Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-22 / 273. szám

2000. November 22., szerda HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal K 0 R K É P Szeptembertől: diákhitel Már biztos a 10,3 százalékos nyugdíjemelés Budapest A kormány tegnapi ülésén döntött a di­ákhitel intézményé­nek bevezetéséről, a nyugdíjemelés terve­zettnél nagyobb mér­tékéről, illetve az egészségügyi dolgozók egy­szeri, rendkívüli juttatásá­ról szóló júliusi kormány- rendelet módosításáról. 2001. szeptember 1-jétől alanyi jo­gon jár a diákhitel a kabinet dön­tése értelmében - jelentette be Pokomi Zoltán oktatási miniszter a kormány ülése után. Még az idén felállítják a Diákhitel Intéze­tet, amely minden hallgatói jog­viszonyát igazolni tudó főiskolai vagy egyetemi hallgatónak folyó­sítani fogja jövőre a havi 21 ezer forintot, ha a diák ezt kéri. Ezt nem előzi meg semmilyen hitel- bírálat, illetve kockázatfelmérés - közölte a miniszter. A törlesztő- részletek beszedése a végzés után az APEH feladata lesz, a részlet nagysága pedig a jövedelem hat százalékát teszi majd ki havonta. Nem lesz kötött a futamidő, így a magasabb jövedelműek előbb, az alacsonyabb fizetéssel rendelke­zők pedig valamivel később érnek a törlesztés végére. Megtudtuk, a hitel nyújtásá­hoz szükséges pénzt a Diákhitel Intézet kereskedelmi bankoktól veszi majd fel, amelynek vissza­fizetésére az állam 100 százalé­kos garanciát vállal. A felvehető összeg évenként az infláció nagyságával nőhet majd, és kez­detben 13-14 százalékos kamat terheli, amiben már a kezelési költség is bennefoglal- tatik. Januártól minden I nyugdíjas eddigi ellátá­sánál 10,3 százalékkal I nagyobb összeget kap - I határozott tegnap a ka­binet. Ez csak úgy vált lehetővé, hogy a kor­mány nem várta meg a jövő évi költségvetés parlament vitájának végét, hanem már most döntött a nyugellátásoknak a törvényi kö­telezettséget meghaladó emelé­séről - közölte Borókai Gábor kormányszóvivő. A törvény ér­telmében ugyanis csak 7,3 száza­lékos emelés járna, azonban a miniszterek úgy határoztak, hogy további 3 százalékkal eme­lik a nyugellátások összegét. Júliusban a kormány az egész­ségügyi dolgozóknak kifizetendő egyszeri, 15 milliárd forintos rendkívüli juttatásról döntött. Most az egyszeri juttatásból kép­zett tartalék és maradvány 5,1 milliárd forint felosztásáról hatá­rozott. Figyelembe véve az eddigi észrevételeket a miniszterek dön­tése értelmében egyhavi alapbé­rüknek illetve alapilletményük­nek megfelelő juttatásban része­sülnek a betegség, terhességi­gyermekágyi segély, gyes, gyed, katonai szolgálat, nyugdíjazás miatti felmentési idejüket töltő, tartósan távollévő egészségügyi dolgozók, akik azért maradtak ki az eddigi juttatásból, mert az ön- kormányzatok vagy más egész­ségügyi intézményen keresztül kapják a finanszírozást, de az OEP-vel nem volt szerződésük. A döntés 41 ezer dolgozót érint, jut­tatásuk átlagosan bruttó 67 ezer forint lesz. istsi A Szonda nem perel A kisgazdák visszaeséséről csak maguk tehetnek Budapest Torgyáij Józsefnek nem a közvélemény-kutatókkal, hanem a házépítését és a pártja körül kialakult botrá­nyokat számonkérő közvé­leménnyel kellene „hada­koznia” - nyilatkozta la­punknak a Szonda Ipsos Közvélemény-kutató Intézet vezetője. Levendel Ádámot nem lepte meg az újabb torgyáni támadás. Mint ismeretes, az FKGP elnöke mani­pulációval, tenyérjóslással „kiho­zott” eredménynek minősítette azt a legutóbbi közvélemény-ku­tatási adatot, amely szerint a kis­gazdák népszerűségi indexe ed­digi mélypontjára, a parlamentbe jutási küszöb alá süllyedt, Tor- gyán pedig a politikusi ranglétra utolsó helyére esett vissza. Levendel ugyanakkor úgy véli: az emberek így büntették meg a pártot a villaépítési és egyéb za­varos ügyekkel kapcsolatos félre- beszélés miatt, vagyis Torgyán- nak nem a Szondával, hanem sa­ját volt választóival van elszámol- nivalója. Ráadásul ha nem rende­zi pártja sorait, a romló tendencia átterjedhet a koalíciós partner Fideszre is. Mint megtudtuk, a kisgazda vezető nem először vádolja ma­nipulációval a Szondát. 1997-ben már elveszített egy pert a közvé­lemény-kutató ellen, és akkor a bíróság eltiltotta a további ha­sonló - a kutatókat becsmérlő - magatartástól. Ennek alapján Levendel biztos abban, hogy ha újból perre mennének, azt is megnyernék, most mégsem kí­ván bírósághoz fordulni. Szerin­te a történések általában az inté­zetet igazolják és ez éppen elég elégtétel. TAKÁCS M. Kiadható a vagyonnyilatkozat Még két év kell a rokkantak foglalkoztatásának új szabályozásához A parlament mentelmi bizottsága úgy döntött, hogy a jövőben minden képvise­lő hiteles másolatot kérhet a testülettől saját vagyonnyilatkozatáról és azt nyil­vánosságra is hozhatja. Ebben a ciklus­ban lényegesen már nem változhat meg a hazai rokkantsági biztosítási rendszer - hangzott el a foglalkoztatási bizottság­ban. Budapest A tegnapi bizottsági ülések közül a leg­nagyobb érdeklődés a foglalkoztatási bizottság munkáját kísérte, mivel Magyar- országon az utóbb években sok ezren kérték rokkantnyugdíjuk megállapítását. A jövőben a rokkantosítás új normák szerint történik majd.- Óriási előrelépés, hogy ma már lehet olyan munkaterületeket találni, ahol a rok­kant is megtalálja helyét - foglalta össze la­punknak a foglalkoztatási bizottság ülésén elhangzottakat Babák Mihály fideszes kép­viselő. A bizottsági ülésen részt vevő nyugdíj- folyósító képviselői úgy látják, legalább két év szükséges még a módosítások pontos kidolgozásához. Az alapelv az, hogy a jövőben nem szociális kérdésként, hanem biztosítási feladatként kellene kezelni a rokkantak ügyét. Ez egyben azt is jelenti, hogy három lábon kell majd állnia a mai rendszernek: az egészség- és a nyugdíj­biztosítás mellett egy harmadik ágazatot, a baleseti biztosítást is szükséges kialakítani. A munkahelyi egészségkárosodások és bal­esetek költségeinek fedezésére különálló biztosítási rendszert kell létrehozni. Az elmúlt év adatai szerint egyébként nőtt a rokkantak foglalkoztatása, mintegy 6000 beteg ember talált magának új munkahelyet. A mentelmi bizottság tagjainak túlnyo­mó többsége támogatta azt a javaslatot, hogy töröljék el az utóbbi hetekben sok vi­tát kiváltó tiltó szabályozást, amely szerint a képviselők nem kaphatták kézhez és így nem is hozhatták nyilvánosságra saját vagyonnyilatkozatukat. A most elfogadott szabályozás ugyanakkor külön meghatal­mazáshoz köti, ha a képviselő a házastársa vagy gyermeke vagyoni helyzetére vonat­kozó adatokat is nyilvánosságra akarja Közlekedni talán nehezebb, mint munkát találni FOTÓ: EUROPRESS Átlag 763 ezer forintot kerestünk A Dunántúlon magasabb, a keleti országrészben alacsonyabb a jövedelem Befejeződött az elmúlt évi adóbevallások feldolgozása. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) vezetői szerint a bevételek kedvező alakulása a gazdaság fejlődését bizo­nyítja. A 2001-2002-es esztendőben az adóterhek általános csökkenésére számíthat a lakosság. Budapest Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettesének tájé­koztatása szerint legutóbb 4 mil­lió 428 ezren nyújtottak be sze­mélyi jövedelemadó bevallást. A munkaviszonyban állók átlag- keresete 15,3 százalékkal évi 763 ezer forintra nőtt. A bevallások alapján még min­dig a Dunántúlon magasabbak a jövedelmek, míg a keleti határ- szakaszon élőké a legkisebb. Megállapítható az is, hogy a fővá­rosi átlagjövedelem évi 1 millió 290 ezer forint, ami pontosan két­szerese a vidéken élők átlagjöve­delmének. A kedvezményeknek köszönhetően az elmúlt évben az adóbevallásra kötelezettek 10 szá­zaléka nem fizetett adót. A szak­emberek szerint ez a réteg a hiva­talosan nem létező, bár sokak ál­tal hiányolt „ 0” százalékos adó­sávba került. Az egyéni vállalkozók száma 8 ezerrel nőtt, áüagosan 268 ezer forint éves kivétet (saját munka­díjat) számoltak el. A 996 ezer mezőgazdasági őstermelő közül mindössze 8600-an vallottak be adóköteles jövedelmet, átlagosan évi 248 ezer forintot. Az APEH szakértői szerint a következő két évben a legjelentő­sebb változások a családosokat érintik. Nő a gyermekek után járó kedvezmény. Az egy eltartottról gondoskodók évi 400 ezer forint, a két eltartottról gondoskodók évi 642 857 forint, míg a három gyer­mekről gondoskodók 1350000 forint jövedelem után nem fizet­nek adót. A háromnál több gyer­mekesek esetén eltartottanként további 300 ezer forint után nem kell adót fizetni. A kedvezmény mértékének megállapításakor azokat a gyermekeket is beszá­mítják, akik után családi pótlékot már nem folyósítanak, de az adó- kedvezmény megállapításánál el­tartottként vehetők figyelembe. Jelentős kedvezményt nyújt a jövő évi szabályozás az egyéni vállalkozóknak a kisvállalkozói kedvezmény bevezetésével. Ez annyit jelent, hogy az 50 főnél ke­vesebb alkalmazottat foglalkozta­tók akár 10 millió forinttal is csök­kenthetik adóalapjukat. Az általános forgalmi adózás rendszerében komolyabb válto­zások nem lesznek. A társasági adó és osztalékadózás szabályai­nak módosítása révén jelentősen javulnak a nyereséges kis- és középvállalkozások működési feltételei. Az adózás rendjéről szóló tör­vénymódosítások főként a szabá­lyok egyszerűsítését jelenük. Az adóbevallásokat az adótanács- adók, adószakértők is ellen­jegyezhetik, a kitöltési hibá­kért így őket terheli majd a felelősség. A jövő évtől meg­szűnik a tételes átalányadó­zás lehetősége, amit a taxi­sok, fodrászok, kozmetiku­sok választhattak volna ad­minisztrációs terheik csök­kentésé érdekében. Németh zsuzsa Átalakuló felvételi Budapest Jövőre csak egy nyelvvizsgát ér­tékelhetnek pluszpontokkal a felsőfokú intézmények a felvé­telin. A rendszer 2005-től gyö­keresen megváltozik. Az oktatási tárca elhatározá­sa szerint az ideinél jövőre öt százalékkal tanulhatnak töb­ben főiskolákon, illetve egyete­meken. Az államilag finanszíro­zott helyek mellett az adott in­tézmény annyi költségtérítéses hallgatót vehet fel, ahányat az oktatói létszám, valamint az in­tézmény struktúrája elbír - fo­galmazott az Europressnek Kiss Ádám. Az Oktatási Minisztéri­um felsőoktatásért felelős he­lyettes államtitkára ugyanakkor hangsúlyozta: nem történhet meg, hogy egy intézmény kizá­rólag fizetős hallgatókkal tölti fel keretét. Jövőre pluszpontokra szá­míthatnak a szakirányú bizo­nyítvánnyal rendelkezők, a diákolimpiák és a tanulmányi versenyek legjobbjai. A minisz­térium pluszpontokkal kívánja honorálni a legkiválóbb sporto­lókat is. A tárca azt szorgalmaz­za, hogy minél több fiatal kerül­jön a felsőoktatás vérkeringésé­be. Aki nem oda való, majd az első félévkor kibukik - jegyezte meg a helyettes államtitkár. H.M. AZ ÚJ ADÓTÁBLA 2001-BEN: 0-480000 Ft között 20% 480 001-1050 000 Ft között 30% 1050001 Ft fölött 40% A 2002-ES ADÓTÁBLA: 0-600 000 Ft között 20% 600 001 -1 200 000 Ft között 30% 1200001 Ft fölött 40% A SZEMLÉLTETŐ ISKOLA. A magyar iskolákban az elmúlt évszázadokban használt szemléltető eszközökből nyitott meg kiállítást az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületében Gál András Levente, az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára. A tárlaton a korabeli szertári tárgyaktól a számítógépig kísérhető figyelemmel az iskolai szemléltetés története. ____fotó: europress/diósi imre h írek röviden Ki lesz a helyettes? Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője arra kérte Mádl Ferenc köztársasági elnököt, ha Margitán Éva büntetőjogász jelölését a többi parlamenti párt is tá­mogatja az általános ombudsman helyettesének posztjára, akkor az ő megválasztását javasolja a parlamentnek. A Polt Péter legfőbb ügyésszé vá­lasztásával megüresedett poszt betöltése egyébként már rég a parlament kötelessége lett volna, de eddig az MSZP más jelöltet támogatott. Kisebbségi képviselet Törvényjavaslatot nyújtott be a kisebbségek parla­menti képviseletének megoldására a parlament szocialista frakciójának három tagja. Tabajdi Csaba szerint céljuk, hogy színvallásra kényszerítsék a régóta húzódó ügyben a koalíciós pártokat. A terv szerint már 2002-ben országos kisebbségi listán a parlamentbe lehetne juttatni azoknak a kisebbsé­geknek a képviselőit, amelyeket legalább 7500 érvényes szavazattal támogatnak. Vezércsere a postánál A közlekedési és vízügyi miniszter felmentette tisztségéből Varjú Tamást, a Magyar Posta Rész­vénytársaság elnök-vezérigazgatóját. A társaság élére Kalmár Istvánt, a Magyar Posta Rt. fel­ügyelőbizottságának eddigi elnökét nevezte ki a miniszteri posztról december 1-jén távozó Nógrádi László. Honvédségi egyeztetés Egyetértésre jutott a hat parlamenti párt a honvé­delmi tárca és a vezérkar integrációjának törvényi szabályozásáról. Több hónapos egyeztetés után tegnap aláírták az erről szóló megállapodást. Az al­kotmány módosítását is jelentő javaslatot tavasszal terjesztik a parlament elé. Az ellenzék abban a re­ményben fogadta el az összevonás körvonalait, hogy azon a koalíció már nem változtat. Együttműködő újságírók Megalakult Magyar Újságírók Etikai Együttműkö­dési Testületé, tagjai öt újságíró-szervezet etikai bi­zottságaiból verbuválódtak. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Sajtószakszerve­zet, a Magyar Újságírók Közössége (MŰK), a Ma­gyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MŰRE) már korábban közzétette szándékát, hogy közös szakmai-etikai normatívákat dolgoz ki. _____ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom