Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-08 / 261. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S Á G 2000. NOVEMBER 8., SZERDA RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. november 7.) Borsodchem 7 910 Ft ű Fotex 305 Ft ff Matáv 1245 Ft ff Mól 4 475 Ft ű OTP 13 750 Ft 0 Rába 2490 Ft ű Richter 15255 Ft ű Zalakerámia 2 565 Ft ___Q. BUX: 7731,65-1,36% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX X. 31 -XI. 7-IG TŐZSDEI ES PIACI ARAK 2000.45. hét USD/t Áralakulás Tendencia Emelkedő Ingadozó Termény Búza 107 FOB francia kikötő Kukorica 90-94 FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 104 FOB európai kikötő Napraforgó 360 Ex tank európai kikötő Szójadara 208 Emelkedő 46 %QF Rotterdam Erősödő Emelkedő Tartott Erős Lanyhuló Lanyha Ingadozó AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár 436,48 7,61 263,85 134,90 19,17 67,45 173,23 • 6,09 305,81 Törvénytelen cégek Közel 30 ezer kft. és rt. nem emelte meg a törzstőkéjét Közel harmincezer cég az augusztus 16-ai határidőig nem teljesítette törvényi kötelezettségét. Azokat a korlátolt felelősségű társaságokat és részvénytársaságokat, amelyek nem emelték meg törzstőkéjüket, a cégbíróság felszólítás után a cégjegyzékből törli, vagy megszünteti. Budapest Két és fél év ideje volt minden kft.-nek és rt.- nek arra, hogy a gazdasági társaságokról rendelkező törvény előírásai szerint alaptőkéjüket a törvényi minimumra emeljék, vagy átalakuljanak más gazdasági társasággá. A kft.-knek 3 millió forintra, az rt.-knek 20 millió forintra kellett emelni törzstőkéjüket. A feltőkésítésre kötelezett 92 224 cég közül mindössze 56 212 tett eleget törvényi kötelezettségének. Közel 30 ezer gazdasági társaság jelenleg a törvényi előírásokkal ellentétesen működik, velük szemben a cégbíróságok már megindították az ilyen esetben kötelező eljárást. A cégbíróság előtt ügyvédkényszer van, ezért sem érthető, hogyan mulaszthatta el a határidőt közel harmincezer cég - nyilatkozta sajtóbeszélgetés keretében Lizák Tibor, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács főosztályvezető helyettese. Mint mondta, azok a gazdasági társaságok, amelyek anyagi fedezet hiányában nem emelték meg törzstőkéjüket, átalakulhattak volna például betéti társasággá. Másrészt a feltőkésített összeget nem kell a cég számláján tartam, az szabadon felhasználható, de apportot is be lehetett volna vinni fedezetül. Az rt.-k akár részvény- kibocsátással is eleget tehettek volna a törvény előírásának. A törvényhozók a piacgazdaság megszilárdulását, a gazdasági élet biztonságosabbá válását remélik a megemelt alaptőkéjű cégek működésétől. Azok a vállalkozások, amelyek nem érhetők utol, mint fantomcégeket törli a bíróság. A többiek felszólítás után még befizethetik a szükséges összeget, ellenkező esetben a cégbíróság bírságot szab ki. Amennyiben ez sem vezet eredményre, megindul a végelszámolás, vagy a felszámolási eljárás, amelynek vége a cég megszüntetése lehet. Több lesz a pulykahús A tenyésztők elsősorban a magas takarmányárak miatt aggódnak A pulykatenyésztők jól startoltak az év elején. A tavaszi takarmányár-drágulás azonban sokkolóan hatott rájuk. A felvásárlási árak emelkedése nem kompenzálta a költségek növekedését, az agrárolló - ezen a területen is - tovább nyílt. UDAPEST A hét esztendővel ezelőtti mélypontot követően tavaly már 99 ezer tonna pulykát vásároltak fel a feldolgozóüzemek, megháromszorozódott a termelés. Az egy főre jutó nyolcvan dekás éves fogyasztás mára megközelíti az öt kilogrammot. Lakatos István, a Pulykaszövetség titkára elmondta: az idén 105 ezer tonna pulykahúst vesznek át a termelőktől. Szeptemberben szerény mértékben sikerült túlszárnyalni a tavalyi év adatait. A felvásárlási átlagárak minőségtől függően 207-214 forintról 223-231 forintra nőttek az idén. Az átvételi árak azonban teljes mértékben nem kompenzálják a költségek emelkedését. ’ Az önköltségek emelkedésének egyik oka a takarmány drágulása volt. Tavaly átlagosan 3480 forint volt a hizlalótáp ára mázsánként, az idén 4700 forintra emelkedett. A költségnövekedést még a kedvező nyugati exporteredményekkel sem lehetett kompenzálni. A pulykahús mintegy 20 százaléka a külpiacon, a többi belföldön kerül értékesítésre. Az export az év első kilenc hónapjában 20500 tonnát tett ki, szemben a tavalyi év hasonló időszakában kiszállított 19400 tonnával. Lakatos kifejtette: a tavalyinak többszörösére emelték a hulladékmegsemmisítési díjat, ami a feldolgozóknak jelentős költség- növekedést okozott. Az agrártárca által ígért támogatások folyósítása pedig későn és nagyon lassan indult meg. Ennek ellenére a termelők jövőre 10-15 százalékkal szeretnék növelni a pulykahústermelést. _________________________________(ÚJVÁRI) S ERTESFELVÁSARLASI ARAK 44. HÉT 1. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 286,48 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 289,01 2. szövetkezeti átlagár: 287,89 3. egyéni vállalkozói átlagár: 275,81 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: ' 291,36 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 289,59 2. szövetkezeti átlagár: 295,45 3. egyéni vállalkozói átlagár: 284,52 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 292 Jász-Nagykun-Szolnok): 287 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 292 4. Központ (Budapest, Pest megye): 299 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 288 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 297 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 280 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 359,05; U: 350,18; R: 340,39 O: 328,24 , F ': 319,66 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 2,92 DM Forrás: HÚSCÉH Aki helyben marad, megreked Küldöttgyűlés után az agrárkamara Magyar Agrárkamara október 30-án tartotta meg a soron kívüli választásokat lebonyolító küldöttgyűlését. A 200 főből álló testületből 184 fő, a küldöttgyűlés tagjainak 92 százaléka jelent meg. A testület 76 százalékos szavazati aránnyal ismét elnökké választotta dr. Csikai Miklóst, a szentesi Árpád Agrár Rt. elnök-vezérigazgatóját, Csongrád megye küldöttjét. A másik induló elnökjelölt Csatári József, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt országgyűlési képviselője, a mezőgazdasági bizottság alelnöke a szavazatok 24 százalékát kapta. Erdősi Ferenc Felsőtoldon villanyszerelő-mester. Szakmáját annak idején a volt megyei állami építőipari vállalatnál szerezte, majd a régi vándoriparos gyakorlathoz híven előbb az Emász-nál, később a felsőtoldi, majd a hollókői mezőgazdasági téeszben bizonyította, hogy nem múltak el nyomtalanul a tanulóévek. A tapasztalatszerzés következő állomása a salgótarjáni Agrofil volt, utána a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat pásztói üzeme (ma Gála Hungária Rt.) később az áfész következett Pásztón. A középtejnél gépbeállító műszerészként foglalkoztatták. Közben levelező tagozaton le is érettségizett. - Aki helyben marad, megreked - utal változó munkahelyeinek előnyére a mester. 1980-tól kisiparos.- Két hét alatt megkaptam az iparengedélyt. Kezdetben a szolnoki vendéglátónál egyedi világító- testeket szereltem össze és fel. Díszvilágítási berendezések voltak. Egerben az Egri Borgazdaság mintaboltjában dolgoztam. Megrendelőim voltak a régi községi taícsok, most pedig az önkor- .myzatok, akik iskolák, óvodák r lújítását, bővítését kérték tőlünk.- A helybeä önkormányzat a régi iskola épületét azért korszerűsíti, beleértve a villanyhálózatát is, hogy megfeleljen a vendégházzal járó követelményeknek.- Alvállalkozóként dolgozom itt. Az önkormányzat a kivitelezővel kötött szerződésbe belefoglalta, hogy helyi szakembert foglalkoztasson. így kaptam meg a munkát.- Mikorra végez mostani megbízatásával?- Júniusban kezdtem, jövő márciusára szól az átadási határidő, de még ebben az évben befejezem.- Milyen elfoglaltságot adnák a helyi lakossági igények?- Egyre szűkülőt. Azoknak a megyén kívülieknek, akik itt vesznek felújítandó házakat, villany- szerelési igényeiből csak egytized esik rám, a többit feketemunkával oldják meg. Nem a kisemberek keresetéhez állapítják meg a kisiparos adóját az illetékesek. Többet kellene lenniük az emberek között, hogy reálisan lássák a valóságot. Az üzemanyag-árak erőteljesen kúsznák felfelé, drága az új szerszám, igen sokba kerül azok javítása. A háztartásokat irritálja, hogy a különböző nekem fizetendő adókat be kell vennem a vállalási díjba. Az APEH ellenőrei nem zaklatnak, csak jót mondhatok róluk. A kontárok ellenőrzése viszont ugyan olyan, mint húsz évvel ezelőtt. Pedig náluk lenne mit fogniuk az ellenőröknek.- A megrendelők közül volt-e, aki elfelejtette a kialkudott összeget kifizetni?- Régen történt, azóta is tartozik, nem nagy összegről volt szó. Nagyobb munkáknál viszont előleget kérek. Amikor még tagja volt a Pásztó és Vidéke Ipartestületnek, megkapta az ezüstkoszorús kisiparos címet. - Jelenleg a kézműves kamarának vagyok a tagja. Elvégeztem egy húszezer forintba kerülő tanfolyamot, amely alapján ha új létesítményben villanyhálózati szerelést, bővítést végeznek, az új szabály szerint a megbízást csak a kamaránál regisztrált tagoknak adhatják. Az áramszolgáltató sem fogadhatja a kontárokat, akik nem vállalják a felelősséget munkájukért.- Megfordult a fejében, hogy beadja iparát?- Voltak ilyen időszakok, de az én koromban már nehéz a váltás. V. K. A két elnöki pályázó az eredmény kihirdetése után a kölcsönös együttműködés további igényét hangsúlyozta. A megválasztott elnök rövid beszédében az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény maradéktalan betartását, és ezáltal a magyar agrártermelők sikeres EU csatlakozásra való felkészítését helyezte a tennivalók középpontjába. Jelezte, hogy az Agrárgazdasági Tanács civil szervezetekből, tudósokból álló testületé a nemzetgazdaság pozitív fejlődésével ellentétes tendenciákat állapított meg a mezőgazdaság területén, amin gyökeresen fordítani kell. A küldöttgyűlés csaknem 90 százalékos többséggel alelnökké választotta dr. Bódizs Tamás Fejér megyei, Ebele Ferenc Veszprém megyei és dr. Forgács Barna Haj- dú-Bihar megyei küldötteket és határozatával megerősítette az al- elnökök és dr. Mészáros Gyula, a kamara főtitkárának átfogó képviseleti jogát. A Magyar Agrárkamara ügyvezetésében így egy ponton történt változás, dr. Forgács Barna került új alelnökként megválasztásra. A küldöttgyűlés jó hangulatban folyt le. A 10 napirenddel a küldöttek szavazatszámlálását is beleszámítva 3 óra alatt végeztek. Ez egyébként jelzi a Magyar Agrárkamara legmagasabb szintű testületének erejét és a résztvevők nagy többségének azonos szándékát. A küldöttgyűlésen így nem érzékelődön a néhány területi kamaránál előforduló, a szavazás kimenetelét befolyásolni akaró politikai és államapparátusi beavatkozás. A helyszínen több küldött megfogalmazta, hogy az agrárkamarának, mint tisztán szakmai szervezetnek a mai helyzetben rangot jelent tagjának lenni. Ezt a küldötti megállapítást támasztja alá az agrárkamarák gazdasági súlya is. Hibásak voltak ugyanis azok a prognózisok és nyilatkozatok, amelyek az agrárkamaráknál 3-5 százalékos tagsági részvételi arányt hirdettek. A Magyar Agrárkamara augusztus 31-i állapot szerinti 7572 tagja napjainkig mintegy 5 százalékkal tovább növekedett és azzal számolunk, hogy a tagság - nyilván megyénként differenciáltan - folyamatosan tovább bővül. Ezt a területi kamarák hasznos operatív szolgáltatásokkal, a Magyar Agrárkamara pedig az ágazati érdekek, elsősorban ár- és támogatási rendszeren keresztüli sikeresebb érvényesítésével kívánja elérni. Az agrárkamarákban 2400 jogi személy, 2500 őstermelő, ugyancsak közel 2400 egyéni vállalkozó és 190 egyéb szervezet - vadász- társaságok, oktatási intézmények - lépett be tagnak augusztusig. Az önkéntes tagságnál a legnagyobb csökkenés az őstermelőknél volt, amit a kamara korábbi vezető testületéi is helyesnek tartottak mivel a piacon minimális árbevételt elérő őstermelőket nem célszerű a piac valós szereplői közé, vagyis gazdasági kamarába integrálni. Kistermelők egy gazdasági szervezetre jutó átlagos árbevétele mintegy 14-17 millió forint, ami mutatja, hogy elsősorban a nagyobb ős-kistermelők érzik magukénak az agrárkamarákat. A regisztrált tagok 80 százaléka kisméretű gazdaság, 12-13 százaléka közepes méretű és 7 százaléka nagyméretű gazdaság. A jelenlegi kamarai tagok 1999-es árakon számított értékesítési bevétele 518 milliárd forint, az ösz- szes mezőgazdasági értékesítés 61,3 százaléka. Ennek 40-40 százalékát adják a közepes és a nagy gazdálkodók, és 20 százalékát a kisvállalkozások. Az agrárkamarák tehát nem néhány százalékban képviselik a mezőgazdálkodókat, hanem magas reprezentációban a teljes magyar mezőgazdasági keresztmetszetét adják. A Magyar Agrárkamarának éppen ezért kötelessége minden piacra termelő gazdálkodó problémájával egyformán foglalkozni. Ezt csak úgy tudja megtenni, ha alkalmazza a római szerződés 40. cikkelyének alaptételét, amely kimondja, hogy „ki kell zárni minden hátrányos megkülönböztetést a közösségben a termelők között.” Ez a megkülönböztetés nélküli gondolkodás pedig ugyancsak a ránk is néhány év múlva már kötelezően vonatkozó EU alapító okirat agrárpolitikai célrendszerében megfogalmazottak útján valósítható meg, ami nem más mint ahogy „a mezőgazdasági népességnek megfelelő élet- színvonalat biztosítson, elsősorban a mezőgazdaságban élők egy főre jutó jövedelmének növelésével.” MAGYAR AGRÁRKAMARA ÜGYVEZETŐ ELNÖKSÉGE FELVESSZÜK A RITMUSÁT s CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 2000. október 13-tál BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft felett (%) (EBKM) 1 hét 5,750 (5.83) 2-3 hót 7,250 (7,35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8,11) 6 hó 7,750 (7.86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50EFI-5MFI S-10UFI 10 M Ft felett Lekötési idő éves kamu (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 3 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 6 hó 8,250 (8,36) 8.375 (8,49) 8,500 (8,62) 12 hó 7.750 (7,86) 7,875 (7,98) 8,000 (8,11) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 2,500 2,56/2,56 100 E Ft—1 M Ft 3,000 3,08/3,08 1 MR felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2.56 50 E Ft—1 M Ft 6,500 6,79 1 M Ft felett 8,500 8,97 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 8.500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás eseten a bank kamatot netr fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) ' éves kamat (%) EHM' 3 hó 8,500 8,50 6 hó 8,500 8,50 12 hó 8,000 8,00 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezöek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉBE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 2000. november 1-iélól Folyószámlahitel Éves kamat (%) 20,00 Betétőrző hitel 15,00 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel kamat 16,00- egyéb célú hitel kamat 18,00 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 13,80 5 éves kamatperiódus 11,20 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 23,00 THM: 27,88-33,66%, 3%-os kezelési költség mellett HUF prime rate Éves kamat (%) 13,25 Cl B^J\o6 40 242 242 „ á'banca Commerciale (talíana-csoport tagja Agrárkamara: növekvő létszám Budapest A Magyar Agrárkamara (MÁK) több mint hétezres taglétszáma augusztus óta öt százalékkal emelkedett s a testület vezetői további gyarapodásra számítanak. A létszámnövekedést a kamarai szolgáltatások bővítésével, valamint az ágazati érdekek eddiginél sikeresebben érvényesítésével szeretnék elérni. Csikai Miklós, MÁK napokban újjáválasztott elnöke elmondta: az agrárkamarákba augusztus óta 2400 jogi személy, 2500 őstermelő, közel ugyanennyi egyéni vállalkozó továbbá 190 egyéni szervezet lépett be. Az önkéntes tagság miatt a legnagyobb létszámcsökkenés az őstermelőknél következett be. A testület szerint ez érthető, a piacon minimális árbevételt elérő kistermelőket nem célszerű a piac valós szereplői közé sorolni, vagyis a gazdasági kamarákba integrálni. A regisztrált tagság 80 százaléka kisméretű, 12-13 százaléka közepes, 7 százaléka nagyméretű gazdaság. A kamarai tagok értékesítési bevétele tavaly 518 milliárd forintot tett ki, az összes mezőgazdasági értékesítés 61 százalékát. Ennek 40-40 százalékát adják a közepes és nagy gazdálkodók, 20 százalékát pedig a kisvállalkozások teszik ki. Az agrárkamarák tehát - mutatott rá az elnök - a mezőgazdaság teljes keresztmetszetét tükrözik. Ezért kötelessége a testületnek, hogy minden piacra termelő gazda problémájával egyformán foglalkozzon. - UG -
