Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-28 / 278. szám

2000. NOVEMBER 28., KEDD HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KO R K E P Kik lesznek a főtisztviselők? A szakszervezetek kíváncsiak a döntés részleteire Budapest Jelentős mértékű alapillet­mény- és nyelvpótlék­emeléssel, illetve egyéb ked­vezményekkel igyekszik vonzóvá tenni a köztisztvi­selői pályát a kormány. Amint az a hétvégi ülésén kiderült, a tervezett tör­vénymódosítás értelmében bizonyos szigorításokra - így például vagyonnyilatko­zat megtételére - is számít­hatnak az érintettek. A po­zitív és negatív kihatású in­tézkedések részleteiről az érdekképviseletek alig tud­nak valamit. A kormány szándékai szerint a rendes, év eleji 8,75' százalékos alapilletmény emelésen kívül jö­vő júliustól 28 százalékos növek­ményre, majd évente - az infláció mértékén felüli - újabb 20 száza­lékos többlet anyagi elismerésre számíthat a köztisztviselői kar. Jelentősen emelik a felsőfokú an­gol, francia és német nyelvvizs­gával rendelkezők pótlékát és egyéb kedvezményekkel - példá­ul üdültetési támogatással - is vonzóbbá kívánják tenni a régóta méltánytalanul alulfizetett pá­lyát. A kevés népszerűséggel ke­csegtető intézkedések közé tarto­zik a körülbelül 20 százalékos létszámcsökkentés és - legalább­is bizonyos posztokon - a család­tagokra is kiterjedő kötelező vagyonnyilatkozat bevezetése. Szabó Endre, a Szakszerveze­tek Együttműködési Fóruma (SZÉF) és Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkal­mazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke egyaránt meg­elégedéssel nyugtázta a kormány- döntést, bár mindketten csodál­kozásuknak adtak hangot amiatt, hogy a kabinet eddig még egyik érdekképviseleti szervet sem tájé­koztatta a döntés részleteiről. így egyebek mellett nem tudni példá­ul azt, hogy kikből fog állni a dön­tés nyomán hamarosan megszü­lető főtisztviselői kar. Szabó szerint valószínűleg csupán néhány száz, esetleg ezer fős sokoldalúan képzett, „EU- kompatibilis” elit gárdáról van szó. A köztisztviselők „tisztasá­gát” (a többi között a vagyonnyi­latkozatokat) ellenőrző - ugyan­csak a jövőben felállítandó - köz­ponti hivatal pontos feladatait, jo­gosítványait sem ismerik az érin­tett vezetők. Arról sincsenek érte­süléseik, hogy kiknek volna köte­lező, s kiknek csupán ajánlott va­gyonnyilatkozatot tennie. Fehér József úgy véli: ne a beosztás, ha­nem a korrupciós kísértés közel­sége, a köztisztviselő korrupciós „veszélyeztetettsége” döntsön ez ügyben. Előfordulhat, hogy egy minisztériumi osztályvezetőt nincs is miért megvesztegetni, míg egy helyi önkormányzati be­osztott - aki mondjuk fontos pá­lyázatokat bírál el - könnyen kor­rupcióba keveredhet. TAKÁCS MARIANN ÚJ SZERZEMÉNYEK. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításon mu­tatja be, mivel gyarapodott gyűjteménye egy esztendő alatt. A tárla­ton látható egy ismeretlen festő 1851-ből származó, honvédtábort megörökítő festménye. A kép ma is működő zenélő óraszerkezete a szabadságharc indulóit szólaltatja meg. Az új szerzeményeket gazda­gította Göncz Árpád volt köztársasági elnök, aki a múzeumnak aján­dékozta a tízéves államfői tevékenysége során kapott műtárgyakat. A tárlat 2001. március 25-ig tekinthető meg, fotó: europress/körmendi A beruházások fokozott támogatása Határozottan cáfolták a Dávid Ibolya igazságügy-miniszter távozásáról szóló híreket Az Országgyűlés tegnap több törvény- módosító javaslat vitáját kezdte meg, de a közérdeklődést elsősorban mégis Dá­vid Ibolya igazságügy-miniszter állító­lagos távozásának híre kötötte le. A Magyar Rádió idevonatkozó, állítólag fideszes körökből származó értesülését először Szájer József, a Fidesz frakció- vezetője, később Orbán Viktor, majd maga Dávid Ibolya cáfolta. A miniszter asszony annyit mondott csupán: abszurd a hír. Budapest Az Országgyűlés több törvénymódosító ja­vaslat részletes vitáját kezdte meg a négy­napos munkahét elején. Az okmánykiadás­sal és nyilvántartással kapcsolatos jogsza­bályok úgy módosulnak, hogy januártól a települési önkormányzatok okmányirodái adják ki és vonják be a vezetői engedélye­ket, a gépjárművek törzskönyveit és forgal­mi igazolványait. A jegyző jogosult lesz arra, hogy a jár­művet kivonja a forgalomból, ha az új tu­lajdonos a szerződés megkötése után 15 nappal még nem íratta át saját nevére az autót vagy motort. A többség támogatta az úgynevezett semmisségi törvény életbe léptetését. A törvény alapján semmisnek mondanák ki mindazokat az ítéleteket, amelyeket az 1956-ban bevezetett rögtönítélő bírásko­dással, az 1957-ben létrehozott gyorsított eljárással vagy népbírósági tanács előtti el­járással hoztak. A javaslat szerint a bírósá­goknak nem kellene mérlegelniük, ki mit tett valójában ezekben a hónapokban, pusztán azt kellene megállapítaniuk, hogy milyen körülmények között született az ítélet. Megkezdték az önkormányzati címzett és céltámogatásokra vonatkozó törvény Dávid Ibolya: „A távozásomról szóló hír képtelenség.” módosításának vitáját is. Ennek lényege, hogy miniszteri biztosokat vonnának be a megkezdett beruházások műszaki és pénz­ügyi ellenőrzésébe, akik azt vizsgálnák, in­dokolt-e a beruházás további finanszírozá­sa, illetve hogy nem történt-e menet köz­ben olyan visszaélés, ami a források meg­vonását indokolja. Ezt követően tárcaközi egyeztetésre kerülne a biztos javaslat, s a támogatások odaítéléséről maga a belügy­miniszter döntene. Perlaki Jenő fideszes honatya, az előter­jesztő képviselő lapunknak adott nyilatko­zata szerint sok visszaélés történt a címzett és céltámogatások felhasználásakor az FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE utóbbi időben, ezért vált szükségessé az erre vonatkozó 1992-es törvény módosítá­sa. Másrészt a félbemaradt beruházások­hoz kell pótlólagos forrást biztosítani, s nem újakat finanszírozni. Ecsődi László, az önkormányzati bizott­ság szocialista tagja is szükségesnek tartja a miniszteri biztosi ellenőrzés bevezetés'ét. Egyetért azzal is, hogy a már megkezdett beruházásokat kell finanszírozni, és nem az önkormányzatok új igényeit kielégíteni. Ellenben az Országgyűlés hatáskörének csorbítását látja abban, hogy ezentúl a pénzek odaítéléséről egyedül a belügy­miniszter dönt. (CSERNYÁNSZKY) Kihallgatásokkal folytatódott a Tocsik-per Tegnap a Fővárosi Bíróság előtt tett először összefüggő, részletes vallomást Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő és Bu­dai György, szabaddemokratákhoz közel álló vállalkozó, akiket az ügyészség azzal vádol, hogy 804 millió forintos sikerdíjából, zsa­rolással, összesen 343 millió átutalására vették rá Tocsik Mártát. A jogásznő a vád szerint 1996- ban, az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos alkufolyamat során, csalás révén jutott hozzá 804 millió forint sikerdíjhoz az ÁPV Rt. külső tanácsadójaként. Hétfőn, az új elsőfokú eljárás második tárgyalá­si napján, Budai György, Boldvai László és az utóbbi tevékenységével összefüggésben bűnsegédként el­követett zsarolással vádolt Vitos Zol­tán egyaránt tagadta bűnösségét. Boldvai László, aid a vádbeli cselek­mények idején az MSZP pénztámo- ka volt, valamint Budai György is ta­gadta azt, hogy bármiféle pénz át­adására utasította volna Tocsik Már­tát. Azt elismerték, hogy a belterüle­ti földek ügyében beszéltek vele. A Fővárosi Főügyészség vádirata sze­rint Boldvai, pártbeli összeköttetése­ire hivatkozva, 1996. február 2-án, Vitos Zoltán közreműködésével, mobiltelefonon, 1996. május 23-án pedig Budai György társaságában a Bajor sörözőben személyesen tár­gyalt arról Tocsik Mártával, hogy utaljon át az általuk megjelölt cégek számláira pénzt, ellenkező esetben nem tarthatja meg ÁPV Rt.-s megbí­zatását. Boldvai László a per során először a Legfelsőbb Bíróság előtti másodfokú eljárásban tett vallomást arra nézve, hogy 1996. február 2-án Németországban volt, ahová Köz­társaság téri irodájából, valószínű­síthetően, nem is lehet mobilhívást átirányítani. A képviselő elmondta: az átirányítás technikai feltételeivel nincs tisztában, de tudomása sze­rint erre gazdasági okokból nem volt lehetőség, neki pedig erről, mint a pártszékház fenntartásáért is felelős tisztségviselőnek, tudnia kel­lett volna. Boldvai László szerint Tocsik Mártával személyesen sem 1996 májusában, sem más vádbeli cselekmények idején nem találko­zott, telefonon 5-6-szor kezdemé­nyezett beszélgetést vele, aki a Nóg­rád megyei választókerületben lé­vő önkormányzatok belterületi föl­dek nyomán támasztott igényei ügyében segítőkésznek mutatko­zott. Szólt arról is, hogy Budai Györggyel való kapcsolata elsősor­ban Nógrád megyei kulturális ren­dezvények előkészítésére, finanszí­rozásának megszervezésére korlá­tozódott. Boldvai hétfői vallomása szerint nem ismerte sem Vitos Zol­tánt, sem az Arány/Tipic Rt.-t. Budai György vállalkozó el­mondta: Tocsik Mártát még a terve­zett világkiállítás kapcsán ismerte meg 1992-ben. Az 1996. május 23-i találkozóról szólva Buda, a vádirat­tal ellentétben, azt állította, hogy Boldvai nem volt jelen. Őt a jogász­nő azért hívta a Bajor sörözőbe, hogy megkéije: nézzen utána an­nak, milyen mértékig hajlandó en­gedni a Fővárosi Önkormányzat a belterületi földek címén támasztott 30 milliárdos igényéből. Budai György a kérésnek megfelelően tájé­kozódott és kiderült: a mozgástér minimális. Ezt az információt Budai át is adta Tocsiknak, a továbbiakban pedig már nem beszéltek. A Magyar Szocialista Párt régi-új elnöke vezeti a listát, mögötte a második helyen áll Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum el­nöke, igazságügy-miniszter, a harmadik Mádl Ferenc köz- társasági elnök. Az országos felmérés is ezt a sorrendet mutatta. Dávid Ibolya mellett a kor­mány legnépszerűbb tagja Martonyi János külügyminisz­ter, aki mind Kelet-Magyaror- szágon, mind országosan a ne­gyedik helyet foglalja el. A még nem említett pártel­nökök közül Magyar Bálint (Szabad Demokraták Szövet­sége) a 8., Kövér László (Fidesz-Magyar Polgári Párt) a 19., Csurka István (Magyar Igazság és Élet Pártja) a 22. helyen áll. A hónap nagy vesztese Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke, aki a ke­leti megyékben egy hónap alatt 8 pontot vesztett és a lis­ta utolsó helyére csúszott. V A®. ||y Politikusok népszerűségi listája ... ..»SSSÍdfi uS&ilú? IvÉÜl Kovács Mádl Dávid Martonyi Demszky Magyar Szilt Kuncze Járai Horn Áder Orbán Balsai Szabó Stumpf Bánk Szájer Boross Kövér Deutsch Pintér Tárgyán Csurka lás2lé Ferenc Ibolya János Gábor Bálint Katalin Gábor Zägnund Gyula János Viktor István János István Attila József Péter László Tamás Sándor Jézssl István ^8ÍN*2íl+2;+3i *2 o M-2 0 i I I A A 22 A Szonda Ipsos adatfelvételének ideje: 2000. október 6-18. Módia: csoport, a nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik A népszerűségi II ^ W Sri szeméfyes, kérdőíves megkérdezés A megkérdezettek száma: 1000. akik pontszám (Mól 10O-ig terjedhet, a 0 pont nagy ellenszenvet, a t OO-as nagy népswfisést*) népsieriíség(%> ismertségi) ismertség (%) az egész országot képviselik; közülük 4S4 a keleti országrész lakója, rokonszemet telez A - 4 és a + 4 közötti különbségek statisztikailag nem aketeri országosan a teteti országosan §§ Alapsokaság: 18 éves és idősebb ásandó kelet-magyarországi lakóhelyű jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized-pontszámoknak otszágrészijffli országrészben magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele a kor- megfelelő sorrendben adjuk meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom