Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-08 / 261. szám

2. OLDAL HTi.r' SALGÓTARJÁN BALASSAGYAR! MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. NOVEMBER 8., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Nőtincs Otthon helyett otthon Ősidőktől lakott település, hiszen a falu határában a csiszolt kőkorból származó eszközök is előkerültek, és feltártak itt egy avar kori temetőt, amit a VII és a IX. század között hasz­náltak. A falu nevét először 1317-ben említették az okleve­lek. A község templomát 1415-ben építették, és Szent Márton püspöknek szentelték, bár az elmúlt évszázadok­ban többször átalakították. A legjelentősebb változást az Múltidéző 1720-as barokkizálás hozta. A község a tö­rök hódoltság idején elnéptelenedett, a visszatelepülés a XVH. század végére tehe­tő. A templommal szemben, az út másik oldalán álló Szent Flórián szobrot 1780 táján állították a korábbi tűzvé­szek emlékére. A Gyurcsányi-Scitovszky-féle kúria klasz- szidsta stílusban épült 1809-ben, a kastélykor természet védelmi terület F. Z. Húsz év múlva kétezren is lakhatnak itt A Cserhát délnyugati részén, a 625 méter magas Naszály hegy északi lábánál, a Lókos és a Zsukmapuszta-patak ösz- szefolyásánál található a több mint ezeréves múltra visz- szatekintő Nőtincs. A helyi szájhagyomány szerint a Zsukmai-völgyben, az úgynevezett Török-dombon állt a nóg­rádi pasa háreme, amelyet csak csónakkal lehetett megköze­líteni, és ahonnan úgy szöktek meg a lányok, hogy hajfonata­ikat összekötve ereszkedtek le a kastély ablakából. A törö­kök a lányok menekülés közben elhullajtott hajfonatairól nevezték el a települést. A negyvennyolc éves Szegner László 1985-től vezetője a község­nek. Annak idején a Nőtincs székhelyű, ám Szendehelyet, Ősagárdot és Felsőpetényt is ma­gába foglaló közös tanács vezető­jévé választották meg, amely 1990-től körjegyzőségként látja el feladatát. (Szendehely 1994-től önállósult, így most három falu tartozik a körjegyzőséghez.) Rendszerváltáskor is bizalmat szavaztak neki a voksolók, s im­már a harmadik ciklusban pol­gármester.- Amikor tanácselnökké vá­lasztottak, csak részben volt ki­építve a vízvezeték, gáz, telefon nem volt. De utak, közterületek, üzletek sem. Most a térség egyik réíődött, a többiek a helyükön maradtak. Szavazáskor tehát mindig csapatra voksolt a lakos­ság. Remek a kapcsolatom a kép­viselő-testülettel, kölcsönös a bi­zalom. A testület a célt határozza meg, a végrehajtásban viszont szabad kezet kapok. így’ huzavo­na nélkül, egy irányba mennek a dolgok. Nőtincs idei módosított költ­ségvetése 168 millió 651 ezer fo­rint. A tervezett kiadás 8 millió fo­rinttal haladta meg a bevételt, a kettő egyensúlyba hozásához 8 millió forint hitelt kellett felvenni. A legjelentősebb, 93,4 milliós ki­adást a közös intézmények mű­ködtetése jelenti. Ezek: a körzeti általános iskola, a körjegyzőség, Az önkormányzat nagy befektetése a víztározó, amely lökést adhat a népesség sza­porodásának ■ leggyorsabban fejlődő települése a miénk. Sikerünk titka a csapat­munka. A testületben az elmúlt tíz évben csupán egy ember cse­a fogorvosi rendelő, a védőnői szolgálat, az iskolanapközi és konyha, a hulladéktelep. Húsz­millió forintba kerül az óvoda, 13 millióba az öregek napközi otthona, 970 ezerbe a könyv­tár fenntartása. Közhasznú munkára 6,7 milliót, a falu- gondnoki szolgálatra 1,4 mil­liót, építési telkek kialakításá­ra 4 milliót, utak építésére 12,8 milliót, sportcélokra 300 ezer forintot költőiek ez év­ben. A bevétel rovatban 130 millió forintot jelentenek az állami támogatások, a társult községek 28,4 millióval járul­nak hozzá a közös intézmé­nyek költségeihez, az ipar­űzési adó 3,2, a gépjármű­adó 23, a kommunális adó 208 ezer forintot tesz kL- Önkormányzatunk leg­nagyobb befektetése a víztá­rozó és környékének kialakítása - mondta Szegner László. - Éne már legalább százmillió forintot költöttünk, s még legalább ennyi pénzre lesz szükség az építési tel­kek kialakításához Ám megéri a beruházás, mat sokszorosára növekszik a polgárok és a község vagyona. A Lókos-patak felduzzasztásá­val létrejött tározó munkálatai három éve tartanak. A helybeliek több eza napot dolgoztak in ön­szántukból A tározó vízfelülete 37 hektár, befogadó képessége egymillió köbméter. íegmébeSh pontja 7 méter lesz Partján ösz- szesen 5 eza fát ültettek ei, 3 lö- íométer kerekpár- és sétálómat építettek, a hdiámtörő 600 méta hosszan készült ei. Eddig 46 épí­tési telket alakítottak ki, két éw tart a közművesítésük. A víztározóhoz az idén 700 méta utat építettek, a 123 milli­ós költséghez 8,7 millióval tárult hozzá az útalap. A községbei nyaranta már egy évtizede tábo­rozó Kőbányai Kölyök Szövetség (Kökösz) 10 eza négyzetméteres saját tábori létesít, az önkor­mányzat ingyen adott hozzá tel­ket. Épül a gátőrház s elkezdték a csónaktározó és a millenniumi parképítését Szegner László tizenöl éve a község vezetője ■ Mással is gyarapodott az idén a falu. A 400 adagos konyhát kor­szerűsítették, gázüzemelésűre ál­lították át. Felújították a fogorvosi rendelőt, kicsaéliék a berende­zését. A kultúiház udvarán nád- íeddes közösségi teret hoztak lét­re, a Bokor Szövetség itt tartotta háromnapos millenniumi találko­zóját. Ám Nőtincsen sem minden fe­nékig tejfel! Az iskola beázik, nyí­lászára rosszul zárnak, a fűtés nem tökéletes, ám a gondok or­voslása 20 millió forintot is fel­emésztene. A munkaképesko- rúak 10 százalékának nincs állá­sa, ezen közmunkával próbálnak segíteni. Jelentős a helyi foglal­koztatás, st utóbbi űz év. állagá­ban húsz ember talált magának tgy kenyákaeseti lehetőséget.- A fejlesztésektől azt várjuk, hogy ismét gyarapszik maiid a község lakossága - jelentette ki a polgármester. - Mindenesetre a gyermek!élszám máris növek­szik, tavasztól hatvan gyerek jár az óvodába. Húsz év múlva pe­dig akár kétezren is lakhatnak a településen. Ám nem akarunk idegenforgalmi tumultust, azo­kat várjuk Nőtincsre, akik itt akarnak élni. Már helybelieknek érzik magukat Budapest közelségének, a táj szépségének, a kömyzet nyu­galmának, az ingatlanok viszonylagos olcsóságának köszön­hetően az utóbbi két évben több mint negyvenhármán települtek be az 1170 lelket számláló Nőtincsre. Mi két beván­dorló családot látogattunk meg. tartanak, a jószágok hálásak a gondoskodásén.- Két nagy fiunkat hagytuk a fővárosban. Szinte félek, ha láto­gatni indulunk hozzájuk, s né­A házaspárok egyike SchinogL Antal és SchinogL Ántalné. A fő­városban éltek, mindketten ugyanannál a budapesti nagyvál­lalatnál dolgoztak, s öt évvel ez­előtt 800 ezer forintért vásárolták meg a lepusztult kétszobás la­kást. Ám mielőtt beköltöztek vol­na az új otthonukba, több mint egymillió forintot költöttek rá, mert nem volt bevezetve sem a víz, sem a gáz, hiányzott az árkot átívelő híd, a kerítés, a kapu, az emésztőgödör, s padlója sem volt a háznak. A tennivalók sora azonban még nem ért véget, mert hamarosan a tetőt is le kell cserél­niük. Ezek után jogos a kérdés: Schinoglék miért cserélték fel az összkomfortos budai lakásukat egy, sok munkát adó, vesződsé- get jelentő, kevésbé kényelmes nőtincsi házra? Falun nőttem fel, boldogkőváraljai vagyok, mindig is vágyódtam a falusi éle iránt - válaszolta a ház asszonya. - A fő­városban nagy a zaj, a tömeg, a járművek ontják a gázt, a füstöl itt csend van, nem ütközünk foly­ton egymásba, kristálytiszta a le­vegő. Korábban is gyakran meg^ fordultunk a községben, mert hu­szonegy éve itt lakik az öcsém. Újságban hirdették meg a lakást, megnéztük, megtetszett, megvet tűk. A férj tősgvökaes budapesti. Bár kenyéradó munkahelyén ter- melésvezető volt, mindenhez ért, afféle ezermester.- Amit csak lehel magam csi­nálok meg a ház körül - jegyezte meg. - Öröm, ha látom a mun­kám érteiméi Barátságos embe­rek élnek itt, amikor elfogyott a cementem, a szomszéd adott köl­csön. A nyugdíjas emberpár azt tart­ja, jobb itt élniük, mint nagyvá­rosban volt. Tavasztól őszig dol­gozgatnak a kertben, krumplit, babot, zöldsége, gyümölcsöt ter- mesztenek, ezekért nem kell pénzt kiadniuk. Kutyái macskát Kádamé Révi Bernadett és kislánya. Luca hány óra múlva már menekülünk ide vissza - vallotta meg a feleség - Mi már nőtincsiek vagyunk, itt érezzük jól magunkat Kádár Tamás és neje, Kódúmé Révi Bernadett csupán májustól él Nőtincsen, de ők is hasonló­képpen gondolkodnak új lakhely ükről. Ott jártunkkor csak az ifjú édesanya volt otthon, aki négy hónapos kislányukat Lucát gom dozta.- Budapesten élni nehéz - mondta a fiatalasszony. - Hu­szonkét négyzetméteren lak­tunk, a vécé a folyosó végén volt. Az ottani ingatlanunk árá­ból mégis megvehettük ezt a jó állapotban lévő családi házat A víz és a gáz be volt vezetve, a különbözeiből fürdőszobára, kisebb felújításra is futotta. A pedagógus házaspárnak is ismerős volt a település. Bő évtizede gyerekeket táboroz- tattakitt, a feleség barátnője a faluban él, édesanyja családja csesztvei. Tudták tehát a nőtincsiek- ről, hogy vendégszeretők, segí­tőkészek, s ezt jómaguk is ha­marosan tapasztalták. A szom­szédok nem hagyták a kisma­mának, hogy nagy hassal dol­gozzon, helyette letisztították az ablakot, s az új lakók kiságyat, mózeskosarat is kaptak.- A jót nagyon könnyen meg­szokja az ember - mosolygott boldogan Kádároé. - Nekünk öröm ebbe a házba belépnünk, otthonra találtunk Nőtincsen. Akár a béke szigetének is ne­vezhetnénk az idősek napkö­zi otthonát, olyan nyugalom­ban töltik itt napjaikat a túl­nyomó többségben magányos asszonyok. A hajdani állator­vosi rendelőben és lakásban berendezett közösségi épület­ben hétfőtől péntekig reggel fél 8-tól este 5 óráig múlathat­ják idejüket a közösségre vá­gyó nőtincsiek.- Településünkön sok az idős, egyedül élő ember - mondta Sztmhár Ferenaié, a napközi ott­hon vezetője. - Közülük húszán járnak ide rendszeresen, harmin­cán pedig elhordják az ebédet. A napközben itt lévőknek igyek­szünk olyan kellemes légkört te­remteni, hogy otthon helyett ott­hon érezzék magukat. A szépen berendezett, ragyogó tisztaságú, tágas társalgóban ül­dögéltek a lakók, legtöbben a te levíziót nézték, mások könyvet, újságot olvastak, beszélgettek. Bár még 11 óra sem volt, de a szomszédos szobában már meg­terítettek számukra az ebédhez- Húsleves, paradicsomos szósz krumplival és hússal, alma lesz az ebéd - válaszolta érdeklő­désemre Sztruhámé. A napközi otthon egyik jel­legzetes lakója a 78 éves özvegy Nagy Jánasné, aki hét gyerme­ket nevelt fel, ti­zenöt unokával és tizenkét déd­unokával dicse kedhet. Ő agyán nem ma­gányos, hiszen együtt lakik a legidősebb fiáékkal, mégis szívesen időzik itt. r Olyanok vagyunk, akár egy nagy család - mosolygott. - Még a névnapokat is megünnepeljük. .Mikuláskor csomagot kaptunk, any ák napján és a nőnapon az is­kolások köszöntöttek bennünket.- Azt se felejtsd el, hogy közö­sen szoktunk farsangolni. Kará­csonyt is együtt ünnepeljük - szólt közbe a 76 éves özvegy Bacsa Jánosné. A jóbeszédű asszonytól meg­tudtam: Désen született, 1944- ben települtek ál Későbbi férjét még Erdélyben ismerte meg, majd sok év után Magyarorszá­gon találkoztak ismét, s a szere­lemből házasság lett. A halál 1974- ben ragadta el élete párját, de ő hű maradt az emlékéhez, soha meg eszébe son jutott, hogy újra férj­hez menjen. Bánatát munkába te­mette.- Ötven évig kerestem kenye­rem s kereskedelemben. Nyugdíj­ba menetel után is tovább dolgoz­tam-jegyezte meg. Az özvegy Hébei Fetmcné és az elvált Tóth Jánosné a fiatalabb korosztályt képviseli az asszony­csapatban. Mindketten egyedül laknak.- Alig várom a hétfőt, hogy jö­hessek, s reggeltől estig itt vagyok - magyarázta Hébelné. - Közös­ségben vagyok, fűtenek, három­ezer forintért egész hónapra ebé­det kapok.- Akinek a nyugdíja non éri el a 11 ezer forintot, annak ingyenes az ebéd - tette hozzá Sztruhámé. Ám nemcsak a testet, hanem a lelket is kell táplálni Tóthné elúj­ságolta:- A hónap első szombatján és. csütörtökönként közösen imád­kozunk és énekelünk. írta.: Kolaj László Fotó: Rigó Tibor Három község iskolája Borókáné Vidovszky Ágnes megbízott igazgató csaknem húsz éve tanít az 1984-ben át­adott intézményben, illetve annak elődjében, a kastélyis­kolában.- Afefy településekről, hányon tanulnak itt?- Az iskolát a felsőpetényi, az ősagárdi és a nőtincsi önkor­mányzat tartja fenn. Felsőpetényről csak az 5-8. osztá­lyosok járnak ide. A tanulólét­szám százhatvankettő, sajnos, csökken.-Adottaké az oktatás tárgyi fel­tételei?- Jól felszerelt az iskolánk. Tíz tantermében jelenleg kilenc osz­tály tanul, hetedikből ugyanis ket­tő is van. A számítógépes terem­ben egyszerre huszonketten sajá­títhatják el a szükséges ismerete­ket A számítógépes oktatás a 7. és a 8. osztályban beépül az óra­rendbe, a fiatalabbak szakkör ke­retében tanulnak. Iskolánk felnőt­tek számítógépes tanfolyami ok­tatását is vállalja. Zeneiskolaként is működünk, ám mi csak a he­lyet adjuk, a magánúton történő oktatásért a szülők fizetnek a ze­netanárnak. A tornaterem, sajnos, beázik, ez a legnagyobb gon­dunk. A nyelvi laborunk huszon­négy személyes.- Milyen idegen nyelvet taníta­nak?- A németet. Mivel azonban Nőtincs, Osagárd és Felsőpetény szlovák nemzetiségű település, önkéntes alapon a szlovákot is ta­nítjuk. Az angolt szakköri kere­tekben sajátíthatják el a gyerekek.- Van más szakkörük is?- Az angolon kívül német, két­két matematika és magyar, számi tástedinika, tánc és tömegsport szakkörünk van.- Az önkormányzatok költség- vetése egyre szűkösebb, gondo­lom, az iskolájuk sem dúskál a pénzben. Pályázatokkal tudnak e némi többletforráshoz jutni?-Természetesen rendszeresen élünk a lehetőséggel Legutóbb 150 ezer forintot nyertünk infor­matikai fejlesztésre és ugyancsak 150 ezer forintot szemléltető esz­közök vásárlására. Hasonlókép­pen pályázat útján jutottunk hoz­zá 100 ezer forinthoz, amelyet szlovákul tanuló gyerekek szlová­kiai tanulmányútjának finanszí­rozására használtunk fel.- A nagyobb iskolákat nyoma­ta táborok rendezésére szokás hasznosítani. Önöknél is ez a gya­korlat?- Igen. A Kőbányai Kölyök Szövetség nyáron immár tizen egyedik éve rendezett tábort az is­kolánkban. A whiskys-rablót elfcr gó Keszthelyi József alezredes is tartott itt élménybeszámolót. A nagycsaládosok egyesülete az or­szág minden résziéből táborozta tolt nálunk gyerekeket és felnőtte­ket, olyan sokan voltak, hogy még az udvaron is felállítottak sá­torokat. Budapesti gyerekek egy­hetes sporttáborának is helyet ad­tunk. Mi minden esetben a szál­lást és az étkezést biztosítottuk. Persze, a mi tanulóink is táboroz­tak nyáron.- Nyomon követik-e az iskolá­jukból kikerülő nyolcadikosokat?- Büszkén mondhatom, hogy mindannyian tovább tanulnak. Sokan diplomáznak főiskolán, egyetemen. Vidáman telnek az öregek mindennapjai a napközi otthonban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom