Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-06 / 259. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. NOVEMBER 6., HÉTFŐ E 'gy fal u, e gy na| 3, e GTQ l a] p - Sznha Gazdálkodás a takarékosság jegyében Elkészült a falu címere, zászlaja, megjelent a község monográfiája A fából faragott köszöntőtábla Lonsták Elemér munkája- Erre a napra tényleg készült a falu apraja-nagyja - summázza Kun Tibomé. - A millenniumi ünnepségre elkészült a falu címere, amelyet Kollár Sándor, Piliny polgármestere tervezett számunkra, van már zászlónk is, és a Millenniumi Kormány- biztosi Hivatal támogatásával megjelent Szuha község monográfiája is.- Az elmondottak alapján úgy tűnik, mintha semmi gond nem lenne a faluban.- Azért kijutott abból is. Elegendő, ha csak arra utalok, hogy az 1999. júniusi árvíz mekkora károkat okozott: tavaly be sem tudtuk fejezni a helyreállítást, még az idén is ezen dolgoztunk. Helyreállítottuk 500 méter hosszúságban a patak támfalát, a két megrongálódott hidat, az átereszeket, Mátraalmáson két út kijavítását fejeztük be. Tavaly felújítottuk a szuhai ravatalozót, 4 kilométer hosszúságban leaszfaltoztuk a Kossuth utat. Végre elkészült egy útalap a Gombás-tavi üdülőterületen, amelynek felületi lezárása már a jövő év feladata lesz. Azt gondolom, az elmondottakból is látszik: tennivaló van bőven. Az önkormányzat fontos feladata az intézmények működtetése. Sajnos, községünkben nagyon kevés gyermek születik, így óvodánk és 1- 4 évfolyamos iskolánk fenntartásához évről évre egyre több pénzzel kell hozzájárulnunk.- Mekkora a településen a munkanélküliség?- Körülbelül 5 %-os, szerencsére egyre többen találnak munkát. Közhasznú foglalkoztatottként jelenleg 5 fő dolgo- ■ zik, ezt a létszámot szeretnénk megtartani egészen év végéig.- Milyen terveik vannak a jövőre nézve?- Elképzeléseink között szerepel Mátraalmáson egy faluház építése, amelyet a lakossági igények alapján szeretnénk kialakítani. Tervezzük benne egy korszerű orvosi rendelő kialakítását, egy nagyterem, könyvtár, hivatali kirendeltség létesítését. Szeretnénk a kisebbségi önkormányzatnak is egy irodát biztosítani, valamint egy kápolna kialakításával eleget tenni az ilyen irányú igénynek. A faluház átadását 2001. december 31-re tervezzük. Ezzel párhuzamosan Szuhán is szeretnénk vásárolni egy faluházat, amelyben palóc j szobát kívánunk berendezni, | valamint szükséges a művelődési ház teljes felújítása is. Sajnos, az anyagi eszközeink végesek: a választások óta mindkét évet jelentős forráshiánnyal indítottuk, de a szigorú takarékosság eredményeképpen nem volt szükség hitel felvételére. Két évvel ezelőtt, az 1998-as választásokon Kun Tibor- nénak szavazott bizalmat a lakosság a polgármesteri tisztség ellátására. Az eltelt időben sok minden megvalósult a településen, de bőven akad még feladat a ciklus hátralévő időszakában is. A községben az ősz elején tartották a millenniumi ünnepséget, amely jól példázza: a szuhai emberek össze tudnak fogni a jó érdekében. parkba hozták a virágokat, mindenki szépítette, csinosítgatta a saját portáját, szinte „össznépi” kerítésfestés volt, de meg is lett az eredménye, hiszen egy vidám, tiszta, virágos kis falu várta az ünnepet. Az, hogy van ösz- szefogás, bebizonyosodott már akkor is, amikor meghirdettük a „három szombatot”: megvallom őszintén, nem számítottunk ekkora arányú részvételre. Sokan jelentkeztek a faluszépítő munkára, voltak olyanok, akik jó ötletekkel segítettek, szép számmal kaptunk felajánlásokat, ilyen volt például Lonsták Eleméré, aki elvállalta a beköszöntő tábla faragását. De ugyanilyen lelkesedéssel vállalták a színpad szállítását, felállítását, a díszítést, a süteménykészítést. A hagyományőrző csoport első perctől kezdve ott volt, gondoskodott a műsorról. A Salgótarján és Környéke Vízmű felajánlotta a díszkutat, elkészült a pihenőpark Szuhán és Mátraalmáson is, amélyet - érdekes módon - inkább a fiatalok vesznek igénybe. Sokat segített a Mátraalmáson működő szlovák kiKun Tiborné polgármester a falu zászlajával Családias a légkör a község iskolájában A település központjában, a polgármesteri hivatallal egy épületben működik az iskola. Az 1-4. osztály itt helyben tanulja meg az alapokat, a felső tagozatosak Dorogházára járnak. A „tantestület” két emberből áll: Kormosné Szabó Katalin, az iskola vezetője és kolléganője, Szomszéd Teréz tanítja a betűvetés mesterségét. Sok helyütt már elfeledték, milyen is volt az, amikor részben osztottan tanítottak az iskolában: Szuhán ma is ez a gyakorlat, az I-m és a n-IV. osztály együtt tanul. Sokan hihetnék azt, hogy ebből hátrányuk származik a gyerekeknek, de ennek éppen az ellenkezője igaz: amint azt Kormosné Szabó Katalin elmondta, ezek a gyerekek rutinosabbak az önálló feladat- megoldásban, ellesik egymástól a tanulási szokásokat.- Bizonyára ennek is köszönhető, hogy a gyerekek korán megtanulják, hogyan is lehet jól együtt dolgozni - mondja az iskola vezetője. - Odafigyelnek, segítik egymást, ezért nálunk szinte családias a hangulat. Jelenleg 24 tanulónk van, megoldott az étkeztetés, az utaztatás, hiszen Mátraalmásról is jár hozzánk két gyerek.- Egy ilyen kis iskolában meny* nyíre működik a tanórán kívüli tevékenység?- Az, hogy „kicsik” vagyunk, nem jelenti azt, hogy a mi gyerekeink bármiből is kimaradnának. Tantárgyi oktatás keretében számítástechnikát, angol nyelvet tanulnak, tanórán kívül pedig rendszeresen hordjuk őket úszni Salgótarjánba, van furulyaszakkörünk, komoly hagyományőrzés is folyik nálunk: falunapon rendszeresen gyermekjátékokat adunk elő, felelevenítjük a régi népi játékokat, tavaly például betlehemezni voltak tanulóink. Rengeteget kirándulunk, hiszen itt vagyunk a természetben, csak ki kell lépni az ajtón.- Említette, hogy csak kétfős a tantestület. Mi történik akkor, ha valamelyikük megbetegszik vagy továbbképzésre kell mennie?- Olyan még nem fordult elő, hogy mindkettőnknek egyszerre kellett volna távolmaradni. Ha valamelyikünk hiányzik, akkor az osztályának délután van tanítás vagy „egyben” van az egész iskola.- VoZí olyan időszak, amikor nem működött itt az alsó tagozatos iskola.- Valóban, meg is sínylette a falu. Az iskola ilyen kis településen a falu lelke, ha elviszik, az olyan, mint amikor a kemencéből elviszik a tüzet. így még az ünnepek is mások, hiszen a mi gyerekeink adják a műsort. Szerencsére a polgár- mester, a jegyző, a képviselők, egyszóval mindenki, aki tehet valamit ennek az ügynek az érdekében, gyermekbarátok, és az intézmény megőrzésére törekszenek. Jónak mondható az iskola felszereltsége, ezt pedig még különféle pályázatokkal is igyekszünk kiegészíteni. Úszásra például eddig minden évben nyertünk pénzt, az idén sajnos, nem írtak ki, de segítségünkre sietett az önkormányzat: felvállalta az utazási költségeket, az uszodabérlet árát pedig a szülők fedezik. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem: házon belül mindig mindent meg tudunk oldani... Kormosné Szabó Katalin az olvasás örömeivel és titkaival ismerteti meg az apróságokat írta: Hegedűs Erzsébet Fotó: Rigó Tibor Frissensült a szakácsnő kedvence Bakos Dezsőné, Anikó 1990-től vezeti a konyhát. A több mint száz embert kiszolgáló konyha ettől az évtől kezdve részben önálló gazdasági egységként működik, korábban az óvodához tartozott. 1998 elején nagy felújítást hajtottak végre: bevezették a gázt, felújították a berendezést, új konyhai eszközöket vásároltak. Kihasználják az adottságokat Kismesterségekkel ismerkednek, népdalokat tanulnak 1990 óta működik a községben a napközi otthonos óvoda, egy tízgyermekes vegyes csoporttal. Az intézményben néphagyományőrző program szerint folyik a nevelés, kiegészítve a családokkal való együttműködéssel, törekedve a természetszerető szemlélet kialakítására. A négyfős konyhai személyzet naponta 115 adag ételt készít, de 140-150 főt is ki tudnának szolgálni. Ottjártunkkor már készen volt a finom ebéd: gyümölcsleves, rántott hús párizsiasan, rizibizi, házi savanyúság volt az aznapi menü. Idejárnak ebédelni az óvodások, az iskolások, a polgármesteri hivatal alkalmazottai, ők látják el a szociális étkeztetést is. Van lehetőség vendégétkeztetésre is, nekik 375 forint egy ebéd: annyi csak a teendő, hogy előző napon szólni kell, hány éhes szájjal lesznek többen másnap. A szociális étkeztetésben résztvevők számára a nyugdíj alapján állapítják meg a térítési díjat. Egyre többen veszik igénybe, különösen, amióta ebéd- szállítók házhoz viszik a friss ebédet.- Igyekszünk minél változatosabban főzni - mondja Anikó. Összedugjuk a fejünket a lányokkal, mi is legyen a heti menü, hogy a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt kedvébe járjunk. A gyerekek egyébként a tejlevest imádják, nagyon szeretika tésztaféléket is. De nem válogatósak, nagyon jól esznek, sokszor kérnek repetát. Jó őket nézni, nekik érdemes főzni. S hogy mi a „főszakácsnő” kedvence? Azt mondja, hogy ő mindent szeret, de ha már választani kell, akkor a frissensültekre esküszik, mégpedig habosra kavart burgonyapürével.- Évek óta feladatunknak tekintettük, hogy a település néphagyományait tovább adjuk - mondja Szűcs Józsefné, az óvoda vezetője. - Arra törekszünk, hogy a népi kismesterségek, a dalok, a népi játékok ne merüljenek feledésbe. Már az óvodában meg lehet tanulni a szövés-fonás, az agyagozás, gyöngyfűzés csínját-bínját. Ismerjük az itt élő emberek anyagi helyzetét, éppen ezért igyekszünk a pályázati lehetőségeket maximálisan kihasználni: ezzel a segítséggel elmondhatjuk, hogy nagyon jól felszerelt intézményben várjuk a gyerekeket. Sajnos, az utóbbi években nagyon lecsökkent a létszámunk. Sokat kirándulunk, bár ez az utóbbi időben eléggé áttolódott a túrázásra, a helyi adottságok kihasználására. Legutóbb éppen a Büki-forrásnál jártunk, ahová elkísértek bennünket a szülők is. Télen szánkótúrákra megyünk Mátraalmásra, ahová szintén jönnek velünk. A vezető óvónő elmondta azt is, hogy szem előtt tartják az egészséges életmódot is: megismertetik a gyerekekkel a természet adta bogyókat, gyógyteákat, gyógyfüveket, sőt gyűjtik és fogyasztják is azokat. Nyáron a bodzaszörp a sláger, télen a bodza- és a csipkebogyótea. A tapasztalatokat, a felvetődő kérdéseket szülői értekezleteken szokták megbeszélni.- Legutóbb például arról volt szó, hogy az utóbbi időben mennyire megszaporodtak az allergiás megbetegedések. Próbálkozunk azzal, hogy vegyszermentes táplálékot adjunk a gyerekeknek, és erre ösztökéljük a szülőket is. Egyre több a túlsúlyos gyermek is: nehéz a családok helyzete, nem tudják biztosítani az egészséges táplálkozást. Hozzájárul az elhízáshoz a mozgásszegény életmód: ma már szinte minden családban ott a televízió, a videó, a számítógép, amely előtt a kicsik is egyre több időt töltenek. Jó lenne, ha inkább felfedeznék a környék gyönyörű természeti adottságait, ezért is örülünk annak, hogy a szülők is elkísérnek bennünket a túrákra. A programot ismerik ők is, és remélem: érzik, milyen jó a természetben járni, milyen csodálatos élmény rácsodálkozni egy-egy kis virágra, bogárra. Van nekem egy nagy álmom: az, hogy lovaglási lehetőség lenne valahol itt, a közelben. De ehhez az kellene, hogy valaki felfedezze, a lótartás szempontjából ideális ez a környék. Tálaláshoz készülnek a konyha dolgozói A község első írásos említése 1441-ben, Zoha alakban fordult elő az oklevelekben. 1463-ban Zwha-nak írták. Eredetileg nem a jelenlegi helyén volt a falu, csak a török hódoltság idején települtek át lakói a Mátra nagyobb biztonságot nyújtó erdőségeinek közelébe. Az 1552. évi összeírások szerint kizárólag nemesemberek lakták, akik nem tartoztak adót fizetni, s mindössze négy porta volt itt. Az egri vár 1589-90-ben kelt számadáskönyvei szerint a falu lakói az erődítmény fenntartásának céljaira szolgáltatták be a főpapi tizedet. A falu római katolikus temploma 1768-ban épült. Szuha és a közigazgatásilag hozzátartozó, részben szlovákok lakta Mátraalmás csak 1950-től Nógrád része, előtte Hevesben volt. Múltidéző sebbségi önkormányzat, velük is nagyon jól lehet és tudunk is együtt dolgozni. A millenniumi
