Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

Alkonyéve 2000. NOVEMBER 3., PÉNTEK >k - Nyugdíjasok oldala Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Vonzotta a szép egyenruha Alsópetény lakosai büszkék „saját” tudósukra Egy szép ívű szakma pályafu­tást zárt le Sági Gyula a napokban. A pénzügyőr százados a Vám- és Pénzügyőrség Nógrád Megyei Nyomozó Hivatalától ment nyug­állományba több mint negyedszá­zadnyi szolgálat után. A Dunántúlról származó mac­kós termetű Sági Gyulát a szíve hozta erre a vidékre. Maga sem ta­gadja, hogy itteni meggyökerese- désében döntő szerepet játszott a kedves felesége. Persze akkor még nem a pénzügyőri testületnél dolgozott, hanem egészen más te­rületen.- Erősáramú elektroműszerész szakmát szereztem Budapesten - mondta, amikor beszélgettünk. - Ez villanyszerelésre is jogosít. Eb­ben a szakmában dolgoztam a fő­városban, amikor megismertem a feleségemet. A házasságkötéssel aztán Sági Gyulának is Salgótarjánban kellett munka után néznie. Első munkahelye a Salgótarjáni Építő és Tervező Szövetkezet volt, ahonnan a moziüzemi vállalathoz került karbantartó műszerésznek. Csoportvezetőként dolgozott az egykori írószer-szövetkezetnél, majd egy kisiparosnál lett villany- szerelő. Innen indult aztán azon a pénzügyőri pályán, amely nem­csak rengeteg tanulást hozott neki, de sikereket és elismeréseket is.- Furcsa mód lettem én pénz­ügyőr - említette. - Vasutascsa­ládból származom, s nagykani­zsai vasútvonalon gyakran talál­koztam vámosokkal. Mindig ér­deklődéssel figyeltem, hogy mit cselekszenek. Amikor meg ide kerültem, abban a zagyvapálfal- vai épületben, ahol laktam, ott la­kott az akkori vámparancsnok. Kellett ettől jobb indíttatás? Azt sem szabad kifelejteni a mo­tivációból, hogy Sági Gyulát min­dig vonzotta a szép egyenruha. Az édesapján mindig jól szabottan fe­szült a tiszta vasutas-uniformis. Igaz, abban az időben valahogy gondozottabbak voltak a vasuta­sok is, mint manapság. Na, de Gyulát máig is vonzásában tartja a szép formaruha. A fiatalembernek nem volt konkrét elképzelése a testületről, s nem tudta, hogy hová csöppent. Kívülállóként nem látszott, hogy bizony sokat kellett tanulni. A vámiskola nem volt könnyű. így van ez a mai napig is. A testületen belüli képzésnek komoly rangja van. Sokféle szakmai ismerettel kellett megismerkedni, mint példá­ul a vámjog, ami szer­ves része a gazdasági életnek. A kereskedel­mi vámtarifa-ismere­tekkel, ami elképzel­hetetlen nagyon ko­moly áruismeret nél­kül. Amikor a testületbe lépett a régi vám- és pénzügyőri szaka­szon, - a mai salgótar­jáni vámhivatal - meg kellett ismerkednie a jövedéki ismeretekkel, a büntetőjoggal, bálysértési ismeretek­kel. Mindez hozzátartozott a szak­mai alapképzettséghez. Amikor be­ment alapfokú tanfolyamra, sima váll-lapos újonc volt. S a negyed­század alatt a szorgalmával, kitartá­sával pénzügyőr százados lett.-Alap- és középfokú tanfolya­mok, speciális képzések, német nyelvtanfolyam - sorolja a kötele­ző feladatokat. - Az ember itt állan­dóan képzés alatt állt, ha tetszett, ha nem. Folytonos volt a munka melletti tanulás. Meg kellett azonban értenie, hogy ezt követelte a gazdasági élet folytonos változása, amihez alkal­mazkodtak a vámjogszabályok is. A törvényi korszerűsítések. Ko­moly felkészültségű szakemberré formálódott ő is a negyedszázad alatt. A mai világban pedig, amikor az EU-csatlakozás irányába hala­dunk, s zajlik a jogharmonizáció, az európai normát követjük, már nemcsak vámjogról beszélünk, ha­nem ennek a háttérjogszabályai­ról, nemcsak büntetőjogról, -eljá­rásról, hanem azoknak a háttér-is­meretanyagáról is. Nem beszélve az informatikáról. Ezt mind el kel­lett és kell sajátítani. Sági Gyuláról azt is megtud­tuk, hogy nagyon következetes baráti kapcsolatot alakított ki a közvetlen környezetével. A kollé­gákkal, az ügyfelekkel, a társszer­vekkel, partnerekkel. Felkészült­sége, tapasztaltsága és embersége miatt bárhol jelent meg a megyé­ben, szívesen fogadták, s még azok is megsüvegelték, akiket el­járás alá vont. Egy idő után szinte észre­vétlenül ő lett a hiva­tal Gyuszi bácsija. Az egykori klasszi­kus vámosélet, a fi­nánckorszak már ré­gen elmúlt. Sági Gyu­la az átmeneti sza­kasz képviselője volt. Felettesei azt mond­ják, hogy kiválóan dolgozott, amit aztán a vám- és pénzügyőri szakma is értékelt. A köztársaság kikiáltá­sának napján a pénz­ügyminiszter adta át neki a hivata­los állománynak adható egyik leg­magasabb kitüntetést, a Vám- és Pénzügyőr Szolgálati Érdemérmet. Ez az adható egyik legszebb szak­mai életutat elismerő kitüntetés. A feladatok végrehajtásában na­gyon határozott és fegyelmezett férfi nem szívesen alkalmazott munkája során kényszerítő esz­közt. Ritkán, de előfordult azon­ban ez is.- Egyszer észrevettünk egy olyan tevékenységet, amely nem volt törvényes - emlékezik az eset­re. - A felhígított szeszhez aromát öntöttek és így készítették az italt. Éppen folyt a töltögetés, amikor rá­találtunk. Elkezdtük a házkutatást, mire a tetten ért személy elkezdte kiöntögetni a szeszt a földre. Fel­rugdosta a kannákat, tehát meg kellett akadályozni, hogy eltüntes­se a cselekmény bizonyítékait. Sa­ját házának az udvarán bilincsel­tük meg az illetőt. Az ügyből büntetés lett, de ha­rag nem, mert az illető a mai napig is köszönti őt tisztelettel. Bizonyá­ra rájött, hogy hibázott és nem így kellett volna viselkednie. Beismeri, hogy a családra bi­zony kevés idő jutott. A felesége - akivel harminc éve kötöttek házas­ságot - sok mindent kibírt, vagy ta­lán elnézett? De hiszen Sági Gyula gyakran két ember helyett is dolgo­zott. Azt is tudomásul vette, hogy a családból nem veszik ki a pénz­ügyőrszakma, hiszen a fiuk, apja nyomdokain, a salgótarjáni vámhi­vatalnál teljesít szolgálatot. Nevet­ve mondta, hogy tőlük nem tud­nak szabadulni a kuncsaftok sem. De hát a fiúnak kedve támadt a szakmához, a lányuk viszont meg­becsült kozmetikus.- A testület fiatal tagjainak csak azt ajánlhatom, hogy minél töb­bet tanuljanak, mert nem fognak boldogulni. Megváltozott az elő­léptetés rendje, szigorúbbá vált az előmenetel. Aki nem tanul, nem halad az élet, a szakma változása­ival, nem juthat feljebb, mert az alapképzettség csak tiszthelyette­si rangra jogosít, A testületben minden lehetőséget biztosítanak a tanulásra, s aki ezt nem használja ki az ostoba. A friss nyugdíjas Sági Gyula ez után sem iú otthon ölbe tett kéz­zel. Foglalkozást vált - hiszen több szakmája is van - és nyugdí­jasként is dolgozik. Persze azért időnként visszatér a munkahely­re, találkozni a kollégákkal.- Őszintén szólva a jövőben is fináncszemmel nézem a világot - jegyezte meg - ez már belerögző­dött az emberbe, hogy azt nézi, ami feltűnő. Barátaim, kapcsola­taim megmaradtak, ezek további fenntartásáért nekem is tennem kell. Mivel Ságiékra nem jellemző, hogy kizárólag otthon ülők lenné­nek, gondoskodtak róla, hogy kint legyenek a természetben is. Sikerült egy kis telket bérelniük, ahol aztán kedvükre kertészked­hetnek. S még megvan a Morzsi kutya is, bár most őrről a gazdira, mert a nyugdíjas-búcsúztatóra nem vitte el magával. Viszont ünnepi ebé­det kap majd, mivel kitartott a gazdával. PADÁR ANDRÁS A falu szülötte, Andreánszky Gábor professzor, paleobo- tanikus emlékére tudóstalál­kozót rendezett nemrégiben Alsópetény önkormányzata. A meghívott neves előadók - zömmel tanítványok - felidéz­ték a tudós előd alakját is.- A millennium jegyében meg­tartott találkozó emlékezetes lesz valamennyiünk számára, színes, érdekes előadásokat és egyénisé­geket ismerhettünk meg - jegyez­te meg az esemény kapcsán Kis Emőné polgármester, aki köszö­netét mondott azoknak, akik hozzájárultak a megvalósításhoz, így a Nógrád Megyei Mecénás Alapítványnak, Becsó Zsoltnak, a megyei közgyűlés elnökének és egy rétsági cégnek. Kis Emőné segítségével most olvasóink is be­pillantást nyerhetnek a magyar paleobotanika legkiválóbb alakjá­nak életébe, tudományos tevé­kenységébe. Báró Andreánszky Gábor 1895 augusztus elsején született, kivá­ló eredménnyel tanult a váci pia­ristáknál, majd a Pázmány Péter Egyetemen folytatta tanulmánya­it. Ifjúkora óta a botanika állt ér­deklődése középpontjában. Diplomát csak akkor szerzett, miután a világháborúban harcolt az orosz és olasz fronton. Botani­kai taxonómiából (fajonkénti osztályozás, rendszertan) 1922- ben szerezte doktori címét, 1929- ben kandidátus lett, 1938-ban a Szent István Akadémia tagjává, 1945 májusától a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tag­jává választották, 1952-ben az Or­szágos Másoddiplomás-képző In­tézet is kandidátussá minősítette. 1943-tól '45-ig igazgatója, ezt megelőzően a botanikai szakosz­tályának vezetője volt. Szintén 1943-ban a Pázmány Péter Egye­tem kiemelt professzora, két év múlva ugyanitt az egyetem nö­vényalaktani és botanikai rend­szertani intézetének professzorá­vá nevezték ki. 1953-ban szárma­zása miatt el kellett hagynia az egyetemet, múzeumi igazgató­ként dolgozott és ment nyugdíj­ba. Tudományos tevékenységétől elválaszthatatlanok a tanul­mányutak: járt a Földközi-tenger európai és afrikai partvidékén, Erdélyben és Lengyelországban, megfigyelései során újra és újra meggyőződhetett az éghajlati ha­tások és a növényzet állandó vál­tozásainak összefüggéséről. Pa- leobotanikai iskolát hozott létre, '54-ben adták ki kézikönyvét, amelyben a növények földtörté­neti múltját tekinti át, a második rész pedig a földtörténeti korok növényzetét írja le. A hazai paleoflórának, a paleolit kori nö­vényzetnek kiemelt figyelmet szentel, megfigyeléseit közzé is teszi. Ez a kiadvány több mint kézikönyv: a tehetség és a tudás olvasmányos megmutatkozása, gondolkodásra ösztönző kérdé­sek megfogalmazásával. Az emlí­tetteken kívül Andreánszky pro­fesszornak a hazai tertiumi, har­madkori növényzet korábban is­meretlen területeiről még szá­mos írását olvashatták. Nyugdíjaséveiben jelentette meg a legfőbb munkáját, amely világszerte ismertté tette. Kolléga, barát vagy egy tanítvány kíséreté­ben, hátizsákkal rótta tanul­mányútjait, fáradságos utazás, nem ritkán gyaloglás során gyűj­tötte anyagát a kiadványhoz. Andreánszky professzor nem tudta befejezni, tökéletesíteni ku­tatásait. A kételyek és a még bizo­nyítást nem nyert tények ellenére következtetéseinek többsége be­igazolódott. Tudományos és ok­tató tevékenységén kívül nevé­hez kapcsolódik a Magyar Ter­mészetrajzi Múzeum paleobota- nikai gyűjteményének jelentős gyarapítása és köszönetét érde­mel a vidéki gyűjteményekért is. Kiváló személyisége, tudása, munkája sok követőt vonzott és vonz ma is. A SkodaFabia minden elemében ^ i» OlÖUia csúcstechnikát képvisel, ezért sok új, kellemes élménnyel fogja megajándékozni Önt és családját. Maximális biztonságot nyújtó karosszériája komfortos utasteret takar, amelyben akár öt személy is kényelmesen utazhat. Hogy döntését megkönnyít­sük, a Skoda Fabiát már 2 173 OOOFt-tól, akár 20% előleggel és haszáltautó-beszámítással is megszerezheti. További információért forduljon márkakereskedésünkhöz. Skoda Fabia - egy új kategória a Skodától. Mátra Autóbázis 3070 Bátonyterenye, 21. sz. főút 43. km Tel./Fax: (32) 553-040 Iparkodnak megbecsülni tagjaikat Az acélgyári nyugdíjasbizottság számadása A napokban tartotta meg taggyűlését a Salgótarjáni Acél­árugyár Rt. nyugdíjas szakszervezeti bizottsága - tudtuk meg Dombi Józseftől, a bizottság titkárhelyettesétől. A ha­gyományokhoz híven most is a Kohász Művelődési Köz- | pont adott helyet a taggyűlésnek, amelyre százötven nyug­díjast hívtak meg. A tavaly öt évre megválasz­tott vezetőség az eltelt eszten­dőben is becsülettel végezte munkáját és a nehezebb kö­rülmények között is igyeke- I zett tisztességgel képviselni a J: nyugdíjasok érdekeit. Mind­járt a beszámoló elején el­hangzott, hogy az idő múlása, az egészség romlása követ­I keztében ketten is megváltak I; vezető beosztásuktól. A tag­gyűlésen most húsz tagtár­|i suknak adtak át emléktárgyat SÍ az ötvenéves szakszervezeti [| tagság elismeréseként. A nyugdíjasbizottság fél­ezer nyugdíjas vasas-szak­szervezeti tagtársat iparkodik számon tartani, gondozni, se- |j gíteni azoknak, akik rászorul­nak. Hétfőn és szerda délelőtt II gyakorta zsúfolásig megtelik a gyár melletti orvosi rendelő, ahol helyet kaptak a nyugdíja­sok. Itt lehet rendezni a tagdí­jakat, feliratkozni az üdülés­re, kirándulásra, itt intézik a rendkívülisegély-kérelmeket, s az egyre gyakoribb temeté­sekre a támogatások kifizeté­sét. S minden olyan kérdés te­rítékre kerül, ami a nyugdíja­sokat érintí. Ha a számadatok tükrében vizsgáljuk az acélgyári vasas nyugdíjasokról történő gon­doskodást voltaképpen évről évre nem tapasztalható jelen­tősebb változás. így volt ez most is. Zsórifürdőn csaknem százharminc, Balatonszaba- diban csaknem húsz nyugdí­jas üdült az elő- és utószezon­ban, de jutott a főszezonban visszamaradt beutalókból is nekik. A nagy közszeretetnek örvendő egynapos kirándulá­sokra szívesebben jelentkez­nek, mint az üdülésre. Az Egerbe, Bogácsra és Jászapá­tiba szervezett kilenc kirán­duláson több mint négyszá­zan vettek részt. Az ezzel járó több mint 260 ezer forintnyi költséghez a vállalat is hozzá­járult egy kirándulás költségé­vel. A beszámolási időszakban nyolcvan idős vasast részesí­tettek rendkívüli segélyben, több mint százharmincezer forint támogatást fizetve ki nekik. Abból az alapítványi segélyből, amelyre minden évben befizet egy összeget a vállalati szakszervezeti bizott­ság, a több mint húsz folya­modóból tizenketten része­sültek összesen csaknem nyolcvanezer forint összeg­ben. A bizottság megpróbál azokkal a nyugdíjasokkal is törődni, akikről megtudják, hogy betegek. Szerény a fi­gyelmesség, amit visznek szá­mukra, sokkal többet jelent a betegeknek az egykori mun­katársak, ismerősök látogatá­sa. S azoknak pedig, akik megérték a nyolcvan és ki­lencven évet ajándékcsomag­gal kedveskednek. Most ti­zenkét és három ilyen korú tagjukat látogatták meg. Az elhunyt nyugdíjas szakszer­vezeti tagok családját három­ezer forint temetési segéllyel is támogatják. A több mint százharmincezer forint mu- | tatja, hogy több mint negyven fővel csökkent a létszámuk. A taggyűlésen elhangzott köszönetek éppen úgy szóltak j a vállalatnak, akár a művelő- | dési központnak, ahol - a ne- j hézségek ellenére is - pártfo­golják és kedvezményekben részesítik a nyugdíjasokat. Ju- í tott a köszönetből a vasas­szakszervezetnek is, amely- j j nek elnöke, Szőke Károly is -i | megtisztelte részvételével a >1 taggyűlést. Az elnök köszön- í tötte Kasza Andrást, megaján­dékozva őt egy értékes karórá­val, aki több évtizeden át töl- I tött be különböző szakszerve- j j zeti tisztségeket, s az utóbbi j j évtizedben a nagylód egykori j: vasasokat képviselte nyugdí- ;| jas bizalmiként. A beszámolót követő esz- j mecserében részt vett Plachy í Péter, a vállalat humánpoliti­kai főosztályvezetője és Zsi- dai Gyula szakszervezeti tit­kár, akik az anyagi lehetősé-’ íj gek alapján további támoga­tásról biztosították a nyugdí­jas szakszervezeti tagokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom