfoliójában lévő társaságoktól.- STS ­Lesz elég hal Biztosan lesz elegendő mennyi­ségű hal karácsony előtt a piaco­kon és a bevásárlóközpontokban - mondta Orosz Sándor, a Halter­melők Országos Szövetségének igazgatója. Legkeresettebb a ponty, amely azonban a piaco­kon jóval drágább, mint az üzle­tekben. A teljes ellátás annak ellenére garantált - tette hozzá - hogy idén 10 százalékkal visszaesett a hal­termelés az országban. Ennek oka a külföldi érdeklődés csökke­nése. A magyar ponty a tavaszi ti­szai ciánkatasztrófa óta nem fogy a nyugat-európai országokban. A szakember szerint azonban jövő­re itthon és külföldön visszaállhat a tavalyi szintre a halfogyasztás. Állampapír-árfolyamok. az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2000.12.18. DISZKONT KINCSTÁRJEGYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam hozam Eladási árfolyam D010103 12,00% 99,48% 10,50% 99,54% D010228 12,10% 97,67% 11,10% 97,86% D010516 12,10% 95,29% 11,10% 95,67% D010613 12,10% 94,46% 11,10% 94,89% D011003 12,00% 91,32% 11,00% 91,99% D011128 12,00% 89,81% 11,00% 90,58% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam hozam Eladási árfolyam 2002/H 11,70% 103,59% 10,75% 104,68% 2002/K 11,70% 97,66% 10,70% 98,91% 2003/J 11,25% 99,91% 10,25% 101,81% 2003/K 11,15% 100,34% 10,15% 102,54% 2004/H 10,70% 01,20% 9,70% 103,92% 2005/E 10,40% 97,77% 9,40% 101,10% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50M Ft össznévértékű állampapír (diszkont kincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. Az ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli visszavonásának és/vagy módosításának jogát. _________________■ G yengélkedő devizák A Budapesti Árutőzsde gabonapiacán az elmúlt héten majdnem fe­lére esett vissza a forgalom az egy héttel korábbi kötésekhez viszo­nyítva, összesen 1 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a bróke­rek. A határidős pénzpiacon viszont ugrásszerűen nőtt a forgalom, 39 milliárd forint értékű áru cserélt gazdát. Ez derült ki a BÁT hét vé­gi összefoglalójából. A gabonapiac legfontosabb jellemzője, hogy a kukoricajegyzések 110-170 forinttal erősödtek. A legnépszerűbb a májusi termin volt, búzából viszont márciusra kötötték a legtöbb üzletet. A kukorica 35 000-36490, a márciusi búza 34450-35 000 forintos áron cserélt gazdát. A búza piacát is - 10-530 forint közötti - emelkedő ármozgá­sok jellemezték. A takarmányárpa piacán 28 860 forinton megnyílt az új, 2001 decemberi határidő. A határidős devizapiacon az euró volt a legkeresettebb, de a kö­zös európai deviza árfolyamai - ha kis mértékben is - de csökken­tek, mégpedig 0,50-0,95 forinttal. Az euró piacán egyébként - 39 092 kontraktus adásvételével - a jövő márciusi határidő volt a legkelendőbb. Az amerikai dollár jegyzései -1,67-4,00 forinttal - to­vább gyengültek. A japán fizetőeszköz 2,50-7,00 forintot vesztett értékéből, ezzel szemben a font árfolyama erősödött, s magasabban zártak a svájci frank jegyzései is._____________________________■ PENTIUM számítógép eladó. 06-30/233- 6338. VÁLLALKOZÁS TELEPHELY vállalkozásra, 170 m! főépület­tel eladó Salgótarjánban. T.: 32/444-322. •2461* Zagyvarónára zbesítőt keresünk 2001. január 2-ától. Érdeklődni: a 06-30/9951-279-es telefonon. A ZALAI ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG budapesti szerkezetépítő munkákra felvesz szerkezetépítésben jártas, megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező- termelésirányítót (építésvezetőt, művezetőt) és- termelés-előkészítőt, továbbá- ács-állványozó és vasbetonszerelő szakmunkásokat, illetve keres- ács-állványozó és vasbetonszerelő vállalkozókat. Jelentkezés: a 92/313-250/105 Í telefonszámon. ^ Apróhirdetésekkel kapcsolatos információkkal kézséggel állunk rendelkezésére. 32/416-455 215-ös mellék „Kisemmizik az aktív tagokat és a nyugdíjasokat” Sem a külső, sem a belső nem jut egyetlen fillérhez... A dokumentum, mely a „Nyílt levél a Magyar Köztársaság miniszterelnö­kéhez” címet viseli,. bevezetőjében utal arra, hogy 36 mezőgazdasági érdekképvi­seleti szövetség felhívja a figyelmet a me­zőgazdaság katasztrofális helyzetére és javaslatokat tesz halaszthatatlannak ítélt kormányszintű intézkedésekre. Később így folytatódik: az Ön képviseletében küldött válasz teljes mértékig elutasítja az általunk jelzett problémákat, a megol­dásra tett javaslatainkkal való foglalko­zást, és azt a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium „belügyének” minősíti. Annak a minisztériumnak és vezetésnek, amely jelentős részben fele­lős az agrárágazat folyamatos válságáért, amely nyíltan pártpolitikai érdekeknek rendeli alá és gondolkodás nélkül felál­dozza az ágazat jövőjét, az agrártermelés­ből élő százezrek megélhetését, magával rántva a nemzetgazdaság jelentős ré­szét...” Végül a levél az alábbiakkal zárul: ..... b iztosra vesszük, hogy nem szándékozik elhárítani magától a nemzetgazdaság egy fontos ágazatának jövőjéért, a termelő­ként, munkavállalóként, földtulajdonos­ként, vagy egyszerűen csak fogyasztóként érintett több millió állampolgár helyzeté­nek alakulásáért való felelősséget...” Eltüntetni a szövetkezeteket A magyar mezőgazdaságot - köztük megyénkét is - jelentős belvíz és száraz­ság sújtotta. Az újabb csapást a külső üz­letrész-tulajdonosok üzletrészének név­értékén való kötelező kifizetésével kíván­ják a szövetkezetekre mérni, gazdasági­lag a szakadékba taszítani. E témával kapcsolatos kérdéseinkre Deák Pál, a Nógrád Megyei Termelők Érdekvédelmi Szövetségének titkára válaszol.- Mióta lebegteti a kormány Demoklész kardjaként a külső üzletrészek kifizetésével kapcsolatos, a szövetkezete­ket megsemmisíteni kívánó problémát?- Egy éve foglalkozik ezzel, mely telje­sen idegen a szövetkezetektől. Az 1992- ben hozott I II. szövetkezeti törvény alap­ján a szövetkezetek vagyon-nevesítése so­rán üzletrészt juttattak azoknak, akik már akkor sem dolgoztak a mezőgazdasági nagyüzemben. Megoldása azóta is húzó­dik. Ez életidegen gazdasági kategória volt és ma is az a szövetkezetek életében.- Tudomásunk szerint a Hom-kor- mány országlása idején az érdekképvise­letek szorgalmazták ennek megoldását. Miért jutottunk a mostani minősítő sza­vakba is nehezen foglalható állapotba?- Az érdekképviseletek - köztük a MOSZ is - e téma megoldását akkor is és folyamatosan napirenden tartotta - saj­nos a fogadókészség elmaradt. Az 1998- as kormányváltás után az új garnitúra programjában ugyan nem fogalmazódott meg a mezőgazdasági külső üzletrészek rendezésének témája, de célként látott napvilágot, hog-y hazánk mezőgazdasá­gát családi gazdaságokra alapozva kell fejleszteni. Ez a jelenlegi agrárpolitika alapja, melyből egyértelműen kitűnik, hogy az ország élelmiszer-ellátásában és exportjában döntően meghatározó szö­vetkezeteknek el kell tűnniük. Az e felfo­gást képviselők nem gondolták végig, mi­lyen kára származik ebből az országnak és az érintetteknek.- Ön szerint milyen módszereket eszel­tek ki a koncepció végrehajtására?- A föld-magántulajdonos gazdák által létrehozott szövetkezetek teljes felszá­molását, vagyoni eszközei maradéktalan átjátszását, mezőgazdasági vállalkozók, illetve klientúrájuk részére. Ezt szolgálja az az akció, mely a szövetkezeti külső üz­letrész tulajdonosok helyzetének rende­zése okán sokadik törvénytervezetként került a napokban döntés céljából a par­lament elé. A jelenlegi tárgyalás alatt lévő törvénytervezet minden eddiginél kedve­zőtlenebbül és hátrányosan érinti a me­zőgazdasági szövetkezetekben dolgozó aktív és nyugdíjas tagokat. Furfangos megoldás - tönkretétel- Miben jelentkezik az előbb említett hátrány, amit egyesek teljes kisemmizés- nek neveznek?- A törvénytervezet értelmében a szö­vetkezet köteles megvásárolni az alanyi jogon kívül álló üzletrészesek üzletrésze­it a vagyon-nevesítéskor megállapított névértéken. A kifizetés módjánál három nagy csoportot különböztet meg. Az első­ben - amennyiben a szövetkezet nem ké­pes kifizetni a külső üzletrészt - egyéves lejáratú kamatmentes kölcsönt vehet igénybe az államtól. A többi esetben a ki­fizetendő összeget a szövetkezetnek saját vagyonából kell biztosítani.- Az előbbiek megyénkben hány szö­vetkezetei érintenek?- A rendszerváltás óta a korábbi 36 mezőgazdasági nagyüzem kétharmadát gazdasági okok miatt felszámolták, a megmaradt egyharmad mindegyike érin­tett a külső üzletrész ügyben. A gazdasá­gok nagy részének vagyona teljes egészé­ben hitellel, adóssággal, illetve jelzálog­gal terhelt. A vagyon nem nyújt fedezetet sem a külső, sem a belső üzletrészre, mert a hitelezők kezében van. Az előbbi­ek következménye, hogy sem a külső, sem a belső üzletrész-tulajdonos nem jut egyetlen fillérhez sem, ugyanakkor elle­hetetlenül a gazdasági tevékenység, ami csaknem ezer munkahely megszűnését, illetve ennyi család igen szerény megél­hetését teszi tönkre. Az állam hozta létre, ő is oldja meg- Mi az állásfoglalása az érdekvéde­lemnek?- Eddig sem állítottuk, ezután sem fog­juk azt mondani, hogy nincs szükség az üzletrész okozta problémák rendezésére. Viszont tiltakozunk az ellen, hogy az ak­tív és nyugdíjas szövetkezeti tagok kárára történjen, akik ma is itt élnek, a falun mű­velik földjeiket, minden tekintetben itt ta­lálják meg életlehetőségeiket. Mivel az ál­lam hozta létre a külső üzletrész tulaj­dont, neki kell ezt a problémát megolda­ni a szükséges források előteremtésével. A törvénytervezet alkotmányossági, piac- gazdasági szempontból is megalapozat­lan, kifogásolható, ugyanakkor a magán- tulajdonba történő durva beavatkozást jelenti. Jelenlegi formájában való elfoga­dása ellen megyei szövetségünk levélben kérte a nógrádi országgyűlési képviselő­ket, hogy a törvénytervezet parlamenti szavazásakor tartózkodjanak a mezőgaz­dasági szövetkezeti tagokat, nyugdíjaso­kat sújtó jogszabály megszavazásától. Tiltakozásunkat eljuttattuk a köztársasá­gi elnök úrhoz is. Országos szövetségünk a MOSZ, a törvénytervezet elfogadása esetén alkotmányossági normakontrollt kér az államfőtől. ______________ _____________________________ V. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom