Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-06 / 259. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S A G 2000. November 6., hétfő BÁT-összefoglaló Zuhantak a devizaárak A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán pénteken 538 millió forint értékű áruval keresked­tek az alkuszok. A határidős pénzpiacon az elmúlt héten összesen 5,1 milliárd értékű. külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derült ki egye­bek között a BÁT hétvégi ösz- szefoglalójából. A gabonapiacon pénteken 318 millió kontraktusnyi áru cserélt gazdát. A búza decem­beri elszámolóára - 150 forint­tal erősödve - 32850 forintra emelkedett, májusi ára 36400 forinton állapodott meg, míg az augusztusi lejárat 210 forintos gyengülést elszenvedve 29670 forintra csökkent. Ezzel szem­ben a takarmánykukorica drá­gult: decemberre 33480 forin­tot ér. A legnagyobb volumen­ben - 557 kontraktussal - a ten­gerivel kereskedtek a brókerek. A takarmánybúza árfolyama 20 forintot gyengülve 30730 fo­rintra módosult. A takarmány- árpa jegyzése 32 500 forinton állapodott meg a pénteki zárás­kor. Az olaj napraforgó 48000, a szója 74 400 forinton nyitja a mai kereskedést. A repce érté­ke változatlanul 46100 forint maradt. A határidős devizapiacon az elmúlt héten összesen 16825 kontraktus forgott. A legkere­settebb valuta a dollár volt. Az amerikai dollár jegyzései je­lentős mértékben, 14,70-17,70 forinttal zuhantak. Az euró de­cember-június közötti lejára­tai 40-70 fillérrel csökkentek, a szeptemberi termin pedig kö­zel egy forintot vesztett értéké­ből. Az angol font is mélyrepü­lésbe kezdett, két lejárata 18 forinttal került alacsonyabb szintre.- UG ­Bizonytalan a dohány jövője A veszteségek miatt sokan hátat fordítottak az ágazatnak A dohányágazat 1996. évi válsága nyomán a termőterület az egy évtizeddel korábbinak a felére-harmadára esett vissza. Azóta emel­kedett a termelés, de sokan hátat fordítottak az ágazatnak, mivel vállalkozásuk integrátori segítséggel - szerződéssel - is veszteséges volt. ___________, ■ Budapest___________________ A Dohány Terméktanács adatai szerint az or­szágban két esztendővel ezelőtt 15 ezren, tavaly 8600-an, az idén viszont már csak 3500-4000-en foglakoztak dohánytermesztéssel. Többségük családi vállalkozásként, kisebb hányaduk egyéni termelőként áll szerződéses kapcsolatban a dohányiparral. Papp Ferenc elnök szerint az elmúlt években azért hagytak fel sokan a dohánytermesztéssel, mivel nem képződött nyereségük. Az 1996. évi mélypont után - amikor mindössze hétezer ton­DOHÁHYTERMEIÉS MAGYARORSZÁGON (TONNA) ÉV VIRGINIA KÁLLÓI KERTI ÖSSZESEN 1995 4582 3807 1488 9877 1996 3922 2694 445 7061 1997 4560 4630 204 9394 1998 5488 7240 12 12740 1999 7430 7658 15 15103 na dohány termett az országban - tavaly 15 ezer tonnára emelkedett a termelés. (Ez az a mennyi­ség, amelyet Magyarország a csatlakozás idejére az Európai Unió felé kvótaként megjelölt.) A 15 ezer tonnából 12 ezer tonna fermentált dohányt állítottak elő, amelyből 8,5-9 ezer ton­nát vásároltak fel az cigarettagyárak. Mivel a pia­ci viszonyok kedvezőtlenül alakulnak, Papp nem tartja kizártnak, hogy az elkövetkező időszakban ennél is kevesebbet fognak átvenni az üzemek. Ez pedig várhatóan a termőterület és a termesz­tői létszám csökkenését vonja maga után. A felvásárlási árakat jelentősebb mértékben - a Virginiánál és a Kallói típusú dohánynál átla­gosan negyven százalékkal - utoljára négy esz­tendővel ezelőtt emelték. A termelők és feldol­gozók akkor abban állapodtak meg, hogy az át­vételi árakat évente az infláció mértékének meg­felelően fogják módosítani. Ehhez képest tavaly és az idén az infláció alatt maradt az átlagárak emelkedése. Jelenleg tonnánként 350 ezer forin­tot fizetnek a termelőnek a feldolgozók. Erre jön a minőségi felár. A terméktanács tavaly kapott első alkalommal 200 millió forintot premizálásra az agrártárcától. Ehhez az idén is szeretnének hozzájutni. Ebben az esetben - minőségtől függően - a Virginiát ki­lónként 41, illetve a Káliói fajtát 16, illetve 25 fo­rinttal tudnák támogatni. E témában a napokban egyeztet a terméktanács az FVM-mel. újvári Kihasználatlan lehetőségek repelnek rajta a cég életéhez kap­csolódó hírek és érdekességek. A kutatás eredményei azt mu­tatják, hogy nincs összefüggés a cégek árbevétele és internetes megjelenése között. Elsősorban tehát még mindig nem a bevétel növelésének szándéka hajtja a cégeket a világháló felé. Ma még csak az számít, hogy az adott cég egyáltalán felismerte-e az inter­netes kapcsolatteremtés fontossá­gát - mondta Lipkovics Olga, a Carnation Research vezetője. Véget ért a Compfair Budapest Szombaton befejeződött az ország legnagyobb számí­tástechnikai szakvására és kiállítása, a fővárosban megrendezett Compfair 2000. Az október 31. és no­vember 4. közötti rendezvé­nyen 140 kiállító vett részt, és összesen négyezer négy­zetméteren mutatták be ter­mékeiket, szolgáltatásaikat. Sík Zoltán informatikai kor­mánybiztos a hazai gazda­ság fejlődése szempontjából igen hasznosnak minősítet­te a modern technológiák seregszemléjét.- A kormány felismerte, hogy Magyarországnak csatlakoznia kell az információs társadalom építéséhez, s ezért támogatja az informatikai eszközök minél szé­lesebb körben való elterjedését. Ha ma egy lépést elmulasztunk, akkor holnap már nem egyet, ha­nem tízet kell megtennünk - mondta Sík Zoltán. A Compfair 2000-nek több kí­sérőrendezvénye is volt. így pél­dául konferenciát rendeztek a programokat feltörő számítógép- kalózok elleni biztonságtechni­káról és bemutatták a Sulinet új szoftvereit. Utóbbinál különösen fontos, hogy illetéktelenek ne ha­tolhassanak be a programokba, mert ezzel akár több millió diák oktatását is megnehezíthetik. A manapság egyre terjedő elektro­nikus kereskedelmi rendszerek használatáról is szó volt, hiszen a világtendenciákhoz hasonlóan várhatóan nálunk is mind többen vásárolnak majd bolt helyett a számítógépükön keresztül. - w ­Több munkaerő Az állami segítség nélkülözhetetlen __________Budapest__________ A gazdasági növekedés állami segítség nélkül nem eredményez hasonló ütemű foglalkoztatásbővülést - állapítja meg a Gazdasági Minisztérium közelmúltban elkészült tanulmánya. A tárca szerint a foglalkoztatott­ságot javíthatja a közgazdasági szabályozók továbbfejlesztése, az infrastruktúra kiépítése, a be­fektetések ösztönzése, az új munkahelyek létrehozásának tá­mogatása. E célok eléréséhez hozzájárul­hat a nyugati országokban már régóta bevált foglalkoztatási for­mák alkalmazása. Világszerte is­mertek az olyan programok, mint a részmunkaidős foglalkoztatás bővítése, a bedolgozói munkakö­rök szervezése, valamint a gazda­ságos távmunka lehetőségeinek szélesítése. Ezek segítségével egyrészt Könnyebben vonhatók be a munkába a fiatalok, más­részt az idősek fokozatosan kivo­nulhatnak a munkaerőpiacról, te­hát hatásuk több szempontból is pozitív. A Gazdasági Minisztérium fe­lülvizsgálja az új munkahelyek létrehozását szolgáló támogatási rendszert és javaslatokat dolgoz ki annak korszerűsítésére. Ennek során többféle anyagi forrás kon­centrált felhasználására töreked­nek. A gazdaságpolitikai célkitű­zésekhez kapcsolódva területi, munkaerő-piaci prognózisok is készülnek majd a tárcánál. Széle­síteni fogják a munkaerő-piaci in­formációk áramlását is. ■ Olcsóbb a gőznél a gáz? Az ESCO-módszer azonnal nyereséget termel Budapest Azt ma már senki sem vitatja, hogy az energiával takarékoskodnunk kell- hangsúlyozza Szerdahelyi György, a Gazdasági Minisztérium (GM) szaktanácsadója. Nemcsak a fogyasztók, hanem az ipar is „megmozdult”, és ma már igen sok vállalkozás foglalkozik az energiafelhasználást csökkentő eszközök gyártásával, vagy ener­giatakarékos módszerek beveze­tésével. Ezek közül is új az a né­hány ESCO (Energy Service Company) vállalat, amelyek egé­szen új filozófiát hoztak a szak­mába. Ezek kivétel nélkül mind külföldi cégek, hiszen ez a fajta vállalkozás jelentős tőkét igényel.- Az energiapazarló eljáráso­kat, műszaki megoldásokat sze­retnénk korszerűsíteni, vagy le­cserélni - mondja Svasits Géza, az egyik „specialista” cég igazgatója.- Adott esetben úgy is lehet taka­rékoskodni, hogy ahol eddig vala­mely erőműtől gőzt vásároltak, ott áttérnek az emelt áron is ol­csóbb gázra. A gőz és a gáz közöt­ti árkülönbségnek az egyik oka az, hogy ha a gőzt szállító vezeté­kek rosszul szigeteltek, vagy elha­nyagoltak, sok energia vész el, a gáznak azonban szállításkor nem keletkezik hővesztesége.- Az úgynevezett ESCO-mód- szemek mi a lényege?- Vannak olyan vállalatok, amelyek a megtakarításra szer­ződnek valamely intézménnyel, önkormányzattal. Magukra vállal­ják a teljes beruházást, a berende­zések átállítását. A kazánoktól, a szivattyúkon át a vezetékekig, a radiátorokig mindent ők adnak, ugyanakkor a százalékban meg­határozott energiamegtakarítást szerződésben is rögzítik. A gőzről a gázra való áttérés akár 80 száza­lékos megtakarítást is jelenthet.- Mibe kerül ez a megbízónak, ha a külső vállalkozás ad min­dent? Hol térül ez meg és kinek ke­letkezik nyeresége?- Ebben az „üzletben” az a sajá­tos, hogy a beruházó energiameg­takarítást garantál, ugyanakkor a megbízó a szerződésben megha­tározott ideig - 4-5-6 évig - a meg­takarított energia árának egy bizo­nyos százalékát kifizeti a vállalko­zónak. így elsősorban a megren­delő jár jól, mert nemcsak a szám­lája lesz jóval kisebb, hanem a megtakarítás bizonyos százaléka is már a futamidő alatt az övé ma­rad. De ismerve az energiaárak növekedését, a beruházó is meg­találja az üzletben a számítását.- Mi van akkor, ha nem a szer­ződésben meghatározott mennyi­ségben csökken a fogyasztás?- A különbözetet a vállalkozó állja. Ez az ő kockázata. Szaktanácsadó centrum Debrecen __________ A gazdasági szakemberek euró­pai uniós továbbképzésének, ok­tatásának helyszíne ezentúl az a mezőgazdasági szaktanácsadó centrum, amelyet Boros Imre, a PHARE-ügyekért felelős tárca nél­küli miniszter jelenlétében adtak át pénteken Debrecenben. A cent­rumban olyan programokat dol­goznak ki, amellyel nemcsak a szakembereket, hanem az egyes polgárokat is segíti az EU csatla­kozásra való felkészítésben. Gép­bemutatók, technológiai és ter­mékbemutatók szervezésére is lehetőség nyílik majd._______■ L átlelet az agráriumról A gazdasági társaságoknál a legmagasabbak a hozamok A mezőgazdaságban 1999 óta folyamatosan csökken az állatállomány, a növénytermesz­tés eredményei is elmaradnak az év elejei vá­rakozásoktól. Az agrárium gondjait jelzi to­vábbá a beruházások alacsony szintje. Budapest A GKI Gazdaságkutató Rt. felmérése szerint az országban az idén a tavalyinál negyven százalékkal többet, 3,7 millió tonna búzát takarítottak be. A legmagasabb hozamokat a gazdasági társaságoknál, a legalacsonyabba­kat az egyéni gazdáknál regisztrálták a szak­emberek. Kukoricából 4,5 millió tonna körü­li terméssel számolnak, ez a mennyiség kisgazdaságokban található. Az elemzők szerint a szétaprózott, nem integrált gazda­ságok nem alkalmasak piacképes áru előállí­tására. A gazdaságkutatók felhívják a figyelmet a beruházások alacsony szintjére. Különösen aggasztónak tartják a gépvásárlások hét- százalékos visszaesését. Ugyan az agrártárca az idén ígérvényes rendszerben újra akarja indítani a korábban felfüggesztett géptámo­gatásokat, de a mezőgazdasági gépvásárlá­sok gyors és kedvező elmozdulásához a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium által tervezett 16 milliárd többlet- forrás alighanem kevés lesz. A beruházási támogatások az agrártárca tervei szerint A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK BRUTTÓ TERMELÉSE 1998 1999* 1999 az 1998. Az 1998. év Az 1999. év Megnevezés milliárd Ft, az 1998. évi áron év százalékában bruttó termelésének megoszlása, százalék Növénytermesztés 529,4 535,2 101,1 50,6 51,0 Állattenyésztés 517,9 513,6 99,2 49,4 49,0 Mezőgazdasági termékek összesen 1047,3 1048,8 1000,1 100,0 100,0 *Előzetes adatok szintén negyven százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A gazdálkodók többsége a magasabb ár re­ményében kivár a búza értékesítésével - állít­ják az elemzők. A tőzsdei jegyzések a fizikai piacon kialakult 30 ezer forintos árszinthez képest túlértékeltek. A takarmánykukorica piacán a folyamatosan emelkedő árakat a nem túl kedvező termésvárakozásoknak tu­lajdonítják a szakemberek. Előrejelzéseik szerint a betakarított kukorica mennyisége minden bizonnyal fedezi majd a hazai szük­ségletet, mindössze az exportárualap nagysá­ga kérdéses. A GKI adatai szerint az állatállomány egy esztendeje folyamatosan csökken. Az előző év azonos időszakához képest a szarvasmar­halétszám 4, a sertésé 9 százalékkal esett vissza. Az állomány fogyatkozása mellett az ágazat fő problémája a gyenge hatékonyságú termelés. A sertésszektorban gondot okoz, hogy az állomány több mint 40 százaléka SZARVASMARHA-ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA [1000 DARAB) Időpont Szarvas­marba Ebből: tehén 1990. március 31. 1637 639 1991. március 31. 1592 613 1992. március 31. 1369 540 1993. március 31. 1114 482 1994. március 31. 984 441 1995. március 31. 951 423 1996. december 1. 909 414 1997. december 1. 871 403 1998. december 1. 873 407 1999. december 1. 857 399 az idei 34,2 milliárdról jövőre 68 milliárdra nőnek. A gazdaságok többségében azonban hiányzik a beruházásokhoz szükséges saját erő, a külső források bevonásának viszont a mezőgazdaság jelenlegi bizonytalan helyzete nem kedvez. U. G. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. november 3.) Borsodchem 8 680 Ft A Fotex 298 Ft ű Matáv 1274 Ft ű Mól 4 700 Ft ű OTP 14 000 Ft A Rába 2 355 Ft 0 Richter 15980 Ft D Zalakerámia 2 550 Ft ___0 BUX: 7989,56-1,24% eltérés az előző záróértékhez képest BUX .8200 INDEX X. 26-XI. 3-IG 8100. 8216,59l^^N«^^ 8000 !817,,ü0{16153; 7900 ' 8090.15* 7800 í ^ -7989,561 j pSift Péntek Hétfő Kedd ■ i ; Csütörtök Péntek TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK __ 2 000.43. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 104-105 Emelkedő Ingadozó FOB (randa kikötö Kukorica 86-90 Tartott Tartott FOB MewkóWiböt Jak,-árpa 103-105 Tartott Erős FOB európai kikötö Napraforgó 360 Lanyhuló Lanyha Ex tank európai kWtó Szójadara 201 Emelkedő Ingadozó AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 437,56 Cseh korona 7,54 Euró 263,80 Német márka 134,88 Osztrák schilling 19,17 Lengyel zloty 66,66 Svájci frank 171,14 Szlovák korona 6,03 USA-dollár 302,52 A tavalyihoz képest 35 százalékkal bővültek-fejlődtek a száz legnagyobb magyar vállalat által fenntartott weblapok, de a cégek még mindig nem használják ki maximálisan az internetben rejlő lehetőségeket. Budapest A Carnation Research (CR) 2000 őszén felmérést készített a száz legnagyobb magyar vállalat inter­netes megjelenéséről. A legtöbb cég már felismerte az internetes megjelenésben rejlő hatalmas közönségkapcsolati és üzleti lehetőséget, így a tavalyi évhez képest 35 százalékkal bő­vült a Top 100 listán szereplő vál­lalatok által fenntartott weblapok száma. Eltérő fejlettséget mutat­nak azonban a honlapok tartal­mi, külalaki és technológiai szempontból. A színvonalas megjelenésű internetes oldalak sok esetben nem tartalmazzák az alapvető adatokat sem, nem sze­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom